Sziasztok! Itt találtok 1-2 inverter rajzot
Bővebben: Link

Ez az inverter talán a legrosszabb választás CDI gyújtás ellátására. Rossz a hatásfoka, bazinagy és nehéz trafó dukál hozzá...Nekem ez bevált.

Szia!
Időközben próbáltam keresni valami magyar nyelvű leírást a délelőtt már említett funkcióval kapcsolatban, de sajnos nem találtam, pedig korábban valahol találtam már rá utalást. Egy MILLER XMT 300CC/CV inverter kezelőszervein keresztül megpróbálom szemléltetni a funkciót. A melléklet 1.oldalán látható potméter látja el az említett funkciót. A potméter funkciója kettős: CC(áramgenerátoros)üzemmódban az ív"keménységét"azaz a beolvadás mélységét szabályozza úgy hogy a beállított áramhoz az ívfeszültség változtathatóságát biztosítja. Ezzel a különböző hegesztési helyzetekhez,különböző elektródatípusokhoz lehet optimalizálni a gépet.
CV(feszültséggenerátoros)üzemmódban pedig egy olyan lehetőséget teremt,mint a hagyományos Co hegesztőgépeknél az átkapcsolható szűrőfojtó.Csak ez fokozatmentesen biztosítja ezt a lehetőséget. Ezzel a beégési mélységet, a varratszélességet és a fröcskölési hajlamot lehet beállítani. A melléklet második oldalán szereplő potival a gép alapbeállításait lehet elvégezni. A melléklet többi oldala a fentiek szempontjából lényegtelen. A gép teljeshidas rezonáns konverter,de a rezonancia hatása nem mágnesesen visszavezetett. A vezérlés frekvencia és PWM szabályozást is tartalmaz. Lehet hogy kicsit pongyolán fogalmaztam meg az ismérveket, ezért elnézést a téma szakavatott "értőitől".

Nos kicsit összeszedettebben:
A C613 kondi sárga pöttyel jelölt részét kiforrasztva és "lezárva" egy 100 Ohm -os ellenállással tenném az első próbát, mivel IC601 5. invertere "lineáris" üzemre van kényszerítve ami erősíthet annyit, ami már elég lehet a 3.3V-os logikának a jel értelmezéséhez.
Ha mégsem működik, az ESP-s kapcsolást a IC601-re lehetne építeni, a 7 és 14 láb egymásra hajtogatásával, a többi alkatrészt pedig légszereléssel rögzíteni. (Bár a kapcsolási rajz szerint pont van két szabad inverter IC601-ben, de a nyákon már nem így mutatkozik.) A jelformáló kimenetét a zöld pontra kell kötni, a piros vonalnál pedig a nyákot átvágni.

Rgzuri, a kivezérlésjelzővel kapcsolatban nem egészen értek egyet. A digitális rögzítéseknél 0dB fölött (vagy amire tervezték, de ez messzire vezet) nem lehet rögzíteni, a túllövések "kegyetlenül" le lesznek gyalulva, nincsen szalgszaturáció vagy hasonló, ami lágyítana a túlvezérlésen. Ebből az adódik, hogy rögzítésnél nagyon figyelni kell, hogy ne lépjük túl a kivezérlési tartományt, a kivezérlésjelző elengedhetetlen. Visszajátszáskor viszont "értelmetlen" a kivezérlésjelző: ez egy MD deck (nincs saját végerősítője), kimenetén szabványos jelszint jelenik meg, amin nem lehet túlvezérlés, mert egyszerűen elfogynak a bitek amik le tudnák írni. Képtelenség túl nagy jelet kiszedni belőle. Legföljebb jól néz ki ahogy villog.
Fülhallgatót pedig a maximális teljesítménye közelében sosem használsz, ha csak egy egészen kicsit is gondolsz a jövődre.
Sőt, bocsánat, hogy ennyire belelendültem az okoskodásba, az lm386-ot nem használnám fülhallágtó erősítőnek, ahhoz ugyanis nagy a saját zaja, a fülesen sokkal jobban meghallod a hibákat. Az ESP-n ugyancsak van jó minőségű fejhallgató erősítő, de ez is egész ígéretesnek tűnik.

A töltőfeszültség három összetevőből áll:
-az egyik az inverter frekije-mennyit tudsz kihozni a 555+trafóból?
-a másik a tápfeszültség növelése, vagy csökkentése, -illetve az impulzus idő csökkentése-növelése( növelés esetén csökken a kondi feltöltési ideje, ezért kevesebb feszre töltődik...)
A trimmerpotik alkalmazása jó dolog. Azokkal lehet kihozni a maximumot az adott trafóból... de, utána meg kell mérni az ellenállásukat és fix ellenállásra ki kell cserélni.(ha nem szabvány érték, annyira nem gond) Pára, oxidáció...stb. Itt kaptam tanácsot én is, ki is cseréltem őket fixre...
Nálam most egy 9 volt/300mA-es trafó üzemel, kb. 10 voltról megy az áramkör. Kb. 200mA-t fogyaszt. Azért írtam "kb", mert az elején méregettem, alakítottam, aztán működik.
Dugasztápról hajtom. Nem piaci kici kinai... normális táp. 3-12 volt között lehet állítani a feszt. Most a 9 voltos állásban ketyeg.
Csak jóindulatból, én nem a keresőt használnám, hanem olvasnék... ráment egy-két estém...tudom Te most gyorsan meg akarod oldani... ne kapkodj.
A nyák terv engem is érdekelne... esetleg pdf-ben!? nincs eagle-m...
Vezeték: a környékeden AGROKER áruház-bolt, esetleg nagyobb gazdabolt...én az agrokerben vettem 250 méter 3500Ft.- volt, ja és a szigetelők-nagyon fontos a tökéletes szigetelés, mert ott elszökhet az energia. Azt is ott vettem 30 db - 1500 FT.- tavaly volt... nem emlékszem pontosan. Rugófeszítés: autósbolt trabi gázrugó 150 Ft.-/db.

Akkor rosszul néztem, de 12x50=600 ford./perc.
De ha jól gondolkodtok, akkor fehetne fordulatot szabályozni, csak kell egy frekvenciaváltó, változtatható frekijű inverter, ami persze 230V-ot ad ki
Mert ha felezed a hálózati 50-et, akkor már csak 300-al forog.
De egy frekiváltó se épp a költségkímélő megoldásokhoz tartozik...

Szia Lancer!

néhány másik topic foglalkozik ezzel a témával. itt:
Bővebben: Link

HA a generátorod váltóáramot termel, az engedélyes inverterekhez mindenképp egyenáramot kell csinálnod belőle. Ezt csinálhatod grátz-hiddal, vagy egyenirányító diódasorral.
A kapott DC áramot az invertered a korábban olvasottak szerint terheli fel.

A feltápláló inverterekhálózatra tápláló inverterek leírása, árak
-nél vagy egy tartomány, tól-ig amit m fogadni tud az inverter. Pl:SB 1100as:V dc be:129V-400V ig. Ezen belül van egy úgynevezett MUNKAPONT, amikor leterheli az üresjáratot az inverter. Ez meg fogja lassítani kicsit a generátorod, és a fesz visszaesik. Ezt hívjuk a "generátor holtpontjának is".

Erről Kari01 írt szintén a fenti címen, érdemes azt is elolvasni.

Ha a szekunder tekercsen nem tud 2K méréshatárban ellenállást mérni akkor egyértelmű,hogy szakadt! Felesleges a csövet kiszedni még az inverter nem jó! A Vaterán nézz szét inverterügyileg!

A többi hozzászólás elolvasása után , azzal a tudattal , hogy már szereltem szét és össze kijelzőt nem ajánlom. Sőt soha többet nem fogok én sem csinálni ilyent.

Bővebben: Link

Ez mind szép és jó de ezt szakszerűen otthon nem fogod tudni megcsinálni, elég egy ujjlenyomat , egy kis pihe porszem , vagy valami nem pattanik a helyére , olyan foltos lesz letéped az arcodat. Valószinű a fénycső pattant meg, de tényleg ne méricskéljed multival, mert könnyen áthuz , és arra emlékezni fogsz. Ha lenne kéznél másik laptop annak az iverterére kellene rákötni a ccfl csövedet ,úgy hogy benn van a helyén. Ha viágít akkor nyilván az inverter, ha nem akkor lehet nézelődni.

A 12 volton kívül kellene lenni még ott valami nagyobb fesznek is szerintem.

Sziasztok!

Dicséretes,hogy mindenki alternatív, szélenergiával akarja ellátni a házat... Jó magas tornyot kívánok mindenkinek hozzá.
Technikai infókkal tudok segíteni:
amiről itt szó van:

1.: adott szélgenerátor+akku+inverter.
Ez esetben ugye kell egy "átkapcsoló relé " amely eldönti, hogy a belső hálózatra kötött invertertől, vagy a külső hálózatról kapja a lakás az áramot.
Ilyen egyszerű reléket is tudok adni:átkapcsoló állomás

Ennél a kapcsolásnál az óra után van megszakítva a fázis, a fázis bejön a relébe, + az inverter a másik bemenetre, az egyetlen kimenet megy tovább a fogyasztók felé. ( 230V AC , 1 fázis. )

Ehhez hasonló ,amikor ugye amit Peti mond, ha jól értem, hogy az invertert párhuzamosítja a hálózattal. Ez TILOS! és a szolgáltatók is tiltják. Miért?:
Azért, mert ha így ráküldöd az inverteredről a delejt a fázisra, az kijuthat a házad rendszeréből, és ha a külső hálózaton éppen dolgoznak, (karbantartás, egyéb) de ebből az irányból kap áramot,ahonnan nem számítanak rá,akkor megrázza a villanyszerelőt, és te meg mész a böribe.
A relénél gyakorlatilag a párhuzamosítás egyirányú, kifelé nem folyik áram (szűrők, egyenirányítók miatt)

2. Amit sjbenedek is pezzegetett, csak egyszerűbben:
adott szélgenerátor+ töltésvezérlője (fékezési feladatra-fesszabályzásra kihagyhatatlan elem) + Hálózatra tápláló inverter.lásd kép.
Ilyenkor az inverter párhuzamosan van az óra után kötve a fázisra, és az órát is lecserélik, hogy mérje a kimenő teljesítményt. Ezt hívják szaldós mérésnek.
Ezen esetben a szélgenerátorral termelt áramot nem akksiba töltöd, hanem egy hálózatra tápláló inverter egyből felterheli a hálózatra.Több eset van itt is:

a.: kép szerint kapsz egy órát, ami méri a kimenő teljesítményt. Így a régi bejövő áram mérésére szolgáló villanyórád,és a kimenő óra által mért értékek KÜLÖNBSÉGÉT kell a villanyszámládban fizetni.Ezt szokták újabban egy digitális órával mérni, ami mindkét irányban mér.

b:
Az órádat lecserélik egy szaldós, oda-vissza mérő órára.
Ekkor
- ha az otthonod pillanatnyi fogyasztása=a szélturbina által termelt árammal,akkor az óra áll.
-Ha fogyasztás > mint a temelt áram, de van termelés, akkor az óra lassabban forog, és a többletszükségletet a hálózatról pótolja a rendszer kapcsoló nélkül.
- Ha a fogyasztás
Miért lehet ez? A hálózatra táplálás ez esetben minősített inverterrel történik, mely képes a galvanikus leválasztására. Vagyis: ha egy fél sinus hullám kimarad, az inverter leold, és a rendszered leáll, mert úgy érzékeli, hogy nem szabad kifelé karaftot adjon az invertered.
A hálózat kimaradás ugyanis lehet:rendszerhiba, vagy egyéb hiba. Pl.Dolgoznak a szakaszon. A galvanikus leválasztással pedig megvédi az inverter a szerelőt, hogy nehogy agyonvágja az áram abból az irányból ,ahol nem számítanak rá.

Ezzel az utóbbival megspóroltad az akkubankot, nem kell 5-8 év múlva újra lecserélned, de mégis csökken a Villanyszámlád.

Hátrány: a rendszer nem működik, csak ha van közcélú hálózat. Hiba, vagy zavar esetén ledold. Az inverter a hálózat értékeit figyeli, és az sjbeni által említett szabályzásban terhel fel...

Ilyen invertereket itt lehet beszerezni:hálózatra tápláló inverterek
Szélgenerátoros Rendszerárak:itt:szélturbina rendszerárak

Csak ez a kettő van . De tudod ,hogy én háromfázisút építek és teljes hidast . Az IGBT modulok 1200V-osak de ezeket is meg akarom védeni . Mivel a bemenet 560V és ide teszek sorba két 20mm-es 300V-os varisztort két ellenállással párhuzamosan de valamelyik inverteres fórumon olvastam a varisztorok tökéletlenségéről ill. ,hogy a zénerek jobbak erre a célra . Ezért gondoltam .hogy még két ilyen nagyobb teljesítményű és feszültségű zéner nem árt ha benne van (én nem törekszem a kis méretekre -- annak is örülnék ha működne az általam készített inverter ).

Mint írod lcd megvilágítás probléma ha lepattintod a monitor elejét az inverter általában látható hacsak nem ledes monitorod van és könnyen ki lehet mérni hogy kimegy a csőhöz a nagyfesz vagy nem (vigyázat RÁZ)elég egy fáziskereső ha lehet nem hagyományos hanem elektrónikus akkor még a csatlakozót sem kell levenni ha kimegy akkor lehet a cső esetleg eltört vagy ha a cső jó akkor az lcd panel de a csatlakozókat is nézd megy esetleg nincs kimozdulva
De kár volt ezért uj topicot nyitni van már egy hasonlóBővebben: Link

Szia! Erős fényben látszik,hogy megy e az lcd! Ha nem is villan egy pillanatra sem akkor vagy a cső vagy az inverter a rossz! Nem tört szét a CFL cső? Az inverterben nem szakadt le a trafó a panelről? Meg kell mérni a trafót nem e szakadt! Meg nézni,hogy a 12 V-ot megkapja e egyáltalán az inverter! Esetleg valami csatlakozó is lecsúszhatott meg kell mindent nézni!

Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni.
Tegnap a kislányom egy laza mozdulattal lerántotta a laptopomat mely eseménynek az lett a következménye hogy az lcd háttérvilágítás tönkrement.
Kérdésem az lenne, hogyan tudom kideríteni hogy az lcd ment e tönkre vagy az inverter.
Továbbá szeretném megkérdezni, "kerestem más topic okban" hogyan működik a kijelző megvilágítása, milyen feszültséget állít elő az inverter, és a két vezeték ami a megvilágításhoz csatlakozik miért nem egyforma keresztmetszetű. az egyik harmad vagy fele olyan vastag mint a másik.
Az inverter kivezetéseit már megmértem, feszt nem találtam rajta, de nem tudom hogy az lcd is sérült e vagy nem.
Azt gondolnám, fizikai behatásra inkább a kijelző megy tönkre mint egy tranyó vagy kondi.
Előre is köszönöm a segítségeteket.

A Weld1 képen egy rezonáns elven működő teljeshidas inverter van. (A trafó szórási induktivitását hangolja ki soros C taggal üzemi frekvenciára) A légrés a nagy mágnesezési áram miatt van benne, ami a ZVS-hez kell.
A mágnesbetéteket is láthatod benne amivel csökkentik az örvényáramú veszteséget.

Szia Fpali!

Meg tudnád nekem pontosan mondani, melyik típusú géped volt? Mi is szívtunk már a kínai dolgokkal, azóta akármi érkezik csapágyazással, és átvizsgálással kezdődik a termék átvizsgálása. Milyen magas volt a tornyod?van fényképed róla?megoszthatnád velünk.
Elhiszem, hogy nincs sok szél felétek, a toronymagasság és a környezeti domborzat viszont tapasztalatom szerint alapvetően döntő tényező! Volt,hogy a 12m-es oszlop alacsonynak bizonyult, kapott még egy 3m-es tagot, és 15m-en már 1,5X többet termelt a gép, és többször sikerült elérni az üzemi sebességet, így többet tudott felkapcsolni az inverter a hálózatra.
Az időképeseket azért nem szeretem, mert ha elolvasod az ott használt eszközök leírását, akkor rájössz, hogy a időjárásmerőjük 10mp-es mintavétel alapján számolt átlagértékek elég nagy pontatlanságot eredményez. Bár úgy látom a te mérőd ws 3600 Fpali mérője , de ez a legpontosabb. Az adatok szerint tényleg nincs nagy szél nálad. Egyébként meg én is villanyszerelő vagyok, és lelkes hívő, dehát, amikor nincs szél, akkor nincs, hiába. Olyankor tényleg kiszámíthatóbb a napelem. Ha kell, tudok jó áron hozni neked bármilyen típusú, méretű napelemet, kérlek írj privátba! Kari

kicsit többet kéne tudni.Mivel hajtod a generátort?Csak a megújuló energiákat lehet mostanában hivatalosan visszatáplálni.Bár az összes inverter amit ismerek egyenböl dolgozik a hálozatra.Mekora a megtermelt energiád stb?

Megveszem. Jó lesz otthonra kis erőműnek, azaz örökmozgónak. Már csak egy inverter, és mindig van egy 2-300 wattos tápforrásom.

Szia!
A 4kV-os érték az minden esetben a beépítetlen állapotú-de beépítésre kész alkatrészre vonatkozik, nem a kész berendezésre. A kész berendezés 1.vizsgálata már ennél alacsonyabb feszültségértékkel történik.
Gondolj bele, ha 4kV-al vizsgálnának a kész gép hálózati és kimeneti kapcsai között, mit csinálnának a 2,5kV-os optócsatolók? A legtöbb inverter tartalmaz ilyen visszacsatolást. A vizsgálati feszültség értéke mint a tekercs-tekercs közötti vizsgálatnál, mint a tekercs-vastest közötti vizsgálatnál azonos.(itt most a trafókról beszélünk) Az alkatrészek 1.vizsgálatát a primer és a szekunder között fellépő maximális feszültségkülönbség háromszorosával kell vizsgálni,de minimum 1000V-al. Ez a hálózati frekvenciáról üzemelő eszközökre érvényes. A nagyfrekvenciás kapcsolóüzemű berendezések trafóit 4kV-os 10ms-os impulzussal vizsgálják. Ezt a feszültségsokkot kell neki kibírnia, de természetesen az 1000V-os vizsgálatot tartósan(1percig) el kell viselnie. A munkába állított invertereket időszakos vizsgálatnak is alá kell vetni, ennek gyakorisága 1 év, plazmavágóknál 6 hónap. A készre szerelt gép vizsgálati feszültsége a névleges feszültség 1,5-szerese. 230V-os gépnél 500V, 400V-os gépnél 1000V.(mivel nincs közbenső feszültségérték a szigetelésvizsgálókon) De ezt a vizsgálatot csak az végezze, aki nagyon pontosan tudja,hogy a vizsgálófeszültség merre folyik,mert a gépet tönkre is lehet tenni vele.

En is belegondoltam, micsoda teljesitmenyekrol van szo. Egy kisbusz/kisteherauto talan meg is felelne a celnak, min. 20db 100Ah-s akksival, nomeg a 1.5-2kA-re a kabelezes
Ilyen darabszamu akksi eseten talan felejtos egy inverter, akkor mar inkabb direktbe taplalni. Ekkora teljesitmeny mellett a vesztesegek fognak adni kello energiat amivel lehet futeni rendesen.

Szia, nem tudom, ezt mondták, de szerintem azt jelenti, hogy tök fel vannak töltve. Te vagy ebben a szakember. Úgy gondolom, akkukat tölt, azoknak megvan a feltöltött állapota, azok hajtanak egy invertert, ami rádolgozik a hálózatra, és az inverter maximális teljesitményen dolgozik. Biztos a szinkronizálást és rádolgozást nem tudják más módon megoldani, csak inverterrel, aminek adott a max teljesitménye.

Tanulságos amit írtál, ezt gondolom én róla:
- Kis áramoknál kell a 40-50 uH (18 menet) ha kisebb az túl nagy hullámosságot eredményez (százalékban) az ív nyugtalanabb
- A nagyobb menetszám (18) azt is jelenti hogy kisebb áramoknál kezd el telíteni a ferrit és a nagyobb áramoknál már kisebb az induktivitása, az áram százalékos hullámossága így közel állandó.
- az optimális induktivitás a hegesztő áramtól függ, ha kicsi akkor amiatt nyugtalan az ív, ha túl nagy, akkor az ív árama csak késve reagál az ív áramigényének megváltozására (ezért "lobog"), az egyensúlyi helyzet (az ív és az inverter karakterisztikájának metszete) oszcillálva áll be.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy 15-18 menet a legjobb, de 130A felett már teljesen telítésbe megy, ott valóban "erősebb" fojtó kellene.

A ferrit egyébként nem túl optimális fojtónak, hasznos lenne valamilyen porvasat beszerezni 3-5 cm2 keresztmetszetben... A nagyobb megengedett indukció miatt kisebb tömegű lenne, a frekvencia pedig nem anyaira problémás ha nem túl nagy az áram hullámossága.

Szia Fpali !nem te reklámozod véletlenül a Wb3300asod a neten?Találtam egy hirdetést, miszerint csak 50kWh-t termelt a 2kW os géped, és hogy Borsodban nem fúj olyan sok szél. Mivel szakmabeli vagyok érdekelne, milyen szélgenerátor volt a tiéd.A hirdetésed nem elérhető, illetve lehet csak én vagyok balga,hogy nem találom. Kíáncsi lennék milyen típusú géped volt?Tapasztalatból mondom, hogy a turbinák nem egyszer megviccelik az embert: pl: a régi fd sorozatnál a kínaiak gyártottak 120 és 240 V Ac kimenetelű gépet, volt, hogy Bencéhez is 120 V.os 2kwos gépet küldtek, de külsőre ugyanúgy nézett ki, ugyanolyan 3.2-es , vagy 3,8m es lapáttal jött, mint a 2kW os(annak adták el, csak az 1kw os volt max csúcssebességen).Na ettől aztán várhatta az ember, mikor termel vele rendesen az a wb3300as, aminek a nevezzük így:minimum nyitó feszültsége (amin el kezdi beterhelni a generátort,azaz felterhelni a hálózatra)200V ra lehet legkisebb értékre leállítani.Nekem ezt ez az Abwind-es telepítő cég embere magyarázta el,akiknél ezt is kapni: Gondolj bele:amikor a turbina kezd beindulni, akkor van egy un. "holtpont" egy "üzemi sebesség" amit el kell érnie a turbinának. Ez gépenként rotornagyságonként változó, az Sma szerint 3-5m/s közötti szélerősség esetén éri el. Ha a holtpont / 3-5m/s előtt leterheljük ~ekkor kb. x=változó a turbina feszültsége, akkor a leterheléssel visszalassítja a lapátok forgását, és ha nincs elég lendülete a széltől(mert az fúj erősen), akkor nem lesz akkora tehetetlensége/lendülete, hogy felterhelje a hálózatra, mert amint elkezd az inverter akár percekig szinkronizálni(beterheli a gépből jövő áramot a hálózatra) attól visszaesik a feszültség-ugyanugy,mint napelemek esetén (üresjárati fesz/rövidzárási fesz esete)Wb3300as. Nem lehet, hogy ez a volt nálad is baj?Én nem kicsit szívtam meg már ezzel, egy gép árát majdnem elbuktam akkoriban, még jó, hogy Bence után maradtak "szakik",akik értenek hozzá.lásd itt.: elérhetőségA megoldás az volt, hogy kisebb nytó feszültségű inverterre cserltettem az enyémet.(olcsóbb volt, mint a nagy turbinát kicserélni). Fenti emberkét ajánlom mindenkinek, elég korrekt manus. Nos, Fpali?

Azt tudom mondani,hogy olyan 80A áramnál vagy inkább 70-90A áramoknál szép a varrat kinézete,stabilan ég az ív,kicsi áramnál és 1,5mm elektródánál kicsit "ingatag" ,de még ott is elfogadható, 100-130A között "süvölt" és kissé megnő a fröcskölés mennyisége.Még így is ég és föld a különbség a trafós hagyományoshoz viszonyítva,az inverter javára.Próbáltam hegeszteni 1,5mm elektródával,húztam cérna vékonyságú varratot,ha a szemem és a kezem a régi volna,meg tudnám hegeszteni a konzerv dobozt is, mint ahogy megtettem 20 évvel ezelőtt.A mellékletben a gép első bekapcsolása utáni hevületben készült varratok láthatók,rozsdás anyagon.

Meg kéne próbálni másik táppal vagy labortáppal is! Lehet,hogy a táp szűretlensége a baj! (kiszáradt elko) gondolom nem szétszedhető fajta Még az inverter is okozhat valami gerjedést bent esetleg.

Van egy átmeneti tartomány, aminél a bemenettől függ a kimenet. Ilyen 0,8V bemenet alatt a kimenet is alacsony. 2,1V felett a kimenet magas. A kettő között meg úgy-ahogy lineárisan változik a kimenet a bemenettel. De ez inverterre érvényes, mivel az az alapelem, de pufferhez is elég jó közelítés.

CMOS-nál is van ilyen átviteli karakterisztika, csak ott szimmetrikusabb. Illetve az alapelem ott is az inverter, annál mondjuk 1,5V és 3,5V a két határ és közöttük S betűhez hasonló az átviteli karakterisztika. Ha két ilyen S betűt egymás után teszel, akkor már közel "Z" alakú átvitelt kapsz pufferként. Ha három invertert teszel, akkor abból megint invertert kapsz, de szinte tökéletes Z alakú átvitelt. A legtöbb CMOS kapu eleve belül pufferelt, tehát azoknál kívülről már nem tudsz javítani az átviteli karakterisztikán további kapukkal. Pl. CD4000UB az nem pufferelt, CD4000B pufferelt (UnBuffered és Buffered).

Erre már én is gondoltam de nem igazán szerencsés ha 80-100V-ok röpködnek a kimeneten és valaki megfogja.
Többször előfordult már velem is (főleg nyáron), hogy észre sem veszem és hozzáérek a fogó rugójához és a munkadarabhoz is egyszerre.
Egy mezei trafón csak 50V van (kb.70 csúcsban) de az sem kellemes.

Valóban azok a jó megoldások amiket írsz, de azok nem egy otthoni párezer forintos hobbihegesztő kritériumai.
Nekem nem a "legjobb" inverter megalkotása volt a célom, hanem hogy működjön, (ne füstölje marékszám az IGBT-t) és a lehető legegyszerűbb, legolcsóbb legyen.

Sziasztok nekem van egy Videoseven Lcd monitorom Model: LC53
Bekapcsolaskor egy pillanatra felvillan a monitor kep majd elsotetul.Ez ismetlodik,ha ki-be kapcsolom. Azt mondjak az inverter van meghibasodva ! en nem vagyok olyan nagy szaki azert kerem a segitcsegeteket hol lalalhato ez az lcd monitorba a tapegyseg a monitor lababa van be epitve! ehez a markahoz es ilyen modelhez Lcd3 hoz nem tud valaki kapcsolasi rajzot vagy barmilyen rajzot?elore is koszonom az e-mail cimem marc_logen@yahoo.com

Szia!

Szia Katt.
Szerintem nem kéne lejjebb menni azzal a szekunder feszültséggel. Nekem nagyon sokféle inverter megfordult már a kezeim közt,de amelyiknek a gyújtófeszültsége nem érte el a 80V-ot,azzal el kellett találni az ívfogás mikéntjét. Az alacsony gyújtófeszültségű gépek kényesek az elektródaválasztásra, még a rutilos kategórián belül is, a cellulóz bevonatú elektródát pedig egyáltalán nem vagy csak kínkeservesen lehet velük elhegeszteni. Pedig elvileg azonos átmérőjű cell elektróda kisebb munkaáramot igényel mint pl.a rutilos, -csak az a fránya gyújtófeszültség. A Fronius gépein található egy átkapcsoló,amellyel kiválasztható a normál és a cell üzemmód. Érdekes módon, nem a gyújtófeszültségbe avatkozik be,(az 96V mindkét esetben) hanem az ívkarakterisztikába. De említhetném az EP System régebbi gépeit , ahol az üresjárási feszültség 15V. Nem tévedés, ennyi.(Ez"nem az a feszültség,amire az ember elsőként gondolna) Ez pedig biztonságtechnikai megfontolásból van így. A működésének a lényege, hogy amikor a pozitív és a negatív kimeneti kapcsok rövidre záródnak, ezt egy komparátor érzékeli, és akkor kapcsolja be a teljesítményfokozatot. A hegesztési folyamat végeztével -beállítható időtartományon belül- a teljesítményfokozat újból kikapcsolódik. Ennél a típusnál a teljesítményfokozat üresjárási feszültsége 75V, ami csak kb. 2s-ig van jelen a kimeneten a hegesztési művelet befejeztével. Ezekkel lehet hegeszteni pl. fémtartályok, kazánok belsejében. Aztán vannak a gyújtást segítő elektronikával ellátott gépek, amelyeknek a főtrafója a legnagyobb terhelőáramhoz tartozó ívfeszültségre vannak méretezve, a biztos ívgyújtáshoz szükséges magas gyújtófeszültségről egy különálló kis teljesítményű táp gondoskodik. Tapasztalatom szerint,az ipari kivitelű gépek mind teljes hidasak. Nyítóüzemű kivitel az a hobbikategória,ennek ellenére sok cég szívesen használja őket karbantartói munkákhoz. Ez nem leminősítés , csak az ipari követelmények teljesítése a teljes hidas gépekkel problémamentesebb.

Azért számol 15V-tal mert, azzal sokkal kisebbek a kapcsolási veszteségek, illetve gyorsabban kapcsol az IGBT, és ezért is ad meg szinte minden adatot a katalógus a 15V Gate feszültséget feltételezve. A HGTG adatlapjában van szemléletes ábra is ezzel kapcsolatban.
Egyébként ez az orosz? eredetű inverter eredetileg 15V táppal volt kivitelezve...
Üdv.
P István