Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » CO2 hegesztő
 
Témaindító: Asrac, idő: Okt 26, 2007
Témakörök:
Lapozás: OK   4 / 4
(#) ferci hozzászólása Feb 1, 2022 /
 
Nekem az a véleményem, hogy az az állítható valami toroid, azért van odaírva a 175 VA és nem W, valamint az 50-60 Hz.
Nyilván akkora feszültség jön le róla, amekkorát a felhasználó beállít, pl. U-u kivezetések között.
Azért nem sül meg, mert a graetz utána van és nem előtte.
Aztán hogy soros vagy párhuzamos a motor, ezt döntse el mérések után jatti..
Mindenesetre nagyon régen volt dolgom ugyanilyen fékezésű motorral, ott a forgórész lett megfogva villámgyorsan a fékellenállással.
(#) mpisti válasza ferci hozzászólására (») Feb 1, 2022 /
 
Soros motornál nincs forgórész fékezés, mert nincs ami előállítja a fékezéshez szükséges mágneses teret. Forgórész ellenálláson keresztül történő fékezése csak permanens mágneses vagy külső gerjesztésű motornál lehetséges. Tehát az erre vonatkozó mérés felesleges. Mérni csak azért kell(ene) hogy megállapítható legyen, melyik a forgó és melyik az állórész.A toroiddal kapcsolatos feltételezést viszont már tegnap leírtam.
(#) ferci válasza mpisti hozzászólására (») Feb 1, 2022 /
 
Én is, idézőjelben.. - "potenciométer" jatti szerint - de most részletezve - csak nem gondoltam, ekkora hajcihő lesz belőle.
A hozzászólás módosítva: Feb 1, 2022
(#) jatti hozzászólása Feb 6, 2022 /
 
Köszönöm a sok új információt. Nagyon hálás vagyok Nektek érte.
A motort kipróbáltam sok sorrendbe bekötve. A legjobbnak az tűnt ha, megálláskor a általam feltételezett álló részen hagytam a feszültséget a szénkefékre pedig rákapcsolódottak az ellenállások. Ilyenkor nagyon hamar lefékeződik. Valószínűleg így fogom bekötni, egy időrelével lekapcsolva az állórész áramát megállás után.
A "potméter" valóban toroid trafó lesz.Ilyennel még nem találkoztam sőt még nem is hallottam róla eddig. Még szerencse, hogy egy kis próbát kibírt megsülés nélkül egyen árammal.
A képek a saját gépről készültek. A szelén egyenirányító eredetileg is 230v ot kapott, és bírta. A
szétszedés előtt a motor kapcsain egyen, de a fordulatszámmal növekvő feszültséget mértem max 230 v- ot. Biztonság kedvéért leszeretném csökkenteni a 190v ig ami az adat tábláján szerepel.
(#) granpa válasza omika36 hozzászólására (») Jan 6, 2023 /
 
"Ebbű baj lesz"! Egy kérdést csak egy helyen, a témájában! (Frissíteni kéne a szabályzatban foglaltak olvasását.) Négy helyre is beírni súlyos illetlenség!
A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2023
(#) Tambi válasza mpisti hozzászólására (») Jan 24, 2024 /
 
Szia Mpisti!
Már annyit háborgattalak, hogy ez a kicsi talán még belefér...

A komolyabb hegesztő invertereknél nem csak az áramot, hanem a feszültséget is lehet szabályozni potival elektronikus úton.

Mivel a trafó áttétele fix, ezt hogyan oldják meg?

Köszönettel; Tambi
(#) mpisti válasza Tambi hozzászólására (») Jan 24, 2024 / 1
 
Szia Tambi!
Hát a kérdésedre a válasz: elektronikusan
A komolyabb régebbi inverterekben IC-k tucatjaival megoldották hogy az ívfeszültség átlagértéke változtatható legyen, úgy,hogy közben az íváram jelentősen nem változik. Erre való volt az ún. "fojtás szabályozás" ami a gyakorlatban ugyan azt játszotta le elektronikusan mint a hagyományos trafós gépeknél a fojtótekercs átkapcsolás, csak itt fokozatmentesen valósult ez meg. Ez a megoldás lehetővé tette hogy különféle összetételű ill. bevonatú fogyóelektróda típusokhoz optimális munkapontot lehetett beállítani-ha a hegesztő értett a géphez.
A komolyabb újabb inverterekben -mint a számítógépekben is- van egy vagy több processzor. Ezek a processzorok felelnek az éppen aktuálisan beállított paraméterek -úgy mint áram(ok) feszültség(ek) ezen keresztül az ívkarakterisztika, ívégési paraméterek(széles vagy mély varrat) cseppátmeneti paraméterek stb... tűréshatáron belüli értéken tartásáért. Ezek az áramforrások már nem egyszerű PWM szabályozással működnek hanem a trafóra jutó feszültség jelalakját(burkológörbéjét) és frekvenciáját is képesek változtatni, ez szélesebb körű szabályozási lehetőséget biztosít mint az egyszerű kitöltés szabályozás. Itt már pl. fogyós gépnél a huzal leolvadásának alakját is lehet szabályozni, olyan szinten hogy a hegesztési művelet befejezésekor a huzal vége mindig ugyanolyan alakú lesz. nem lesz varratkezdési hiba, nem marad gömb a huzal végén ami varratkezdésnél felrobban, azaz kevesebb tapasztalattal rendelkező mesterek is tudnak ezekkel a gépekkel hegeszteni. Tehát a lényeg, hogy a feszültséget egységnyi időtartamra jutó pozitív vagy negatív impulzussorozatok mennyiségével tudják módosítani.
A hozzászólás módosítva: Jan 24, 2024
(#) Tambi válasza mpisti hozzászólására (») Jan 24, 2024 /
 
Köszönöm kedves Pisti!

Nagyobb disszipáció nélkül a burkológörbe változtatását a "végfok" energiáját biztosító egyenfeszültség (tápfesz) változtatásával tudom elképzelni, amit megvalósíthat pl. egy vezérelt tirisztoros egyenirányító híd, hasonlóan a FOK-GYEM 9158 tápokhoz. Ha ilyesmi lenne, akkor érteném, hogy a hegesztőfeszültséget és a hegesztőáramot külön tudjuk szabályozni. Az utóbbit nyilván PWM-el.

Jól gondolom?
A hozzászólás módosítva: Jan 24, 2024
(#) Tambi válasza mpisti hozzászólására (») Jan 25, 2024 /
 
Az áruk után ítélve talán egy sokkal gyorsabban reagáló, primeroldali buck, vagy buck-boost konverter is belefér, ami a hegesztőfeszültség szabályozás okán a tápfeszt alakítja, és ezt a feszültséget vezérlik PWM-el az áramigénynek megfelelően?

Köszönettel; Tambi
(#) mpisti válasza Tambi hozzászólására (») Jan 25, 2024 /
 
"a "végfok" energiáját biztosító egyenfeszültség (tápfesz) változtatásával tudom elképzelni,"
Bizonyára létezik ilyen megoldás is, de ez még egy szabályzókört kíván. A hegesztés technikában számtalan megoldást kipróbáltak már a gyártók, mindegyiknek megvoltak a sajátosságai. Pl. a CLOOS gyártott olyan analóg szabályozású trafós gépet amelyikben a kimeneti egyenfeszültséget egy nagy teljesítményű tranzisztorral felépített chopperrel szabályozták. Aki dolgozott vele, azt mondta hogy szenzációs masina volt-de kb. 200 kiló. A Lorch és az EWM a közelmúltig csinált trafós gépeket kimeneti egyenirányítás után levő szabályozással. Az energiatakarékosság okán eléggé sok jó technológiai megoldás a kukában végzi, amit egyre bonyolultabb -és drágább- elektronikákkal lehet csak helyettesíteni. A felhasználó meg csak néz ki a fejéből amikor a szerviz kiszámlázza a milliós tételt egy kártyacserére, ami természetesen nem javítható, mert a gyártó piszokul védi a know-how-t. Tirisztoros szabályozást nem igazán használnak manapság, mert az általa keltett zajtól az azt követő elektronikát körülményes lenne védeni. Az ominózus FOK-GYEM tápban is egy átereresztő tranzisztoros fokozat van utána, és ugye az előszabályozás célja a szabályzó tranzisztorok disszipáció csökkentése volt. Ez egy hegesztőgépben meglehetősen költséges megoldás lenne 3-400A-nál. Léteznek olyan áramköri megoldások ahol nem csak a primert szabályozzák PWM-el, hanem a szekunder egyenirányítást is tranzisztorokkal végzik. Ez már a szabályozási lehetőségek igen széles spektrumát felöleli, ha 20 éves lennék, biztosan beleásnám magam hogy minél többet tudjak róla de nyuggerként nekem ez már csak szórakozás, magyarán nem görcsölök már azon hogy megismerjem a legkorszerűbb szabályozási megoldásokat. Az általad említett konverter típusokat talán pár száz Watt teljesítményig használják, oda tökéletesen megfelel. Nem gondolom hogy 10-20 kVA teljesítményre a jól bevált rezonáns hidas és nyitóüzemű megoldásokat ki lehetne vele váltani.
(#) Tambi válasza mpisti hozzászólására (») Jan 25, 2024 /
 
Köszönöm szépen Pisti, ilyen kimerítő válasz tökéletesen elég.
(#) Baxi hozzászólása Hé, 12:05 /
 
Sziasztok!
Vásároltam egy régi CO gépet, szépen működik. Viszont a huzal toló szabályzója eléggé durva. Nehéz be állítani, vagy sok vagy kevés a drót mennyisége. Az lenne a kérdésem, hogy van e ötletek a "finom hangoláshoz"?
Válaszokat, segítséget előre is köszönöm.
(#) Janszi válasza Baxi hozzászólására (») Hé, 12:14 /
 
Üdv,ha gyárilag jó volt így,akkor gyanítható a poti halála első körben.De tehetnél is egy finom szabályozónak nevezhető második potit sorosan az eredetivel,ki is vezetékezheted,csúszósarus is lehet a bonthatóság-javíthatóság nevében(szabályozó nyák).
(#) Baxi válasza Janszi hozzászólására (») Hé, 13:34 /
 
Ok, köszönöm a tippet.
Megbontom s megnézem majd.Mondjuk van ott egy trimmer is a panelon. Gyanítom hogy az is sorba van kötve a potival. Kapcsolási rajz jól jönne
(#) mpisti válasza Baxi hozzászólására (») Kedd, 9:32 / 1
 
Az eredeti helyére egy ugyanolyan értékű de többfordulatos(létezik 3-5-10 fordulatú)potit beépítesz, és a probléma megoldva.
Következő: »»   4 / 4
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem