Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Áramváltó trafóval áram mérés, hogy?
Lapozás: OK   1 / 6
(#) Bigya hozzászólása Aug 3, 2006 /
 
Hali!

Segítséget szertnék kérni!

Max. 63A szeretnék mérni fázisonként.
Erre a legbiztonságosabb megoldás egy áramváltó alkalmazása, ami egy spéci trafó.

Egy ferrit gyűrű, sok menettel. E tekercs képezi a szekundert. A primer maga a vezető, amit átvezetünk az áramváltó tekercsen.

Kinéztem egy tekercset 75:1 váltóaránnyal, ami ügy azt jelenti, hogy 75A átvezetett áram 1A-t gerjeszt a szekunderen.

Erre kötve egy 1ohmos 1W-os ellenállást, azon 1V-ot vehetek le.

A KÉRDÉS TEHÁT:

Az áramváltó képes yakorlatilag 0 ampertől érzékelni, gerjeszteni?

Lineáris a szekunder oldalon jelentkező áram a primer oldalival?

Terveim szerint az 1ohm-os ellenállásról levett feszkót egyenirányítom, szűröm, és egy trimmeren keresztül egy digit panelműszerre vezetem.

Működik ez így?

Azért kérdem, mert itthon sehol nem találok 3*63A-t valamint nincsenek 10-12KW 3 fázisú fogyasztóim.

Köszönöm a segítséget!
(#) elektrocad válasza Bigya hozzászólására (») Aug 3, 2006 / 4
 
Üdv Bigya,

az árammérő trafókat nem szabad üresben járatni, tehát a szekunder tekercsen mindig kell terhelésnek lenni. Ez egy alapszabály, mert elmehet a trafó szekuder oldala, sajnos így van méretezve. Azt viszont ne várd, hogy néhány tized ampertől 75 A-ig lineáris lesz. Meg kellene nézned a gyártó adatlapját, hogy milyen határokon belül biztosítja a megadott toleranciát. Egyébként sem teljesen lineáris, de majdnem. Ha már van némi elektrotechnikai képzettséged, biztos ismered a vasmagok mágneses jelleggörbéit. Ezek egy bizonyos határon belül majdnem lineárisak, de azon kívül nagyon görbék. El kell döntened, hogy mit is (mekkora áramot) akarsz mérni. Úgy viszont ne számolj, hogy hány wattot tudsz levenni, mert a mérőtrafókhoz a te esetedben egy 1A-os ampermérőt kell kötnöd, hogy az a 75 A-nél teljesen kitérjen. Természetesen a skálát is ehhez viszonyítva kell megrajzolnod. A teljesítményt pedig felejtsd el, mivel az ideális ampermérő ellenállása 0, tehát nem fogyaszt, de ez csak elmélet. A mérőtrafókat nem szabad úgy használni, hogy valamilyen előre megfontolt szándékkal teljesítményt akarj levenni róla, mert nem lesz pontos.
(#) Bigya válasza elektrocad hozzászólására (») Aug 3, 2006 /
 
Mintha előbb nem ment volna el a válaszom...

Írok egyet megint.

Kösz a választ.

Nem menne üresen hiszen akkor télleg 75-öd annyi áramot adna, de nyitottan akár 75-szörös feszültséget is.

Az 1ohmos ell. lenne rajta terhelésnek. Ez felfogható egy sönt ellenállásnak, műszerhez.
Én nem direkt műszert raknék rá hanem egyenirányítom, szűröm és egy műver után menne egy dc panelműszerre.

Így be tudom állítani, hogy 63A-nél az opa kimenete 63mV-ot vagy 630mV-ot adjon a műszeremre, amin ekkor már csak a tizedes pontot kell arrébrakni.

A pontosság nem baj, +/- 5A nem lenne gond, a lényeg, hogy ránézésre el lehessen dönteni h melyik fázis mennyire van terhelve. A végén kéne pontosnak lennie 63A-nél.

ÜDV!
(#) Bigya válasza Bigya hozzászólására (») Aug 3, 2006 /
 
Csatolok egy képet, ő az etalon...
(#) Sebi válasza Bigya hozzászólására (») Aug 3, 2006 /
 
Ha van 100VA-es pillanatpákád, arra a szekunderre ráhúzhatod az áramváltót, ott lesz 63A... nem kell 230-on kW-okat folyatni, forgó-morgókat is így hitelesítik.
Amúgy van egy ilyen ADE7758 (Analog Devices), ami mindent tud áramváltóval mérni (cosfi, stb).
Egyébként nagy generátorvezérlőegységben láttam: a vezérlőpanelre ültetnek egy kicsi áramváltót, a lukon 1 menet van átfűzve, ami a sorkapocsra megy, erre csatlakozik a nagy áramváltó szekundere, tehát szinte rövidzárban van, ezt szereti.
(#) Tom Lord válasza Bigya hozzászólására (») Aug 4, 2006 /
 
