Több kondenzátor esetén közel azonos töltőáram csak csillagpontos topológiával érhető el. Akkor csak a kondenzátorok valós kapacitása okozhat eltérést. Arról nem beszélve, hogy a formázás során derül ki, hogy milyen a valós állapotuk...

Mostanában sok problémám adódott, ami a jelenlegi átépítésemet gátolja. Ezért zenehallgatással gyűjtök energiát a továbbiakhoz… És a jó zene ellazít, és segít újra kívülről látni a dolgokat. Helyre tenni a lényeget, és a lényegtelent. Persze ilyenkor az ember szembesül a hol tartok a helyzetemben, a rendszeremmel. Fürdik az ember a hangokban, és elgondolkodik bizonyos dolgokon… Tóth Béla fórumtársam javaslata többször is előnyös volt. A bizonyos rövidzárak
(BCSKRZ, VCSKRZ), és most utóbb a fóliától történő elszigetelés. De, ami miatt az előzmény, a BCSKRZ, és a VCSKRZ-hez tartozó kondenzátorok milyensége. Az építéseimre a pillanatnyi körülmények is köze van. Például a HC-TB-ME egy kísérlet kapcsán készült, így nem akartam nagy készülékké építeni az eredeti Canamp-ot.
A helyszűke miatt csak Miflex audio kondi lett beletéve. Ennek a készüléknek kiváló részletes térhatás tulajdonságai vannak. Ám egy-egy felvétel képességei miatt kellemetlen a hangérzetet a két rövidzár kapcsoló állítgatásával enyhíteni lehet a pillanatnyi problémát. És itt találkozik az ember a becsatoló kondenzátor képességeivel. Mondhatnám, se vele, se nélküle. Rövidre zárva kellemetlen a hangzás, ha meg a láncba van a kondi lop egy kicsit a magasból, mélyből, és a dinamikából de nem kellemetlen a hangzás. Így marad a kompromisszum. A most akadozó felújításom esetében már adott volt a Jantzen Siler Gold 0,1µF kondi (sajnos már nem gyártják).
Emlékeim szerint nagyon sima hangja volt, meggyőző átviteli tulajdonságokkal. Jelenleg mintát nem vehetek a hangjából, mivel mindkét készülék, amiben ez volt szerelve, szét van szedve
(FH6-TB300-ME, EVAmp-ME). A jelenlegi átépítésemben (EVAmp-ME, EVAmp-TB-ME-re) ezért nem lesz BCSKRZ csak VCSKRZ. Amíg meg nem leszek az EVAmp-TB-ME-vel addig töprenghetek azon, hogy a Jantzen kondi, vagy a K701 további járatása, vagy mindkettő javít majd a jelenlegi helyzetemen...

Most nem értelek? Vegyem ezt kérdésnek? Azt, hogy egy kondenzátort tölteni is kell, azt szerintem itt a fórumon többnyire mindannyian tudjuk. Azt azonban, hogy ezt, hogy képzeljük el a gyakorlatban, abban már mutatkoznak eltérések. Nem szeretnék így az ünnepi hangulatban senkinek a figyelmét ilyen eltérítő szenvedélyek irányába terelni, ugyanis a gyakorlat mást mutat.
Ha nem próbáltad, nem tudhatod. És innentől ez olyan, mint az említett rövidzár történet. És azért azt is megemlíteném, hogy ezek a dolgok adott rendszeren belül adódnak. És attól kezdve minden egy mátrixrendszeré válik valamilyen eredménnyel.

Végre megvannak az EVAmp tápjai

Azonban munka még szépen akad. Mondjuk, következhet a kábelek készítése.
A főpanelt hagyom utoljára, mert én olyan vagyok, hogy deprimálna, ha minden meglenne, és
akkor kellene kábelt készíteni.

Kábelek
Az előzőekben írtam, hogy milyen drága lett az OCC ezüst vezeték. Ezért csak az általam fontosnak
tartott helyeken alkalmazom azokat a megmaradt készletemből, az EVAmp-hoz.
A megmaradt helyeken 1, -és 2 mm-es tömör ezüstözött rézvezetéket fogok használni.
Ezek már beváltak nálam a hálózati, és gyengeáramú területeken is.
Azonban a 230V-os vezetékkészítés életvédelmileg veszélyes lehet, ezért nem mindenkinek
ajánlanám.
Az ezüst miatt először teflont tekerek rá, majd zsugorcsővel zárom le.
Erre van egy fakeretem, és ilyenkor, egy magamra erőltetett türelmem.
E vezetékek a trafók primer és szekunder oldalán 1 mm-ek, a puffer és az erősítő között 2 mm-ek.
A főpanel oldalankénti földcsillagpontjába, a borda aljában lévő tehermentesítőbe 2db 2mm-es, és
1 db 1mm-es vezeték találkozik majd, és közös csavaros rögzítést kapnak.
A vastagabbak a saját csatornatápjukból jönnek, a vékonyabb a panelra viszi a csillagpontból a
földet a visszacsatolásba, és a mobiltápnak.
Ezenkívül a főpanelen már csak az alkatrészek saját kivezetéseivel, és OCC ezüst vezetékkel fogok
huzalozni.

A bővítéshez felhasznált kondenzátorok
Hitano EXR 2200µF 44 db (4x10+4x1)
Hitano EXR 220µF 6 db (4x1+2x1)
Hitano 1/100BP-105H 30 db (2x15)
Jantzen Cross-cap 22µF 4 db (4x1)
Monacor MKP 2.2µF 6 db (4x1+2x1)
Miflex MKP 0,220µF 6 db (4x1+2x1)
Miflex MKP 0,022µF 6 db (4x1+2x1)
Stiroflex 2,2 nF 6 db (4x1+2x1)
Stiroflex 220 pF 6 db (4x1+2x1)
összesen: 114 db

Ha ebből levonom a felhasználási terület, KT rajzán lévő, tápban 8, és a visszacsatolásban 2 darab
kondenzátorát, akkor látható, hogy a bővítmény valójában plusz 104 db kondenzátort tartalmaz.

