A PFC csak úgy megoldás ha a kimenő feszültséget a maximális bejövő fölé választod.
Így mind a 230V-os hálózatról, vagy az akár 500V(?)-os agregátorról is kb. 600V DC-t állítana elő a PFC.
(De ehez brutális kivitelezés szükséges 3kW-ra)


Ezt már három oldallal ezelött leírtam

Az a bökkenő, hogy olyat kéne csinálni, ami lehetővé tenné hogy egy sima inverter is működhessen agregátorról.
Azt kéne csak megakadályozni, hogy hegesztés után, amikor a terhelés hirtelen lecsökken, akkor ne kerülhessen túlfesz. az inverterre.

Elnézést, hogy csak így beleszólok!

A PFC lényege az lenne, hogy ne legyenek a csúcsnál nagy áramok, hanem gyakorlatilag folyamatos legyen a hálózat igénybevétele, ebből az következik, hogy ha a csúcsfesz közelében a "párhuzamosan kötött graetz" tölt az csak kimenő teljesítmény töredékével fogja tehermentesíteni a PFC-t.
Továbbá így a túlfeszültségre sem ad megoldást.

A túlfeszültségre történő lekapcsolás sem az igazi, mert gyakorlatilag lehetetlenné teszi az aggregátoros üzemet.
Legegyszerűbb szerintem az lenne, ha a heggesző inverter lenne a túlfeszültség elviselésére felkészítve: az alkatrészek megfelelő feszültségtűrése és a maximális kitöltési tényező visszaszabályozása a feszültség növekedésekor (ami megakadályozza a trafó telítését, és a túl nagy áramokat).

Az alacsony feszültség igazából a vezérlés miatt kritikus, de ez könyebben kezelhető megfelelő méretezéssel, és ha a vezérlés tápfeszültsége mégis cselkezd csökkeni, akkor kell csak automatikusan kikapcsolni.

Üdv. P István

Igen, a lapos karakterisztikájú - azaz feszültséggenerátoros üzemmódra gondoltam. Ezek valóban Co2 gépek áramforrásai. Ebből következik hogy nem minden áramforrás áramgenerátoros jellegű, létezik átkapcsolható illetve kizárólag feszültséggenerátoros üzemű is. Stabil jól kivitelezett szabályzóelektronikával. Amely amellett hogy az ív feszültségét közel stabil értéken tartja még lehetővé teszi azt is hogy az ív tulajdonságait változtatni lehessen.
Igen,igazad van az összecsúszás kifejezés nem helyes.
E fórumon keresztül hosszasan fejtegethetném hogy mire gondoltam, de nem biztos hogy jól ki tudnám fejezni magam. Amit az áramfejlesztőkkel kapcsolatban leírtam, az személyes tapasztalat. Gyakran kell foglalkoznom velük a munkámból adódóan, ezért viszonylag jól ismerem a "lelkivilágukat".
Nem állítottam hogy csak processzorral lenne kivitelezhető a védelem, sőt egy korábbi hsz.-ben említettem egy régi Siemens IC típust, a TCA785-öt. Ez egy ablakkomparátor. A vezérlőkörhöz illesztve ellátná a védelem feladatát. De mivel már nem kapható, más analóg áramkörökből biztosan felépíthető. Azért írtam hogy a külön áramkört az inverter saját dobozában kellene elhelyezni, mert nem lenne szerencsés a meghajtó IC tiltó bemenetét a dobozon kívülre vinni.
Sőt, egyik bemenetét sem.
A vezérelt egyenirányítót is célszerűen a dobozban helyezném el, mert szerintem a hálózati üzem esetén sem rontaná a készülék tulajdonságait.

Nem, ez mindig igaz.
Hegesztő ívet nem lehet feszültség generátorral hajtani, mert nem lehetne beállítani a stabil munkapontot. (Nem lehet ésszerűen kivitelezni hozzá a szabájzást)
Amire te gondolsz az pl. Co2 lehet, de ott az összeérésnél kialakuló vékony átmeneten végzi az áram a munkát, és az olvasztja meg mind a hegesztőhuzalt, mind a munkadarabot.


Ezt értem, és ezt nem is vittattam, csupán azt hogy időben mikor keletkezik.


Nem azt jelenti, sőt, ott nem is lehet összecsúszásról beszélni.


Én nem is az egész inverter méretezéséről írtam, hanem a holtidőről, amit pl. teljes hidas invertereknél ált. egy alkatrész értéke határoz meg. Ezt elég nehéz észrevenni.


És ebből az következik hogy csak processzorral lehet megvalósítani?


Miért is?
Miért ne lehetne készíteni egy vezérelt egyenirányítót az inverteren kívülre, ami kiszabájozza az agregátor feszültség változásait?

Amit leírtál, az a kapcsolási rajz szerinti normál működés.
Nézzük:
IC1a - inverter, bemenete tápra húzva, tehát a kimenete - levegőben lógó R1 esetében - nulla, D4 sötét. Ha R1-et testre érinted,, a kimenet állapotot vált és a D4 zöld világít (LOG 0-nál).
Mivel IC1b szintén inverter - és bemenete az IC1a kimenetére csatlakozik - a működése hasonló az előbb leírtakkal. Tehát a D5 MINDIG világít, ha az R1 levegőben van. (ennél az egyszerű megoldásnál a LOG 1 és a nyitott bemenet (R1 a levegőben) nem különböztethető meg!)
R11-nek a tápon a helye, mivel az IC1c (8) bemenetére két dióda katód csatlakozik, tehát innen csak "lefelé" lehet húzni. Amikor a bemeneten (R1) állapotváltás van, a két 150pF-en - le -és felfutó él esetén egy-egy tüske érkezik. R7 helye valóban a testen van, mert IC1d kimenetét nullában kell tartani, hogy IC1c NAND kapu bemenete is nullán legyen (alapban). Ezért a (8) bementre érkező negatív tüskék a kimenetén invertálva megjelennek és IC2d inverteren keresztül villantják D7-et. A rövid impulzusok láthatóvá tételét C3 biztosítja. (IC1c és d monostabil flip-flopot alkot)
IC2a és b egy RS-tárolót alkot, tehát az első beérkezett impulzus után D6 aktív marad a "memória nullázó" pont érintéséig vagy testre történő zárásáig.

Ennél rövidebben nem tudtam leírni, remélem érthető voltam. (rajz javítva)

Ha profi varratra van szükség akkor rá illetve kifutó lemezen kezdjük illetve fejezzük be a hegesztést amin pedig nem lényeges a varrat minősége. szerintem egy ilyen áramkör nem lenne túl nagy smd-ben akár kisebb is lehet mint egy gyufásdoboz. Bár ez is csak akkor megoltás ha csak ez az egy inverter dolgozik az aggregátorról. Viszont ha már beröffentenek egy 2300W os flexet vagy egy 2800W os bontó kalapácsot akkor vége a dalnak.
Ja az avi inverter védelme pusztult meg mert valószínűleg elmaradt az áramlefuttatás gratuláltam az illetőnek

"A hegesztő ív táplálásához áramgenerátoros karakterisztikájú áramforrást kell használni." Ez igaz,de csak AWI és MMA üzemmódra ,ráadásul a két üzemmód feszültségesési karakterisztikája sem azonos.
"Nem vitatom a feszültség növekedést, ezt sem értem honnan vetted."
Olvassál vissza előző hozzászólásaim valamelyikében leírtam hogy hogy is keletkezik ez a feszültségnövekedés(fordulatszám megfutás)
A két kapcsolóelemes konverterek esetében az összecsúszás azt jelenti hogy a az egy két tized másodpercig tartó túlfeszültség telítésbe viszi a ferritet,
emiatt a meghibásodás.
Tapasztalatom szerint az invertereket nem méretezik extrém helyzetre,de ez természetesen egyedi kivitelnél megoldható. Erre vonatkozik a"pénz kérdése" kifejezés, tehát nem tértem el a témától.
A szabályozott egyenirányítás megvalósított gyári megoldás , de általában processzor vezérléssel találkoztam eddig olyan invertereknél amely alkalmas áramfejlesztős üzemre. "Beiktatni egy áramkört....
igen, de az inverter lényege hogy kompakt és könnyű tehát az előnye mindjárt csorbulna - egyébként volt már szó külön készülékről JZoli "tollából".A külön áramkör csak az inverter saját dobozában elhelyezve lehet megoldás.

