A készülék indítását végezzük (hálózati táplálás esetén) oda méretezett galvanikus leválasztású biztonsági transzformátorról! Ez a leválasztás teljesítmény korláttal bír, és az érintéses áramütés veszélyét is csökkenti!

Ha a leválasztónkon van analóg (Deprez) árammérő műszer is, gyors információt kaphatunk a készülék áramfelvételéről, ami vagy elmarad, vagy üzemszerű, és lehet túláram is!

Ha nincs áramfelvétel, tovább haladhatunk a tápegység, avagy a hálózati feszültségű részek felé.

Ha üzemszerű, a tápegység szekunder oldalán folytatjuk a vizsgálódást.

Ha túláram, azaz valószínűsíthető rövidzár van jelen, a tápegység hálózati oldalán szükségszerű tovább vizsgálódni.

Eme rövidzár/túláram egy közvetlenül hálózatba csatlakoztatás esetén további károkat okozna, viszont egy leválasztót nem tesz tönkre, és annak korlátozott kimenő teljesítménye sem tesz több kárt a készülékben!

 Telepes készülék telepeinek ellenőrzése után, vagy saját telepéről, vagy külső áramkorlátos labortápról indítsunk, figyelve az áramfelvételt.

Magas áramigény esetén (mivel az valahol hanggá, hővé, füstté alakul!), a plusz veszteséget, megbontás után, hőkamera segítségével, figyelemmel kísérhetjük, és hamar beazonosítható a hibás terület.

Hőkamera hiányában fagyasztó spray és „érintéses” hőmérséklet ellenőrzés jöhet szóba, égési sérülések elkerülése érdekében csak elővigyázatosan próbálkozzunk!

 A készülék tesztelése után, ha az valóban hibás, érdemes azt „felnyitni”, bár ezt már a szemrevételezés folyamán is megtehetjük! (Előfordulhat, hogy a hiba a felhasználóban van, és a készülék nem is hibás, ilyenkor egy felesleges megbontás garancia vesztéssel járhat!)