Ez talán egyszerűbb és hatékonyabb módszer... és még talán a vcs. körben is lehet valami hasonlót csinálni. De ettől függetlenül, szerintem a jó tápegység akkor is kell.

Igen érdekesen változik a tápelnyomás, ha változtatom a visszacsatoló "kondér" (fujjj, de csúnya szó) belső (Ohm-os) ellenállását és a generátor ellenállást.
(Alkatrész szinergia )
Ezt már a gyakorlatban kell behangolni egy jó brummos tápegységgel.

Bocsi, hogy belemekegek, de szerintem nem kell oly misztikusan vázolni egy megfelelő tápot.
Ahogy én 2005 óta szoktam építeni, ahogy KT szokta ajánlani, nekem is bevált. Azaz, csillagpontban kell a puffereket közösíteni, és persze kell hozzá egy tisztességes csillagpont kialakítás, egy rendes csillagpontos panel, és nem lehet gond a brummogással.

Látod, ez a baj a szimulátorokkal. A töltés kisütés görbéden olyan szép egyenes vonalnak látszik, pedig az egy logaritmikus görbe rövid darabja, tehát minden, csak nem egyenes.
A másik brum forrás a következő, hogy a föld vezetéken folyik az összes az áramkör által fogyasztott áram. Egy erősítő eszközt a bemenete, és a földje között mérhető feszültséggel vezérlünk. Ha tehát az erősítendő forrásfeszültség földje, és az erősítő eszköz földje nem ugyanaz a pont, a kettő között valamiféle ellenállás van, (vezeték, hidegítő kondi ESR -je stb) akkor az azon eső feszültség is megjelenik a vezérlő feszültségben. Ezért van a csillagpontos földelés tantrája.
A harmadik jelentős brum forrás a keresztmoduláció, ami az egyenirányító magasabbrendű terméke, ami a szimulációs rajzodból is kiolvasható. Láthatod, hogy egyrészt a töltés kisütés folyamata nem lineáris, azaz harmonikus frekvenciák sokaságát termeli, ráadásul fázisban eltolva, és ezek a termékek az egyenirányító dióda négyzetes karakterisztikáján egymásra modulálódnak. Ezek a termékek, mivel a hangfrekvenciás sávba esnek, kiszűrhetetlenekké válnak. Ezért fontos a táp egyenirányító diódáinak nagyfrekvenciás rövidre zárása viszonylag kis értékű, kis veszteségű kondenzátorral. Ez nagyobb terhelő áramok esetén fokozottabban igaz, de egy fejhallgató erősítő esetén is fennállnak. (megjegyzem, vannak szerencsés esetek mikor ez a jelenség nem, vagy elhanyagolható mértékben jelentkezik, de az nem jelenti azt, hogy nincs)

Természetesen kell a jó tápegység, de ahogy írod, egy rosszal kell tesztelni a tápelnyomást. A visszacsatoló körön még lehet variálni, mert most az a bizonyos 1000µF nem csak alsó töréspont beállító, hanem szűrő is. Ebből adódik, hogy nagyobb ESR értékkel romlik a tápelnyomás. Ha a trimmer után is teszel egyet, meg a bemeneti illesztő 27 kOhm-ját kettébontva a közepére is, akkor még egy adaggal javul. Persze a végletekig lehetne optimalizálni, de ha a kimeneten már olyan szintre csökken a brumm amit egy érzékeny fülessel sem lehet hallani, akkor késznek lehet minősíteni.

Persze a csillagpontos földelés jó, sőt talán az egyik legjobb módszer a földhurok ellen. Ez ugyanis a brumm legfőbb melegágya. Viszont van egy másik féle brumm is, ami az erősítők gyenge tápelnyomásából ered. Azt viszont nem oldja meg a csillagpontos földelés. Egy műveleti erősítő óriási nyílt hurkú erősítése ezt kikompenzálja, de sok áramgenerátor kell az ellenállások helyett. Viszont a nyílt hurkú erősítés nem marad mindig nagy, mert a frekvencia növekedésével csökken. Magasabb frekvencián pedig egyre jobban romlik a tápelnyomás. Főleg azért is, mint ahogy a Karesz rajzán is látható, hogy a nagyjelű fokozatba rakott kompenzáló kapacitás nem a földpont felé söntöli a jelet, hanem úgynevezett Miller kapacitásként egy frekvenciafüggő lokális visszacsatolást alkot. Csak hogy ennek a fokozatnak nem a föld a referencia pontja, hanem a negatív tápsín. Szinte az összes műveleti erősítő ezen az elven van kompenzálva. Ezért is kell a jó tápegység. A brumm helyett inkább tápzajt kellene említeni, mert nem csak az alacsony frekvenciás zavar ronthatja a hangképet. Tipikus probléma a Blutooth adapterek használatát megnehezítő táp gond. Aki próbált már ilyen modult erősítővel összeilleszteni, az tudja milyen. Nincs az a szűrőkondenzátor ami meggátolná a kerregést.

A kondenzátorra Te írtad, hogy "mire az feltöltődik", hát akkor kisebb tagokból kell megcsinálni, ami lényegesen dinamikusabban viselkedik. De ezt a táppufferekre is ellehet mondani, meg Schottky dióda is van a világon, meg biztos más is, ha kell adott készülékhez.
A Burson szerint, kevesebb alkatrész, kevesebb gond. KT is említ ilyeneket, de van aki másképp vélekedik.

Én csak a tantráddal nem értek egyet. Bár jól hangzik, de inkább elvnek mondanám, mivel ez nem hitkérdés. Nem kell égi jelenség hozzá, csak így kell építeni, és az igaz, hogy a működés szempontjából, áldásnak is mondható.

Szerintem semmi baj a szimulátorokkal. Ha úgy rajzoljuk be a földelési pontokat hogy azok egy méterre vannak egymástól, akkor azok természetesen egy pontban vannak a szimulátor szerint. Ha valóban érdekel minket egy realizált nyák hatása, akkor berajzoljuk a soros ellenállásokat, meg a parazita csatolásokat is. Jelenleg éppen a tápelnyomás résznél tart a terv, de ha végére ér, valószínűleg a te általad felvázolt hibák is sorra lesznek véve. Nem hinném hogy elsőre minden problémát meg lehet oldani, de talán épp azért folynak a fórumon az agyalgatások, hogy a lehetőségekhez képest a legjobbat hozzuk létre.

Abban a pillanatban, amikor egy szponzor minden módosítás után hajlandó azonnal legyártatni egy új nyákot, majd segítőkész diákokkal azonnal beültettetni, már a valós hullámgörbék fotója fog a szimulációs vonalak helyett felkerülni az oldalra. De addig szépen megtanuljuk használni ezt a szoftvert, mert ha tudjuk hogyan kell valós alkatrészt a lehető legjobban szimulálni, akkor igen jó társunk lehet egy ilyen eszköz. Amint éppen egy kondenzátor ESR-je most a tesztelés alanya.

Legyen ez a projekt amolyan demonstráció. Lehetne privátban is szórakozni vele, mert Karesz sok tervet megosztott velem, meg én is próbáltam ott javítani ahol valami beugrott. De úgy gondolom, inkább itt nyíltan lenne szebb kigyomlálni egy kapcsolás hibáit, létrehozva egy optimális kivitelt. Ha sikerül véghezvinni, akkor láthatóan csak annyi alkatrész marad, amennyi kell. Egyébként ezt más is vallja. Se több, se kevesebb alkatrész, csak amennyi kell. Nyilván ha két megoldás között kell választani, akkor mindig mérlegelni fogok én is, hogy melyik legyen. Ott van például az a bizonyos 1000uF. Ha úgy hozza a helyzet hogy gondot okoz az ESR, vagyis annak időbeli változása, akkor lehet hogy inkább DC csatolt irány a jobb egy szervóerősítővel. De még bármi lehet.

Ezt az exponenciális görbét megnyújtom a kedvedért, hogy lásd, még ezt is ki tudja számolni a szimulátor. Ha a brumm feszültség kicsi, akkor fűrésznek látszik még a szkópon is.

Erről nincs szkóp fotóm, de egy pufferkondi feltöltési folyamatáról van (3. kép)


Amit keresztmodulációs torzításnak nevezel, az szerintem abból adódik, hogy nem azonos a tápelnyomási tényező a pozitív és a negatív tápra nézve. (2. kép)

Talán ezt a trimmer potis módszert nevezik előre szabályozásnak, de ez nekem még soha nem vált be a gyakorlatban. Igaz, csak néhányszor próbálkoztam vele, de mindig több kárt csinált, mint hasznot. A tápzaj nem csak brumm-ból áll, hanem egyéb nagyfrekvenciás zavarokból is amit éppen a szűrőkörök visznek be, mint nem kívánt, de jelenlévő LCR körök. Ezeket sem leszimulálni, sem kimérni nem lehet, csak beleszólnak a hangképbe, aztán jönnek a misztifikációk, hogy a Nipon kondit párhuzamosítom az XR7-tel és akkor lesz jó a hangkép.

