Nézd el neki, egyébként is, ez az egész MI dolog még nagyon gyerekcipőben jár, de szerintem nem kell 10 év, főleg ha már teljesen bele lesz integrálva a tervező szoftverekbe is, és simán mérnöki szinten meg fog tudni csinálni bármit, a kapcsolás megtervezésétől, optimalizálásától a kész nyáktervig. Ugyanez volt annak idején pl. a mobiltelefonnal is, el nem tudtuk képzelni, hogy az hogy fog működni, aztán tessék, vagy akár a HT1080Z-től napjaink PC-jéig stb.
Bár a világlegjobberősítőjét (ami mindenki számára tökéletes) nem sikerült évtizedek alatt sem a mérnököknek megtalálni, és szerintem az elkövetkezendő évtizedekben sem lesz ez másként.

A ChatGPT egy nyelvi modell.. Hogy tudna megtervezni egy nyákot?

Nem is volt célom, mindössze kerestem a korlátokat.

Hány relével számolsz?.

Agent-ekkel. Nem lát térben, nem fog elhelyezni és route-olni, de amiket mérni és ellenőrizni lehet; szabványok betartása, referenciák és antipatternek keresése, emlékeztetni mindarra, amit nem szabad elfelejteni stb., azokban sokat tud segíteni, ill. a kapcsolódó feladatokban, mint a BOM elkészítése többféle paraméter alapján, hogy mit hol lehet kapni és mennyibe kerül meg ilyenek.

Nos, vártam kérdést. A dinamika tartomány és a lépésköz határozza meg. Tegyük fel, 80 dB átfogás bőven elég, valamint 1 dB lépésköz szintén. Ez 80 lépés. Bináris osztó esetén ez 7 bit, ami nincs is kihasználva teljesen. Binárisban tehát 7 relé. De említettem, hogy nem olyat szeretnék. De nem is egyesével számolgatót, mert 80 relét nem akarok. 12, vagy max 14 relé kell a teljes tartományhoz, azaz csak kicsit több mint a bináris osztóhoz. 14 relével egy másik alternatív kapcsolás is kivitelezhető, ami ugyanúgy 1 dB-és lépésközzel tud 80 dB feletti tartományt és az sem szakítja meg a jelutat. A lényeg a logikában van.

Rajzold meg az osztot, talán tudok segiteni…

Egyelőre még nem teszem fel ide a kapcsolást, nem akarom hogy a kínaiak ellopják. Sok munka van benne.

Két osztot kell csinálnod, egy 10 dB -s lépésekkel egyet meg 1 dB-ssel a többi nem gond.

Nem egészen.

És amikor -9dB-ről -10dB-re állítod az osztást akkor az első osztó lép egyet (-10dB-t), a másik meg visszaugrik 9dB-t. A hatás hasonló mint binárisan.

Azok a kínaiak már a spájban vannak.
Hobbistak kapcsolgatasait lopdossák

Kisebb tranziensek eléréséhez az 1-2-2-5-5 stb. elosztású értékeket használják, így a többféleképpen is létrehozható összegek megfelelő összeállításával elérhető, hogy sose legyen teljes átkapcsolás.

Úgy látom, érzed a problémát. Bevallom nem vagyok audiofil, de dolgozok másodállásban egy egy olyannak. Neki van gyári nem olcsó DAC, ami bináris relés hangerővel rendelkezik. Jól szól, de a kattogás közben nem lehet élvezni a zenét.hallani a relék klantyogását. Ez inspirált egy alternatív kapcsolás kidolgozáságoz. A kapcsolás már megvan, a vezérlés még nincs. Jelenleg egy 14 darab kapcsolóból álló kis dobozka oldja meg a hangerő állítást egy deszkamodellben. Ezt kell majd ergonomikus verzióban kivitelezni, hogy egy forgatógomb tudja mindezt.
Úgy érzem, A majmolásnak érződik hogy nem osztom meg a kapcsolást. De nem. Ez a fickó sok műszert ajándékozott nekem, labortápot, szkópot, millás értékű erősítőket. Ez most az ő projektje lesz. Ennyivel tartozom neki.

Itt valóban a relé váltásakor csak 1 dB szintkülönbség lehet, a bináris verzió ezt nem tudja.

Végre egy jó hozzászólás

"Neki van gyári nem olcsó DAC, ami bináris relés hangerővel rendelkezik."

Egy DAC-hoz biztosan kell analóg hangerőszabályzó? Az enyémben nincs, csak digitális, ami a DAC-ot szabályozza, és még fülhallgatóval sem hallok zajt...

A digitális az bit vesztéssel dolgozik, a relés meg natív jelcsökksntéssel.

Elgondolkoztam rajta, hogy én hogyan csinálnám. Mondjuk 2db bináris osztó lenne egy csatornára, (esetleg fél bittel/fél lépéssel eltolva), és egy további relé-pár, átfedéssel váltana a kettő között. Amikor tekerünk a hangerőn, akkor csak az a bináris vált, amelyik éppen nem aktív (vagy csak kicsi hibamentes lépés következik benne), majd csere, átfedéssel, és a másik bináris is vált (egy, esetleg két lépést ) ha szükséges. Ezt rel. könnyű lenne gyakorlatilag hibamentesre megvalósítani, és leprogramozni valamilyen MCU-ba a vezérlését.
Ha mondjuk 14 relé fér bele a projektbe akkor 2 váltana a binárisok között, tehát marad 2x6db, azaz 64 lépés, de a binárisok fél lépésnyi eltolásával, és/vagy párhuzamos üzem lehetőségével legalább mégegy bit nyerhető, azaz 128 lépés. Mindez úgy, hogy egyszerre sosincs nagy lépés a jelben. Apró reed relékkel még gyors is lenne.
Továbbgondolva a relék asszimmetrikus elosztásával is lehetne még trükközni - bár lehet hogy nem érdemes 1...2 relén spórolni ezzel.

Ismerős a probléma egy másik hobbiból... de a legtöbb olyan eszközben is néhány kivétellel azért n*7 relé van, amiből rögtön tudom, hogy bináris.

Igaz. Csak a mai paraméterekkel... én ezen már nem izgatom magam. : -)

Kivéve ha a DAC referencia feszültsége van szabályozva , mert akkor akár felbontás-csökkenés nélkül is lehet szabályozni.

Manapság sokféle 32 bites DAC is elérhető, itt a szoftveres megoldások által okozott "bitvesztés" sem valós probléma, pl. ha a forrás felbontása jóval kisebb ennél.

Jobban belegondolva a 256 lépés is megoldható így (ha az átfedést, és az eltolást is kihasználjuk). Így 0,5dB-es, (vagy kisebb) lépésekkel is igen jó átfogást lehet megvalósítani.

Enkóder, vagy poti lenne a forgatógomb másik végén? Nekem az az enkóderes megoldás tetszik a legjobban ami 256 lépésben szabályoz és elég 20 fordulatot tekerni rajta min és max között : )

Ez az egyik verzió 2X6 bittel. Le lehet menni 2X5 bitre is. Ha 4 dB egy lépés, akkor az átfogás 128 dB. Az egyik osztó 2 dB-el kisebb jelet kap, így a két osztó között lépkedve 2 dB a lépcső. Átfedéskor ez is feleződik, de matematikailag ez már nem lesz pontos. Itt ugyanis nem 1 dB lépés lesz pontosan, de szerintem ez már nem lesz hallható.

A halvány betűk humort sejtetnek. Szerintem 256 fordulatú enkóder az igazi.
Az enkóderrel az a probléma, hogy kikapcsoláskor el kell tárolni a helyzetet, különben legközelebb megint alapállapotból indul. Volt egy gyári erősítőm, az mindig - 40 dB-ről indult. Gyorsan megváltam tőle.
Természetesen potméter. Ebből kiindulva a lépésköz sem kell hogy sok legyen. Te is tapasztaltad, hogy hol van a határ, ami alatt már nincs sok értelme tovább bontani. Egy műszer esetében más a helyzet, de az nem ide tartozik.

Miután szigoruan titkos tervröl van szo, én sem adhatok infot, hogyan müködik….

Ez most új divat, majd elmúlik. Szerintem szilveszter után elmennek a kínaiak, utána részemről szabad a vásár..

Tovább ragozva a dolgot, nem kötelező binárisban gondolkodni. Te sem így tetted, de ettől függetlenül olyan gondolatom lett, miért ne lehetne bináris helyett BCD. Azonnal egy Icl7107 ugrott be mint A/D átalakító. Nyilván nem kell az összes karaktert megjeleníteni, csak az első hármat. Ha dB-ben van a megjelenítés, akkor lehet -70 és +30 között, ha még csak skála kell, akkor 0 és 100 között. De természetesen bármi lehetséges.
A BCD jelet sem bonyolult feldolgozni, erre épül a másik megoldás. Ezt sem fogom megosztani, mert elopják a kínaiak.