A kondik üzemóra meghatározásával nem lehet nem egyetérteni. Azonban érdekes dolog ez az üzemóra. Az én VF4-em a tévéhang is. Így naponta, legalább 5 órát megy átlagosan. Így ez évi 1825 üzemóra. Persze nem minden erősítőt járatnak így.
A másik, a kondenzátort ért hőterhelés.....
Aztán, nem gondolnám, hogy mondjuk zenehallgatás közben, állandóan méri valaki a hőfokokat a kondenzátorokon.
Gondolom véletlen írtad:" Egyébként a levegő nagyon jó hőszigetelő."
Egy részt, mihez képest, másrészt meg, mert e szerint, a hűtőbordán folyamatos hőtorlódás lépne fel. Megjegyzem, ezek szerint, régen tévedés volt a kályhák mögé tett hőszigetelő lap.
Ha reálisan nézzük, a hőelvezetés egy erősítő megfelelő működésének, annak élettartamának nem kis jelentőségű része. Ebben jelentőséggel bír az üzemelés helye, annak természetes légmozgási sajátossága.

Kedves Zoltán!
Nem tudom velem van-e bajod, vagy ezzel az elvvel:

"Elektrolit kondenzátor -- a végső stádium
A hagyományos elektrolit kondenzártorok jól meghatározott élettartammal rendelkeznek, így 15-20 év elteltével mindenképp cserélni kell őket. Jellemzően szinte minden audio eszközben találhatunk különböző kapacitású elektrolit kondenzátorokat, melyeknek egy bizonyos kort elérve csökken a töltéstároló képességük, működésük megváltozik, fokozatosan nő az ellenállásuk. A végső stádiumban nem képesek töltéstárolásra, ilyenkor már a berendezés egyéb egységei is károsodhatnak.
A tápegységekben alkalmazott puffer kondenzátorok komoly elöregedésére utaló jel, amikor megjelenik a hangkimeneten a váltakozó áram 50Hz-es alapfrekveniája. A tartósan magas hőmérséklet gyorsítja az öregedési folyamatot, így pl. IC vagy tranzisztor közvetlen közelében néhány évre csökkenhet az élettartam. Bár a nagykapacitású elektrolit kondenzátorok legtöbbjén van biztonsági szelep, azért nem árt óvatosnak lenni és még idejében cserélni őket. Szélsőséges esetben a belsejében lévő folyékony vegyianyag egyre növekvő nyomása robbanásszerűen kilőheti a kondenzátor fedősapkáját. Milyen jelek utalnak a csere időszerűségére? Elsőként érdemes szemügyre venni a kondenzátor fizikai állapotát, ugyanis (az öregedéssel) növekvő belső nyomás feszíti a fedősapkát, ami egyre inkább felpúposodik miközben a folyadék szivárgása megindulhat. A hangzás is megváltozik ebben a stádiumban, a dinamikai csúcsok energiája csökken, a zene sokat veszít lendületéből. Ennek oka, hogy a tápegységben pufferként üzemelő kondenzátorok már nem képesek a szükséges töltésmennyiség átmeneti tárolására, működésük megváltozik, így a dinamikai csúcsokban a végerősítő megnövekedett energiaigényét már nem képesek fedezni."

De szerintem, a javítás szempontjából nem használtál.

Közjátékok…..

Hát ez a Monacor kondenzátor nem semmi. Azonban az is lehet, hogy a DAC-nál ilyen kritikus a szimmetrikus kicsatoló állapota.
Szóval úgy 15 óránál csak „visitozott” a drága. 25 óra táján kicsit engedett a gonoszságából, azóta meg hullámzik a hangja. De igazán a magasait, és mélyeit nem hallatta. Ahhoz kellett a 80 óra. Idáig egy kondenzátor sem volt ilyen undok hozzám, bár igaz, hogy egyik sem egy DAC-ban volt bejárat-va.
Utólag felmerült bennem, hogy lehet, hogy előtte más áramkörben kellett volna bejáratni….

A menetközben módosult készülék tartalomnak láthatóan kevés a hely.
Csak gányolás árán lehet valahogy a dobozba erőltetni. Annak a mérete viszont a többi tervezett készülék miatt kötött.
Márpedig a tervezett monitorerősítőt nem hagynám ki. Jó egy hét múlva érkeznek a Bursonok bele, és igen fűt a kíváncsiság, hogy jól gondoltam-e a várható eredményt.

Az utóbbi héten ragadt rám egy pár új infó. KT is küldött nekem egy régebbi audiofil sztárról anyagot, és voltam egy meghallgatáson is, ahol a fiamnak készítettem pár fotót, mivel nem tudott eljönni.
Azt gondoltam, hogy nem a kupadöntőre megyek meghallgatni a dolgokat, de ilyen tapasztalatom nemigen van, ingyen is volt, meg mindenből ki lehet szűrni valamit.
Az biztos, hogy a készülő DAC-omat nem cseréltem volna el az ott hallottért, ami azért megnyugtatott. A sztár egy 2x8W-os csöves volt, ami a rákötött DAC-al megítélhetetlen volt a számomra. Szóltam is a főnöknek, hogy tegyen már fel valamilyen LP-t, hogy az analóg műsorral is halljam a csövest, ha már odamentem kíváncsiskodni.
Az volt egy Melodia kiadás, tán Sosztakovics művel.
Hát mindjárt más volt, ami hallatszott, az adott helyen, az adott akusztikával, az adott hangfalakon. Utóbbikat jobbára tudom konvertálni, és a hallható hangzást nagyjából minősíteni.
És végre fülembe tűzhettem, hogy mért preferálják az LP-hez a csöveseket.
Azt nem mondom, hogy a VF4-emmel nem hallgattam volna meg kíváncsiságból, de úgy, ahogy volt is kellemes hatású volt a hallható hibácskák ellenére.
Szelektív, kellemes pozícionált részletekkel, tágas térrel képzett hangképet. Utólag kíváncsi lettem volna, hogy a lemez antisztatizálása mennyit hozott a hangzáson, de ez már titok marad számomra.

Kedves pucuka,
Neked, és nagyra becsült baráti körödnek, mondanám e témát utoljára,
Az előbb említett javítási "gányolást" a javítás tényleges szempontja szerint említettem.
Egy öreg készülékben az alkatrészek bekrepálása csak idő kérdése, ha az első már meg van.
Ő csak a sort nyitja. Azonban egy elektrolit kondenzátornak számost tulajdonsága befolyásolja egy erősítő hibátlan működését. Amit Ti nem hiszem, hogy megszoktok mérni. Például a dinamikus tulajdonsága. Mennyi idő alatt töltődik fel a tényleges kapacitása környékére, és mennyi idő alatt tudja azt leadni. Nem elvileg, hanem gyakorlatilag az az adott alkatrész.
A másik, kiforrasztasz egy öreg alkatrészt, egy + hőterhelés, megméred, és elégedetten visszaforrasztod. Így mérésed már hiteltelen, mert a második visszaforrasztási hőterhelés utáni változásokat nem detektálod annál az öreg épphogy még élő kondenzátornál. Nem beszélve a panelra szerelt hűtőfelületekről. Meg ugye manapság, már szó volt róla, a zenei felvételek hangerejét a stúdiókban igencsak feltekerik. A felvételek dinamikája is veri a 100dB-t. És ezt ráengedni egy össze vissza csereberélt elektrolit kondenzátoros erősítőre, nem tartanám szakszerűnek. Az ilyen gépekben nagy valószínűséggel impulzusszerűen elmásznak a munkapontok nagyobb hangerőnél, És csak idő, és alkalom kérdése egy nagyobb meghibásodás.
Már azt is problémának gondolom, hogy egy 5-10 éves készülékben elromlott kondenzátor cseréje esetén a többihez mérten megfelelő minőségű kerüljön, és (+-)-os táp esetén, ha rossz, ha nem a párját is ugyanarra a típusúra kellene cserélni, már csak az öregedési tényezők miatt is .
De egy ilyen matuzsálemnél feleslegesnek tartom a méricskélést, mert az összes cseréje indokolt a kora, az ilyen készülékekbe szokásos minőség, és az eredeti állapotának megközelíthetősége miatt.

Nem nem azért, hanem ezért:
"Elektrolit kondenzátor -- a végső stádium
A hagyományos elektrolit kondenzártorok jól meghatározott élettartammal rendelkeznek, így 15-20 év elteltével mindenképp cserélni kell őket. Jellemzően szinte minden audio eszközben találhatunk különböző kapacitású elektrolit kondenzátorokat, melyeknek egy bizonyos kort elérve csökken a töltéstároló képességük, működésük megváltozik, fokozatosan nő az ellenállásuk. A végső stádiumban nem képesek töltéstárolásra, ilyenkor már a berendezés egyéb egységei is károsodhatnak.
A tápegységekben alkalmazott puffer kondenzátorok komoly elöregedésére utaló jel, amikor megjelenik a hangkimeneten a váltakozó áram 50Hz-es alapfrekveniája. A tartósan magas hőmérséklet gyorsítja az öregedési folyamatot, így pl. IC vagy tranzisztor közvetlen közelében néhány évre csökkenhet az élettartam. Bár a nagykapacitású elektrolit kondenzátorok legtöbbjén van biztonsági szelep, azért nem árt óvatosnak lenni és még idejében cserélni őket. Szélsőséges esetben a belsejében lévő folyékony vegyianyag egyre növekvő nyomása robbanásszerűen kilőheti a kondenzátor fedősapkáját. Milyen jelek utalnak a csere időszerűségére? Elsőként érdemes szemügyre venni a kondenzátor fizikai állapotát, ugyanis (az öregedéssel) növekvő belső nyomás feszíti a fedősapkát, ami egyre inkább felpúposodik miközben a folyadék szivárgása megindulhat. A hangzás is megváltozik ebben a stádiumban, a dinamikai csúcsok energiája csökken, a zene sokat veszít lendületéből. Ennek oka, hogy a tápegységben pufferként üzemelő kondenzátorok már nem képesek a szükséges töltésmennyiség átmeneti tárolására, működésük megváltozik, így a dinamikai csúcsokban a végerősítő megnövekedett energiaigényét már nem képesek fedezni."

Az is lehetséges, hogy a hiba a kondenzátorok állapota miatt keletkezett.
Ami a jelenlegi állapotot illeti, valóban a közvetlen megoldás a reloop szerinti.
Azonban a kondenzátorok állapota a teljesítmény függvényében munkapont eltolódásokat eredményezhet, amik újabb hibákat okozhat. Persze, ha csak halkan hallgatja, ez nem nagyon fog megtörténni. Valamint egy potméter kopását, vagy a hűtés elavulását (a zsír kiszáradt) nem erre fognám

Kedves Fórumtársam!
Nem értelek, hogy a kezdőkre hivatkozva milyen alapon tronfolsz le mást, vélt igazságoddal, hiszen Ő is csak a véleményét írta meg. Azzal nem lenne gond, hogy Neked más véleményed van, csak ne úgy állítsd be, mintha csak ez lenne helytálló.

Csak az általam vélt szempontból, nem gondolnék olyan erősítőt, aminek rendszeres használatát feltételezve elégséges lenne az 1000üó.-ás elektrolitkondenzátor.
Élettartam és a minőség az elektrolit kondenzátorok esetében, ha erősítőről beszélünk, abba funkcionálisan eltérő helyen, feladattal kerülnek be kondenzátorok. A pozícióból fakad az üzemelés során ezek hőterhelése is.

Én nem kavarnám össze a "minőség", meg üzemóra fogalmát.
Az üzemóra (garantált), mint tényező, lehet igencsak eltérő, és feladat szerint e különbséget az ár függvényében lehet "minőségnek" nevezni. Ha viszont arra gondolsz, hogy egy nevesebb gyártó "audio" sorozata, mint audofil minőség, ott viszont az üzemóra komoly tényező, a minőség elvárása miatt. Lehet, hogy nem mindenkinek tetszik, de véleményem szerint mint az emberi életben, három alapvető ciklus van egy kondenzátor esetében is. Első a bejáródás, utána a standard időszak, és utána a hanyatló időszak, és ez bizony hallható, ha a rendszer, és a műsoranyag erre alkalmas.
Azt meg, hogy melyik készüléket, milyen minőségű alkatrészekkel szerelik, csupán önköltségi kérdés, szerintem.

A kapcsolóüzemű tápoknak is, mint mindennek megvan a maga előnye, és hátránya is. Szerintem minden alkalmazás akkor mutatja meg az előnyeit, ha azt megfelelően választották a feladathoz. Nem sorolnám ide a kényelmességet, és az olcsóságra való hivatkozást.
Sajnos manapság mindenféle gagyi, olcsó termékkel szennyeződik az élőtér, így a villamos hálózat is. Én azok közé tartozom, akik már csak egészségileg is, a felesleges rádióhullámok ellensége. Gondolom a kisebbséghez tartozom ezzel, mert nagyon mennek a wireles üzemmódú alkalmazások.

Kedves reloop!
Tisztelem a fórumon nyújtott rengeteg szakszerű segítségedet. A segítségnyújtásban az egyik lejobbnak tartalak. Ezért nem szívesen vitatom az utóbbi kijelentésedet.
A gyári garancia lejárta után nem látom értelmét méregetésnek. Épp ezért, ilyenkor nem értem a mérés okát, hiszen az nem ad semmilyen garanciát a ekondenzátor garanciális üzemóráján túl. Ahogy egy barátom mondta: a temető olyan halottakkal van tele, akik a haláluk előtt néhány percel még éltek. De talán az is elgondolkodtató, ha kifog egy jó pillanatot a szívem 68 évesen, és hasonló vérnyomást mérnek rajtam, mint egy harmincéves fiatalemberen, akkor egyformán jól tudunk futni?
Más tollából:
"Elektrolit kondenzátor -- a végső stádium
A hagyományos elektrolit kondenzártorok jól meghatározott élettartammal rendelkeznek, így 15-20 év elteltével mindenképp cserélni kell őket. Jellemzően szinte minden audio eszközben találhatunk különböző kapacitású elektrolit kondenzátorokat, melyeknek egy bizonyos kort elérve csökken a töltéstároló képességük, működésük megváltozik, fokozatosan nő az ellenállásuk. A végső stádiumban nem képesek töltéstárolásra, ilyenkor már a berendezés egyéb egységei is károsodhatnak.
A tápegységekben alkalmazott puffer kondenzátorok komoly elöregedésére utaló jel, amikor megjelenik a hangkimeneten a váltakozó áram 50Hz-es alapfrekveniája. A tartósan magas hőmérséklet gyorsítja az öregedési folyamatot, így pl. IC vagy tranzisztor közvetlen közelében néhány évre csökkenhet az élettartam. Bár a nagykapacitású elektrolit kondenzátorok legtöbbjén van biztonsági szelep, azért nem árt óvatosnak lenni és még idejében cserélni őket. Szélsőséges esetben a belsejében lévő folyékony vegyianyag egyre növekvő nyomása robbanásszerűen kilőheti a kondenzátor fedősapkáját. Milyen jelek utalnak a csere időszerűségére? Elsőként érdemes szemügyre venni a kondenzátor fizikai állapotát, ugyanis (az öregedéssel) növekvő belső nyomás feszíti a fedősapkát, ami egyre inkább felpúposodik miközben a folyadék szivárgása megindulhat. A hangzás is megváltozik ebben a stádiumban, a dinamikai csúcsok energiája csökken, a zene sokat veszít lendületéből. Ennek oka, hogy a tápegységben pufferként üzemelő kondenzátorok már nem képesek a szükséges töltésmennyiség átmeneti tárolására, működésük megváltozik, így a dinamikai csúcsokban a végerősítő megnövekedett energiaigényét már nem képesek fedezni."

Tiszteletben tartva a véleményedet, mondanám az enyémet.
Abban a készülékben kizártnak tartom, hogy ennyi idő után nem lenne érdemes kicserélni, mérés nélkül, az ezeknél szokásos minőségű elektrolit kondenzátorokat.
Ha átlagosan napi 1 órát ment, amit furcsának tartanék, az évi 365 óra. 19 évre ez 6935 óra.
85C-osnál ekondinál ez saccra, ha a dobozban átlagosan 25C-fokot feltételezve, 85/25= 3,4x2000üó= 6800üó. Ezen mit akartok mérni? Na meg mit is mérnétek?
Kíváncsi lennék, hogyan szoktatok dinamikus viselkedést mérni?
A fentiek alapján fenntartom a véleményemet, remélve nem vált ki Bennetek ellenszenvet óckodásom e dologban.
A mostani alkatrészekről nem tartanám szerencsésnek az általánosítást.
Épp most vettem pufferkondikat. Volt 25Ft/darabért, meg 101Ft/darabért. Szerintetek ezek egyformák minőségre?

Bocsi, de ha javítani akarsz rajta, az összes kondenzátor és kábel csere, az összekötő kábellel (ha az normálisabb) azonos vezetékre.
Én a panelt is ilyennel szoktam felturbózni.
Hallani az eredményt.
Azért a forrasztásokkal óvatosan. Nekem majdnem ráment egy Monacor magasam, mivel a pille kivezetése nem volt rátekerve a forrcsúcsra, és a műanyag bak vajból volt. Szóval megizzadtam a megmentéséért. Azóta saruval működik. Van abból jobb fajta is.

A Burson V6 classic sigle áramkörök gyári ajánlás szerinti, bejáratást követő,
általam tapasztalt hangjáról.

A V6 vásárlásáról az általam elérhető információk alapján, átérezve annak
bizonyos, rám nézve bizonytalan eredményességét, döntöttem.
Kicsit ezt olyannak gondoltam, mint a házasságot, ha boldogságra vágysz, hát
megpróbálod azt elérni, de lehet más vége is a vágyakozásnak.

Kinek a szőke, kinek a barna.
Az információk, melyeket elértem, és tetszett a V5-ről, és a gyári oldalon a
vivid és classic bemutatása volt.
Van némi tapasztalatom abban, hogy milyen nehéz szavakkal pontosan
kifejezni érzéseket, hallható hangokat.
Úgy, hogy a tapasztalataim alapján magamat logopédusnak vélem e dolog-
ban, amikor a hangzást kifejező „motyogásokat, retorikát” hallok, olvasok.
Azonban ez még mindig lehet kevés a gyakorlatban, az egyéni interface-k
miatt.
A gyári ajánlásban a V6 vivid több tekintetben is jobb a V5-nél, és a színpada
tágas, hangzása pontos, és precíz.
A V6 classic-é még másabb a V5-nél, és intim, mivel közelebb kerül, amit
hallgatsz.
Nem mondom azt , hogy nem vágytam közeledésre, sőt egy ideje pont ezt
szerettem volna elérni.
Ugyanis ez a vágy akkor keletkezett, amikor megcsináltam Király Tibor FH6
fejhallgató erősítőjét, ahogy azelőtt a Head Canampot, duál monóban, a
magam módján, és került hozzá egy akciós Sennheiser HD650 fejhallgató.
Az volt a tapasztalatom ezzel a FET-s Canamppal, hogy a 300 ohmos fülessel
eltávolodott a hangszínpad a 32 ohmos füleshez képest.
Ezért fogtam ennek a 300 ohmra módosított változatának az építésébe.
Jobb lett a helyzet, de az ember mindig jobbat akar.
Hát ezért követtem el a V6 classic-ot.
A fejlesztés során eljutottam FH6-300 készülékben olyan, általam elérhető
eszközök alkalmazásához, mint a bemeneten alps poti, Jantzen silver gold
kondenzátor, OCC silver huzalozás, és az utolsó időszakban az LME 49710 tok
használata.
Tapasztalataim szerint, ebben a konstrukcióban tágas, pontos részletes,
hangszínpad keletkezett, dinamikus hangzással.
És én úgy fogalmaznám, hogy kialakult a térben a hangok aurája, és azok
egyre testesebbek lettek.

Amikor betettem a V6 clasic-ot, megnyúltak a sávhatárok, nagyon feldobott.
A többi, ahogy olvastam.
Úgy a bejáratás 90-edik órája táján, a mélyek lefele vonulva kezdtek
csökkenni.
Majd valami olyan történt, ami úgy elsőre nem tetszett.
Persze, hogy volt rá célzás: „egy teljesen más kimeneti színpadon, intim,
gyönyörű és nagyon érdekes”.
Az én készülékemen az említett előzményekkel, hozzátéve az elején írt
vágyammal együtt, úgy írnám, nem erre gondoltam.
Mert az én készülékemmel a gyári jellemzés, a következőképpen öltött testet,
100 órás bejáratásnál:
a dörömbölő mélyek visszavonulása után nem sokkal háttérzene benyomását
keltette, ami nagyon kellemes nem zavar a füleden. Akármilyen műsor ment,
átlagolta, nem feltűnő azok minőségi eltérése.
Intimen körülvett, szólt minden, de eltűntek a kontúros aurák, de benne vagy
abban, amit hallasz.
Ezek az én tapasztalataim az előbbiekben írt környezetben.

Természetesen itt nincs vége a dolgoknak.
Valahol hallottam a fül alkalmazkodó képességéről. Ott elhangzott, hogy
fülünk nem tökéletes „eszköz”. Első fokon a szavak megértésére szakosodott,
a zene hobbiszámba megy nála.
Azonban kiindulópont számba mehet a dologban, hogy az olyan alkalmazko-
dása, ami nem természetes, az agyban fáradság érzetet generál.

Először nyeltem egyet, és ösztönösen, járatom tovább a V6-kat, figyelve az
eredményt. Teszteket tervezek egy Technics A10-el, lemezjátszóval, és DAC-
al,

Folytatom ennek eredményével…..

Ha nem sértelek meg vele, én jobb kondenzátort tettem volna, egy ilyen minőségi munkába.
Szolgáljon hűséggel!

Összességében a melegedésről:
nézeteim szerint nem szeretnék semmilyen hővel kondenzátort aszalni a dobozban, vagyis indul a népművészet, minden lustaságom ellenére.
Köszönöm az Urak társaságát.