Szerintem kell egy kis zajú, kis belső ellenállású tápegység, ami kevés tranzienst termel, oszt kész. Egy sajáthangja úgyis lesz, mert minden kapcsolásnak, nyáknak és doboznak megvan a sajáthangja. Most amúgy sem hiper-szuper fejhallgató erősítőt akarunk csinálni, csak megmutatni, hogy le lehet nyomni a V6 klasszikot egy hatszáz forintos erősítővel
De hátha mégsem... a puding próbája az evés, ahogy a Hifi Magazinból tanultuk anno.

"Szerintem kell egy kis zajú, kis belső ellenállású tápegység, ami kevés tranzienst termel, oszt kész. Egy saját hangja úgyis lesz, mert minden kapcsolásnak, nyáknak és doboznak megvan a saját hangja."
Ez nálam is pontot ér Karesz.

Miért 100Hz-el szimulálsz? Per pillanat nincs jelentősége, csak szeretném tudni.
Örömmel látom, hogy te is ezt az ősrégi progit használod. Én sem találtam még (nekem) megfelelőbbet.

Azért, mert így elég egy dióda a Graetz helyett és ugyanazt az eredményt kapom.
Mindig is a CM-et használtam, mert ezt szeretem, mert egyszerű, gyors és aránylag sok mindent tud.

Újra átgondoltam a kapcsolást. Az a hidegítő kondi a visszacsatolásban nem jó, meg lehet csinálni DC csatoltra ezt is. Sokat molyoltam a tápelnyomással, végül kihagytam belőle minden "találmányt" és újítást. Minden fokozat kapott áramgenerátort, vagy külön tápszűrést. A bemeneti fokozat a legkritikusabb (Q1), ennek a bázisa csak a bemeneten lehet és az emittere csak a vcs. tagon. Azt gondolom ez a tranzisztor megfelelően ki van szolgálva ebben az elrendezésben.
Egy újítás azért mégis van a kapcsolásban. A nagyjelű tranzisztor bázis áramát után húzza Q9. Ennek az a lényege, hogy így Q1 áramát kiejti. Teljes kivezérlésnél 1 uApp Q1 áramváltozása, csak előtorzított áram jelenik meg rajta. A THD 6-10 dB-el csökken a szimulátor szerint és ez teljesen ingyen van.
Ge Lee.... kipróbálhatnád a HTA-n, mindössze egy tranzisztort és egy ellenállást kell belebarkácsolni utólag. Kíváncsi lennék milyen irányba viszi el hangot, szerintem ártani nem árthat, nagyfrekvenciásan nem borítja fel az egyensúlyt.
C1, C2 szükségességét szintén meghallgatással kell eldönteni. Ártani is tudnak és használni is. Az szokott kijönni, hogy mérve jobb, hallgatva rosszabb ha benne van az aluláteresztő.

Csinálok egy kísérleti nyákot és majd beszámolok a mérésekről.

Tudom, hogy most önző leszek.
A minap írtam KT-nak, hogy nem tervezné e át a VF4-et fejhallgató erősítőnek, mivel szívem csücske lenne egy egyszerű tisztán FET-es kapcsolás. Azonban megírta, amit kifelejtettem, hogy 100mA lenne a nyugalmija, ami +-20V-on 4W meleg. Szóval nekem az most nem igazán, mivel nincs hely hűtésre, meg ez már így FH6-300 kategória, az meg már van. Így megint felmerült az APEX(azonban más is történt közben). Körülményeimet figyelembe véve (hogy folytassam önzésemet). A szívemnek kedves Karesz, a végén a végpár színpatikus, de jobban örültem volna egy tisztán FET-es verziónak.
Persze azért teszik a munkád, csak most a helyzetemben, nekem, nem látszik igazán kedvemre valónak.
De ettől még lehet az nagyon jó.

Kedves mek-elek!

1. Ezt nem kifejezetten neked terveztem, hanem csak úgy szórakozásból.
2. Mivel tudod megindokolni a tisztán fetes kapcsolás előnyeit?
3. Miért nem fér egy lakásba egy 4W-ot disszipáló erősítő?
4. Továbbra sem követem nyomon KT munkásságát... nem tudom melyik a VFxx és az FHxx
5. Ettől még valóban lehet jó is és rossz is (bár ez nem Burson)
6. szimpatikus, nem szín-patikus

Ez is jó mint sok ötleted. Kicsit belerondítok ha nem baj. A Q4 tranzisztor a környezeti hőmérsékletet követve ofszetfeszültséget kelt a kimeneten. Ezt az R20 áramgenerátorra cserélésével ki lehet küszöbölni, tehát a T2 munkaellenállása áramgenerátor. De akkor már miért is ne szinkronba menjen a T1 áramgenerátorával. Ezt még fokozva lehet finomítani.

Lehet hogy túl lihegem, mert ezek az erősítők szomában üzemelnek, így nem túl nagy hőmérséklet különbséget kell elviselniük. De ezek csak gondolatok.

1. Mondtam, hogy önző voltam.
2. Mért kellene azt megindokolnom?
Ha valaki valami finomat kér Tőled meg kellene indokolnia?
De nem titok, vagy valami homály, csak annyi, hogy amikor a VF2-öm járt, azon próbáltam ki az
ezüstözött tömör rézvezeték előnyeit és túl tárgyilagosan kezdett szólni, ezért csináltam belőle
VF4-et, amivel hallgathatóbb lett a hangja.
4. Nem a lakásban, hanem a DAC dobozába nem férne bele a hűtőfelülete.
5. A jónak, szerintem nincsen típusa, emberben sem, azt egyéni adottságnak tartom.
6. Siettem el, meg nem látom valami jó ezeket a kis betűket, meg néha már a kezem is félrehord.
kösz a kiigazítást, ez így valóban hibátlan lett.

Köszönöm az észrevételed, jó, hogy felhívtad erre a figyelmem. Kár, hogy nem lehet a tranzisztorok hőfok függését szimulálni, de meg lehet oldani fesz. generátorokkal.
Mondjuk emelkedjen a környezeti hőmérséklet 30 fokkal, akkor csökkennek 66 mV-al az Ube feszültségek. Sorjában leszimuláltam az áramváltozás keltette offset drifteket.

Q1-et és Q2-őt eleve össze akartam ragasztani, így azok együtt melegszenek, mint látszik, kivonódik egymásból Ube fesz.

Q3 és Q7 melegedése már valóban problémát okoz. Megoldásnak tűnik az is, ha az áramgenerátor LED-jét két diódára cserélem. Így már csak 0.18mV x K driftet mutat.
Tovább nem érdemes szimulátorozni ezt a kérdést, kipróbálom a gyakorlatban (fagyasztó spray, hajszárító, napsütés, mélyhűtő ).

1. Másfél hete kezdtük el a fejhallgató erősítő tervezést és amikor a célegyeneshez közeledünk, Te akkor közlöd, hogy ez így neked nem tetszik, mert Te fetest szerettél volna inkább.
2. Azért kell megindokolnod, mert feltettem a kérdést. A feteknek is megvan a maguk szerepe és helye. Van ahol nagyon jók, van ahol sokkal jobbak a BJT-ék. Nem tudom mitől lenne finom a FET, és nem értem, hogy jön a fetekhez az ezüstözött rézvezeték és a VF4?
4. Nagyobb dobozt kell csinálni, vagy másképpen megoldani a hűtést.
5. A jónak és a rossznak is van típusa és neve. Ugye, Te sem úgy rendelsz alkatrészt, hogy kérsz egy jó opampot, hanem leírod a típusát, hogy konkrétan ezt és ezt kéred.
6. Mindig félrehord a kezed, mert mindig így írtad.

Karesz, csak hangosan gondolkodtam.
Nem várhatom el, ha nem kérlek meg személyesen, hogy csak az én vágyaimat elégítsd ki.
Biztos jó lesz amit csináltok, nem kell annak hozzám kötődni. KT sem nekem csinálta amit a kapcsolásaiból használok.
És, hogy vitatkozzak is, azért sem csinálok nagyobb dobozt.

Akkor végül is a következő lehetőségek állnak rendelkezésre. Kondenzátoros csatolás, ami nem a te világod (az enyém se), bár ha valaki félmillás fülest akaszt rá, akkor tegyen egyet a kimenetre. Szervóerősítő, amihez nem kell drága műveleti erősítő. Harmadik, hogy kompenzálni kell a hőmérséklet változás hatását. Mivel valóban csak 17-30 Celziusz fok közötti környezeti hőmérséklet között tud az ember nyugodtan fülesezni, így az általad behatárolt 30 fokos delta té bőven elégséges üzemelési tartomány. Jó gondolat lehet az R20 egy részét termisztorra cserélni. De ha megfigyeljük, akkor látszik melyik alkatrész okoz pozitív, melyik negatív irányú driftet. Ezekkel lehet úgy játszani, hogy végül is lecsökkentik egymás hatását.

Majdnem aludtam rá egyet, de nem hagyott nyugodni ez a drift. És akkor "beugrott", hogy meg kell tükrözni a nagyjelű fokozat tranzisztorát és így használni áramgenerátorként. Nagyon jónak tűnik így és maradt 9 tranzisztoros a kapcsolás. Nem akarom elbonyolítani, mert az nem szokott jól elsülni.
Termikus kapcsolatba kell hozni (össze kell ragasztani) egymással Q1+Q2-őt, Q3+Q8-at és Q4+Q7-et. Bármekkora hőmérsékleten 1mV-on belül marad a kimeneti offset.
A tápelnyomása DC-re nézve 0.5 mV/V körül van.

Látom, Te se tudsz aludni

Valami túláramvédelmet kell kitalálni bele, hogy ne tudja tönkretenni a méregdrága fülest (sem). A soros ellenállások a tartós rövidzárat így is lekorlátozzák 90 mA-re. Az a baj, hogy nem ismerem a fülesek "teherbírását"... most emiatt vegyek egy jó fülest? Az asszonynak van egy középsz@r amivel ki tudom próbálni ha nagyon muszáj.

Majd megpróbálom tönkretenni valahogy a kísérleti példányt, ha sikerül, akkor tovább kell gondolni az egészet.

Mivel elég kis teljesítményekről van szó egy füleserősítőnél, simán rövidre kell zárni a kimenetét ha baj van. (nem is tudok aludni, meg melóba is menni kell) egy átlag füles DC terhelésnél, tehát amikor egy eldurrant tranzisztor miatt rámegy a táp, akkor 100mW felett szokott megrongálódni. Ha mondjuk 50mW-ra korlátozzuk ezt a terhelést, akkor nagy baj nem lehet. Ezt az 50mW-ot több hónapig kapta a cimborám fia fülese, és nem lett baja. A részletek nem fontosak, csak az, hogy egy USB hangkártya kimenetén nem volt csatolókondi, és 1,65V DC ment a 32 Ohmos fülesre. Na volt egy soros 10 Ohm, de így is kb. 50mW. Ez azt jelenti, hogy egy bázis emitter átmenetnyi feszültség még beleférhet, felette meg védjen.

Mi mindig ugyanarra gondolunk. Egy kis teljesítményű triac-ot lehetne a kimenetre a kötni. Ez a koppanásgátló szerepét is betölthetné. A bekapcsolási tranziens feszültség nyitná és az áram megszűntével automatikusan lezárna. A gate-el soros RC tag ellátná a kimeneti DC elleni védelmet. 5-6 alkatrész.

Ezt csak most néztem. Mindig csúszik a hozzászólás, így ez még kimaradt. Most már értem.

Kedves Karesz,
Az azért sem vitázáshoz még:
- Azért sem, mert nem asztalossal csináltatom a dobozaimat, és már sok melóm van a DAC dobozában.
(Ha audiofilben gondolkodik az ember inkább költ jobb alkatrészre, mint dobozra, mert a doboz külleme nem befolyásolja a hangképet).
- Azért sem, mert a FH6-300 doboza alaplapi méretére terveztem.
- Meg azért egy kis ó-koskodás is akad néha.

A kicsatoló kondiról, KT kapcsolásai évek óta mennek, VF3, VF4, FH6-ok. Csak a VF4-ben van védelem, mert nekem sok volt a 300k HUF a hangfalak felújítására. Egyszer sem volt aktív, pedig napi többórás üzembe jár. Igaz, mindegyik készülékben van hálózati feszültséghatároló, és szerintem jól vannak megépítve, azaz tapasztalat szerint idáig csak hálózati zavarokat szedtek össze, rádiósat nem. Nem melegszenek az égbe, és igyekeztem viszonylag jobb alkatrészekkel szerelni őket.