A Purifi és a Hypex (Nilai / NCx) vonal mögött nagyon hasonló mérnöki gondolkodás és szemlélet áll, és több ponton is rokon megoldásokat használnak – különösen a visszacsatolás és a hibakompenzáció terén.

Figyelembe véve Bruno Putzeys szerepét mindkét irányban, szerintem nem meglepő, hogy ezek a konstrukciók ennyire közel állnak egymáshoz.

Hangminőségben mi nem érzünk drámai különbséget a Purifi és a Nilai között, inkább karakterbeli nüanszokról lehet beszélni. Személyes mérnöki ízlés kérdése, de a kapcsolásokat elemezve nekem a Purifi megoldása szimpatikusabb. A nagyon egyszerű, diszkrét FET-meghajtásokat kevésbé szeretem, főleg holtidő-tartás és hőfokfüggés szempontjából – különösen úgy, hogy ma már korrekt, integrált meghajtók filléres tételek.

A saját D osztályú végfokunk más topológiára épül, egyedi elgondolás és fejlesztés eredménye. Mérésekben nem céloz meg olyan extrém alacsony torzítási számokat, mint a Purifi, ugyanakkor nálunk is 1 kHz-en ~0,0007%, 10 kHz-en ~0,007% THD adódik 50 W-on, 8 Ω terhelésen.

Meghallgatások során – több, egymástól független hallgatóval, vakteszt jelleggel – sokan természetesebbnek, „zeneibbnek”, illetve jobb térábrázolásúnak írták le a hangját. Mivel a tápegység nagyban befolyásolja a végeredményt, erre a részre mi különösen nagy hangsúlyt fektettünk.

Az ASR / Amir mérései kétségtelenül nagy hatással vannak az online térre, és marketing szempontból is komoly súlyuk van. Ugyanakkor ezek elsősorban egy szűk mérési halmazra optimalizált rangsorok, nem pedig hangminőségi értékelések. Ez önmagában nem baj, csak fontos tudni, mire ad választ – és mire nem.

Másik hozzászólásodra reagálva:
A Topping esetében én nem azt mondom, hogy „rosszul terveznek”. Ellenkezőleg: nagyon korrekt, precíz iparosmunkát végeznek, kiváló reprodukálhatósággal és látványosan jó mérési eredményekkel. A kérdés inkább az, hogy milyen célra optimalizálnak. Az ő filozófiájuk egyértelműen a mérési maximum elérése, lehetőleg a legalacsonyabb költségből.

A „hol rontották el?” kérdésre ezért nem is tudnék egyetlen konkrét hibát mondani. Inkább arról van szó, hogy bizonyos kapcsolástechnikai és rendszer-szintű döntéseknek hallható következményei vannak, amelyeket nem minden mérés mutat meg. Ezek jellemzően nem THD- vagy SINAD-kérdések, hanem például:
- a visszacsatolás dinamikus viselkedése,
- a táp–jelút kölcsönhatása,
- a kisjelű tartomány linearitása,
illetve az időtartománybeli viselkedés.

Az LM3886 jó példa arra, hogy önmagában egy kimeneti eszköz nem „jó” vagy „rossz” – a környezet és az alkalmazás számít. Teljesen más eredmény jön ki egy minimalista, erősen visszacsatolt IC-s megoldásból, mint egy olyan konstrukcióból, ahol a rendszer egésze van hangminőségre optimalizálva.

Mi a saját fejlesztéseinknél más elvek mentén dolgozunk. Az évek során – többek között a D osztályú végfok és egy precíziós labortáp fejlesztése közben – elég jól kirajzolódott számunkra, hogy mely topológiák és kompromisszumok vezetnek olyan eredményhez, amit nemcsak mérni lehet, hanem hallgatni is jó.

Ezekhez az is hozzájárult, hogy közben elkészült egy saját fejlesztésű high-end DAC is, amely szintén végig ugyanazon az elven készült: modellezés, szimuláció, mérés → visszacsatolás → újratervezés. Ez a projekt különösen sokat adott a kisjelű analóg fokozatok, a zajkezelés és a táp–jelút kölcsönhatásának megértéséhez, amit az erősítőknél is közvetlenül hasznosítani tudtunk.

Ha jól értem, akkor ez konkrétan a Nilai-val való közvetlen összehasonlításra is igaz, hangzás szempontjából felülmúlja a Nilai-t a saját fejlesztésetek.
Ahhoz, hogy használható legyen az információ, alapvető fontosságú a relativitása, pontosan mi-mivel lett összehasonlítva. Mivel pont van nálam egy Hypex sztereo Nilai erősítő kit, így el tudom képzelni valamilyen szinten a hangzásbeli különbséget. Persze ki kellene próbálnom...
( azt azért meg kell jegyeznem, hogy előtte egy dual mono NCx500 + SMPS1200 erősítőt próbáltam, és én igen jelentős különbséget hallottam ezen két Hypex modell között is.... )

Topping még:
Azért hoztam fel alapvetően, mert a chifi gyártók közül a leginkább az, amely a műszaki paraméterekkel akarja megmutatni a kompetenciáját a piacon, a műszaki/mérnöki tudással alátámasztani a termékekik értékét. Ennek alapvető eszköze a mért paraméterek kihangsúlyozása, ennek felhasználása az értékesítéshez.
Az ASR/Amir féle mechanizmus pedig - gyakorlatilag - validálja ezeket a méréseket, és megerősíti/terjeszti a paraméter szemléletű vásárlási szokásokat, az audio minőség paraméter alapúságát/meghatározattságát.
Az, hogy Amir egyetlen listája történetesen SINAD alapján készül, csak a műszakilag abszolút tájékozatlanoknak ad fogódzkodót. Hiszen egyébként a mérései meglehetősen széles körűek, lefedik a műszaki minőség megállapításához szükséges méréseket.

Másrészről egy kínai gyökerű Topping nyilván egy sajátosabb piaci/marketing stratégiával tudja kihasítani a célzott vásárlói szegmensét a zsúfolt audio piacon. Egyelőre még az alapozás, brand építés fázisán lépnek épp túl, nem tudni milyen stratégiát álmodtak meg: az látszik, hogy óvatosan próbálnak a tömeghifiből a highend felé is lépéseket tenni, és annak legalsó részéig ez működőképes is lehet. Még feljebb valószínűleg nem akarnak menni, mert a piac, és pont az épített brand image nem engedné. A mögöttük álló mérnök team és tudás ( szabadalmuk is van egyébként ) nyilván nem jelentene korlátot, vélhetően bármit/bármilyen szinten létre tudnának hozni audio témakörben.
Mint nem kis gyártó, ők mindenképp szortimentekben, szériákban gondolkodnak, ahol teljesülnie kell, hogy a nagyobb, drágább modell többet nyújt hangminőség terén is. Legalábbis az AB és B osztályú erősítők esetén ezt próbálják is tartani, emellett a hangminőségnek, a hangzás jellegének is illeszkednie kell a márkával kapcsolatos elvárásokhoz, valamint a versenytársak által - az adott ársávban - nyújtottakhoz képest...Tehát "túl jó" terméket sem szabad produkálni, hiszen akkor nem marad tér egy esetleges későbbi nagyobb/csúcsmodell számára.

Ez eddig sikerülni is látszik, pl. a jelenlegi legnagyobb B200 monoblokkok valóban a legjobb hangminőséget nyújtják a portfólióban, már-már a highend szférákba kopogtatnak:
https://soundnews.net/uncategorized/5-pros-4-cons-topping-b200-mono...eview/
Míg a kisebb, olcsóbb modellek vásárlói is elégedettek, hiszen ugyanúgy csúcs paraméterekkel rendelkező terméket kapnak. Ez egy Topping specialitás.

Talán másokat is érdekelne, hogy mit értesz ezek alatt, a "táp–jelút kölcsönhatását" még úgy el tudom képzelni

Pár dologra reagálnék röviden.



Nem, ilyen értelemben nem történt közvetlen, egymás melletti A–B összehasonlítás.
A saját D osztályú végfokunkkal főleg Purifi- és Ncore-alapú erősítők ellen volt sok vakteszt jellegű összevetés.

A Nilai-t konkrétan Purifi-vel hasonlítottuk össze, és ott nem hallottunk számottevő különbséget. Innen ered az a kijelentésem, hogy ezek a megoldások hangminőségben nagyon közel állnak egymáshoz.

Az Ncore és a Purifi között viszont már valóban jelentős különbség van – ezt mind mérésekben, mind meghallgatások során egyértelműen tapasztaltuk.

A Topping B200-at most láttam először, a mért eredmények valóban elég megdöbbentőek. Ugyanakkor itt bennem is felmerül pár kérdés: nagyon kíváncsi lennék, pontosan milyen műszerrel és mérési módszerrel készültek ezek az adatok, mert ezek már a jelenleg elérhető csúcskategóriás műszerek mérési határain túl vannak.
Az én tudásom szerint még a legjobb Audio Precision műszerek is ~0,0001% környékén érik el a megbízható mérési limitet – számomra ez a része legalább annyira érdekes, mint maga az erősítő.

És még egy fontos kiegészítés: bár én is sok mindent meghallok, a végső meghallgatásokat mindig nálam sokkal jobb fülű emberek végzik.
Egyrészt én nyilván nem tudok magamnak vaktesztet csinálni, másrészt fejlesztőként óhatatlanul elfogult vagyok – az ember hajlamos a „frissebb, többet mért, jobb paraméterű” megoldást jobbnak hallani. Pont ezért tartom fontosnak a külső, független visszajelzéseket.

Most megnéztem alaposan az 555-ös AP adatlapját, úgy látom azért az sokkal jobb az én műszeremnél. Néhol 10-15dB különbség is van...

DIY amatőr erősítő

Hifi erősítők tervezése. Már minden 10-20-30 éve meg van tervezve, gyártva. Mi a motiváció?
Csinálsz egy Neked hangzású rendszert. Természetesen ez nem mindenkinek tetszik, általában érzelmi/üzleti megfontolásból. DIY, azaz csináld magad

Szerintem leírtad a nagy átlag hozzáállását - köztük az enyémet is. DIY, én csinálom, meghallgatom, elalélok' a hangjától - mert én készítettem. Csak hogy itt hagyjam én is a véleményemet, sikerrel élesztettem Quad405-öt, videoton szimmetrikus táplálású végfokot (6386), TDA7294 és LM1875-ös végfokokat, hol hibába futva, hol egyből sikerélményt szerezve, de ez hozzátett a végeredményhez, a beletett munka -> szól az utánépítésem eredmény talán megfizethetetlen, ezért működik szerintem a mai napig a DIY. Sosem voltak THD tesztelve és közel sincsenek a hangszóróim a prémium kategóriában, de mivel nem hallottam jobb hangzást sosem - nem azért mert nincs, hanem mert nem volt alkalmam hallgatózni -, ezért nincs is hiányérzetem a jobb iránt. Hallottam hosszú idő alatt fárasztó hangzást, ennyit meg tudok különböztetni, de vagy a saját "csodáim" megalkotása miatt, vagy mert tényleg -számomra- jól szólnak, ebben a kritériumban sincs hiányérzetem. Szakmai hozzászólással nem tudok szolgálni, de az "építsünk valamit és örüljünk, hogy szól" szekciót tudom erősíteni - megjegyzendő, nem vagyok hozzáértő, csak valamikor tanultam elektronikát és van 1-2 szegmense, amit hobbiként be tudok vinni az életembe.

Érdekes ez a MI. Sose használtam. A múltkor néztünk egy filmsorozatot (filmnézés a szokásos esti program). Elfogyott a valahányadik résznél. Erre felugrik egy ablak, hogy ő MI és ha akarom megkeresi a további részeket. És megkereste pillanatokon belül.
Most beütöttem, hogy Topping B200... aztán NFCA... aztán kértem blokkvázlatot... aztán "fél-mérnöki" kapcsolási rajzot. Ekkor szólt, hogy regisztráljak. Kiléptem, bár szerintem felesleges volt. Szerintem ismeri a világ összes kapcsolási rajzát. Skoriékét is : ) Kínában van a világ legnagyobb teljesítményű számítógépe és a mesterséges intelligencia központja.
El tudom/merem képzelni magamban, hogy összeszedik a világtudást és zsebre dugott kézzel csinálnak pl. egy B200-at. Vagy bármit. Amit csak akarnak, ha pénzt tudnak keresni vele. Várom a Topping hangsugárzók megjelenését : )

Hozzánemértés

Az ingyenes ChatGPT-t használom. Ha lejárt az idő korlát, akkor másnap kérem hogy folytassa ott ahol abba hagytuk. Megtalálja az előzményeket.

A kínai felsőoktatás minőségét és jelentőségét illetően:
https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/late...anking
"...Kína 2022-ben megelőzte az Egyesült Államokat a legtöbbet idézett tudományos cikkek termelésében, és 2009-2021 között ötszörösére növelte tudományos publikációinak számát...."

Az MI a netre feltöltött anyagból tud keresgélni. Ha a Topping nem töltött fel kapcsolási rajzot ( márpedig nem töltött fel ), akkor csak lelkes diyerek visszafejtő munkásságát tudja prezentálni, már ha van ilyen is. ( egyről ilyenről tudok...)

Szóval a Toppingnak nincs szüksége arra, amire céloztál, a saját - világszínvonalú - felsőoktatásukból kikerülő mérnökeikkel is tudnak új értéket létrehozni.

Kikérdeztem MI-t a Topping B200-ról. Azt feltételezem a Topping szabadalma az L90-es végfokukra vonatkozott. Az NFCA-t nem védi szabadalom. Az NFCA beágyazott hurkot jelent.
Minden fokozat szoros belső visszacsatolással rendelkezik, a globális visszacsatolás értéke kicsi (20-30 dB-nek mondja MI) és csak a hangfrekvenciás sávra korlátozódik. Úgy tudom elképzelni a kapcsolás lényegét, hogy némileg hasonló elven működik mint az Aloha (és a korai HEGEL-ek), csak van még egy átfogó globális hurok is.
Persze csak találgatok.
Igazad adok neked abban, hogy a Topping mérnökeinek nincs szükségük "külső" segítségre és nem vették igénybe MI szolgáltatásait a fejlesztések során.

Én csak olyansegítségért folyamodtam a MI-hoz, hogy régi fakult fotóimat restaurálja ki. Ezt viszonylag meg is tudta oldani. De azt nem hiszem, hogy tervezni fog egy jobb erősítőt mint Te. Arra viszont vélhetően jó lenne, hogy finomhangolná a kapcsolásokat. Úgy értem, hogy amíg a CM2000 egyszerre 2 alkatrész értékét tudja változtatni, addig ez az okostojás akár az összeset. De gondolom ez már nem az ingyenes hozzáférés keretein belül működne. Az, hogy valahogy integrálni kellene bele a CM2000 adatbázisát, nem lenne probléma, mert ha komplett videókat tud generálni, akkor a szimulátorral is elboldogul. A nehézség ott kezdődne, hogy miként tudnád megérteni vele az igényt. Emlékszem az "Én a robot" filmre (lehet hogy egy másik robotos film volt), ahol ez hangzott el:
-A válaszok már készen vannak, csak jól kell kérdezni.-
Tehát az a probléma, hogy tanulni csak úgy tud, ha van kitől.
A lányommal beszélgettünk arról, hogy ha egy étterem kirakatába kellene egy fotó a mákostésztáról, milyen opciót kellene választanunk.
Főznénk egyet, aztán lefotóznánk. Ezt kinagyítanánk méteres méretűre, majd meglátnánk hogy porszemek vannak a tányér szélén. Akkor jönne a fotoshop. Sok-sok munka, mint ahogy Karesz50 nyomkodja a CM2000 szimulátort.
Másik opció, hogy megkérjük a MI-t, hogy készítsen egy képet egy tál mákostésztáról. Tadamm! Kész is van. Nem poros, tűéles, gyönyörűek a színei. Nem csoda, mert a világhálón milliónyi kép van már a mákról, a tányérról, a tésztáról, de a kész mákostésztáról is. Sőt, ez a generált mákostésztáról is be fog kerülni közéjük.
Itt kezdődik a probléma. Egy idő után már senki nem fotóz mákostésztát, mert gyorsabb generáltatni. Viszont az adatbázisban egyre nagyobb arányban lesznek a generált mákostésztát, mint a fotózottak. Eljön az idő, amikor teljesen virtuális mákostésztát fogunk csak találni. Kis túlzással azt mondhatnám, ez egy derékszögben hajtogatott neon színű valami lesz, ami már nem hasonlít semmire, de szép. Eltűnik a valós referencia, helyette jön a műanyag. Akkor majd megint jön egy Karesz50, oszt főz egy mákostésztát. A gyerekek persze nem merik megenni, mert a tányér szélén porszemek vannak, pedig az igazi mákostészta az ilyen. Annyit tehetünk, hogy a lehető legjobb alapanyagból főzünk, valamint szép tisztára mossuk a tányért. Utána persze lefotózzuk, majd feltöltjük például a Hobbielektronika Mákostészta topikba, hogy ha megint valaki kreáltatni szeretne egy fotót a mákostésztáról, akkor legyen újra valódi referencia.

A nyelvtani hibákért elnést kérek, nem én vagyok debil, hanem mindig belejavít a MI.

Csak azt hallgatják el, hogy szinte minden amerikai fejlesztö osztályon legalább egy kinai, ha nem több dolgozik. Már a ping-pong diplomácia elsö lépései között volt “tanulmányi lehetöségeket” biztositani a kinai egyetemistáknak meg szakembereknek. Késöbb az indiai szakemberek is igy kerültek az USAba. A következö fokozat az volt, hogy indiai cégek tömegesen nyitottak postaláda cégeket Kaliforniában, csak azert, hogy a cuccaikra rá irhassák, hogy made in USA.

A japánok már egy fokozattal elörébb vannak elöször szobrászokat kértek fel az ételmenük elkészitésére 3 dimenzios kis plasztikák formájában ( Yokohamában egy hatalmas múzeum van ilyen “ételekböl”).
Ma már a AI késziti a 3D nyomtaton az eledeleket még a gyors éttermek számára is abszolut élethü formában meg szinekkel.

Ha már karácsony van, kikapcsolódásképpen javaslok egy kis esti filmnézést (zenehallgatás után). Annak ellenére, hogy amerikai, mély nyomokat hagyott bennem anno az "Ellopott idő" című scifi. Arról szól, hogy pénz helyett az idő lesz az új fizetőeszköz... megelőlegezve ezzel egy olyan jövőképet amit nem kívánnék a dédunokáimnak. "MI" juttatta eszembe ezt a filmet. Rendkívül izgalmas és szórakoztató (szerintem).
Boldog Karácsonyt Kívánok Mindenkinek!

Az biztos hogy sok mindenre jó, de ami nem biztos hogy átjött az írásomból, tud e tervezni még nem létező dolgokat.
Tehát ha a világ legjobb erősítőjét kérném tőle hogy tervezze meg, képes lenne rá? Tudja mi a legjobb? Szeretném hinni, hogy az ember még mindig ember, és tudja hogy mi a jó neki. Legalábbis ha majd az okoskával terveztetünk és gyártatunk erősítőt, akkor is az emberek fogják értékelni, mert ők tudják hogy mi a legjobb nekünk embereknek.

Én is Boldog Karácsonyt Kívánok Mindenkinek!

A filmet már láttam, de ez nem zárja ki hogy megnézem újra. Vannak olyan filmek, amelyeknél nem a végkifejlet adja az értékeket, mert akkor nem akarnánk ismét megnézni. Egy jó film olyan, mint egy jó zene. Akárhányszor újra nézem, mindig tetszik. A "Sons of anarchy" sorozatot például bármikor megnézem.

Az nem olyan egyszerü kérdés, mert eddig senki nem tudta definiálni mi is lenne a cél, mi a világ legjobb erösitöje?
Az AI legfeljebb azt tudja, hogy megvizsgálná a jelenlegi világcsucstartot és megmondaná mit lehetne rajta meg optimalizálni. De ettöl meg egyáltalán nem biztos, hogy jobb lesz, legfeljebb müszaki szempontbol javulhat.
Az erösitö éppenolyan szerkezet mint egy primitiv hegedü vagy gitár, abbol is lehet millio darabot csinálni egyik jobb lehet mint a másik, de soha senki nem fogja tudni megmondani melyik a legjobb, és mitöl az. Az egyik zenésznek ez fog tetszeni a másiknak meg a másik ( és itt még nem beszéltünk az ár faktorrol, mert nyilván a jok mindig drágábbak, de sajnos forditva is igaz, sokan az árban látják a minöséget és manapság nem illik azt állitani, hogy a legdrágábbtol van jobb hangu eszköz is, s ilyenkor megy csödbe az AI is.

Én elvileg hozzátok képest sehol sem, de zeneszeretetem adja az igényt az építéseimben. A többi segítség innen onnan, és meggyőződésem (a tapasztalataim alapján) hogy a kivitelezésnek milyen meghatározó a szerepe a hangzásban, és minden kis dolog mennyit számít. Én a légszerelést preferálom, de nem építek eladásra, ahol a látvány is meghatározó. Jó volt olvasni hozzáértő ember visszaigazolását elképzeléseim helytállóságáról!
Ha TJ a Te helyeden volt a kiállításon, akkoriban ránéztem a munkáidra és nagyon tetszett a rendszerben a HDMI-USB átalakító.
Régebben én is építettem egy erősítőt LM3875-el a gyári speciális ajánlás szerint, igényes tápokkal. Én szerintem kiválóan szólt, bár így nem volt meg a 2x56W.
Manapság leginkább fejhallgatós üzemmódban hallgatok zenét.

Ez már sok-sok éve így van, pl. gondolom láttad már, hogy egy gyorséttermi reklámban hogy néz ki mondjuk egy hamburger, és mellette amit a valóságban kap az ügyfél (az a csoffadt, fél zsemlére hasonlító műanyagdarab). Mondjuk ha azt fotóznák le, akkor lehet, hogy kevesebben vennék meg.

: -) Erre is létre kellene hozni egy csoportot: "Természetes ételfotókat a reklámokba!" Ennek legalább értelme is lenne.

Egy idöben egy TV studioban reklámfilmeket gyártottak, hát sokszor fizikus kellett, mivel lehet a tejszint, fagyit stb, helyettesiteni a studioban hatalmas lámpafényben vagy 100 beállitásban filmezni ugy filmezni, higy az ugyanaz legyen és meggyözö.
Megsugom, egyik sem volt sem tejszinhab sem fagyi, hanem müanyag gipsz meg hasonlok, hogy a filmek után bátran nyalja a halando.

Ez egy valos problema, mar manapsag is. Egyre tobb a generalt tartalom, amivel onmagat (egymast) etetik a kulonbozo valtozatok. Egy ido utan mar egyre tobbszor onmagat fogja ajanlani mint referenciat….

Láttam ilyen videókat én is a YT-on, bár időnként megjegyezték, hogy az sem igaz, ahogy ott bemutatták. Még a dezinformációval is többet lehet kezdeni, mint amikor valaminek a hírét és az ellenkezőjének a hírét is terjesztik, mindkettővel sok helyen találkozol, úgyhogy ha első kézből van információd, arra én is kíváncsi vagyok... Még a High-Enddel is látok némi rokonságot. : -)

A problémáról persze írtak már tanulmányt, de nem szabad elfelejteni, hogy az AI-t úgy készítik, hogy előnyben részesítse a valamilyen módon pontozott, értékelt, elismert, vagy éppen komolyabb helyeken kiadott, megjelent válaszokat, megoldásokat - ma is, így is hatalmas szemétözön van az Interneten, most is kezelni kell a problémát.

Ma már tovább fejlödött a technika. Ma ilyen felvételeket grafikus berendezéssel készitenek abszolut semmi köze nincs a valodi termékhez, és egyre több jelenet lesz computergrafika, meg hasonlo trükkök. Talán hallottál az uj studiorol a filmgyárban a hatalmas videofallal a háttérben és már rohanhatsz az állo autoban a studioban, söt repülhetsz a partnereddel aki majd egy honap mulva jön. Ma már áttekinthetetlenek a lehetöségek, amikor még studioban dolgoztunk hetekbe került megtalálni az optimális eljárást meg a hozzá szükséges anyagokat, meg az embereket akik azokkal dolgozni is tudnak a rendezö elképzelése szerint. Mi jol fel voltunk szerelve speciális kameratechnikával, de a kellékek kellettek, az sohasem a studio alapfelszerelése.

Nos, éppen ez a probléma, hogy nem tudta senki definiálni. Ha nem tudunk kérdezni, nem kapunk választ. Pedig erőforrás az bőven van, az adatbázis is óriási, csak a kérdés gyenge. Említek egy példát:
Fogadjuk el, hogy az MI az olyan mint mi (szójáték, nem direkt volt), azaz ha nem definiáljuk a konkrét szót, hasonló elképzelése lehet az embernek, mint a mesterséges intelligenciának. Nem lényegtelen, hogy késői gyerek vagyok, ezért az a szó hogy "anya" az számomra egy idős néniként jelenik meg. Úgy 30 lehettem, mikor párommal egy koncerten jártunk. Volt ott egy aranyos kislány, akit látásbó ismertem, hát beszélgettem vele kicsit. 16 lehetett, kis vagány volt. Azt mondta, az anyjával jött le, hát nekem egy néni karaktere rajzolódott a fejemben. Körül néztem, de nem láttam semmi hasonlót, mire rámutatott. Ott állt a pultnál egy dögös vörös. Emese volt, a helyi piercing-es. Na ja, egy anya lehet ilyen is. 34 éves és gyönyörű.
Tehát ahhoz, hogy az MI segítsem megtervezni valami nagyon jót, rengeteg adatot kellene megadni neki. Az meg akkora feladat lehet, hogy inkább nem kell.

Igy van. Illések és pofonok. Egy neves zenész barátom már a mennyekben muzsikál, jött a studioba a felvételre. “Ne zavarjatok nem akarom tudni mit akarok” és ült a nagy Hammond elött orákig….

Láttam.
Érdekes, hogy erősen az élelmiszer reklámokat emlegetjük, de talán ez is mutatja, hogy mire is használja az emberiség az MI-t. Pedig jó lenne magánemberként befogni valami hasznos tevékenységre is.
Emlékszem, egy időben volt olyan felhívás, hogy a saját számítógépeddel segítetted valami projekt futtatását. Nem tudom mi volt, lehetett valami nagy erőforrást igénylő szimuláció, de lehet hogy egyszerűen csak valami bitcoint bányászathoz kellett a géped. Még valami pénzbeli juttatást is adtak érte. Most ez már a múlté, most te veheted igénybe a nagy számítógép parkot. Csak meg kellene tanulni jól kérdezni. Van is néhány kérdésem, ráadásul ez valóban a hifihez kapcsolódik és nem a mákostészta fotózáshoz. Konkrétan az egyik egy mikrovezérlő programozása, amivel meg szeretném oldani régi vágyam. Ez egy relés hangerő szabályzó vezérlése. Persze van ilyen már ezer, de nekem nem tetszenek. Nem binárisban gondolkodom, mert annak van szerintem hátránya, bár nem szoktak panaszkodni miatta. Konkrétan például amikor 011111-ről 100000-ra vált. Ha rosszul vannak a relék időzítve, lehet meglepetés. Ezt a bináris problémát egy gyártó úgy oldotta meg, hogy hangerő változtatáskor átvált a relésről egy VCA erősítőre, aztán ezen csökkenti vagy növeli az erősítést. Amikor megállapodott a "hangerő poti", visszavált relésre, amit addig átkapcsolgat akár 0,1dB pontossággal, így csak a hangerő változtatáskor van a jelútban a gyengébb VCA fokozat.
De nem erre gondoltam. Van pár megoldás, amikor mindig zárt valamelyik relé kontaktus, de ezt binárisban nem lehet megvalósítani a korábban említett probléma miatt. Csak itt nem egyszerű a relék vezérlése, ezért nem kerülhető el egy programozott vezérlő használata. Első körben arra gondoltam, 2 vagy 3 darab 8 bites epromot fogok használni, amiknek címvezetékeit A/D konverterről hajtom meg. Így minden lépéshez akármilyen bit kombinációt hozzá tudok rendelni akár 24 biten. De egyszerűbb lenne soros multiplex vezérléssel. Csak programozásban nem vagyok otthon, így jelenleg marad a kvarc ablakos eprom égetés. Kicsit régimódi, eladásra biztos nem lehetne készíteni vele relés hangerőt, ezért kizárólag saját szórakoztatásra jó. Ebben tudna segítségemre lenni az MI. Bár tisztán logikai szinten hardveres kapuzásokkal lenne igazán időtálló, ennek a kapcsolási rajzát már biztos meg tudná csinálni az MI. Talán még nyákot is tudna tervezni, mivel ez csak logikai áramkör. Analógot nem bíznék rá, abban szerintem nem biztos hogy annyira király.

Egyszerű kérdés, egyszerű válasz. Április elsejére még elmenne, de ettől többet vártam.



Rajzolj 2 rétegű nyomtatott áramköri lapot Quad405 erősítőhöz 15x6 cm méretben jpeg formátumban.