Az itt mellékelt (.jpg) rajzon legalább 4 hiba van a hivatkozott rajzhoz képest.

Idézet:
„Egyre nehezebb feladat izzószálas égőket vásárolni”

Használj autó fényszóró izzókat kisebbek , nagyteljesítményűek és van belőlük még eladó is ...

aktív műterhelés

Sziasztok!
Ennek a műterhelésnek a megépítésén gondolkodom. Amikor tápok működését vizsgáljuk, üresjárati üzem után valamilyen terheléssel is meg szeretnénk nézni, adott esetben a táp csúcsáramának működéséhez közel is. Ha ellenállással terhelem, akkor adott kapocsfeszültség és közel csúcsáram mellett viszonylag nagy teljesítményű szükséges. Ehhez lehet ellenállásdekádot is összerakni, de ezt az aktív terhelést építeném inkább meg. Lenne néhány kérdésem: itt ugye a műteher áramát (és nem az ellenállását) kellene figyelni pl. egy panelműszerrel vagy egy DMM-mel és a kívánt értéket a P2 vagy P3 potméterekkel kell beállítani. A linkelt Hobby Elektronika cikk szerint összeraktam a kapcsolást kíváncsiságból, de valahogy nem jöttek a kívánt értékek. Már a cikk kapcs. rajzán jelölt pontokban sem jön a +/- 9V, pedig a középkivezetéses trafót a kívánt áttétel értékre állítottam, hogy a 9,5V jöjjön a szekunder körön. Mivel még nem vagyok Tinában jártas (eddig falstad-tal készítettem a kapcs. rajzokat) lehet én rontottam el rajta valamit. A kivezetésre tettem egy vizsgálandó tápot reprezentáló feszültségforrást és egy ampermérőt is. A fált is csatolom (Tina 9)

Izzós műterhelés

Összeraktam 4 db, 24V/100W-os izzót tartalmazó műterhelést. Ennek műszaki színvonala és funkcionalitása messze-messze elmarad az itt látott csoda-készülékektől, de én mégis örülök neki.
Az izzók minden csatlakozási pontját kivezettem, így azokat tetszőlegesen lehet sorba-párhuzamosan kötözgetni. És ami a lényeg, egy viszonylag stabil, a külső behatások ellen védelmet nyújtó felépítést csináltam, ahol akár tartósan is működhetnek az izzók, a környezet meggyújtásának kockázata nélkül.
(Egyre nehezebb feladat izzószálas égőket vásárolni.)

Pár alap dolgot leírok.
- 400V / 50A-es műterhelés lesz.
- Nagyon gyors us-os áram beállás -- bementi kondenzátor nélküli felépítés
- A mérés mA/mV felbontású, külső 18 bites A/D-vel, precíziós 0,1%-os 10ppm-es alkatrészekkel
- Beállítható max áram, minimum ellenállás, maximum teljhesítmény, és minimum feszültség, mindezek egy időben.
- 16 bites D/A - ennek megfelelő beállítási felbontás
- Ellenállás beállítás 12 bites digit potméterrel, de logaritmikus átfogással, akár 100mR-tól 100kR
- STM mikrokontrolleres vezérlés
- Szines TFT kijelzős (LVGL) felhasználói felület
- Wifi képesség
- Full disszipatív mosfetes teljesítményelektronika, akár tized mA-es beállítható áramokkal.
- A teljesítményelektronika védett a hirtelen feszültségingadozásoktól.
- Mikrokontorlleres ventilátor vezérlés, a mindig lehető legkisebb fordulatszámmal, állandó 85 fokos hűtőborda hőmérsékletet "akar" tartani, úgy szabályoz.
A teljesítménye még nem tudom mekkora lesz, attól függ, milyen bordát találok.
- precíziós 4 rétegű vezérlőnyák, a lehető legkisebb zaj és a precíz mérés miatt. (közel 6 digites felbontás mind áramnál, és mind feszültségnél)
- Autómata 4 kivezetéses mérés (ha nincs bedugva akkor is pontosan működik, ha be van dugva akkor is...)

Nagyjából elészült a nyák, még ki kell pár dolgot találnom...

Igazán írhatnál róla többet.

Készül az új 2024-es műterhelés projektem is... Már csak pár alkatrész és kész a nyákterv, mehet a JLCPCB-hez..

Szia!

Köszönöm a választ, akkor azt a részt nem piszkálom.
Igen, szándékos, mert az eredeti HP rajzon semmit nem módosítottam. Az eredeti rajzon van még egy invertáló erősítő ennek a fokozatnak a bemenetén, az nekem már a vezérlésre fog rákerülni.
Vezérlésre egyenlőre még nem sok ötletem van. Nem szeretném túlbonyolítani sem.

Hello! Nem túl szép, de az OPA-nak nem okoz hasmenést a kimeneti "zárlat", mert áramkorlátozás van a kimenetén.
Azt ugyan nem írtad, de szándékos, hogy a vezérlő feszültség negatív, vagy is 0..-12V?

Sziasztok!

Szeretnék én is magamnak egy DC műterhelést építeni. Alapból a Statron 3227.1-nek kerestem a rajzát, mert mi a munkahelyen azt használtuk és elég praktikus kis szerkezet volt, de nem találtam, ezért kénytelen vagyok más gyári rajzokhoz nyúlni. Szerencsére elérhető az Agilent Technologies
6060B and 6063B rajzai, amik ugyan kicsit brutálisabb tulajdonságokkal rendelkezik, kezdésnek jó lesz.

Feltűnt, hogy a terhelést úgy "kapcsolják ki", hogy a FET-ek gate lábát lehúzzák egy diódán keresztül a GND-re. Ez nyilván működhet is, de mi a helyzet az előtte lévő műveleti erősítővel? Nem terheli túl a kimenetét? Hiszen ott csak 22R gate ellenállás van előtte. Persze értem, hogy a diódán még esik 0,6...0,7V.

Alepvetően a saját eszközömet megpróbálnám 6,5A-re tervezni, és modulárisan felépíteni, így egy modulra kerülne ez a FET-es, lényegében áramgenerátoros rész a műveleti erősítőjével, és a vezérléshez az egyes terhelő modulok vezetékkel csatlakoznak.
Azthiszem itt a fórumon ktamas66-nak van hasonló eszköze, kapcsolási rajza is nagyon hasonló, csak neki PIC vezérli teljesen. A söntök nálam direkt kerültek alulra. Egy PSE sziréna töltőjében láttam ilyen megoldást, az 20-30 évig elment így, gondoltam majd itt is megfelel.

A vateran arult valaki olyan mutethelest , ahol ossze voltak fogva az ellok.
Kifogasoltam , majd a vegen arra jutottam hogy a legjobb hutes acsurig toltott fürdőkád.

Ezek az ellenállások a ráírt teljesítményt hűtőbordára szerelve tudják, anélkül túlmelegedhetnek. Igazából szinte bármilyen kellő felületű fémfelület elegendő lehet.

Rajta van a listámon, hogy egyszer felszerelem ezeket valamilyen jól hűthető dologra, de van még előtte néhány egyéb tennivaló.

Végülis elsősorban attól függ, mekkora hűtőbordára (és hogyan) szereled rá az ellenállásokat. Viszont még a leggyengébb aktív hűtés - mondjuk egy egész lassan forgó ventilátor is, rengeteg meleget tud lefújni a hűtőbordáról, azaz drasztikusan jobb lehet a passzív hűtésnél.
Megkockáztatom, hogy ha simán az ellenállásokat fújta volna egy venti, akkor lehet, hogy már akkor sem olvadt volna meg a forrasztás.

Szerintem érdemes lenne vastagabb vezetéket használni és nem forrasztott kötést, valamint, hogy minél nagyobb felületen érintkezzenek a csatlakozási pontokon.

A kifinomult elektronikáktól távol esik, de én most mégis terhelésnek használtam néhány ellenállást.
Ezek 8R/100W-os ellenállások, amik kettessével párhuzamosan, majd ezek sorba voltak kötve, így névelges 16R/800W lett az eredő.
Erre kapcsoltam 70V egyenfeszültséget, ami kb. 4,3 A áramot jelentett, és ellenállásonként kb. 38W teljesítményt. Ideiglenesnek indult a teszt, ezért nem szereltem őket bordára.
Az eredmény részben jó, mert az ellenállások nagyon jól bírják a szélsőséges melegedést, de közben a lábukon lévő ón megolvadt, és az összekötő vezetékek kapcsolata így bizonytalanná vált.
Jól látszik az égésnyomon, hogy amikor a 6-os ellenállás kiolvadt a körből, akkor az 5-ös túlmelegedett.
Felmerült bennem a kétség, képes lehet-e egy passzív hűtés olyan hőmérsékleten tartani az ellenállásokat, ami akár a maximális 100W-os terhelés mellett sem engedné kiolvadni a bekötéseket.

Nem a 431 működését nemérti, hanem a kapcsolás értelmét. Aminek valóban kevés értelme van.

Az adatlap tanulmányozását javaslom...

Ezt értem én, de hogy leszen belőle így referencia, ráadásul P1 potival 0,8-2,5V-között állítható.... Egy olyan lábon amit alapból az Anódhoz szeret 2,5V-ra szabályozni, és véletlenül sem kimenet.
No mindegy, nem akarok ilyet építeni, csak feltűnt, mint érdekesség.

Azt a részét nem elemeztem, hiszen csak FET cseréről volt szó. Ha a mérő ellenállást cseréli, akkor az áramértékek is megnőnek. Ha nagyon pontosak akarnánk lenni, 0,055 Ohm-os ellenállás kellene, de ennyit talán a potméterekkel pontosítani lehet.
Előbb, ahogy hirtelen ránéztem, nem figyeltem, hogy az egyik érték 2,5 A, a másik nem 5 A, hanem 0,5 A.
A LED csupán a 431-es áramát jelzi. A pontos működéséhez áram kell. Legalább 1 mA.

A TL431 es szabályzó része hogy működik? Számomra nem érthető. Azt értem hogy a pormétert tekergetve változik a referencia láb feszültsége, de ez a led fényerő változásán kívül hogyan stabilizál? Eddig parasztosan azt gondoltam a referencia és az anód között igyekszik tartani a 2,5V ot, a katód áram változtatásával. Itt szerintem max a 9V ot tudja stabilizálni 470 ohmos ellenálláson okozott feszültségeséssel. ( de akkor minek a zener, a potival meg a 9V-ot állítom, de minek? Hogy késóbb a referencialáb beálljon 2,5V-ra? Ahhoz minek poti?)
Nézeteim szerint a referencia lábon vagy sikerül beállítania ezen az úton a 2,5V-ot, akkor a műveleti erősítő stabil feszültséghez viszonyít, vagy nem lesz stabil a referencia. A szövegben szereplő 0,8V referenciát nem tudom hova tenni. Meg azt sem, hogy ahova az IC mint párhuzamos elem stabilizálna, egy led és egy ellenállás van kötve, ami arra jó, hogy detektálja a referencia láb 2,5V- nál magasabb értékét. de másra szerintem nem.

Nem kötelező, csak ezzel a változtatással 10 A-t is fogadni tud.

Rendben, köszönöm.

Igen. Ha elég nagy a hűtőfelület, kicserélheted az R9 ellenállást 0,1 Ohm, 20 W-ra és a B3 biztosítékot 10 A-esre.

Sziasztok!
A Hobby Elektronika 2003/11-es számában megjelent Elektronikus műterhelést szeretném megépíteni. A kérdésem, hogy az ebben szereplő BUZ11A MOSFET-et helyettesítehtem-e IRFZ44N-el? (Ebből van itthon egy marékkal.)
Ha igen, kell-e valamit módosítanom a rajzon?

Grat, szép munka. Ez alapján bírja a cucc.
(Bár csak halkan és zárójelben, és szigorúan az én felhasználásomra: pár random gané FET a fiókból, egyenként egy bontott desktop CPU hűtőn, a hűtők és a FET heatsink nem érintkeznek semmivel, egy-egy opamp-pal azonos áramon hajtva, max. nagyobb lesz a doboz. C'est la vie.)

A melléklet táblázat, ami eredetileg lemaradt.

Elvégeztem a 200W-os fűtési kísérletet 1db FET-tel.

A FET TSD4M450V

A hűtő pedig egy SilentiumPC Fera 5-ös hőcsöves CPU toronyhűtő. Eredetileg gondolkodtam klasszikus hűtési megoldásban is, de úgy érzem ide az kevés, még egy masszív borda esetén is.

Pasztának a hűtőhöz mellékelt Pactum PT-3-at használtam. Erről sajnos hővezetési adatot nem találtam.

A Fera 5 gyári adat szerint 220W TPD-t tud egy CPU esetén. Mondjuk ott annyiban mások a körülmények, hogy a Tj max 100 fokos lehet, míg nálam a Tj max 150 fokos lehet. A Rthjc-re gyári adatot nem találtam CPU esetén de valahol azt írták, hogy az intel nagy teljesítményű desktop processzorainál ez 0,3C/W ami hasonló a FET-em adatához.

Az Anandtech csinált ezzel a hűtővel hőellenállás mérést, és EZT az eredményt kapták. Azaz max. ventilátor fordulatnál 0,17°C/W alatti értéket kaptak. Én 0,2°C/W-vel kiszámoltam a mellékelt táblázat alapján, és azt kaptam, hogy ezzel a hűtővel 25 fokos környezeti hőmérséklet esetén valahol 250W körül van a határ.

A hőmérséklet méréséhez K típusú hőelemet használtam 2 helyen. Egyik a FET tokjának a tetején a négy csavar közötti pontban, ami pontosan a szilícium lapka tetején van. Igaz a műanyag rosszul vezeti a hőt, viszont ebbe az irányba a hőelvonás kicsi. A másik pont a tok felfogató csavarja melletti fém lap és műanyag találkozási pontja. Minkét helyre a hőelemet felragasztottam egy hőálló gyurmaszerűből kikeményedő ragasztóval, úgy, hogy a hőelem közvetlen érintkezzen. A második pont közel van a hőelvonáshoz, és minden esetben jóval kisebb hőfokot mért, ezért inkább csak a felső hőelem adatait írom le.

A hőcsöves hűtés hatásfoka akkor a legjobb, amikor a csövek vége magasan van, azaz U alakban felfele, a FET pedig lent. A mérés során minden lépésnél 30 percig állandó teljesítményen üzemelt.

Eredmények:
P = 152W ---> Tc = 63°C
P = 202W ---> Tc = 79°C
P = 242W ---> Tc = 93°C

Ennyit tud a labortápom leadni, így ennél magasabbra nem mentem. Viszont érdekelt, mi történik, ha más pozícióban vannak a hőcsövek. Erre is csináltam mérést :

P = 152W ---> Tc = 63°C (FET alul, hőcsövek felfele)
P = 152W ---> Tc = 65°C (FET oldalt, hőcsövek oldalra U merőleges az asztallal)
P = 152W ---> Tc = 77°C (FET felül, hőcsövek lefele)

P = 202W ---> Tc = 79°C (FET alul, hőcsövek felfele)
P = 211W ---> Tc = 95°C (FET oldalt, hőcsövek oldalra U merőleges az asztallal)
P = 214W ---> Tc = 97°C (FET oldalt, hőcsövek oldalra U párhuzamos az asztallal)

P = 242W ---> Tc = 93°C (FET alul, hőcsövek felfele)
P = 242W ---> Tc = 105°C** (FET oldalt, hőcsövek oldalra C alakban)

** 2 perc után volt ennyi, majd kikapcsoltam

150W-nál még majdnem mindegy volt, hogy fekve vagy állítva voltak a hőcsövek, de 200W-nál már jelentős a különbség. A fejre állítva egy extrém eset, de 150W-nál még az is bőven belefért.

Ez nekem nagyon szimpatikus. 25-35W/FET, TO247 tokozással. Örök élet plusz egy nap, ha az ember így épít.

Majd jelentkezem ezzel kapcsolatban, de addig is két kép gyári BK Precision load-ról Dave videójából..

A jobb oldali régebbi model 120V / 30A / 300W-os. Összesen 8db IRFP250N-t használ két bordán, bordánként 150W-ot disszipálva. 37,5W/FET a max disszipáció.

A bal oldali új model 120V / 60A / 250W-os. Összesen 10db IRFP250N-t használ. 25W/FET a max disszipáció.

A FET-ek nagy darabszámának egyik indoka, hogy szigetelten vannak szerelve az egyes FET-ek, és a borda hőellenállása sem lehet nagyon kicsi. és az egész egy viszonylag kis zárt dobozba van beszerelve. Viszont a másodikról készült képen az is látszik, hogy FET-enként ott a külön op amp.