Lehet hülye ötlet de mi lenne ha valami szabályzó áramkörrel* ívgyújtáskor "le ejtené" az áramot majd fokozatosan pár másodperc alatt elérné a beállított értéket így nem rángatná az aggregátort tulfeszvédelemre meg marad a varisztor.

Volt egy bizonyos "sárga" avi inverter beállítható áram fel és lefutással. Többször használták aggregátorról és kutya baja sem volt addig amíg egy lelkes kezdő ki nem próbálta.

Hegesztő inverterek terén mással nem is lehet.
A hegesztő ív táplálásához áramgenerátoros karakterisztikájú áramforrást kell használni.


Dehogynem veszem figyelembe, nemtudom honnét vetted ezt.


Nem vitatom a feszültség növekedést, ezt sem értem honnan vetted. Én csupán amiatt száltam ~vitába~, hogy tisztázzuk pontosan mi az ami miatt pontosan fellép a feszültség növekedés ami a meghibásodást okozza, azért hogy ki lehessen találni a megoldást.


Ez függ attól is, hogy milyen kapcsolási elrendezésről van szó.
Két kapcsolóelemes nyitóüzemű konverterek esetén a kapcsolóelemek vezérlése azonos fázisú, ezzel az "összecsúszás" maximális.
Teljes-hidas, Félhidas felépítésű invertereknél pedig pont ez ellen állítanak be annyi holtidőt (késleltetést az egyik kapcsolóelem ki, ill. a másik bekapcsolása között), hogy extrém esetekben se forduljon elő egymásranyitás.

Az ész sem elhanyagolható.

Javaslom, hogy ne tereljük el a témát az eredeti kérdéstől.

Sikerült letisztázni azt hogy nem túfeszültség tüskéktől, hanem az agregátor szabájozásának késleltetéséből adódóan akár huzamosabb túlfeszültség fellépése ellen kell valamit kitalálni.

- Úgy méretezni az áramkört hogy széles skálán változó bemenő feszültség mellett is tökéletesen működjön.
(Ez kihúzva, mivel az inverter már el van készítve, de megfontolandó lehet egy következőnél)
- Beiktatni egy áramkört az agregátor és az inverter közé, ami megvalósítja a védelmet...

Erre kéne találni egy megfelelő megoldást.
Amit te említettél, hogy a puffereket egy vezérelt egyenirányító tölti az jó ötlet, ezzel kapcsolatban az lenne a legcélszerűbb, ha ezt egy külső dobozba megépítve, külön lehetne csatlakoztatni az inverterre, amikor agregátorról kellene üzemeltetni.

Utána nézek, hogyan lehet egyszerűen és jól megvalósítani.

Először is bocsi, hogy csak így beleszólok az eszmefuttatásaitokba, de a hálózati feszültségszabályzóval (stabilizálóval) szerintem meg lehetne ezt az agregátor-inverter gondot oldani. A cégünknél régebben transzformátoros hálózati feszültségstabilizátorokat használtunk kényes, drága készülékekhez, azok 150-300V-os bemenő fesz mellett is elég jól tartotzták a kimenőfeszt, és ÖT kilowattosak voltak. igaz nagy volt a méretük, de stabilan működtek. Ezek transzformátormag telítetség elvén működtek, ha jól emlékszem. Nem olcsó megoldás, de melyik lenne olcsó, és hatásos?

Szia Tubi56!
Köszönöm a kiegészítést.
Az inverter védelmi elemei valóban bonyolítják a vezérlőáramkört, de megéri foglalkozni a gondolattal. Egy ablakkomparátor megoldja a feszültségcsökkenés és túlfeszültség problémáját, de a gyorsasága nagyon fontos. Kár hogy már nem lehet beszerezni a Siemens által hajdanán gyártott TCA 965-ös IC-t, ez egymaga ellátta volna a feladatot. Az aggregát beszerzéssel kapcsolatban valóban igazad van. Az olcsó áramfejlesztők valóban alkalmatlanok ilyen feladatra, de a nagyobb baj az, hogy még a drága márkás áramfejlesztők sem tudják az inverter számára szükséges minőségű áramot biztosítani, ha a teljesítménye nem éri el azt a szintet amiről korábban írtam. Hát igen a méret- érdekes kérdés, pl.a Fronius inverterek belseje már inkább egy PC videokártyára hasonlít, annyira zsúfolt és még a főtrafó is planár kivitel.

Sziasztok
Úgy gondolom hogy ha nagyobb puffer kondenzátor volna beépítve . Akkor a " lehúzás "idejére abból tudna táplálkozni az áramkör. Így némi időt nyerne az inverter és nem billentené fel a dinamó stabil állapotát .Ez nem kinyilatkoztatás csak
A kapcsolást nem befolyásolná, a nagyobb értékű puffer használata.De ha kisebb akkor minden lehúzásnál borulna a rendszer . Lehet hogy ez az oka hogy az egyik bírja a dinamós üzemet a másik meg nem . Attól függően hogy a gyártó milyen puffert tesz bele . A kisebb értékű az olcsóbb Így sok gyártót csak az vezérli hogy még éppen működjön a szerkezet.
Ezek csak elmélkedés volt .Sajnos egy próba itt újabb IGBT-be kerülhet. Hogy mekkora értékű kondenzátor segítene, azt nem tudom. Ha valakinek volna lehetősége megnézni egy olyan szerkezetet ami bírja a DINAMÓS üzemet az lehet hogy választ adna a kérdésre.

Szia pimi9!
"Szerintem ez az eset nem áll fenn, ezek a gépek áram-módú vezérlőkre alapulnak, és ezeknek a működési elve miatt van a primer áramnak egy abszolút maximuma (attól függően hogy mi a beállítás) és e fölé semmikép sem tud emelkedni."
Nem is az a probléma hogy az áram értéke kezd el az égbe szökni, hanem az hogy egy fázis esetén a fesz. csúcsértéke 320V környékén van, ehhez van méretezve az inverter minden fontosabb paramétere(ez így korrekt). De a hirtelen terhelésváltozásnak köszönhetően,- ahogy korábban írtam,megszalad az áramfejlesztő feszültsége és ez a túlfeszültség okoz gondot a kapcsolási és legerjesztési idők módosulása miatt, magyarán a 320V csúcsérték könnyedén eléri az 500V-ot is, vagy még több is lehet ha a hajtómotornak kicsi a mechanikai tehetetlensége, vagy primitívebb terhelésszabályozással rendelkező áramfejlesztőt használunk. Ennek a jelentős túlfeszültségnek köszönhetően,-amely akár tized másodpercekig fennáll- a vasmag telítésbe megy és már vége is a kapcsoló eszközöknek. Ezt kivédeni, nem egyszerű feladat , komolyabb invertereknél találkoztam szabályozott hálózati egyenirányítóval, ott a szűrőkondenzátorok töltőfeszültsége van szabályozva, így akadályozzák meg a belső kapcsolókörben a túlfeszültség kialakulását. Nemrég egy iparos hozott javításra két invertert, mindkettőt ugyanazon áramfejlesztőről akarták használni. Miután az egyiket kinyírták, a másikkal próbálkoztak, de az sem kerülhette el a sorsát. Az áramfejlesztő 5,5kW-os volt.
A meghibásodásukat azok a feszültséglengések okozták, amelyeket az ívfogás pillanata okoz. Az ívfogás pillanatában a feszültség leesik a hirtelen terhelésnövekedés miatt, az áramfejlesztő rászabályoz, az inverter viszont instabil állapotban van a feszültségesésnek köszönhetően. Erre az instabil állapotra érkezik a hirtelen feszültségugrás, meg közben az ív is megszakad a csökkent tápfeszültség miatt. Na ez már komoly feladat a szabályzó áramkörnek, amivel nem tud megbirkózni a fent vázolt okok miatt.

Aha, szóval nem túlfeszültség tüskéktől kell védeni az áramkört, hanem tartósabb feszültség növekedéstől.


Szerintem ez az eset nem áll fenn, ezek a gépek áram-módú vezérlőkre alapulnak, és ezeknek a működési elve miatt van a primér áramnak egy abszolút maximuma (attól függően hogy mi a beállítás) és e fölé semmikép sem tud emelkedni.
Amitől félni kell, az például az ív szakadása. Ilyenkor hirtelen csökken le az aggregátor terhelése, és amiatt túltöltődhetnek a pufferek.

Ez esetben csupán a puffer kondenzátorok és a kapcsolóelemek feszültség tűrését kéne megnövelni, és a trafó méretezését kéne némiképp megváltoztatni.
Így az ívszakadáskor fellépő buszfeszültség növekedést mind a pufferek, mind a kapcsolóeszközök eltűrnék.

Szia Gábor!
Az általad említett gond szinte minden olyan inverternek a problémája, amely nem rendelkezik hálózati feszültség figyeléssel. Ezek pedig az egyszerűbb inverterek,mint például azok amelyek eme fórum tárgyát is képezik.Ez természetesen nem azt jelenti,hogy nem ismerném el a munkátokat- sőt csak elismerésemet fejezhetem ki nektek az általatok épített gépekért. Ezelőtt 15-20 évvel nálatok ezerszer jobban felszerelt gyártók sem csináltak jobb gépeket mint ti. A lényeg: egy komoly, hegesztéstechnológiával foglalkozó cég néhány évvel ezelőtt közzétett tanulmánya szerint az inverteres hegesztő áramforrásokat olyan teljesítményű áramfejlesztőről szabad járatni,amelynek a névleges teljesítménye legalább kétszerese a hegesztőinverter maximális teljesítményfelvételének. Ennek oka egyszerű: az áramfejlesztő aggregátok kb. 90%-a ún. aszinkron generátorral szerelt áramforrás, ahol a generátor által leadott áram minőségéért csak a generátort hajtó motor paraméterei a felelősek, mivel a generátor gerjesztése fixen bekötött kondenzátorok által történik. A feszültség nagysága,frekvenciája mind a hajtómotor fordulatszámától függő tényezők. A klasszikus inverter viszont pont a hálózat felől érkező feszültség változásra a legérzékenyebb, mivel a kapcsolótranzisztorokra jutó jel impulzusszélességét csak a primer körben folyó áram nagysága korlátozza a terhelés függvényében. Az ívfogás pillanatában az inverter hirtelen nagy terhelést jelent az aggregátornak, amit az -a röpsúlyos vagy ventillációs fordulatszám szabályozásnak köszönhetően-plusz gázadással próbál korrigálni. Az aggregátor felpörög, de közben már az inverter árama normalizálódna a terhelőáram figyelésének köszönhetően ,de a túlpörgött motor sokkal nagyobb feszültséget küld az inverterre, mint ami alapesetben volt az aggregátor feszültsége. Jó esetben csak VDR halál, rosszabb esetben komplett végfokcsere a túlfeszültség következménye. A minimum kétszeres terhelhetőségű aggregát lökésszerű terhelését a generátor rendelkezésre álló plusz mágneses teljesítménye fedezi javarészt, a motor csak kismértékben válaszol a terhelésváltozásra. Ezért a feszültségváltozás egy kétszer akkora teljesítményű aggregátornál csak 5-8% értéket ér el. Ennyi pluszt viszont minden inverter könnyedén tolerál.

Tisztelt Uraim!
Mindenki segítségét kérném!
Kellene nekem egy olyan áramkör,melynek segítségével a hegesztő inverter gépeimet használhatnám biztonságosan,a gépeim tönkremenetele nélkül,megfelelő teherbírású áramfejlesztő agregátorról. A 230V AC oldali védelemre gondolok,főképp a túlfeszültség tüskékre melyek tönkre tehetik a heg. gépet.Nem lenne gond,ha ez az áramkör nem fér bele a már megépített gépek dobozába,akkor megépíteném mintegy "adapter" formában.A témával kapcsolatban minden építő jellegű hozzászólásnak,ötletnek,gondolatnak,nagyon örülnék és tisztelettel megköszönném a segítséget!

Az AWG-ről itt találsz egy táblázatot:
American Wire Gauge

Nekem is lenne egy kérdésem. Van egy feszültség kétszerező elég egyszerű a kapcsolás de sajnos nem tudok 1 mH tekercset készíteni (gyűrűmagra kellene, nem légmagos). Valaki tud olyan programot amivel ki tudnám számolni és egyszerű is, ja és nem kell hozzá "egyetemi végzettség"?

A kapcsolás itt található: DC voltage booster
Előre is köszi!

Hello!
Ne mérgelődj, alkalmazd a szovjet módszert! "Amiről nem tudunk, arra nem is vágyunk.."


Én nem foglalkozom kimondottan DC/DC konverterekkel, csak szőrmentén, viszont belebeszélek. Itt az avatott kollégák már számtalan kapcsolást raktak fel, azok közül kell válogatni. De mindössze tranyó és trafó kérdés ez szerintem és nem több.

Fénycsövekre meg a minap tettem fel ezt a linket. Itt is csak a tranyókat és a trafó primert kell módosítani. (Meg a tápot, hogy ne legyen nagy)
üdv! proli007

Az ő telkére nem folyhat a víz? Mint hogy örülne hogy ingyen víz csepeg az udvarára...

Bár én ha vennék klímát félteném a kültérit hogy az irigy szomszédok vagy a tolvajok lenyúlják, tönkreteszik...
Alapból nem tenném a szomszéd felé.

De ha hosszabb csővel rakatjuk akkor a szivárgásveszély is fokozottan növekszik nem? A kidiffundálásról nem is beszélve... Tehát akkor az a legtutibb hogyha minnél közelebb van a kettő egymáshoz?

Amúgy ha az (inverteres) klímát túlméretezem a hűtendő/fűtendő légtérhez képest akkor ugyanmindegy az inverter miatt nem lesz gond? Tehát így hosszabb lesz az élettartama hogy kissebb teljesítményen kell dolgoznia?

Szia! Ha még aktuális a kérdésed , akkor ITT találsz egy inverter kapcsolást. Ez 120V-ra tudja feltölteni a kondit, persze még kell egy dióda híd a végére. (Bár nem tudom, hogy mennyire ragaszkodsz ahhoz az említett 6 V tápfeszültséghez, mert ez 12V-os!!) Aztán csak óvatosan!!!

Gondolom azért van benne 2 cséve, hogy az egyenként 4-ohmos csévén a fedélzeti 12V-ból elő lehessen állítani azt a szükséges 20-25W teljesítményt. Így jön össze az az 50W kimenő teljesítmény inverter használata nélkül.
De ez az 50W már olyan, hogy a kimenőjel rendesen beveri a fejét a tápfeszültségbe.
A fejegységeknél is elméletileg kb 25W a max teljesítmény de az már 10%-os torzítás mellett.

Tehát ezzel csak azt akarom mondani, hogy 50W-ot eléggé hamar el lehet érni egy ilyen ládával és ahhoz képest nem szól valami jól. Talán nem is gondolná az ember, hogy a műszaki paramétereket már rég túlléptük.

Ergó, szerintem az erősítőnek ott a vége és mér nem tud biztosítani a hangszóró számára lineáris kitérést.

A másik dolog lehet valóban a cséve kocogása.
Próbáld meg a membránt kézzel teljesen ütközésig benyomni, ha közben nem hallasz semmi súrlódó hangot akkor nagy valószínűséggel a cséve nem ér hozzá a légrés falához.

Jól értelmezem, hogy ott a kerítésre egy 20kHz-es nagyfesz megy? Vagy csak az inverter megy 20k-n? A 3kV elég sovány, villanypásztornál másodpercenként egy impulzus megengedett életvédelmi okokból. A sorkimenőnek is elég nagy a belső ellenállása, bár a színes tv-ké jobb, ahol külön van a trafó meg a sokszorozó, a sokszorozó nélkül 5kV körül adnak le.

Hello!
Ez a blocking kapcsolás, csak valami vicc. Keress komolyabbat, pld. itt. Általában egy ilyen kis tekrincsel nem lehet akkora villanyt készíteni, ami a cső gyújtásához elegendő.
üdv! proli007

Üdv!

kösszke
Ez amugy egy inverter de nagyon halványan világít vele a neon!
A rendes 20 wattos izzó meg se rebben tőle. szerintem azért mert kevés az áramerősség. Nem?
A 200-220v megvan
Vélemény?

Igen,tanították-de azt már egy másik iskolában. Ott úgy tanították, hogy ez a bizonyos elektrolitikus korrózió(mert valójában korrózió)kialakulása mindig feltételhez kötött.
Jó párás , kormos ipari környezetben ha nem folyik üzemszerűen áram az érintett vezetőkben , akkor 1-2 hónap,ha folyik, akkor -a levegő nedvességtartalmától függően- 1-5 nap ! A több év száraz labor környezetben talán igaz is lehet. De nem akarok veled vitába szállni, bizonyára a tapasztalatodat írtad le, így e téma részemről lezárva. Egyébként találkoztam én is egyedileg készített nagy teljesítmény átvitelére alkalmas kondenzátorral ipari gépben, 850nF 950V adatokkal, a kivezetései 25x1mm-es réz lemezből készültek. Egy 16,6kW-os rezonáns inverter soros kondenzátoraként tette a dolgát. De ezt a gyártó műgyantába öntötte.
A leginkább elterjedt gyakorlat szerint a gyártók egy rakás fóliakondit használnak ilyen helyeken, vegyes kapcsolásban.

Sziasztok!

A kapcsolások között nézegettem aTopi által feltett invertert és lenne 1 kérdésem:

Ha a végéről elhagynám a trafót és beépítenék 1-2 nagyobbacska kondit puffernek + egy egyeniránító hidat tennék rá a végén "használható" egyenáramot kapnék?
Vagy ez okozna valami hibát?

Ha működne akkor ott hány volt egyenáramot mérhetnék?


Előre is köszönöm a segítséget!

Minden jót!

Andris

Szia.Neked egy H híd kell.inverter iccel.Itt is van a kapcsolás,leírással.A barna színű L1 helyébe a motor kell.H Híd

-Minden bizonnyal egy "közönséges" kapcsolóüzemű táp, megfelelően méretezve.
-Ha igy alakul az áramfelvétel, az általam ajánlott hálókártyás DC-DC konverterek bizony kevésnek bizonyulnának. Hacsaknem táplálnánk 2 darabbal a 2-2 digitet külön. De ez már . Legkorrektebb egy dugasztáp méretű trafó, gondolom, asztali a táp, biztos elfér benne még. A -5V-ra meg egy TTL kapuval működő inverter. Nekem igy működik...

Egy ilyen időzítő terhelése rendkívül kicsire is méretezhető, ráadásul csak az időzítés folyamatában terhel. De maga a relé nem innen tápolódik, hanem valami kapcsolt 12V-os körről.
A 250A-es értéket NE LÉPD TÚL! a biztosíték nem tuningdísz, hanem nagyon lényeges biztonsági berendezés, a tűzvédelem egyik alapja.
Számoljunk kicsit.
250A-es ajánlat mellett a reális, felvett üzemi áramerősség 200A körül maximalizálódik. Ez a relatív jó hatásfokú kapcsolóüzemű végfok és inverter miatt kis túlzással legyen 170A "hasznos" áramerősség. Ezt mondjuk 14V-tal szorozzuk fel, hiszen üzem közben miért ne lehetne ennyi. Ebből 2,5kW körüli végeredmény adódik.

Az a "sima buta aszinkron moci" egy egyfázisú aszinkron motor,amely nem 120 fokos fázistolású tekercsekkel működik,mint egy háromfázisú motor. Az esetek legnagyobb részében az egyfázisú motorok segédfázisát egy kondenzátoron keresztül táplálják, így alakítva ki a lüktető forgóteret ami a forgórészt forgatja. Ez az eltolás 90 fokos(nem 120 fokos mint 3 fázisnál)fáziseltolás a főfázishoz képest. A négyszögfeszültég számára egy kondenzátor rövidzárként viselkedik,mert a feltöltéséhez időre van szükség,a négyszögfeszültség felfutó éle nagyon rövid,néhány ns ,ez idő alatt az inverter túlterheléses üzemmódban megy,ilyenkor az áramot csak a segédfázis tekercse korlátozza. Ezért nem szereti a négyszögfeszültséget az egyfázisú motor, ami ráadásul kompresszort hajt ami ciklikus dinamikus terhelés.