Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Erősítő kimenő teljesítményének mérése
Lapozás: OK   6 / 8
(#) Alkotó válasza kasas hozzászólására (») Ápr 28, 2017 /
 
Milyen célja lenne egy ilyen jelzésnek?
Azért kérdezem, mert ha az erősítő maximális teljesítményének elérését akarod jelezni, akkor ahhoz a CLIP a jó megoldás, ami nem a kimeneti feszültség tényleges értékét, hanem annak a tápfeszültséghez való viszonyát nézi.
(#) kasas válasza Alkotó hozzászólására (») Ápr 28, 2017 /
 
Ellenkezőleg , a hangfal maximális bírását akarom jelezni magamnak mivel a közép magas hangokból nem derül ki hogy már 100w fölött tolom.

Egy mély hangnál valószínű felkoppan a tekercs és meghallom de közepeknél nem viszont az már leégetheti a tekercset. Az erősítőben 300w os táp van de erre csak 2x100w os hangfal jut .

Most próbáltam üresben megmérni hány volt jön ki ha feltekerem a hangerőt de 35 -40V körül kikapcsolja magát a cucc ,valószínűleg van benne egy védelmi mechanizmus pedig ekkor még tudnád tekerni tovább 15dB t . A skála -100dB től halad 0 ig ha tekered a hangerőt.

De akkor a hangfalamnál hány ohm lehet az üzemi ? mert ezt írja Névleges impedancia 8Ω (minimum 5.1Ω). De ez is nagy szórás ha a 100W ot akarom meghatározni.
(#) reloop válasza kasas hozzászólására (») Ápr 28, 2017 / 2
 
Szia! A hangsugárzó ellenállása frekvenciafüggő Bővebben: Link.
Például az ingyenes Arta Limp programmal elvégezheted a mérést. Egy átlagos PC hangkártya és egy 100Ω-os ellenállás kell hozzá mindössze.
(#) tothbela válasza kasas hozzászólására (») Ápr 28, 2017 / 1
 
Nagyon egyszerű a kérdésed, de nagyon nehéz a válasz. 8 ohmnál valóban 28,28V effektív a 100W. Ez akkor is 28,28V, ha történetesen a hangsugárzó éppen 4, vagy 40 ohm azon a frekvencián, ahol épp szól, mert nem lesz attól halkabb vagy hangosabb, hogy megemelkedik, vagy lecsökken az impedanciája. A névleges impedanciával kell számolni, még ha nem is a valós teljesítményt fogja kiadni. Ez használható két erősítő összehasonlítására. Másra úgy sem jó. De ez a számolt teljesítmény is inkább a terhelhetőség miatt lehet fontos, mint a leadott teljesítmény miatt. Amit a hangsugárzó lead teljesítményt, az ennek legfeljebb néhány százaléka. Ha azt a teljesítményt akarod megmérni, amit a hangsugárzó kiad, az igen pici lenne. De ott már nem is számolunk wattokat.

Normál zenével 8 ohmos névleges impedanciájú hangsugárzóval 40V csúcsfeszültséget jelentősebb torzítás nélkül kiadó erősítő zenei teljesítménye 100W.

Már ebből is látszik, hogy nem lehet egyszerűen egy számot mondani.
(#) fery45 hozzászólása Ápr 3, 2020 /
 
Kedves Barátaim!
Jól elvitatkoztatok az erősítő teljesítmény mérésen közel 6 oldalon keresztül. Elnézést, de úgy tűnik az egész hozzászólások elolvasása után, hogy alapból csak ahhoz értetek, hogy egy erősítőre egy darab hangszórót (hangdobozt, amely lehet több utas is) kapcsoltok. Sztereonál ez dupla! Lakószobában és egy helységű diszkóban továbbá pop zenekarnál ez a megoldás elmegy. Próbálgatási alapon vásárolunk egy erősítőt és hozzá az említett hangszórót. Összekapcsolva talán kifogástalanul fog működni. Közben fogalmunk sincs arról, hogy mekkora az erősítő teljesítménye és mekkora a hangszóró terhelhetősége. Sokakat talán nem is érdekel. Lényeg a jó működés. A probléma akkor kezdődik, amikor rendellenesen működik, esetleg elromlik, akár javíthatatlanul. Selejtezni kell.
Én évtizedeken keresztül olyan helyszíneket hangosítottam, ahol egymástól több különálló helységben kellett valamennyi hangszórót elhelyezni, majd ehhez kellett választani megfelelő erősítőt. Tehát több hangszóróhoz kell illeszteni egy, vagy több végfokot. Nem tudom kikerülni a hangszórók össz. terhelhetőségi teljesítményét és ehhez szükséges végfok teljesítményt. A rendszerváltozás óta rengeteg külföldi gyártmányú készülék került az országba. Ezek ottani teljesítmény meghatározásaik teljesen eltérőek. Ezért egy hangrendszer megtervezésénél nem kerülhetjük el az erősítők kimenő teljesítményének és hangszórók terhelhetőségi teljesítményének műszeres mérését. Pont erről írtak a legkevesebbet az eddig a hozzászólók.
Tisztelettel:H.F.
(#) Alkotó válasza fery45 hozzászólására (») Ápr 3, 2020 /
 
Egy erősítő RMS teljesítményének mérése -akár végtelenül kezdetleges házi módszerekkel is- nagyon jó közelítéssel elvégezhető. Ehhez minimális eszköz szükséges, és a terhelő impedancia alapján egy konkrét érték. Ott kezd a téma szerte ágazni, amikor elengedjük az RMS teljesítményt, és próbálunk valami olyan közelítést találni, ami a valóságot jobban leképezi. Abban mindenki egyetért, hogy a valódi zenehallgatás az elég távol áll egy valamilyen állandó jellel való méréstől, de azt már sokkal nehezebb megmondani mennyire távol van ez a "távol állás".
Az egészen más kérdés, miként értelmezzük a kapott eredményeket.

Ha a hibás megközelítést próbáltad reflektorfénybe állítani, akkor véleményem szerint a legnagyobb hiba abban van, amikor valamilyen szigorú kapcsolatot képzelünk a teljesítmény és a hangosság közé. A hangszórók hatásfokát -mint alapvetően fontos adatot- nem lehet megkerülni. Sajnos a hangszórók mérése sokkal-sokkal problémásabb mint az erősítőké, és ezeknek a méréseknek az eredménye nagyon nehezen általánosítható. Éppen ezért számolnak a profi hangosításoknál jelentős tartalékkal.
(#) fery45 hozzászólása Ápr 4, 2020 /
 
Kedves Alkotó!
Az írtakkal részben egyet értek, mert igazad van. Más oldalról meg téves az írásod. A hangerősség és a hangszóróba vezetett villamos teljesítmény nagyon szoros kapcsolatban vannak. Gondolj a hangerő állításra. Hangerő növeléskor a teljesítmény növekszik, halkításkor csökken. A hangszórók hatásfoka sajnos elég kicsi, csak 1-5 %, de a 90%-kuk 4-5 % körül van. Ilyen hatásfokúakat használunk szinte mindenhol. Igaz, a keletkezett hanghullámok teljesítménye szerviz körülmények között nem mérhető, de hallható. Hangszóró-hangszóró között találunk eltérő hangosságút, azonos teljesítménynél.(Sorba kötve azonos impedenciájúkat.) Némelykor a sztereo párok sem egyformák.
A 20. század nagy részében az erősítők és hangszórók teljesítményét a gyakorlat számára elég egyszerűen megmértük az erre a célra készült műszerekkel. Nagyon ritka volt a tekercségés és erősítő végfokozat elromlás. Az utóbbi évtizedek ilyen-olyan teljesítmény megadásai (marketing) komoly rendellenes helyzeteket okoznak. Fiam szervizében ,(ahol én is besegítettem), rengeteg ilyen hibát tapasztaltunk. Hangszórókra tízszeres, esetenként százszoros teljesítményt irt a gyártó!
Az újfajta teljesítmény mérésre kitaláltak különböző szabványokat, mérési módszereket: KGMSz,
DIN,ASA,BS,JIS,PMPO,PEEK,PEAK,MPHC,IEC263-5, IEC265-5,IEC268-5 teszt,MSz1559-74, AE2-1984 Standard, ... stb. Vajon még mennyi lesz a későbbiekben? Kész káosz van. Ezen az oldalon a több éves hozzászólások mind az átláthatatlan káoszt tükrözik. Sipos Gyula okl. vill. mérnöknek igaza van, amikor könyvében írja:"A legnagyobb vezető cégek képtelenek voltak megállapodni egymással (estenként még saját magukkal sem), milyen mérési elv alapján specifikálják a terhelhetőséget." Itt a hangszórókról ír, de előtte az erősítőkkel foglalkozik.
Tisztelettel: H.F.
(#) fery45 hozzászólása Ápr 8, 2020 /
 