Jól közelíted meg az áramváltót, amit leírtál az müxik is!
Elektrocad válasza is jó, részben.
Megjegyzem, a "0" ellenállású terhelés, az rövidzár, tehát zárlati terhelés. És az áramváltó erre van méretezve!
Álltalában egy áramváltó 15 VA-el terhelhető. (Adatlapból pontosítható.)
A szekunder oldalon mindíg legyen valamilyen terhelés! Lehetőleg minnél kissebb, megfelelő teljesítményű ellenállás! Különben kijön a működtető füst! :yes:
(#) elektrocad válasza Tom Lord hozzászólására (») Aug 4, 2006 /
 
Erről írtam az este. Annyit meg hozzá kell tennem, hogy az 1A-os ampermérő belső ellenállása nem 1ohm. Ahhoz, hogy ez úgy működjön, ahogy leírtad meg kell állapítanod mekkora ellenállásra lesz szükséged az 1A-hez. Egyáltalán nem biztos, hogy ekkor 1V-ot fogsz kapni. A megoldás két sorbakötött ellenállás lehet, olyan arányban, hogy az egyiken pl. a 63 A-nél 63mV-ot kapj (feszültségosztó).
(#) Tom Lord válasza elektrocad hozzászólására (») Aug 4, 2006 /
 
Valóban, az "1A-os ampermérő belső ellenállása nem 1ohm"!
De az 1 ohm-os ellenálláson 1 A hatására mindíg 1 V feszültség esik!
Ennek azért ne mondj ellent.

És ezt Bigya jól látta, mert az áramváltó belső ellenállása nagyon kicsi, gyakorlatilag "0".
A primer körben folyó áram hatására, a szekunderen akkora feszültség jön létre, hogy a körben az áttételnek megfelelő áram jöjön létre, bármekkora is a szekunder kapcsokra kötött ellenállás.
Éppen ezért megy tönkre szakadt, vagy túl nagy ellenállású szekunder terhelés esetén.
:yes:
(#) elektrocad válasza Tom Lord hozzászólására (») Aug 4, 2006 /
 
Na ezt azért számold át. Az 1 ohmos ellenálláson 1 A hatására valóban 1 V esik, ezt nem kétlem, az Ohm törvénye még mindig érvényes. Nem is erről van szó. Hanem arról, hogy az áramváltó szekundertekercsén milyen feszültség lesz ha a rákapcsolt műszeren 1 A folyik át. Lehet, hogy 1V, de nem biztos. Meg kell nézni a trafó papírjain, vagy adatlapján, hogy milyen műszert ajánlanak hozzá és abból kell visszafele számolni. Egyébként, ha egy 1 A-os műszeren 1V-esne, jó kis fűtőtest lenne.
(#) Tom Lord válasza elektrocad hozzászólására (») Aug 4, 2006 /
 


"az áramváltó szekundertekercsén milyen feszültség lesz ha a rákapcsolt műszeren 1 A folyik át. Lehet, hogy 1V, de nem biztos."


Ha 1 ohm van a körben, akkor 1V
És ez biztos!:yes:

(Te is azt mondtad )
(#) elektrocad válasza Tom Lord hozzászólására (») Aug 4, 2006 /
 
Ha már láttál ampermérőt, tudnod kell, hogy a belső ellenállása a lehető legkisebb, milliohmokban van kifejezve. Éppen azért, hogy minél kisebb teljesítményt vegyen fel és a terhelésével ne befolyásolja az áramkör áramviszonyait. Ha ezt az ellenállást beszorzod a mért árammal, jelen esetben 1A, megkapod a feszültséget, ami nem 1V lesz, hanem néhány millivolt. Az Ohm törvényét jól alkalmazod, sőt itt is érvényes, csak a műszer belső ellenállását nem vetted kellőképpen figyelembe.
(#) Tom Lord válasza elektrocad hozzászólására (») Aug 4, 2006 /
 
Senki nem vitatja, hogy egy 1A-es mérőműszer belső ellenállása sokkal kissebb 1 ohm-nál.
Momentán az ampermérő belső ellenállása lényegtelen, mert nem azt akar használni az áramváltó szekunderén.
A kérdezőnek van egy 75/1 A-es áramváltója. Ezt akarja felhasználni áram mérésre, de úgy, hogy nincs 1A-es műszre, hanem csak egy digit panalműszere. (Az meg 200mV-os és DC).

