Hogy ez mennyire így van. A mellékelt ábrán a sárga vonal felső végén a völgyben volt egy jó 20 m magas antennám. A detektorosom hallgatójába beszélve a sárga vonal alsó végén, a dombtetőn lévő Pacsirta rádióval lehetett fogni az "adásomat"- ha mindkettő a miskolci adóra volt hangolva (QTH Rudabánya) Érdekes módon erre merőleges irányban negyedannyi távolságra sem lehetett fogni.

Van is egy 1928-as eset, a 2009 július-augusztusi RT számban, Wlassits Nándor (HA8QC) gyűjtésében...

Ismét a zúgásról.
Felelősségem teljes tudatában ki merem jelenteni, hogy a fene tudja mitől van. Most , hogy szó került róla, meghallgattam az én detektorosomat - láss csodát, az is zúg. Olyan 5-600 kHz környékén van a maximuma. Az antennám a padláson van. Az AM zsebrádió szintén zúg. Ma hajnalban lekapcsoltam a ház főbiztosítékát, a zúgás maradt - legalábbis a villanyóra környékén.
Lehet, hogy az áramszolgáltatói hálózaton valami vezérlőjel okozhatja?

Én is hasonló dolgokon gondolkodom, nekem több helyen jön be a zugás. Az sem jó megoldás hogy a padláson van az antenna. de nem merem kitenni, falu szélén lakom és ha itt rössz idő van, akkor van csetepaté, a környékben töszbor volt villámcsapás. Az érdekelt volna tetőn kivül több rádióálmás lett e volna és el e maradna a zúgás.

Most néztem, "néztem" a keretanntenás radión Rádió Temesvár utan folyamatos zúgás, picit feljeb szaggatott zugás Temesvári rádio 630khz en van. Én szerbiában élek Szabadkától 25km re. Ami fura nagy anntenával csak Kosuth rádió a keretel meg több? A mulltkor próbáltama Nikola Tesla, 3 részes Hifi, melyból csaka recivert hagytam meg a töbitt oda adtam, az is arra valamerre zúgott, kipróbáltam mert érdekelt vannak e meg AM adók, külonbena kamrába porosodik.

Ha a detektoros sugárzással nem is számoltak, a honvédségnél a híradó kiképzésben megemlítették, hogy nagy térerejű adót egy magasantennával "söntölgetve" egy földelőbillentyűvel egyirányú CW szerű adást lehet csinálni.

Pedig zavarvizsgáló koromban igen igencsak tudtak elfoglaltságot adni. Igen sok helyen tudna kialakulni fém - fém átmeneteknél dióda szerű lények, amik aztán úgy viselkednek mint egy detektor két antennafél között. termelték a zavart rendesen, a különböző egy telephelyen működő rádióhálózatok között. Aztán találd meg, hogy hol leledzik a nyavajás.

...és akkor ott vannak azok az adások, amik zavarnak látszanak.

Hopp ez egy szinesztézia lett....

Azokkal nem volt igazán gond, viszonylag könnyen meg lehet találni.

Igen, a parazita diódák ritkán bugyborékolnak.
Egyszer viszont majdnem megköveztek, csak mert a 123-as tökéletesen kihangolt antennájából viharveszély miatt leszedettek három tagot, aztán hiába magyaráztam a híradóknak, hogy legfelsőbb parancsra zavarok felharmonikus frekvencián.

Nem én hirdetem de ebben a témában aranyat ér !

Nem biztos. A katonai fülesek tipikusan 50/100Ohm-osak. Legalább is ami nekem van itthon kettő a R326-hoz.

Az enyém 2kohmos volt ami nagyon tökéletes volt a detektorosomhoz (60 menet vimes dobozra oa1160 dióda 500pf os forgó és egy kb30m es "magasantenna")

Az biztos hogy jó. Nekem két nagy impedanciás van itthon, mind a kettő 4kΩ. Viszont a két katonai TA-56m az 100Ω-os (egy hallgató 50Ω). Ha valaki meg akarja venni, nézesse meg az eladóval, bele lesz írva a hátuljába.

Közben utána kerestem a neten.
Az itt talált leírás alapján a ТА-56М típusú fejhallgatót gyártották alacsony- és nagyimpedanciás kivitelben is.

Ha anntenat csinalunk huzunnk szet jobb ha megpucoljuka huzalt a szigetelestol? Jobb 1 - 30 meterest szethuzni vagy jo mondjuk harom 10 meterest es egy ponton azt osszekotni? Ezeket sehol sem irja csak 20m huzal.

Miért kéne "megpucolni"? már ha gyárilag van rajta szigetelés. Nem oszt, nem szoroz a szigetelés, legalábbis elektromos szempontból.
Az antennák legnagyobb gondja, hogy mechanikailag meg tudják tartani a saját súlyukat, még zord időjárási körülmények között is. Az összekötözgetés lesz az antenna leggyengébb mechanikai pontja.

Hosszú drót az egyben van és minél hosszabb legyen , ennyi a lényege ... nincs semmiféle össze vissza csomópont kötés meg szét fonás , pucolás ... stb.

Sajnos nem merem kitenni. Falu vegen kurta kocsma. Mivel nekem atalban ma szantofoldek vannak, amikor villamlas van akkor erdkes. Tobb egyamsba kotot huzal van, abbol van kb 3 hosszu huzal amia kotesnel jon le a padlasrol.

Erre van kitalálva a villám védelmi kapcsoló szikraközzel együtt.
(valamikor müsor záráskor a rádióban elhangzottak a földelésre és antenna kihúzására figyelmeztető mondatok is)
Vagy üzemen kívúl az épületből kilógatod az antenna vezetékét.
Vagy akkor csak a tető alatt a padláson húzod ki . Persze nem bádog tető alatt mert az árnyékol.

Ha meg ennyire tartasz a villámtól és a hosszú dróttól ,akkor épitsél keret antennás detektorost.
Vannak itt példák ebben a topicban , képek, adatok.

Ezt emlegettem pl.:
Keretantennás detektorosom

Ahogy Kera_Will írta, régen a telefon légvezetékét is védték földelős szikraközzel, a ház külső falán. Minden antennalevezető kábelt védenek ma is szikraközzel az adóházba való bekötés előtt.
Egyébként örülj, ha körülötted csak szántóföldek vannak, legalább csak azok a zavarok vannak, amit magadnak csinálsz. Azt meg azért könnyebb kezelni.

Leszedtem a padlásrol a kábelt egy hosszúba cineztem(forrasztottam). Közben az udvarban is próbáltam rádiozni, kerti vizcsap földeléssel. Kint kevesebb volt a zavar. Aztán felraktam a kábelt a padlason vegighúztam majd vissza, majd megint majdnem végig (az elso tűzfalig) majd vissza. a padlásom kb 13 -14m a két szélső tűzfal. Km 40m kábel van fent ha nem több. (lehet túl sok?) Most lehet kevesebb a zavar, de továbbra is csak a a Kossuth rádió szól, csak tisztábban hangosabban. A kinti antenna hátránya a szél ráhatott ereje is, mert meg tegnap lent, kint volt fák, stb között volt hogy elszakadt. (nálam sokszor fúja szél, amikor most 1 hete esett a hó kitekerte az orgonafát), szóval abból a szemponból is marad a padlásantenna. Pedig fogható lenne több álmás mert a keretantenás többet fog, csak abba másik kimeneti trafó van. Lehet ez a trükk. 2helyett 3k ohmos. Meglátom, azon gondolkodom hogy a legjobb trafómat egy dobozba építem és a fejhalgatóval együtt az is kihuzható lessz, mint egy adapter a fejhalgatón? Próbálta már valaki elcsúsztatni rövid vagy hosszú hullámok felé a detektoros rádiót? A rádióm:

Az antennának használt drótot hiába húzogatod oda vissza, az antenna attól nem lesz hosszabb.

Sajnos 40 méter kábelt nem tudok másként széthúzni 13 méteres padláson . Ezek szerint akkor eleg 13m kábelvagy 3 szál kábel külön a két kölső tüzfal között es a közepén osszekötni őket, egyfajta T antenna szerint?
A felső kép szerint néz ki ha fölülről néznénk, akkor csináljam át az alsó kép szerintire az egy fajta T alaku esernyőantenna (titanikon volt hasonló)? Amúgy köszi a sok segítséget és türelmet, megpróbáloma maximumot kihozni a detektoros rádióbol.

Az antenna mérete hullámhossz függő. A hosszának (egy dipól esetén) 2× λ/4 nek kell lenni, akkor rezonáns az antenna, akkor veszi fel a térből a legnagyobb energiát, akkor szolgáltatja a legnagyobb feszültséget. Ez a Kossuth esetében kb. 270 m hosszú lenne. Ekkora antennát nyilván nem lehet elhelyezni, ehhez egy jókora mező kellene. Van azért ilyen, de házilagosan kivitelezhetetlen. a solti adó antennája pl. 300 m körüli, és azt is manipulálni, kihangolni kell.
Hosszú, és középhullámon többféle egyszerűbb kivitelű antennát használnak, de szinte mindegyik rövidebb a szükségesnél. Innen származik a mondás, minél hosszabb, annál jobb.
Ha oda vissza húzod a drótot, az csak az antenna szempontjából egy szálnak számít, csak a "vastagságát" növelted meg, aminek nem sok értelme van.
A "T" antenna az egy dipól antenna, ott középen nincs elektromos kapcsolat a szálban, oda csatlakozik a tápvonal két vezetéke. Neked külső antennaként egy "L" típusú antennára lenne szükséged, mindkét végét szigetelten rögzítve, a levezető kábel, és a föld képezi az antennát. Pontosabban a földdel párhuzamos kifeszített szál, és a föld. A szigeteléseket ún porcelán dióval lehet megoldani.
Ennél sokkal egyszerűbb a keretantenna használata. A keretantenna az elektromágneses sugárzás mágneses komponensére, míg a drót antenna az elektromos komponensére hatásos.

Keretantennás rádióm van ls jól megy. A detketorosoknál a T antenna a egy hzal közepérol levett jel, valójában egy dipól, csaka a tv antennanak ellentétbe itt a közepen jön ki a szél és a dipól másik felét a föld adja. Az L antennákat nézve igazad van az 1x 13 méter, nem látok ide oda huzgálóst. Akkor ezeks zerint a T nél jobban ki bírom használni a huzal hosszát.Bár találtam egy ilet is L antennánál, hasonló képen volt idáig bekötve. Akkor lehet most az ide oda huzgálással akar vesztett is az antenna az erejéből?

Tényleg mitha múlt év december körül már közzé tetted volna képét is.
itt van

Igen, azóta újratekercseltem, másik nem darabokból összerakott huzalból és újra több álmásom van. Most ezt próbálom megoldani

A régi katonai nagyimpedanciás fülesek méregdrágák,sokkal jobb egy pár számitógép hangszóró,jó a használt is,én ilyesmit egy kocsmában elfogyasztot kávé árával vettem,trafóstól ,aztán azt nem kell a füledre tegyed,hanem kényelmesen lehet hallgatni az asztalon.