Egy kis elgondolkodtató, ajánlatos lehet,
"Elektrolit kondenzátor -- a végső stádium
A hagyományos elektrolit kondenzártorok jól meghatározott élettartammal rendelkeznek, így 15-20 év elteltével mindenképp cserélni kell őket. Jellemzően szinte minden audio eszközben találhatunk különböző kapacitású elektrolit kondenzátorokat, melyeknek egy bizonyos kort elérve csökken a töltéstároló képességük, működésük megváltozik, fokozatosan nő az ellenállásuk. A végső stádiumban nem képesek töltéstárolásra, ilyenkor már a berendezés egyéb egységei is károsodhatnak.
A tápegységekben alkalmazott puffer kondenzátorok komoly elöregedésére utaló jel, amikor megjelenik a hangkimeneten a váltakozó áram 50Hz-es alapfrekveniája. A tartósan magas hőmérséklet gyorsítja az öregedési folyamatot, így pl. IC vagy tranzisztor közvetlen közelében néhány évre csökkenhet az élettartam. Bár a nagykapacitású elektrolit kondenzátorok legtöbbjén van biztonsági szelep, azért nem árt óvatosnak lenni és még idejében cserélni őket. Szélsőséges esetben a belsejében lévő folyékony vegyianyag egyre növekvő nyomása robbanásszerűen kilőheti a kondenzátor fedősapkáját. Milyen jelek utalnak a csere időszerűségére? Elsőként érdemes szemügyre venni a kondenzátor fizikai állapotát, ugyanis (az öregedéssel) növekvő belső nyomás feszíti a fedősapkát, ami egyre inkább felpúposodik miközben a folyadék szivárgása megindulhat. A hangzás is megváltozik ebben a stádiumban, a dinamikai csúcsok energiája csökken, a zene sokat veszít lendületéből. Ennek oka, hogy a tápegységben pufferként üzemelő kondenzátorok már nem képesek a szükséges töltésmennyiség átmeneti tárolására, működésük megváltozik, így a dinamikai csúcsokban a végerősítő megnövekedett energiaigényét már nem képesek fedezni".

Kedves metabo123!
Segítségül, talán használva tennék a témához.
És hogy ne én mondjam, idéznék, megfontolásul.

"Elektrolit kondenzátor -- a végső stádium
A hagyományos elektrolit kondenzártorok jól meghatározott élettartammal rendelkeznek, így 15-20 év elteltével mindenképp cserélni kell őket. Jellemzően szinte minden audio eszközben találhatunk különböző kapacitású elektrolit kondenzátorokat, melyeknek egy bizonyos kort elérve csökken a töltéstároló képességük, működésük megváltozik, fokozatosan nő az ellenállásuk. A végső stádiumban nem képesek töltéstárolásra, ilyenkor már a berendezés egyéb egységei is károsodhatnak.
A tápegységekben alkalmazott puffer kondenzátorok komoly elöregedésére utaló jel, amikor megjelenik a hangkimeneten a váltakozó áram 50Hz-es alapfrekveniája. A tartósan magas hőmérséklet gyorsítja az öregedési folyamatot, így pl. IC vagy tranzisztor közvetlen közelében néhány évre csökkenhet az élettartam. Bár a nagykapacitású elektrolit kondenzátorok legtöbbjén van biztonsági szelep, azért nem árt óvatosnak lenni és még idejében cserélni őket. Szélsőséges esetben a belsejében lévő folyékony vegyianyag egyre növekvő nyomása robbanásszerűen kilőheti a kondenzátor fedősapkáját. Milyen jelek utalnak a csere időszerűségére? Elsőként érdemes szemügyre venni a kondenzátor fizikai állapotát, ugyanis (az öregedéssel) növekvő belső nyomás feszíti a fedősapkát, ami egyre inkább felpúposodik miközben a folyadék szivárgása megindulhat. A hangzás is megváltozik ebben a stádiumban, a dinamikai csúcsok energiája csökken, a zene sokat veszít lendületéből. Ennek oka, hogy a tápegységben pufferként üzemelő kondenzátorok már nem képesek a szükséges töltésmennyiség átmeneti tárolására, működésük megváltozik, így a dinamikai csúcsokban a végerősítő megnövekedett energiaigényét már nem képesek fedezni".
Sikeres javítást kívánok,
Elek

Kedves DT,
A conradba vettem 2005 táján egy kazettás magnó mechanikát.
Kemény-járású kapcsolói egy nagyon csodás, simajárású mechanikát takarnak.
A Te gépedben is ilyen magnó mechanika lapul.
Nem tudtam értelmezni a tárolási hely leírása alapján, hogy az mennyire volt nedves, és mennyire érték más időjárási drasztikumok.
Az biztos, amit írtak eddig neked a fórumtársak, bizony igen megfontolandók.
Ahogy írták, bizony az összes elektrolit kondenzátor alapból érdemes kicserélni.
Ezek stabilizálják az erősítő működését.
Idézve őket, a vezetékek, esetleges grünspanok, de egy ilyen készülékben elképzelhető több hiba együttes jelentkezése is.
Türelemmel és munkával, no meg ráfodításokkal biztos még örömöd lehet benne.
Búcsúzásul, külföldi reakciókat mutatnék neked,
Elek

Délután Minden,

Új vagyok a fórumon, mivel úgy tűnik, hogy az a hely, ahol megtalálom az utána következő információkat. Két különféle problémámmal rendelkező két Panasonic SG5090 zenei központot szerettem volna, remélem, hogy mindegyikből egy jóat teszek ki, de a problémák közül kettő közös.

Van egy használati útmutató minden plusz 2 prospektusra a 70-es évek közepétől a 70-es évek végéig, ami hasznos, de senki sem tudja, hol tölthetek be egy kézikönyvet - lehetőleg ingyenes

Mindkettőnek fojtogatása és hangvesztése van a hangerő és a hangerőszabályzók mozgatásakor, mindkét kazettás lejátszó fedele megszakította a klipeket, bár ez nem befolyásolja a működést, csak éppen bosszantó, az egyik lejátszósfejű állító csavar egy kis rugóval a műanyag bázistól távol tartják, így valószínűleg nem sok mindent lehet tenni vele - ez azt jelenti, hogy a lejátszás nagyon rosszul van a tájékozódás miatt. A kijelzők többsége mindkettőre ment.

Szükségem van a pontos tollra illesztésre, mint a kézikönyvben, azaz az EPS-270SD-ben, vagy van-e olyan jobb, ami könnyebben elérhető?

Hallottam, hogy az alkatrészek elérhetőek az USA-ból, de lehetőleg inkább a helyi üzletet szeretném vásárolni - lehet bárki ajánlani egy szállítót vagy elavulttá válik?

Kedves fórumtársak,

Főleg építési tapasztalatom van, nem vagyok elégedett tudásommal, de a sikerért...

Talán nem csaplak be azzal a gondolattal, hogy én a helyedben az összes kondenzátort lecserélném egyszerre újra, mert így nyílik lehetőség, egy stabilabb további működésre.
A gyári készülékeket nem szerelik a legjobb minőségű alkatrészekkel, és a kondenzátoroknak behatárolt a kapacitásuk élettartama.
Hasonlítanám az elemekhez, üresen mutatott feszültsége terhelve megváltozik.
Én a teljes kondiállomány cseréje után elmélkednék, feltéve, ha nem féléve gyártották.
üdvözöl, Elek

Kedves Fórumtárs,
amíg okosabb nem siet segítségedre,
feltehetőleg mielőtt kaputtot mondott is ez volt a helyzett.
Ebből kiindulva, nem ártana a hűtő kontaktokat letisztítani és újrazsírozni.
Túlmelegedést okozhat még a gerjedés és a nem megfelelő nyugalmi áram is.
A gerjedés a már egyszer jól működő készülékeknél általában fellépő alkatrészhiba, szakadás, kapacitás változás okozhat.
Sajnos ezt néha nem könnyű megtalálni.
Talán nem csaplak be azzal a gondolattal, hogy én a helyedben az összes kondenzátort lecserélném egyszerre újra, mert így nyílik lehetőség, egy stabilabb további működésre.
A gyári készülékeket nem szerelik a legjobb minőségű alkatrészekkel, és a kondenzátoroknak behatárolt a kapacitásuk élettartama.
Hasonlítanám az elemekhez, üresen mutatott feszültsége terhelve megváltozik.
Én a teljes kondiállomány cseréje után elmélkednék, feltéve, ha nem féléve gyártották.
üdvözöl, Elek

Kedves "Patkány"!

Örülök válaszodnak,
az információ ( kellő szelekcióval) nagyban segíthet kimagasló eredmény eléréséhez.
Király Tibor erősítőivel pár éve találkoztam.
Öreg kecske lévén sokat látott amatőr vagyok, erről már írtam itt.
Olvasd át Tibor építési tanácsait, fontosak, hidd el aki még nem rendelkezik kellő tapasztalattal.
Több kapcsolását megépítettem egyikkel sem volt problémám.
Nekem ezekben a vonzók a fet-ek voltak.
Ezek hangja egyesíti a csövek és tranzisztorok jó tulajdonságait beleértve a helyigényt.
A lakótelepi körülmények között nem mindegy mennyi a helyigénye e berendezéseknek.
A vf.. család kapcsolási rajzai a kevés alkatrész igény miatt segítik a megszólaltatott hangok eredetihez való közelítését.
Nem szeretnék tovább részletezni, mert a moderátor máshova sorolja válaszom, és nehezebb követni a dolgokat.
Tehát muszáj visszanézned a részletekért, ne sajnáld az idődet, ha érdekel a dolog.
Most éppen Tibor fh-6-án dolgozok, lassan befejezem, ezzel párhuzamosan belekezdtem a vf3-s rendesebb megépítésébe.
Amit a képeken közöltem bátorítónak a konstrukciós megoldásomhoz, azt a fiam nem adja felújításra (használja), ezért építem elölről. Sokat várok tőle, mivel minden tudás amit eddig összehordtam beleépítem. A hangtechnika kft-nél jó áron kapni jantzen kondenzátor, nem eget verő. Berakás után van amit azonnal, és van amit csak 3-4száz üzemóra után hallani, a hangútba Z-cap vagy silver-Zcapot ajánlok. A konstrukciómnál használt tengelyeltolás valójában 1ezressel kevesebb elszámoltam a kerekek árát. Én minden készülékemet olyan potméter és jackly hellyel építem, amely lehetővé teszi az árnyékolt vezetékek elhagyását, .......
És lehetne más okokat sorolni reggelig.
Az említett vf3 első változata volt az első királyom.
Próbára is kellő stabilitást kapott, és minden építési szabályt igyekeztem betartani.
Hálából, azóta is jól működik.

Ezért mondja az ember, ezekkel nem kell bigyózni.
A vf6-ban 2db diódával van több alkatrész mit a vf3-ban.

Kedves "Patkány" érdeklődve várom az eredményt,
amihez sok sikert kívánok,

mek-mek

ui: a szilikonzsírt mellőzném, conrád

Kedves Tomy, meg Többiek,
kezdőként kivártam, hogy lássam tudok e tapasztalataimmal segíteni, vagy az ilyenkor fellépő kitolódás (letolódás) lesz irányadó.
Magamról, az 1965 táján detektoros rádióval indult a szenvedélyem, hordozható egyenes vevő, FDS 22 fejhallgatóval, lemezjátszó, egy kis zongorázás, zenehallgatás a-z-ig, tba810as, a fórumon is látott 8W-os (3055-el), Quad-405(50W), LM3875gyári kis torzítású ajánlással, az új csillagpont ajánlással (DENON), és Király Tibor műveig, VF2,3,4 jutottam.
A Vf3 elkészültekor győződtem meg arról, hogy jó volt megépítésébe fognom. Használata közben alakult ki bennem a továbblépés elképzelése, további lehetőségek keresése a jobb hangzás utáni érdekében. Sorrendet ne várjatok, talán kicsit össze-vissza, de ez nem lényeges.
NE5534, a végén PHILIPS-ig jutottam, és én is azt tapasztaltam mit olvastam, sajnos ez a kapcsolás
válogatós. 2,2uF, bagatel, majd elna silmicII, csak tompa. Hát wima, nincs elég mély. Kátyu 1 hét után megjött a mély és nem volt tompa mint a silmic-kel.
Elkezdődött egy folyamat a hang jobbítására. Az öreg videoton korona hangfalam kondenzátorait, hangszóróit muszáj volt kicserélni a hallhatóvá vált torzítások miatt. Majd mindig felmerültek hibapontok amire költeni kellet.
A hangszórók beszerzésekor derült ki, hogy a boltban megrendelhető jantzen kondenzátor, ami a monacornál jobb lehetőségeket kínál.
Azóta is ilyeneket használok a hangfalaimban és becsatoló kondinak. Ahogy az imént jeleztem a kondenzátoroknak bejáratási idejük van. Hangjuk ez alatt változó, néha elkeserítő is. Azonban Kb300-500 üzemóra után stabilizálódnak, és akkor hálálják meg a türelmet, illetve mutatják meg igazi hangjukat. A vezetékeknél ez lényegesebben rövidebb idő, és a forrasztásoknak 1-2 óra is elég.
Ezt nem én találtam ki, de én is megtapasztaltam.
Megjegyezném, senkit nem akarok minősíteni aszerint, hogy értékeli, érzi ezt a dolgot, vagy nincs rá igénye. Én úgy gondolom, hogy aki úgy épít erősítőt, hogy a szépsége fontosabb, az ép olyan értéket hordoz, mint aki vizet szerel, földjét megműveli, hogy maga és más élelemhez jusson.
Viszont az nem különc, vagy csodabogár akinek erre van lehetősége, és ezen munkálkodik.
Na meg ez egy olyan dolog, ami igen részletgazdag, mint az ebből születő hangzás.
Kel hozzá megfelelő tesztanyag, naplózás a rengeteg részlet reálisabb elemzésére, önképzés a hallásfejlesztéséhez. Azt halljuk a mi szól, ne azt amit szeretnénk hallani. A hallott hibák helyesebb értékelése vezet a mielőbbi jobb hangzás eléréséhez. Ugyanis a megtalált leggyengébb láncszem adja a legütősebb javulást. De a történet nálam a zenéről szól, mint ahogy olvastam valakinek a tollából:
,,Alább néhány pontban megkíséreltem összefoglalni a saját elképzeléseimet az audiofil ismérveirõl: kéretik véleményezni.

1., Az audiofil a mûszaki érdeklõdését a zeneszeretete révén szerzi, és nem fordítva.
2., Jórészt ismeri a zenei repertoárt, a számára kedves felvételeket gyûjti is.
3., A zenehallgatásban az auditív élményt (szépséget, logikát, igényességet, nagyszerûséget stb.), a katarzis átélését keresi.
4., Tudja, hogy tökéletes dolgok nem léteznek, ezért számára az ésszerû kereteken belüli kompromisszum jelenti a megoldást.
5., A hangvisszaadás minõségéért minden tõle telhetõt megtesz, és képes olyan dolgokban megalkudni, ami nem ezt a célt szolgálja (dizájn, automatika, szolgáltatások, távirányító stb.)"

***
Mint írtam, voltak tapasztalataim erősítő építésben.

Azt tudom mondani minden VF3-6 erősítő tapasztalatlanabb építőjének, ezek az erősítők gond nélkül, jó eredménnyel reprodukálhatók megfelelő megépítés esetén.
Természetesen nem árt Király Tibor tanácsait átolvasni.
Amikor a VF3-t csináltam, pöc-röfre indult.
Igaz a konstrukció ezt biztosította. Azaz teljesen különálló egységeknek építettem meg a hütőborda L alakú tartójára került távtartóval a panelt, hogy a vég fet-ek a borda közepére essenek alatta. Az L alakú tartón van a hangszóró csatlakozó is. A hangszóró csatlakozóra szoktam a csillagpontot kialakítani. Így a hűtőborda automatikusan a szerelés miatt földelve van. Elfelejtettem említeni, mivel csak kéziszerszámaim vannak, pl:kézifúrógép, kialakult nálam a fadoboz kényelme, amit a lapszabászatban méretre vágnak, és jobban alakítható az asztalon. Ezáltal adódik az egységek elszigetelése alapból.
Ha valaki nem hibázza el, és betartja a földelési szabályokat, kizárt dolog, hogy ne működjön.
Nyugalmi áram, melegedés, hőstop.
Én úgy szoktam, tanítottak, nyugalmit melegen illik állítani. Tapasztalataim szerint hidegen 55-60mA-ből melegen kb:90mA alakul ki.
Ha ez nem így van, vagy helytelen kivitelezés miatt gerjedés alakul ki, ha nem is hallható, de érzhető a borda indokolatlan melegsége miatt.
Hűtés
Nem szoktam a bordán spórolni, nem rakom dobozba(zárt térbe), szoktam hőpuffert kialakítani, ami tulajdonképpen egy alu tömb, amire a hűtőbordát csavarozom. Én úgy gondolom, hogy a keletkezett hőimpulzust a tömb jobban elszívja, és vastagsága révén jobban teríti szét a hűtőbordák általában vékony aljfalára. Természetesen a közös felületek zsírozandók.

Nem szerencsés elektrolit kondenzátor melegen tartani, mert jelentősen befolyásolja élettartamát.
Tessék megnézni a gyári adatait meddig fogja paramétereit neked biztosítani.

Nekem nem volt bajom Király mester dióda ellenállás szerelésének ajánlatával. Jó, hát egy kicsit megreszeltem a szigetelő papucs oldalát, húha. Meg vettem a conrad-ba hőpasztát, jól elvannak.
Nincs ebben a készülékben semmi csoda. És ha nem szól, ne méricskéld, hanem keresd meg szemmel mit sikerült elrontani, olvasni, követni a rajzot és ne légy lusta az alkotó tanácsait átnézni.
Király Tibor nyomán, és legyen benne örömötök, mindenki csinálja meg ahogy neki tetszik.

mek-mek