Jól gondolja, hogy a 75/1 A-es áramváltó szekunderén, az 1 ohm-os terhelő ellenálláson 1V feszültség jön létre. ezt már mérhetné egy váltakozó feszültséget mérő műszerrel, de egyenirányíthatja is.
Ezt a megoldást alkalmazzák áram távadónak is, ha a műszer távol van a mérőkörtől.

Igen, láttam áramváltót, és ampermérő műszert is.
És használtam áramváltót a fent leírt módon!
Azért is írtam, hogy a mérőváltója valószínüleg 15 VA-es.
A méréstechnikában régóta alkalmazott, működő dolgot talált ki!
Olvasd el figyelmesen a 35492-es hozzászólásomat, röviden le van írva az áramváltó működése, igaz magyarázat nélkül.
(#) elektrocad válasza Tom Lord hozzászólására (») Aug 4, 2006 /
 
Azt hiszem félreértjük egymást. A 75/1-es áramváltó úgy van megszerkesztve, hogy ha a primérben 75 A folyik a szekunderen a rákapcsolt 1A-es műszerrel 1A-t mérünk. Ha viszont az 1 A-es műszer belső ellenállása kisebb 1 ohm-nál, nem lehet rajta 1V. Egyébként ha egy ilyen kapcsolásban a mérőműszer meghibásodik a csere előtt a mérőtrafó szekunderét rövidre kell zárni. Így lehet üzem alatt a mérőműszert kicserélni. A rövidzár ellenállása mennyi? Minden mérőtrafóhoz a gyártó ajánl valamilyen mérőműszert, annak adataiból megtudható a belső ellenállása. Abból könnyen kiszámítható, hogy mekkora ellenállást kell hozzákapcsolni, hogy azon 1 V jelenjen meg.
(#) Bigya válasza Bigya hozzászólására (») Aug 4, 2006 /
 
Jónapot az Uraknak!

Nehogy háború legyen!

Köszönöm a hozzászólásokat!

75/1 A 1 % 1,5 VA 1 db 5- 6 hét 2820 Ft/nettó

Ilyen ajánlatot kaptam, úgy gondolom, teljesen baráti.

Ami még felmerült:
Ennek a trafónak 14mm a belső luk átmérője. Mit gondoltok, érdemes, valami központosítóval ráfűzni a 16mm^2-es 63A-es kábelre, vagy minimálisat számít, hogy pl. egy részen hozzáér a lukhoz, máshol hely marad?

Terv:

1ohm / 1W, de inkább 2W ellenállás terheli a szekundert, utána egy meredek diódákból álló graetz, utána egy műver. (kalibrálás végett) majd a panelműszer 200mV méréshatárral.
(#) Bigya válasza Bigya hozzászólására (») Aug 4, 2006 /
 
Jah és még:

A feszültség mérésre, szintén egyenirányítás, trimmer-potis fesz. osztó, és így a panelműszer az 200V-os beállításban.

Ügye?
(#) Tom Lord válasza elektrocad hozzászólására (») Aug 4, 2006 /
 
Úgy látom, csak felületesen olvasod a hozzászólásokat.
Amiket írsz, igaz, csak:

Nincs 1 A-es műszere a legénynek.
Amit készíteni akar, ahhoz nem is kell.
Csak egy 200 mV-os, DC feszültségmérője, amiből előtétezve 1V végkitérésűt akar készíteni!
Az áramváltóból és az ellenállásból, pedig egy 75A/1V-os átalakítót, amit jól is vázolt fel!


Ezt írtam
"A primer körben folyó áram hatására, a szekunderen akkora feszültség jön létre, hogy a körben az áttételnek megfelelő áram jöjön létre, bármekkora is a szekunder kapcsokra kötött ellenállás."
Azaz rövidzár esetén is és akkor is, ha pl. 10 ohm a szekunderre kötött ellenállás, 75A-es primer áramhatására 1 A a szekunder áram. (Én 10 ohm-ot használnék az 1 ohm helyett.)
És ezért megy tönkre az áramváltó túl nagy szekunder terhelő ellenállás miatt:
P= U x I = (I x R) x I
Minnél nagyobb az ellenállás, annál nagyobb teljesítmény fűti az áramváltót és annál nagyobb a szekunder tekercs kapcsain a feszültség is!
Vagy leég, vagy átüt, lehet válogatni.

Úgy érzem, kiveséztük...
(#) Tom Lord válasza Bigya hozzászólására (») Aug 4, 2006 /
 
1, - nem kell központosítani
2, - nem trf, hanem áramváltó (nem ugyan az) :yes:

Ahogy írtam jó az elgondolás.
250/5 A-es áramváltóval, ugyan ilyen megoldással mértünk a mérőponttól 1200m-re elhelyezett műszerrel.
(#) Bigya válasza Tom Lord hozzászólására (») Aug 4, 2006 /
 
10ohm esetén 10W-os ellenállás kell, amit csak azért vetettem, el, hogy ne főtsön.

Az tény, hogy a 10V-ot könnyebb kezelni.
Anyiból is kellemesebb, hogy nem mV-okat kell mérnem. A 200mV-os beállításban dolgozó műszer könnyebben mutat falsot, mint egy 10V-os. (mondván, hogy itt van 3 fázis, nagy áramok, nagy feszültség, talán akkor nagy zavar is)
(#) Tom Lord válasza Bigya hozzászólására (») Aug 4, 2006 /
 
Meg az egyenirányítód "nemlinearitása" is jobban befolyásol.
A pudling próbája ...

"nemlinearitása" ---- de rondára sikeredett
(#) Bigya válasza Tom Lord hozzászólására (») Aug 4, 2006 /
 
Ezzel győztél meg...
(#) Sebi válasza Bigya hozzászólására (») Aug 5, 2006 /
 
Alapban a műszer akkor is 200mV-os marad, ha előtétezed... Diódás egyenirányítás helyett erősen javaslom a műveleti erősítős teljeshullámú egyenirányítást.
(#) Bigya válasza Sebi hozzászólására (») Aug 5, 2006 /
 
Csáó!

(méréshatár téma: tudom, csak így egyszerűbb említeni)

Műveleti erősítős teljeshullámú egyenirányításra kapcs rajzot tudnál adni?

Én kerestem a könyveimben, meg az elektronikai lapokban, de olyat ami egyszerű és nem nagyon profi, nem találtam.
Nomeg azért gondoltam a sima diódásra, mert nekem nem kell nagyon pontos műszer. Az, hogy a hangtechnika vagy a fénytechnika nem kapja meg a 230-at csak 215-öt, miközben a műszer 220-at ír annyira nem gond, már minden ezköz széles tápfesz tartományt bír.

Áram mérés kicsit más, ott jobb a pontos műszer.
A műszeren itt a 32-63A tartománynak kellene jól szerepelnie.

előre is kösz!
(#) Sebi válasza Bigya hozzászólására (») Aug 7, 2006 /
 
Persze...Itt van 1, nem bonyolult. A 7106v.07 is mehet a plusz-mínusz tápról 78L05 és 79L05 segítségével. Így a mérendő fesz. és a kettőstáp GND azonos lehet.
(#) Bigya válasza Sebi hozzászólására (») Aug 8, 2006 /
 
Köszönöm, meglesem!
(#) Bigya válasza Bigya hozzászólására (») Szept 26, 2006 /
 
Helló!

Sebi csatolt egy kapcsolási rajzot a #35927 hozzászólásban.

Kérdésem az hogy valaki hajlandó-e ebből a kapcsolásból 6db-ot elkészíteni?

Nekem sajnos sem időm, energiám filcel megrajzolni, és a határidő is kezd égetni!

Meghálálom, nem free természetesen...
(#) szabbez válasza Bigya hozzászólására (») Szept 26, 2006 /
 
egy gyakorlati tanács: az áramváltó után a következő elem egy rövidrezárható sorkapocs legyen. Így ha matatni akarsz a körben könnyen megteheted.
Szábbéz
(#) Bigya válasza szabbez hozzászólására (») Szept 27, 2006 /
 
Köszönöm a tanácsot!

Megjöttek az áramváltók.
(valszeg kicsi lesz a dobozom...)
(#) Bigya válasza Bigya hozzászólására (») Szept 29, 2006 /
 
Helló!

Találtam egyik meghajtómón, egy kapcsolást.

Segítsetek plz, hogy ezt vajon innen töltöttem le?
Mik a szűrő részben levő alkatrész értékek?
(#) Bigya válasza Bigya hozzászólására (») Okt 4, 2006 /
 
De hüle vagyok, nem csatoltam a képet...

schem1.gif
    
(#) Bigya válasza Bigya hozzászólására (») Okt 9, 2006 /
 
Összeszereltem a ezt az erősáramú fogadót. Mechanikailag, "áramilag" kész.

A hat darab műszer van még hátra. A fentebb említett kapcsolást használnám, mérőegyenirányítóként.

Ötleteket szeretnék kérni, hogy a szűrő részben a kondit és az ellenállást milyen értéküre érdemes megválasztani?
Következő: »»   1 / 6
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem