Az inverter ha sok ha kevés a felvett áram leszabályoz, ha minden csőnél van egy fojtó,akkor nagy a valószínűsége csak teljes terhelésnél megy rendesen .

Ezek a szünetmentesek pár percig bírják csak max. terhelésen, utána vagy visszajön az áram, vagy lemerül az akku. Nyilván fölösleges lenne az inverter trafóját folyamatos üzemre méretezni...

Van benne egy inverter, ami 1,2V-ból 3-4V-t csinál. Google-ban, Hobby elektronika vagy RT újságokban talász bőven kapcsolást.

sziasztok!


Mit szóltok ehhez vélemények re lennék kíváncsi?

http://www.jofogas.hu/budapest/1200W_os_inverter__aramatalakito_Szi...71.htm

Sziasztok Mesterek!
ASUS x58L laptop-al van problémám. Egyik pillanatról a másikra eltűnt a kép a kijelzőről. Véleményem szerint, háttérvilágítás, vagy inverter hiba lehet, ugyanis oldal megvilágításban látszik a képernyő tartalom, csak sötét a monitor. Kérdésem: hogyan tudom szelektálni, hogy mi lehet a baj? Szabad-e feszt mérni az inverter kimenetén. úgy , hogy nincs rajta a fénycső? Fénycsövet hogyan lehet kimérni, hogy működőképes-e?

Helló zenebuta!

invertert írsz, de kondenzátort emlegetsz. Kondenzátor az egy fázisú motorra kell. Egy fázisú motort akarsz vagy három fázisút?
A videón 3 fázisú motor látható, amit egy egy fázisról táplált inverter hajt meg.

Az inverter bekötése benne van az adott inverter leírásában.
Konkrét bekötésről csak akkor beszélhetünk, ha konkrét inverter típust mondasz.
Az inverter alkalmazásának leggyakoribb oka az, hogy lehetővé teszi a motor fokozatmentes fordulatszám szabályozását. Hogy ez gazdasági haszon vagy nem, az gazdasági kérdés

Üdv mindenkinek!
Egyelőre elméleti lenne a kérdésem: hogyan lehetne összehozni egy 500 V/24 V-os DC/DC átalakítót (egyszerűt, olcsót)? A 24 V-nak nagyjából stabilnak kéne lennie.
Most van folyamatban egy hálózatra tápláló 3.5 kW-os napelemes rendszer telepítése a családi házunkra, de már most azon jár az agyam, hogy hosszabb hálózat kimaradás esetén (világvége, trafóház robbanás, ELMŰ csőd, stb.) esetén hogyan lehetne legalább nappal némi 230 V AC-hez jutni? Akkumulátorok kizárva a közismert gondok miatt. Elképzelésem szerint szigetüzemben a napelemek 4-500 Voltjából csinálnék stabil 24-et és innentől már csak egy 10-20 eFt-os autós inverter kéne, ami már 1000-1500 W-os kivitelben is kapható.
Várom a jobbnál-jobb ötleteket !

A tegnapi elektromos bicikli kerékagymotor túlesett a satuba fogott nulladik mérésen, hogy egyáltalán érdemes-e foglalkozni vele. (A szorulásban a hevenyészve felcsavarozott fék volt a bűnös.)
Adatlapja nem lévén, bontott és enyhén kopott, az első kerékkel együtt házhoz szállítva 6500 Ft-ért (kb. 1 db neodium mágnes ára) "vaterázott" kerékagymotor valószínűsített alapadatai:
Freelanders e-bike 24'-s kerék, 36 V (!Ez a szükséges akku feszültsége - ebből egy 3 fázisú inverter állít elő 3x14-15 V effektív értékű trapéz váltófeszültséget!), ~2-300 W névleges teljesítményű kefe nélküli (BLDC) kerékagymotor (hub motor). Sokpólusú, áttétel nélküli 3 fázisú állandó mágneses szinkron motor. Névleges motor fordulata ~200 1/min. A tekercsek csillagba kötve és kivezetve a csillagpont nélkül. Beépített 3 db hall-elem, amik jól jöhetnek fordulat méréshez.
Elvileg 3 fázisú állandó mágneses szinkron generátorként hasonló névleges értékeket kellene produkálnia. Ezt majd a komplett bemérés megmutatja a napokban.
Kb. 60-s fordulaton az alábbiakat mutatta:
Üresjárati vonali fesz. (2 fázis közti) ~7,2 V,
3x10 Ohm deltába kötött terheléssel a vonali fesz. (az egyes ellenállásokon mért) ~6,3 V
Ezekből -
az üresjárati fázis feszültség ~ 4,2 V,
az 1 fordulatra eső üresjárati fázis fesz. ~0,07 V,
a 3 db 10 Ohmos ellenálláson összesen kivett teljesítmény ~12 W (60-s fordulaton).
Átszámolva 3 fázisú, 2 utas híd egyenirányításra -
az üresjárati egyenfeszültség ~9,5 V,
az 1 fordulatra eső üresjárati egyenfeszültség ~ 0,16 V, ami elég biztató, mert kb. 70-80-s fordulaton eléri a ~ 12 V-ot, ami pl. egy akku kezdő töltőfeszültsége.
Indító és üresjárati nyomatéka nem veszélyes, néhány tized Nm lehet, majd mérés után erről is beszámolok és az egyenirányító híddal együtt mért fordulat/ feszültség, belső ellenállás értékekről is. Már ez a nulladik mérés is igazolni látszik 3-4 m2-s, akár 0,6-0,8 m átmérő * 4-5 m magas áttétel nélküli vawt szélgenerátorban való használhatóságát.

Mindenképp kösz! Egyéb ötletforrásnak jó, de én "sajna" 36 V-s (ez p-p, a szükséges akku névleges feszültsége a 3 fázisú inverter meghajtásához), talán 250 W-s kerékagy motorról, mint generátorról érdeklődöm. Ránézésre egy ilyen: Bővebben: Link

Sziasztok!

Nos akkor leírom pár sorban ezt a hőszivattyú dolgot.
Amit már ti is megbeszéltetek: Mindennek az alapja a jó tervezés mind építészeti mind gépészeti szempontból. Egy át nem gondolt épület tájolás esetén vagy tető méret/forma esetén pl. lehet, hogy lesz egy rossz hatásfokú napkollektoros/napelemes rendszerünk. És még az épület hőigénye is romolhat. Persze az épület formáját, méretét, tájolását nem csak az ésszerűségek adják. Ezen rontanak a különböző építészeti(önkormányzati) előírások.
Második lépés : Hőszivattyú vagy gázkazán?
Ez ugye függ attól, hogy mennyi pénzünk van. Az biztos, hogy hőszivattyús rendszert nem lehet kihozni radiátoros fűtés árából. Viszont, ha alacsony hőmérsékletű hő leadókat szeretnénk akkor versenyképes a !levegős! hőszivattyú ára egy kondenzációs gázkazános rendszerrel. És a hatásfok (COP) is jobb lehet.
Gázkazán esetén ne csak a kazán árát vegyétek figyelembe mert van kémény költség, gázterv, engedélyeztetések stb... A szekunder oldal az ua. Annak mindegy, hogy kitől kapja a 35-38 C fűtővizet.
Még egy fontos dolog! Ha csak az érdekel, hogy mennyi idő alatt térül meg a hőszivattyú akkor égess gázt, de az legyen előtted, hogy a földgáz ára egyre magasabb lesz és amúgy is fogyóban. A másik, hogy a környezetedet te nem magadnak szennyezed és teszed tönkre hanem a gyerekeidnek és unokáidnak. De még egyszer mondom, HA minden! költséget összeszámolsz akkor nem drágább beruházás a levegős! hőszivattyú. Talajszondás, talajkollektoros, kutas hőszivattyúk az lényegesen drágábbak. Igaz a hatásfokuk is egy nagyságrenddel jobb, de véleményem szerint nem annyival mint amennyivel drágábbak.
Karbantartási költsége pedig gázkazánnak is van.
Egyébként jelenleg az adatlapokon a hatásfokot 35 °C előremenő víz és 7°C környezeti hőmérséklet mellett adják meg. De ez nagyon csalóka adat.
Érdemes a gyártókat egy görbe mentén összehasonlítani. Meglepő adatokat látsz.
Na kicsit a szabályozásról is.
A minőségi levegős gépek inverter vezéreltek és R410a hűtőközeggel üzemelnek.
Általában amivel nagyot lehet rontani a hatásfokon az a fűtési puffer használata. Ezzel gyakorlatilag szinte kinullázzuk az inverter adta előnyöket.
Mivel alacsony előremenő vízzel dolgozunk ezért zömmel padló fűtést és felület fűtést/hűtést alkalmaznak.
Itt költhetünk még százezreket mindenféle intelligens szabályzókra, de össze kell hangolni a hőszivattyú működésével és védelmével. Az én hőszivattyúm alapból tudja az időjárás követő szabályzást mind fűtésre mind hűtésre mind HMV-re és van öntanuló programja is.
Szekunder oldalon ami mindenképpen jó dolog azaz öntanuló szoba termosztát. De a padló hőn tartással már gondok vannak. Nem szereti a hőszivattyú, ha pl. 20percenként 5percre bekapcsol 1-1 zóna és ezt tuti, hogy nem szinkronban csinálják. Ezt a kompresszor védelme nem díjazza.
Padló, felület fűtés/hűtés esetén az időprogramnak sincs sok értelme. Itt a vezérlés lép előtérbe miszerint az előremenő víz hőmérsékletével játszom és a zónák kapcsolásával. Egydül olyan hely mint a fürdőszoba ott érdemes időzíteni.
És még nem is foglalkoztunk az épült használatának jellegével. Mert nem mindegy, hogy családiház vagy pl. iroda.
Telepítettem már hőszivattyút társasházi lakásba, különböző méretű családiházakba, kis iroda épületekbe, gyártó üzemnek. De telepítettem már levegő-levegő hőszivattyút, kórházba, 72 lakásos társasházba számtalan irodaépületbe.
Általánosan azt mondhatom, hogy a visszajelzések nagyon pozivtívak. Nyilván ekkora volumennél van negatív visszajelzés is, de azok többsége az emberi tudatlanságra alapul.
A lényeg, hogy a szabályozás és vezérlés mindig egyedi. Nehéz egy sémára ráhúzni mindent és fontos, hogy a külnböző elemek összhangban legyenek egymással.
Remélem, hogy leírtam mindent amit szerettem volna ebbe a kis szedett-vedett írásba.

Szerk.:
Költségszámításnál azt sem szabad elfelejteni, hogy hőszivattyú esetén már adott a hűtés is míg egyéb esetben erről külön kell gondoskodni, ha igény van rá.

Hello!
A fényerőt, nem érdemes tápfeszültség változással állítani. Ha pld. a szegmens meghajtására CD4511-et alkalmazol, akkor annak "Blaking input" bemenetét lehet PWM jellel vezérelni. A kijelző akkor ég teljes fénnyel, mikor a "Bl" bemeneten "H" szint van.
Ezt meg lehet oldani egy 555-ből, de akár egy CS40106 inverter, vagy CD4093 kapu felhasználásával is. A CDS ellenállásnak pld. FR48/1M alkalmazható. A fényellenállással párhuzamos ellenállással, a "sötét fényerő" beállítható.
üdv! proli007

Nem olcsóbb... Lejjebb ment ugyan a napelemek ára, de egyenárammal fűteni korrekten nem lehet az anyag elhordódásának következményei nélkül, a váltóáramhoz pedig inverter kell mindenképpen, az is megdobja az árat. Igen a villamos energia valóban másra is használható. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a napkollektor hője egy sima tartályban tárolható - ami olcsó, míg az akkumulátorok ára már nem annyira... Azaz a különbség este mutatkozik meg amikor egyáltalán nincs nap. Ezért van jobb mutatója a napelemes rendszerek közül a hálózatra visszatápláló rendszereknek, azonban ott meg ad-vesz mérő kell és alkalmazkodni a szolgáltató nyűgjeihez - ami szintén nem elhanyagolható pénz. Netes áruházak nem rendszereket árulnak csak csomagokat. Az jó, ha az ember megkapja a tartályt, vezérlést, csöveket, de kellenek szelepek, fittingek, bilincsek - kis apró Forintok ide-oda. Napelemes rendszereknél is kell kábel csatlakozók, védelmi berendezések. Tehát a végső árat nem lehet a webshopos ajánlatok alapján lemérni, csak a ténylegesen megvalósított és működő rendszerek árai alapján. Nekem még mindig fixa ideám, hogy a legjobb megoldás hő előállítására a hőszivattyú+napkollektor - találtam is egészen jó -megvalósult - projekteket, azonban ezek ára és zaja is jelentősebb. Én igyekszem kiböjtölni, hogy a napkollektoros rendszeremhez összejöjjön egy levegős hőszivattyú, mert azt tudok jó árban beszerezni. Ezt azért tartom egyébiránt a legjobb megoldásnak, mert később a villamos energia -mire még olcsóbb lehet a napelem - napelemes rendszerből is fedezhető, tehát van hová továbblépni, ha drágább lenne a geotarifa, amit a hőszivattyúra kell fizetni...

Végül is igazad lehet. Holnap leírom mára elfáradtam. Címszavakban: Intelligens szobatermosztát, zónák, motorok, levegő-víz hőszivattyú, időjárásfüggő szabályozás, dt szabályozás, hidraulikus leválasztás, inverter technológia.

A kettőből az egyik az on/off, a másik a fényerő. Amelyikre 2s-ig világít, az lehet az on/off. A másikat próbáld meg földre, vagy Vcc-re kötni, akkor mit csinál?
Illetve nézd meg az inverter vezérlő IC adatlapját, ha van mintaáramkör, jó esetben az van ott megépítve, vagy hasonló. Abból kiderülhet, hogy mit is csinál az a 2 szál.

Legrosszabb esetben építesz egy astabil multipüttyögőt, és az 1-2s-enként ad neki indítást

Ez egy családiház ahol 11 zóna van. Tehát nem kicsi. Ha érdekel a probléma lényege akkor privát leírom mert itt hosszú lenne és nem is ide való.
Puffer azért nem illik inverter vezérelt kompresszor mögé tenni.

Az egyfázisú asszinkron motornak csak az elinduláskor van szüksége a segédfázisra, hogy a mágnesmező torzításával legyen indító nyomatéka. Amúgy a segédfázis fázistolása nem függ a frekvenciától, legalábbis nem nagyon, bár az impedancia jelentősen változik, ezért a segédfázis gerjesztése is, de ezt az inverter valamelyest kompenzálja. Elvileg, ha már a szinkron fordulatszám közelébe került, le is lehet kapcsolni a segédfázist. Ilyenek például az ellenállásos segédfázisú motorok. Nyilván a motor konstrukciója is befolyásolja hogy ezt mennyire lehet megtenni vele. A frekvencia váltós működtetésnek más problémái is vannak, pl. a hűtés. A nagyobb teljesítményű asszinkron motoroknál a hűtést a tengelyre szerelt ventilátorral biztosítják. csökkentett fordulatszámnál a hűtés is romlik, ezért az ilyen, frekvencia váltós üzemre alkalmas motoroknál ezt figyelembe is veszik.

Konkrétan mi? Jó lenne nem egy szóval válaszolni hanem indokolni is mert a "nagy bukfenc"-től nem leszünk okosabbak.
Csak elméleti fejtegetés volt, de egyszerűbb telepíteni a napelemet mint csöveket vezetgetni.
Nálam van egy másik gond is, a háztetőre nem tudok napelemet vagy kollektort tenni mert ki kell vágni hozzá 5 fát az árnyékolás miatt, viszont a napelemet el tudom vinni messzebbre is ahol nincs árnyék.
Persze a legjobb visszatáplálni de az inverter 325000Ft + bürokrácia, igaz így az 50Ft os nappali áramba segítek bele nem a 30Ft os éjszakaiba.

Csak a végszükségre gondoltam AVR-t(vagy valami mást). Egyre több multis inverter kapható nehogy valamibe§ belefussunk...

"Így kisebb az átvihető teljesítmény de a vas gerjesztése is.(ha jól gondolom)"Nem jól gondolod.Minél kevesebb a primer menetszám, annál nagyobb a gerjesztés. Mivel nagyobb a gerjesztés, a leadott teljesítmény is nagyobb lesz-persze csak akkor, ha a ferrited képes átvinni a megnövekedett gerjesztésből adódó teljesítménytöbbletet.
A kitöltési tényező maximumát több dolog is limitálja, elsősorban az alkalmazott kapcsolóeszközök gyorsasága, a trafó ferritanyagának jellemzői, a meghajtókör alkotóelemeinek paraméterei, és nem utolsósorban a meghajtás fizikai kialakítása, tehát a vezetősávok hossza, parazita kapacitások a vezetősávoknál, a vezetősávokban levő irányváltoztatások kialakítása. Ha minden jellemző optimális, nagyon gyorsak a kapcsolótranyók, nagyon gyors a meghajtás, és nem okoz jeltorzulást semmi a vezérlőjelben,a ferrit lemágnesezéséhez is elég idő áll rendelkezésre, akkor akár 48% is lehetne a kitöltési tényező. De a gyártók inkább kisebb kitöltést alkalmaznak, mert így sokkal biztonságosabb az inverter működése akkor is,ha a működési feltételek nem optimálisak. Ha megnézed egy IGBT vagy FET adatlapját, láthatod hogy a gate feltöltéséhez szükséges idő lényegesen kevesebb, mint amennyi a kisütéséhez szükséges. A ferrit felmágnesezése is gyorsabb, mint amennyi idő alatt képes lemágneseződni. Tehát a kisebb kitöltés elsősorban üzembiztosságot eredményez, de ennek az ára némi teljesítményvesztés.

Megjöttem!!!
Netes áruházak árait vettem figyelembe.
Napkollektoros rendszer 1-3 fő részére (kb 1kWp) : 260000Ft bruttó
Az árban nincs benne a hőcserélős boyler: 139000Ft
A régi boyler is használható hőcserélővel, ekkor csak +25000Ft
Egyéb jelentős költség a víz vezetékek kiépítése nem tudom mennyi de sok, írja meg aki tudja.
Van nyitott rendszerű Jakab szelepes ez csak 89000Ft, ez olcsóbb de rosszat is hallottam róla.

240Wp napelemet találtam a V...-án, 50000Ft, ebből kell min 4 darab azaz 200000Ft
Egyéb költség az inverter kb 30000Ft + fejlesztésre szánt idő ( én meg tudom csinálni).
Vezetékezés, a napelemek rögzítése.

Mellékesen az áram másra is használható.

Sziasztok!

Sajnos megint gondom támadt egy Benq csodával. Pontosabban egy FP92E névre hallgat.

Először a 450V-os pufferkondit kellett cserélni mert elkorrodálódott a lába. Csere után sem ment, kiderült, hogy a táp ic utáni FET is kuka, ezt is cseréltem.

Most már standby van de bekapcsoláskor villan egyet a képernyő és nem áll vissza standby-ba hanem megáll a táp, power led is sötét.

A panelen megszakítottam az inverter és az audio erősítő tápvonalát (így már indult) és beterheltem 5-10-21W izzókkal. A helyzet most annyi, hogy az 5W-os izzót elviszi de a nyugalmi terheletlen 17.xx V leesik 12-13V környékére, a 10W-os már nem tetszik neki. Amint bekapcsolt állapotban rálógatom az inverter helyére a 10W-os izzót, azonnal leáll az egész táp.

Az összes (!) elkó ki van már cserélve új LOW ESR példányokra, és szerencsémre ugyanebből a tápból van még itthon két darab amik mennek is. Minden félvezetőt kicseréltem ami a tápon volt, kivéve az SMD alkatrészeket de azokat a jó panelek mért értékeivel hasonlítottam össze és ugyanaz mind.

Komolyan fogalmam nincsen már, hogy mi a bánatomhoz nyúljak benne mert egyszerűen nem jutok előrébb.

Remélem tudtok adni valami jó ötletet mert mindjárt felgyújtom az egészet ott ahol van

Sziasztok!
Szeretném a segítségetek kérni!!!
Van egy einhell isg 1000/1 inverter hegesztő trafóm ami néha le adja a rendes hegesztő áramot
néha pedig el gyengül.Szét szedtem takarítás céljából és a képeken látható hibát találtam.
A képen látható,hogy egy alkatrész mintha el sült volna.Kérdésem lenne szerintetek milyen
alkatrész lehetett vagy ha van valakinek ilyen trafója és meg néznél nekem azt nagyon meg
köszönném.

Helló!
Az lenne a kérdésem hogy milyen ic-vel tudnám meghajtani az LG LP154W01-TLA2 panelemet. Kijelző témában kezdő vagyok, úgyhogy ha valaki elmondaná, hogy milyen adatot vár a 3 bites bemeneten, akkor annak örülnék. Vagy ha valaki tudna mondani valami vezérlő ic-t, az se baj ha SMD. A bemenet VGA (D-SUB) vagy DVI kellene. Igazából egy monitort szeretnék belőle csinálni, lehetőleg minnél vékonyabbat, tehát a lehető legtöbb SMD alkatrészt használni. CCFL inverter még megvan hozzá. Minden választ előre is köszönök.

Üresjáratban teljesen hideg a trafóm.70 fokos hőkapcsoló van rajta de nem a két tekercs közt hanem kívülről a trafón.Akkor Te is azt mondod,hogy nem lehet gond.Én mégis aggódok és mérnék.Még mindíg eufóriában vagyok,hogy működik a gép.És jelenleg tényleg csak saccolni tudom az áramot.Ha 70 amperen heggesztettem akkor 140 körül van a max.Ha viszont 80-on akkor 160.És elég nehéz becsülnöm,mivel 20 éve egy hetrával heggesztek és ugye az nem ugyanaz,mint egy inverter.Ezért is mérnék egyet inkább ha van rá mód valahogy

Hali!
Ha jól látom ez egy komolyabb visszaszabályozás nélküli inverter, ilyesmit kapsz a hqvideo-ban

Hát, nem emlékszem, mit írtam le korábban, de ahogy elnézem, sikerült kellőképpen elbonyolítanod a dolgot. A lényege annyi lenne, hogy ez egy terhelésről vezetett rezonáns konverter. Vagyis, ha feltételezzük, hogy a kimeneten - ami egy soros rezgőkör, meg egy kondi, amivel párhuzamosan kötöd a fénycsövet, - szinuszos áram folyik ( nem feltétlen szükséges ), akkor ezt az áramot átvezeted egy áramváltón, ami úgy van méretezve, hogy meg tudják hajtani a FET-eket, akkor ezen kívül szinte semmi nem kell hozzá. Sem generátor, sem DT, sem TL ic, az áramváltó simán meghajtja még a gigantikus Qg-vel rendelkező FET-eket is. Hiszen, a drain áram szinusz! Vagyis nem kell olyan kemény gatemeghajtás. Kikapcsolásnál meg a szinuszos áram éppen zéruson van... Ettől lesz nagyon jó a hatásfoka. Még a 35 W-os fémhalogén lámpát is be lehet gyújtani 12 V-ról úgy, hogy most veszed elő a mélyhűtőládából... Az igaz, hogy a rezgőkör fellengése alatt szép nagy áramok fognak folyni, tehát illik beletenni mondjuk 2 x 2 x IRFP250-et... Ha meg fellengett, akkor a rezgőköri kondin akkora fesz lesz, hogy a cső begyújt akkor is, ha van fűtése, meg akkor is, ha nincs. Utánna, - persze ez méretezési kérdés - a csövön elkezd folyni az áram, vagyis a rezgőkört kellően becsillapítja, így stabil lesz a működés és pont akkora fesz lesz a kondin, mint a cső égési feszültsége. Lehet vele játszani, kisebb trafó szekunder feszültség, nagyobb kiemelés a rezgőkörben, vagy fordítva. ( Ugye, nem mindegy a hullámimpedancia meg a cső "ohmos" ellenállásának a viszonya ) Igazán akkor jó, ha még szinuszos áram folyik a tranyókon, vagyis nem kapcsol bele kikapcsolásnál az áramba a FET. Tehát, az áramváltó vezérli a FET-eket és a kimeneti rezgőkör vezeti a frekvenciát. Innen az elnevezése: terhelésről vezetett inverter. ( vagy konverter )

Szervusztok
Nemrég vettem egy Suzuki TVS Eko pedálos mopedet, Az általam ismert Babetta is tirisztoros gyújtású és van neki külön töltő és gyújtó impulzus tekercse is. Ennek a működése számomra ismert .De ennek a Suzuki Eko-nak a lendkereke alatt csak két tekercs van abból az egyik az világítás.A másik az ....? De itt a rajz hátha ha valaki ismeri kérem magyarázza el hogy oldódik meg a gyújtás ill kondi töltés .(Vagy ez csak gyújtó impulzus és egy inverter ebből alakítja ki a töltő feszt ?)
Köszönettel wegg

Átalakító? 700 Wattra? Létezik olyan? Én ilyen ~50 Wattos kis izéket láttam eddig.

Audió eszközhöz amúgy is vagy rendes trafós cucc kell, ami nehéz és nem kevés pénzbe kerül, vagy iszonyú drága színuszos inverter - na ez még annál is drágább - bár ennél nagyobb teljesítménynél van létjogosultsága.

Ilyen trafót készen nemigen árulnak. Ennek az az oka, hogy nagyon kicsi a kereslet (szinte nulla). Lehet nézelődni, hátha találsz, a raktárról árult, szériatermékek általában kicsit olcsóbbak, mint az egyedi gyártás. Vannak Magyarországon kisebb-nagyobb vállalkozók, cégek, akik vállalják egyedi transzformátorok tekercselését. Olcsót nem ismerek

Amúgy érdekelne, szóval utólag majd elmesélheted, hogy egy jó drága trafóval együtt is még mindig olcsóbb-e így az USA-ból beszerzett eszköz... ha tippelnem kéne, azt mondanám, hogy nem.

Először is valamit a legelején tisztázzunk. Hálózati feszültségre kötött inverterrel semmiféle mérést nem csinálsz, mert még a szomszédodban is elmegy a villany.
Csak a szabályzókört táplálod meg, külső szigetelt tápról, a kapcsolófokozat nem kaphat a hálózatról feszültséget!!! Ez a legalapvetőbb biztonsági intézkedés egy inverter javításánál.
Ez két okból is rendkívül fontos: egyrészt életvédelmi szempontból, másrészt a készülékben igen komoly kárt tud okozni egy félrecsúszott tapintócsúcs. Ha minden feltételnek eleget tettél, ami a saját életed védelme és a gép biztonságos tesztelése érdekében szükséges, akkor a vizsgálatot a PWM IC-től a FET gate elektródái haladva kell elkezdeni. Kérlek, vedd komolyan amit a biztonságra vonatkozóan leírtam, mert azon túl hogy a saját életeddel játszol, tönkre tudod tenni a számítógépedet is és az inverteren is tudsz még egy halom selejt alkatrészt csinálni.

Frekvencia váltó a pontos neve, az inverter egészen más dolog.