Kedves Barátaim!
Nem tolongtok a hozzá szólások terén. Az erősítők kimenő teljesítménye pontos mérések helyett közelítő méréssel is meghatározható. Ilyen méréshez egyszerűbb műszer szükséges és a mérési pontatlanság 10 %-n belül van.
Az erősítők 230 V váltó-, vagy 12 V egyen feszültségről működnek. Üzembe helyezett erősítőnek megmérjük az áramfelvételét lehallkított, majd torzítás mentes legnagyobb hangerőn. Az így kapott áramértékeket a P=U*I képlet alapján szorozzuk az áramforrás feszültségével. A két teljesítmény érték alapján kapjuk az úgynevezett "üresjárási-" és "üzemi teljesítményt". A kimenő teljesítmény mindig kisebb, az üzemi teljesítménynél. Körül belül a fele közelében szokott lenni. A fizika energia megmaradás törvénye szerint nem lehet több!
Ne lepődjünk meg az úgynevezett "marketing teljesítmény" értéken. Autórádióm 1,5 A áramot vesz fel, ami 18 watt. A gyártó kétszer 30 wattot írt a kimenő teljesítményre. Én hangfrekis műszerekkel csak kétszer 3 wattot mértem!
Mellékelek egy külföldi folyóiratból egy ábrát, melyet lerajzolva magyar szöveggel mutatok nektek.
Tisztelet

sas41.jpg
    
(#) Alkotó válasza fery45 hozzászólására (») Ápr 8, 2020 /
 
Ez miért jobb mint a kimeneti feszültséget megmérni (egyetlen mérés) egy ismert értékű műterhelésen (mondjuk CLIP-ig vezérelve)? Ha nincs CLIP jelzés, akkor pedig szintén ugyanez a mérés, az általad is említett "torzításmentes legnagyobb hangerőn".
Tehát egyetlen feszültség mérés, amiben csak annyi hiba lehet, hogy milyen pontosan tudjuk a "torzításmentes maximum"-ot eltalálni.
(#) fery45 hozzászólása Ápr 10, 2020 /
 
Kedvas Alkotó!
A közelítő mérés annyiban jó, hogy bármilyen szerviz műszerrel mérhető! A legtöbb ilyen műszer az 50 Hz-s szinuszos hálózati áramot, vagy a 12 voltos egyenáramot hitelesen méri. A szerviz műszer lehet analóg vagy digitális is. A kimeneti feszültség mérésnél hangfrekvenciára hitelesített mérőműszer kell!
Több cég az erősítőinek teljesítményét az IEC265-5 szabvány szerint adja, míg mások az RMS-t, ami a régebbi IEC263-5 szerintivel egyenlő. Az előző, a 265-5 szabvány tízszeres értéket jelent az RMS-hez viszonyítva. Például a BEAG APT 100 és az UNIVOX APT 100 100 wattos, de hasonló más cégek ilyen termékeire 1000-1200 wattot írnak.
Tisztelettel:H.F.
(#) fery45 hozzászólása Máj 23, 2020 /
 
Tisztelt Valamennyien, akik olvassátok az oldalt!
Április 10. óta elhallgatott az oldal, de szabad legyen néhány gondolattal folytatni. Ebben az évben van száz éve, hogy C. W. Rice és E. W. Kellogg amerikai szakemberek kifejlesztik a dinamikus hangszórót. Egy időben a hangfrekis erősítőt is. Majd jön a hangosfilm és a gépteremből hangosítják a vászon mögötti hangszóróval a nézőteret, érthető, zajszínt feletti hangerővel. A 30-as évek hitleri Németországában náci nagy gyűlések hangosítására kerül sor. Ez folytatódik a különböző helyszíneken, ami már a mi korunkban játszódik. Látható, a történelmi eseményekből, hogy az erősítők és hangszórók teljesítmény mérése lassan évszázados múltra tekinthet vissza. Nagyon sok méréstechnikával és szerviz javítással foglalkozó szakkönyv és irodalom már évtizedekkel ez előtt már leírta. Szomorú, hogy különböző gyártó és forgalmazó cégek mindenféle "okoskodás" alapján újabb és újabb szabványokat és ajánlásokat vezetnek be, mely alapján tízszeres, máskor százszoros teljesítményt közölnek erősítőjükre hangszóróstól. Ha mi a szervizünkben a hangfrekis műszereinkkel mérünk, nem szabad meglepődnünk a tized, század teljesítménytől. Az erősítők és hangszórók tulajdonosai traumaként élik át a mért adatainkat. A Himnusz, Szózat, és más zeneszámok a maga fortisszimójával ma is úgy szólnak mint évtizedekkel ezelőtt. Csak a technika változott.
A teljesítmény mérés csak hangfrekis műszerekkel mérhető a szakirodalmi módszerek alapján! Mindenféle egyéb műszerek hiteles mérésre alkalmatlanok. Még a számító gép programokban sem bízhatunk, mert a mérési program szerkeszthető úgy, hogy P=10*U*I, vagy P=100*U*I. Mivel a program nem listázható ki, ezért nem ismert az algoritmus szerkezete és ilyen mérése.
Más oldalakon vitatkoznak velem olyanok, akikről látszik a hozzá szólásaik alapján, hogy nem ismerik a szerviz méréseket. Volt olyan egyén aki azt állította, hogy lakásában 700 wattos erősítője szól. Más állítása szerint 4*4000 wattos diszkós diszkózik! Itt Kőszegen a vezetékes rádió négy darab RAFILM 100-s erősítővel közel 2000 hangszórót látott el. Tehát 400 W. A város egykori hangos bemondója egy darab AUDIO AV602 100 W-s erősítővel üzemelt. Ma az önkéntes tűzoltók riasztó szirénája egy AP 500 D típusú digitális erősítője a 3 négyzet kilométer lakott területet 500 watt teljesítménnyel ordítja be.
Ezen gyakorlati adatok alapján megkérdőjelezhető a sokak által említett "marketing" teljesítmény.
Tisztelettel:H.F.
(#) Skori hozzászólása Máj 24, 2020 /
 
Szerintem itt egy elég egyszerű dolog van kicsit túlbonyolítva. Ha erősítőket egymással akarok összehasonlítani, vagy ha a tényleges használatot legjobban közelítő "zenei teljesítményt" szeretném tudni akkor:
- A névleges terhelő ellenállásnak megfelelő ohmos ellenállással zárom le a végfokot (ezzel kizárható a különféle hangsugárzók eltérő impedanciamenetéből adódó mérési eltérés).
- A kimenetre oszcilloszkópot kapcsolok és megmérem hogy mekkora feszültségen klippel a végfok. Nem szinusszal hajtom meg!, hanem zenével.
- A kapott feszültség csúcsérték (effektív értékre átszámolva), és terhelő impedancia ismeretében megkapom a kimeneti (zenei) teljesítményt.

Ez a mérés könnyen reprodukálható, és viszonylag pontos, és a gyakorlati használatra jellemző teljesítmény értéket ad meg. Profibb helyeken pontosan specifikált "burst jellel" (adott kitöltési tényezővel szaggatott szinusz jellel vagy adott kitöltési tényezővel szaggatott zajjal mérnek), de van akinek adott "teszt zenéje" van a mérésekhez.

A 4x4kW-os erősítő, amit másik fórumtémában említettem, közel sem marketing adat, hanem a fenti burst jeles méréssel kapott érték, ami reprodukálható és ellenőrizhető. A gond ott van, hogy bizonyos készülékek esetében erősen fölé saccolt értékeket adnak meg - és emiatt torzul a valós kép, és nem lehet ez alapján összehasonlítani a készülékeket. De a fenti méréssel egy pillanat alatt kiderül, hogy tudja-e az erősítő a ráírt paramétereket.
A hozzászólás módosítva: Máj 24, 2020
(#) Massawa válasza Skori hozzászólására (») Máj 24, 2020 /
 
Valoban nem tudom miért gond ez ma, 100 után is egy erösitö mérése. Léteznek szabványok, ma már olcso müszerekkel is lehet dolgozni, és aki egy kicsit otthon van a technikában annak nem kell az ezotériához fordulnia.
Az egyik dolog az amit Skori kolléga emlit az az erösitö viselkedése az adott hanganyagra. Nyilvánvalo hogy a hangban sok különbség van és nem az erösitö teljesitményén mulik, hogy melyik zenére melyik ad jobb hangot. Az ilyen mérés föleg akkor jön jol, ha két erösitöt hasonlitgatsz össze.
Valoszinü kiüldöznének sok emberkét ha beállitana egy kamara koncertre diszko erösitökkel meg hangládákkal..
És megint más igény van amikor kemény rock zenét akarsz hallani. Pl én sem vagyok tul elbüvölve az otthoni rendszeremtöl hiába a rengeteg watt, ha a hang inkább lágy. Ha felhozom a JBL hangszorokat ( beépitett erösitövel meg 15 collos hangszoroval, az megmozgatja a szoba levegöjét).
Itt jön a másik gond, a studioban többnyire egyfajta ( mégha több tipus is) hangszorok vannak, és van még mindig sok studio ami univerzálisra épült, azaz modern rock zenét meg klasszikus felvételeket is készitenek. Sokszor került a hangmérnök kisebb nagyobb problémába. A keményebb hangszoro jobb a rockra a puhább a klasszikusra. A mi studioinkban legalább 3 pár hangszoro rendszer volt, de volt hangmérnök aki a maga hangszoroit hozta a studioba.
A filmstudiokba hatalmas hangszorokat épitettünk 70cm átmérövel, 20 Hz-töl kellett tudnia a hangnyomást 80 dBA szinten ( ami nem kevés). A maximum amit ott mértünk az közel 120 dBA-volt.
Egy néhai kollégámnál hatalmas méregdrága elektrosztatikus hangszorok voltak ( fél ajtonyi méretben). Gyakran hallgattam ott néhány számot, de sokszor csalodva mentem el. Sajnos nem tudtam azt a dinamikát ott elérni amit a studioban vagy a koncerten.
A zenehallgatáshoz ugyanis hozzátartozik a szervezetünk memoriája is. Több mint egy évtizedig nagy koncerteken az ember elvárja, hogy a zenére otthon is megmozduljon a levegö, ami egy klasszikus koncertteremben is tapasztalhato. Ezt otthon nem lehet 10-20 literes hangdobozokkal elérni akár mennyi watt van ráirva. Az én hangfalaimban 2x6drb 5 collos hangszoro van csak a szub részben - (önállo erösitökkel). Mégsem adja azt a levegö mozgást, azt az impulzust amit a JBL ad.
Akinek nincs ilyen belsö memoriája az lehet, hogy nem is tudja mit kellene a felvételen hallania.
A hozzászólás módosítva: Máj 24, 2020
(#) deklinacio válasza Skori hozzászólására (») Máj 24, 2020 /
 
Ez a mérési metódus teljesen jó, én is így mérek, csak nem teljesen így. Kizárólag színusz jellel mérek. Annál jóllátható, mikor kezd el vágódni a jel, illetve az nagyobb igénybevétel, mint a zene. Aztán RMS, és a jól ismert képlet P=U2/R. Az idők során annyi a változás, hogy beszereztem egy audio mérésekre is alkalmas elektronikát a számítógéphez, ami oszcilloszkóp is, Volt mérő is, meg szóval nem igen van olyan audio paraméter, amit nem tud megmérni. Például az 1%-hoz tartozó kimeneti teljesítményt is. Van hozzá két progi, az egyik laborminőségű, a másik kicsit fapados. Az első minden mérési gondomat megoldja. Itt van egy kép pl a szkópról. Jobb oldalon ott van az RMS nagysága, és a frekvencia. De gyakorlatilag nincs a jelnek olyan paramétere, amit nem tudok kiíratni vele. Leellenőriztem más műszerrel, pontosan mér. A másik képen az 1%-os harmonikust tudom detektálni (nem az látható a fotón) utána egy kattintás a feszmérőre, és máris meg van az eredmény. Egy fejhallgató erősítő mérése, köztük a teljesítmény mérésére való kapcsolás látható. A teljesítmény egyébként 1,2 Watt.
A hozzászólás módosítva: Máj 24, 2020
(#) Skori válasza deklinacio hozzászólására (») Máj 24, 2020 /
 
A szinuszjeles teljesítmény mérés egzakt ugyan, de nem alkalmas két erősítő összehasonlítására. Ugyanis két azonos szinuszos teljesítményre képes erősítő zenei teljesítménye között többszörös különbség is lehet. És szinuszt ritkábban hallgatunk mint zenét.
Zenével amikor az egyik erősítő már torzítani (klippelni) kezd, közben lehet, hogy a másik még ugyanakkora teljesítmény mellett csak félig van kivezérelve. Nyilván függ az adott zenétől, hogy mekkora az átlagteljesítménye, de többnyire a csúcsérték harmada alatt van... Ezt ugyan figyelmen kívül lehet hagyni pl. egy erősítő tervezésekor, de nem érdemes.
(#) Skori válasza Massawa hozzászólására (») Máj 24, 2020 /
 
Az ember nem csak a fülével érzékeli a hangot, néha valóban az is kell, hogy még a nadrág szára is lobogjon - na ezt az érzést pl. elég nehéz mondjuk fejhallgatóval reprodukálni , vagy akárcsak megközelíteni.
(#) fery45 válasza Skori hozzászólására (») Máj 25, 2020 /
 
Kedves Skori!
A hozzászólásod első felével egyet értek, mert igaz! Sokféle teljesítmény mérési módszer van, és ha az jó, akkor a mért teljesítmény értékeknek egyenlőknek kell lenni!
Az útólsó megjegyzésed, a 4X4 kW-os erősítőről hihetetlen. Mi sport rendezvényt 15 éven át hangosítottunk Lukácsházán, és Gyöngyösfaluban, Pusztacsóban hallgatták a 6X100 BEAG-ot. Azóta csak 4x100-al csináltuk! Szombathelyt bombázták a II. világháborúban, ezt Kőszegiek hallották. Szerinted diszkózik valaki 4X4 kW-al! Mekkora távolságra hallatszik?
Másik: legyen valóban 4 kW, akkor ha jól számolok 8 ohmos hangszórók sarkain 179 volt effektív feszültséget kell mérni. Kiszámolhatod a csúcs értéket. Szinte a hálózati feszültséggel, a 230 volttal életveszélyes. Ez a 4x4 kW mindenképpen a "marketing" kategóriába tartozik.
Tisztelettel:H.F.
(#) uniman válasza fery45 hozzászólására (») Máj 25, 2020 /
 
Hello! Itt egy példa a 4x4kW-ra...2 Ω-on tudja a 4 kW-ot (max. 200V). Több doku is letölhető róla.
...meg egy 20 kW-os.
A hozzászólás módosítva: Máj 25, 2020
(#) Massawa válasza Skori hozzászólására (») Máj 25, 2020 /
 
Ez nyilvánvalo, de azt ezért, mint egy öreg hifista elvárom, hogy a hazai zenehallgatás legalább megközelitse az eredeti élményt ( ez is hozzátartozik a hifihez, ha nem, akkor valoban mi?)
Érdekes modon kizárolag a filmiparban van definiálva pontosan a hangerö - sokaknak nem mindig tetszik - de hogyan lehet, mondjuk bármilyen kisebb hangerön elérni az eredeti hangdinamikát?
Otthon kimondottam élvezem, ha néha elöveszek egy jo hangu sokcsatornás HD videot, amiben vannak ilyen hangok, hogy a macskánk hogyan reagál, ugrik fel mintha földrengés lenne. Ott bizony a robbanások, komolyabb hanghatások megrengetik a szoba levegöjét ( igaz, hogy 5 nagy hangszoro meg 2 szubláda le is tud adni valamit.
Volt egy hangmérnök barátom ( sajnos szintén már alulrol szagolja az ibolyát). Az bárhol volt füldugoval járt, azt csak akkor vette ki amikor dolgozott. Nála otthon is azonos hangeröre kellett beállitani a hangrendszerét és ö leragaszotta a volume potit.
(#) Massawa válasza fery45 hozzászólására (») Máj 25, 2020 /
 
Nem igen tudom miröl beszélsz - ma egy komolyabb rockkoncertre ha nem viszel 50 kW-nyi hangteljesitményt kinevetnek.
Jo 35 éve már 8 darab egyenként 40 tranzisztoros (2x700W ha jol emlékszem) erösitövel voltam uton egy kis zenekarral. Ehhez jöttek még a monitorok a szinpad felé és volt olyan "apro" koncertterem/kongresszusi központ amihez nem volt elég a teljesitmény.
Ilyenböl volt 8 darab késöbb még 4 ujabbat vettünk.Peawey
(#) Skori válasza fery45 hozzászólására (») Máj 25, 2020 /
 
Volt alkalmam kicsit belelátni, sőt belekotyogni némely részegység fejlesztésébe. Ez nem marketing, tényleg kijön belőle ennyi. Igen, brutálisan nagyot szól - ha arra van szükség.
(#) fery45 válasza Skori hozzászólására (») Máj 26, 2020 2 /
 
Kedves Skori!
Már megint vitatkozni kell veletek. A nagyarcú szövegekből jó lenne engednetek. Megnéztem a 4x4 kW-s erősítő leírását. Megvan a "nagy marketing szöveg". Pontatlan adatközlés, precíz szeviz leírás, javíthatóság teljes hiányával. Mint egykori szervizes a következők már az elején felmerültek:
Az erősítő teljes kivezérléssel mekkora teljesítményt vesz fel?
Milyen a csatlakozása? 2+1 egyfázisú, 3x1,5, 3x2,5, 3x4, ... stb erekkel,vagy euró 16 háromfázisú? 5x1,5, 5x2,5, 5x 4, ...stb? Ha üzemeltetés közben egy-két fázis kimarad, akkor hogyan viselkedik az erősítő?
Mekkora a tápfeszültsége? 2x 300 volt?, mert statuáris feszültséget levonva csak ekkora egyenből jön ki a 280 csúcsfeszültség a 200 voltos effektiv értékkel! Nekünk szervizeknek javításhoz ilyen szerviz táppal kell rendelkeznünk, és érintésvédelmi 1/1-s trafóval. Különben nem fogadhatjuk be a hibás erősítőt! Ha a műszerészt halálos, vagy életveszélyes áramütés éri javításkor a biztosító az életbiztosításra nem fizet!! A rendőrség meg vizsgálatot folytat, ügyészség, bíróság.... tovább nem folytatom!
A kimenő teljesítmény hogyan értendő?? Egy, két nulla nélkül a végén?
Hozzánk hoztak már 600 W, 700 W, 800 W, 1000W, 1200 W erősítőt. Traumát éltek át a tulajdonosok, mikor mértük a 4x15 W-t, 4x17 W-t 4x20 W-t, 2x60W-t.
Nem közölnek kapcsolási rajzot, szerkezeti rajzot, rengeteg kérdés merül fel, amolyan "zsákba macska" hiányos adatközléssel. Ilyet nem szabad megvenni! Az öreg BEAG és UNIVOX minden adatot közölt. Ha rendezvényen elromlik valamink, cserélünk, másnap a szervizünkben MI javítottunk. Nem futkározunk szervizek után!
Írod a hangosításaidat a teljesítményekkel. Erre is a kérdésem, hogy hány nullát kell levennem a végéről??
Néhány éve, amióta ilyen adatokat közölnek, egyfolytában vitatkozunk a teljesítmények értékein. Ma a gyártók, forgalmazók, diszkósok által közölt adatokra a " végbelünket üríthetjük"!
Mindent a műszereinkkel mérnünk KELL!! Aki soha nem mért, az elhiszi a valótlan adatokat!
Elnézést a barátságtalan szövegért. Nem szeretnék megbántani senkit se. Sajnos ide jutott a világ elektroakusztikája.

Tisztelettel: H.F.
(#) fery45 hozzászólása Máj 26, 2020 /
 
Még egy útólsó gondolat.Ha kimegyek egy popkoncertet vagy bármilyen hangosítást megnézni és hallgatni még a line-array rendszernél is megmondom, hogy hány wattal hangosítanak!
A sok éves tapasztalatom még nem csapott be.
Tisztelettel: H.F.
(#) Massawa válasza fery45 hozzászólására (») Máj 26, 2020 /
 
Ember kezdesz nagyon untatni. Gondolod, hogy aki 50 kW-s hangláncot visz a podiumra az a barkácsboltban vett hosszabbitokkal dolgozik. Én már dolgoztam olyan koncerten is ( akkoriban még elödordult) hogy a stadionban nem volt elég a hálozati csatlakozás ( ha jol emlékszem 3x50 A-s biztositékok voltak. Csak a világitáshoz több kellett volna. Ugy oldották meg hogy hoztak két marhanagy generátorkocsit, és a negyedben ahol a koncert volt, estére kikapcsolták még a közvilágitást is, féltek, hogy tulterhelödik a hálozat.
Vagy te tényleg azt hiszed hogy a videoben is láthato majdnem 40 kilos erösitö csatornánként 20 teljesitmény tranzisztorral 100 W ad le? Ne röhögtess és ne járasd le magad a marhaságaiddal.
S ha 1200W-s erösitön csak 2X60W mértél, akkor add vissza a bizonyitványaidat és menj el papnak. Ott lesz miben hinned.
A hozzászólás módosítva: Máj 26, 2020
(#) mcc válasza fery45 hozzászólására (») Máj 26, 2020 / 1
 
Kedves H.F.
Csatolom egy régebbi klasszikus erősítő széria szervízkönyvét, hogy érezd, 100W fölött is van élet, és nem minden teljesítményadat hazugság.
(#) mcc válasza Skori hozzászólására (») Máj 26, 2020 /
 
Tavaly adott koncertet Mark Knopfler az Arénában. Életem egyik legjobb hangosítása volt, 7.1-re kevert térhangzás, brutális teljesítmény, de nem volt csúcsra járatva. Érződött, hogy van benne tartalék bőven. Megvolt a gatyalengetés, de torzítás nélkül. Pár hónappal később a Kowalsky hangosabb volt, de az érezhetően a határon volt, helyenként bántóan hasított a teteje. Igaz sokakban ettől hangos a hangos...
(#) mcc válasza fery45 hozzászólására (») Máj 26, 2020 /
 
Egy nagyobb teljesítményű erősítő teljes mérése:
CREST PRO9200
(#) fery45 hozzászólása Máj 26, 2020 /
 
Fiuk! A kakaskodó vitatkozásaitok miatt már három oldalt átmenetileg bezártak. Továbbra is fenntartom állításomat, hogy hiányos és valótlan adatok miatt a szervizeknek műszeres mérésre kényszerülnek. Aki hangosít, jó ha saját szervize van, sőt a szervizek könnyen bővíthetik működésüket rendezvény hangosítással. Most a korona vírus időszakában simán szervizeltek.
A vitát részemről befejeztem. Írhattok amit akartok, nem érdekel.
(#) habazutty válasza fery45 hozzászólására (») Máj 26, 2020 / 1
 
??? "kakaskodó vitatkozásaitok" ???
A hozzászólás módosítva: Máj 26, 2020
(#) reloop válasza habazutty hozzászólására (») Máj 26, 2020 /
 
Fery lezártnak tekinti, maradjunk is ennyiben!
A hozzászólás módosítva: Máj 26, 2020
Következő: »»   6 / 8
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu