Jó tipp. Amit még mondhatok esetleg, bár a meghajtód nem néztem, inverter meghajtó - MC14049(kimenet-bemenetek összefogva) - Si4532 gate-ek - teljesítmény fet gate. 15V-on már elég gyors az MC14049, az erősítése miatt gyorsabb lesz talán a kimenete a driver kimeneténél, ezzel talán gyorsabb vezérlést érsz el. Próbára javasolva. Ez így talán vetekszik egy célmeghajtóval gyorsaságval. Méret és kötözés szempontjából aligha. MC34151, MC33151 MOSFET Drivers. A későbbiekben mindenképp ajánlott őket használni a gépekhez. (nem pont ezeket, úgy általában)

OFF A cégek patináját mindenképp emelné, ha a 20 évvel ezelőtti cuccok adatlapjait is feltennék egy old semiconductors alatt. Nekem azok a nyerők, akik így tesznek. Az infók megvannak mindenhol. A szép, új, információs világ . Aztán az iformációt meg elspórolják, de nem kerülne semmibe. Az emberi tényező minden jót el tud rontani. Az állandó erőszakos újat erőltetés: a nyersanyagok, energia állandó ész nélküli felhasználása, aztán a sírás, hogy minden meghal (globális környezeti válság). Az ember mindent tönkre tud tenni, és tönkre is tesz ! Na de tényleg befejeztem az offolást.

Igen, már valamikor írtam, hogy a nagy teljesítményű hidas inverter építése elég nagy kihívás. De nem volt pozitív a fogadtatás.
Mert bár nagyon sok "korszerű" vezérlő IC és teljesítmény FET/IGBT létezik, de ezek megfelelő működéséhez általában a legfontosabb dolgokat "elfelejtik" közölni a "dokumentációkban" például a nyák rajz (100ns alatti kapcsolási időkről van szó, ez 10MHz fölötti frekvencia) ahol egy pár centis vezeték rossz helyen, vagy kapacitív/induktív visszahatás hibás működést okozhat.
Vagy transzformátorok induktivitások pontos paraméterei. (szórt induktivitások, tekercselés kivitelezése)
Ahogy olvasgattam a más fórumokat is, a sikeres megvalósítás elég ritka és bizonyos kitartás szükséges hozzá.
Üdv.

Ma kaptam ket tippet a megoldasra (vagy a pnp megoldassal egyutt 3-at).
Egyik megoldasban a meghajto tranzisztorok ele ket inverter lenne kotve, koztuk egy relative nagy felhuzo, a masodik utan pedig egy nehany 100 ohm nagysagu felhuzo ellenallas.
Masik megoldasban egy meghajto tranzisztor lenne bekotve a teljesitmenytranyo ele, ami a jel negaltjaval kapcsolna azt.
A pnp megolas szerintetek mukodhetne? Azaz kicserelve a fenti ket tranyot pnp-re es a vezerlest egymas alatt levokre atrakva.
Szerintetek melyik a legjobb megoldas, ha esetleg meg szeretnem tartani a mar elkeszult nyakot?

Igen jól látod,a végcél a sziget rendszer lenne,de Most még nem szaladnék annyira előre. Az a pénz mennyiség még sajna nem áll rendelkezésre.De a tanácsaid alapján elindulnék az "úton",és reményeim szerint egy-két év,és talán elfeledhetném a villany,víz /kutam ugyanis van/,és persze ezzel együtt a szennyvíz számláim. Így hát az első konkrét kérdéseim a mágnesek darabszáma,mérete,és a tekercsek adatai lennének. Aztán ha a generátor termel,jöhet az inverter kérdés. ahogy olvasgattam,ebből érdemes előrelátóan nagyobbat venni. De mégis mennyivel? Gondolok itt a lakás átlagfogyasztására. Az tényleg átlag. Mi a helyzet mondjuk akkor,ha egyszerre 3 nagyobb fogyasztó is megy?Például mosógép/boijler/hegesztő/hútő.

Amennyiben sziget rendszert tervezel,akkor szgenerátornak az 1,5 Kwattos megfelel.De mivel nincs állandóan szél, ezért a megfelellő méretű napelemekre is szükséged van,amiknek a szgenerátoréval kell egyenlő legyen.Utána az inverter,az is legyen akkorára méretezve hogy a háztartási gépeidet gond nélkül vigye.Akkukbol pedig legalább 12 db.200Ah,de minnél több annál jobb,itt tárolod a befogott energiát,és ebböl minnél többet tudsz tárolni,annál ,,,gördülékenyebb,,, lessz a rendszered.

16 db.normál,kamion akkuk, eggyenként 12V/200 A-orásak.A rendszerem 48 voltra lett készitve,utána az inverter.

Értem. Akkor leírom, hogy biztosan mindenki értse. A fet (szóval fetek, mert itt azért több kell) üresjárásban van helyes polaritáson (tehát ívfogás előtt). Ekkor a power inverter felől (hegesztő áram innen jön) kapja a 25V-ot (Source, a fet - oldala, N csatornás). A Drain (fet +) van kötve a hegesztő kimenetfelé, ezen van a folytó, majd tovább a + kábel. Erre a részre csatlakozik a kimenetre kötött segédtáp, ami ilyenkor üresen a kimenetet 50V-ra emeli, hogy a gyújtófeszültség meglegyen. Ekkor a kimeneten lévő 50V nem tud visszajutni a zárt feten és a fet záróirányban lévő védődiódáján keresztül a teljesítmény inverter pufferelkóira. Amikor ívet fogunk, a kimenet feszültsége (a fet után az 50V segédtáp) leesik. Amikor 25V alá ér, a fet fordított polaritásba kerül, és a védődiódáján keresztül folyni kezd az áram a 25 V-os teljesítmény részből a kimenetbe (hegesztőáram). Ekkor a fet védődiódáján keresztül folyik az áram, amin közben feszültség esik (a dióda nyitóirányú karakterisztikájának megfelelő nagyságu). Ha ilyenkor (hegesztés alatt) vezérlést adunk a fetre (ami jelenleg fordított polaritással van előfeszítve !), az a diódán lévő feszültségkülönbséget rövidre zárja, ezáltal a diódán már nem folyik áram. A disszipációt már nem a diódan eső áram X feszültség (P disszipációs veszteség) fogja jelenteni, hanem a fet csatornáján eső feszültség és áram szorzata, ami jóval kiseb lesz a diódán eső teljesítménynél (megfelelő fet esetén).

Azon gondolkodtam, hogyan észlelhető, mikor kell a fetet nyitni (hegesztés megszakadt). De egyértelmü, a primeráram figyeléssel megoldható. A zárás pedig D-S figyeléssel (hegesztés elkezdődik). De már azon a véleményen vagyok, hogy ez elhagyható, mint feljebb írtam, és inkább egy teljesítmény könyököt kell tenni a karakterisztikába 26-28V körül. A kondik variálása lemezes átkötéssel megoldható. Ez azért fontos, mert a 3,2mm-es pálcához való kondi a 2mm-es pálcánál már lehet hogy fröcsögést okoz a melegen, az ív rövid megszakadásakor. A 26-28V-os könyök azért is jó lenne szerintem, mert szintén csökkentené a fröcssenési hajlamot. A hideggyújtáshoz meg kell az 50V. Egy jó hegesztő szaki kéne ehhez, de szerintem így van.

Igaz hogy még nem múltidő de már majdnem megépült
(már többször használtam így félkészen is ) a szuperflux ledes levilágítóm ,Érdekességei : 24db szuperflux led
a táp egy 12v 70W os halogén inverter (kapcsoló üzemű táp)
csak előterheléssel hajlandó elindulni ezért van a panelon a 24v 10w os szofita égő , és a magas frekvencia miatt a
mezei 5A os egyenirányító szó szerint izzott ezért pc tápból bontott 3 lábú dupla diódákből állítottam össze az egyenirányító hidat a panelra került még a pices időzítő
és a relés kapcsoló fokozat már csak a doboz készítés van hátra

A hegesztőkábelek valóban sodrott anyagúak, és lehet hogy jók is erre a frekvenciatartományra, de még egy vizsgálatot vagy adatlapot sem láttam, ahol valami mérési eredmény lett volna, amihez lehetne viszonyitani. Egy normál kábel 2x5m (a + és -). Ekkora hossznál azért nem mindegy, ha mondjuk 50 kHz-re emeljük a frekit. Ezért is érdekes, ha kilőjük erre a részre már a nagyfrekis összetevőt. Igazad lehet abban, hogy nem kell teljesen simítani a kimenetet, és ezt én is így gondoltam.Kisebb kapacitásu, több kondiból álló puffer lehet az alkalmasabb, mert a kondi fegyverzetek hozzávezetésének ellenállása és induktivitása meghatározza az energiaáramlást, és itt nem árt, ha pár száz A ki-be tud rajta szaladni. A gyári tápokban előszeretettel használnak tantált (ide tantálokat párhuzamosan), mivel az a legjobb a célra, viszont elég húzós az ára. Viszont valami kapcsolással úgy kéne korlátozni a teljesítményt, hogy 26-28V felett csak egy minimális mértékben menjen az inverter ami a kondikat feltölti. Tehát erre a feszre kéne egy könyök a teljesítmény karakterisztikájába. Ez megoldható lenne. Akkor nem kéne + leválasztó dióda, ebben igazad van. És egyszerűbb is (a gyújtótáp + diódához képest).

Áramgenerátoros táp nem jó hegesztésre, csak teljesítménygenerátoros. A primer oldali áramszabályzás pont ezt végzi, ezért írtam, hogy az rendben van.

A vezérelt egyenirányítót ismerem, de nem tudom hogy gondoltad. Ha a kimenetre egy segédtápot tennénk, a fet védődiódáján keresztül a sima gyújtó egyenfesz visszajutna a kondikig. Hegesztési irányba kellene betenni a fetet (feteket), viszont üresen a kimentei gyújtófesz a fet védődiódáin keresztül feltöltené a kondikat is gyújtófeszre. Lehet hogy itt nem is kéne semmit variálni, hanem meghagyni az egészet úgy, ahogy van. Láttam már olyan kapcsolást is (ha jól emlékszem orosz), ahol volt a kimeneten egy nem túl nagy kondi (egynek jelölve, aztán hogy több darabból gyakorlatilag ?). A kimenetre ültetett kondi a simításon túl ívkezdéshez is hasznos lehet, ha jól van méretezve. Bár ez már pálcaméret függő is, és a változtatása nehézkes (különböző pálcaméretekhez). Szerintem a kimeneti kondi alkalmazása hasznos lenne, de elég macerás a kialakítása.

Megnéztem az IR honlapon az akív PFC-t. Valóban ott van a kapcsolása (ahogy az oroszok írták ), 4kW-ig (nominal) van hozzá egy méretező program, de csak regisztráció után használható. Gyakorlatilag semit nem kell számolgatni, megadja minden alkatrész méretét.

Itt vannak az IR online méretező programok Van Synchronous Rectification méretező is.

Az online IR1150 ľPFC méretező ismertetője PDF

Engem érdekel a téma de teljesen" szétboncolva".Tehát nem inverter hanem hagyományos hegesztő trafó csak dupla gyújtófeszültséggel (nem 50 hanem 100 V) bár itt nem gyujtófesznek kell hívni mivel nagyfesz gyújtás van a plazmavágónál (nem tudom érthetően fogalmaztam-e).Lágyindítást is alapból beleteszek már csak a relé miatt is.

Szerintem nem baj hogy beleszólsz. Örülök hogy van ilyen söntöd, viszont ha venni kell, ez lehet hogy elég kemény összeg, 5-10 ezer is lehet /db. Ehhez képest egy rézlemezből kialakítani jelentősen egyszerűbb és olcsóbb.

Visszatérve a sima inverterre, amennyiben egy sima táp invertet készítenénk, ahogy Zerocross említette, ezt megpufferelve, és egy állítható meredekségü visszacsataolással ellátva, akkor csak az inverter környékén kellene a nagyfrekivel bajlódni. Természetesen a primer körben az áramkorlátozó rész marad. A pálcára jutó áramlökést egy hagyományos folytóval lehetne szabályozni. Ezt lehet állíthatóra készíteni, amivel széles pálcaméret tartományban tudunk szabályozni. Nekem van félretéve régi ha jól emlékszem colorstar tv u magos trafóm (ez ugye vas) ilyen állítható folytó készítésre (a mag szét-össze húzással állítható menettel kivitelezve), anno a hagyományos trafós hegesztőhöz. A letapadásvédelem természetesen maradna az inverterben. Előnye lenne az egésznek, hogy nagyon széles tartományban (pálcatípusokhoz) jól szabályozható, hátránya viszont, hogy a kimeneti folytó igen nagy súllyal és térfogattal bír. De minden az életben ami jó az vagy bonyolult, vagy drága, vagy káros az egészségre.

PFC. Az oroszok utaltak rá, hogy az IR-nél van 4kW-ig valahol aktív PFC kapcsolás, ha valakit érdekel. Nekem nincs időm keresgetni. Persze jelentős súly és kölcségvonzatai lennének, viszont nagyon jó! De az élet már csak ilyen!

50 Hz-en mérni és 40 kHz-en nem ugyan az, még körül belül sem. Igaza van p istvan-nak. Szerintem erre te nem is gondoltál, de aki benne van az ilyen elektronikai témában azoknak bevillan azonnal (vagy nem, csak amikor nem stimmelnek, gyanúsan jók vagy rosszak a számítási eredmények ). A lakatfogó doksijában benne van, meddig is tud mérni (frekvencia maximum). Persze utána is mutat, csak nem a valóságot. Pufferelve kisimítva már meg lehetne mérni vele. Így viszont, ahogyan az inverterekben használják, tulajdon képpen pozitív irányban eltolt váltakozó feszültségről beszélhetünk, aminek a nulla pontját eltoltuk 50 %-al.

Más ! Találtam egy mindenkit érintő, ezzel összefüggő (freki) kérdést. Már nem most, de csak most van időm leírni. Valóban nem tanácsos emelni a frekvenciát a jelenlegi használatos inverter típusoknál, mivel valójában váltakozó feszültség megy ki a kábelen. Ez ugye azért érdekes, mert nem elég a trafót és környékét felvértezni litze huzalallal, hanem elvileg végig annak kell lennie mind a testnek, mind a plusznak. Ez a tény csak a múltkori frekvencia vita után esett le nekem is (annak ellenére, hogy azonnal tudnom kellett volna). De valahogy simán benéztem, egyszerűen nem tűnt fel. Pedig ott volt végig az orrom előtt. Az új álláspontom max 50 kHz. Ez alól legfeljebb egy Zerocross által feszegetett inverter + szekunder oldali szabályozás lehet kivétel, mert itt csak az inverteres részen jelentős a freki (amennyiben pufferelt).

Én azon agyaltam már többet, hogy a kimeneti oldalon mi lenne egy esetleges puffereléssel. A szabályzást ki kellene egészíteni egy megfelelően beállított merededekségű visszacsatolással a vezérlőre. A maximális kimeneti áram továbbra is az eddigi primer oldalon kerülne beállításra az áram érzékelő trafóról, a szekunder oldalon pedig egy sima inverteres feszültségszabályzás lenne, de jóval kisebb meredekséggel. (tehát mind a két szabályozást kapja a vezérlő, és vagy az egyik hat, vagy a másik, vagy mindkettő, a körülményektől függően) A gyújtófeszt külön segédtápra bíznám. A dolog szépséghibája, hogy a gyújtófesz és a teljesítmény kimenet csak egy újabb p/n átmenettel választható le, ami ugye + alkatrészköltség és + disszipáció, a hatásfok csökkenésről nem is beszélve (és persze + hő és + hűtés ) Na mindegy, csak elméleti szinten foglakoztam a dologgal, de érdekelnének a felvetések. Hozzáfűznék anyit, hogy két bazi nagy 12V-os akksival (24V) simán megy a hegesztés, ha ívet tudsz fogni. Tehát a bepufferelt energia nem gond. A pufferkondik annál inkább, és a költség tényezője is nagy a megoldásnak. Viszont hatásosabban ér az áram a kábelek végére, mert szinte megszűnik a nagyfrekis vezeték hatás.

900Ft, és ha jól tudom kettő kimenete van. Azaz kettő neoncsövet tud meghajtani. Én is árultam ilyet. Viszont vigyázni kell, mert a neoncső és az inverter közötti kábel hosszára nagyon érzékeny. Olyan mintha az lenne a fojtó, vagy valami áramszabályozó ellenállás. Ja, és nincs kiöntve, beázhat!

Hello.
A kocsimba tönkrement az egyik oldalon a CCLF helyzetjelző lámpám.Az inverter megadta magá.Nem tud valaki egy Kb 1,2 KV-os inverter kapcsolási rajzát.A régi paraméterei:priméren 10.8v-13,2v max 0.85A szekunderen 3W

Mekkora teljesítményű az inverter? Milyen értékű az a biztosíték ami kiolvad?

Nekem pdf? Ki küldte, mikor?
Egyébként csak arra akartam célozni, hogy az max. indukció egy paraméter, de vizsgálni kell, hogy a szükséges rézkeresztmetszet ráfér-e a feritre (max 40-50% réz-kitöltési tényezővel) az effektív áramokat és megengedet áramsürűséget (7-8A/mm2 ?) figyelembe véve. Meg azt, hogy hegesztő inverter nem hagyományos erőátviteli eszköz, itt még az ellenütemü megoldásnál is csak 70% körül van a primer tekercs áram kitöltési tényezője, a két szekunder tekercsnek pedig egyenként 35% körüli Ennek megfelelően nagyobb efektív áram terheli mintha közel 100% lenne a kitöltési tényző és ezért kisebb is a teljesítménye. A forward kapcsolás anyival roszabb ebben a tekintetben, hogy ott a primer tekercs áramának is 35-40% os a kitöltési tényezője, de a szekundernél ugyanaz.
Üdv: P István

Nem jó a módszer. Mindig hátulról előre kell a hibát keresni.
Először az IC-s részek nélkül éleszd. El kell érni, hogy a tranzisztorral kapcsolgatni lehessen a relét, amíg ez nem megy, nincs értelme továbblépni.
Itt a tranzisztor csak egy gyalog inverter, ha leveszed a bázisellenállást a 4027 lábáról, és a testre, majd a tápra érinted, a relének ki-be kell kapcsolni.
Amúgy az IC-s részeknek jól megszűrt tápfeszültség kell, ezt szem előtt kell tartani, mert a brumm megbolondítja az ilyen áramköröket.
Az IC-s részeket külön is lehet ellenőrizni a 4027 1-es lábán (bázisellenállás helyén) feszültségméréssel. Egyik tapsra magas másiktapsra alacsony rajt a feszültség, ha jól működik.

1; Igen, mindig vannak korszerűbb eszközök, csak azok a fránya költségek... A tapasztalat mégis az, más fórumokat is olvasgatva, hogy sokkal macerásabb a hidas megoldás elkészítése. Amúgy én mindig az egyszerűbb megoldásokat részesítem előnyben. De tényleg nem ez a kritikus.
2; Nagy teljesítményt alacsony frekvencián nem lehet kis ferrittel elérni!
Nagyobb frekvencián meg nem lehet nagy az indukcióváltozás nagysága majdnem függetlenül attól hogy ez szimmetrikus vagy féloldalas jellegű. (a ferrit minőségétől függően ez már 20 kHz is jelentkezik, erről rengeteg szép diagramot lehet találni)
És azt kell figyelembe venni, hogy ez az inverter szabályozása folytán kisebb kitöltési tényezővel üzemel az üresjáratnál így ilyenkor a max indukció is kisebb.
De egyébként az igen nagy teljesítményű inverterek más világ: nagy frekvencia, toroid (vagy planár) mag, kis menetszámok és általában 50-50% kitöltési tényező.
És azt sem mondtam-mondom hogy jobb lenne valamelyik, csak más. egy kicsit nagyobb vaskeresztmetszet kell (de nem kétszer!) ugyanahhoz a teljesítményhez.
És mi az hogy jobb? Ebben az esetben szerintem az a jobb amelyik jobban hegeszt, de korrekt kivitelezés esetén mindkettő jól hegeszt, az egyik egy kicsit nagyobb ferrittel a másik egy kicsit bonyolultabb elektronikával.
Üdv: P István

Hogy ne csak én beszéljek ez talán érthetőbb:
Bővebben: Link a 3. illetve 4. oldal az érdekes ebből a szempontból. itt 20 kHz-re ir egy példát ahol a hidas inverter és a forward között a Bmax-nak 67%-os eltérését feltételezi, magasabb frekvencián ez a szám még kisebb lehet. És adjuk hozzá a kettős szekunder rosszab kihasználtságát (nagyobb a effektív áramok miatt majdnem másfélszer akkora az összkeresztmetszete a forward egytekercses trafóhoz képest azonos kitöltési tényezőt feltételezve)
Végső soron 30-50%-ot lehet nyerni a hidas elrendezéssel a frekvencia és konstrukció fügvényében.

Igen néztem. Egyelőre inverter nélkül fog menni, trafóról.
Az én pisztolyom 11 ezer forintba került.

Szia!

Az előző oldalon tettem fel két elérhetőséget a plazmavágóról leír mindent amit tudni kell.
Nézd át biztos érdekelni fog. Én most csinálom az inverter már a vezéelés kész. Az érdekelne, hogy mennyit kérnek egy ilyen kábelért.

Üdv

Szélgenerátor épitésébe fogtam
Rotorátmérö 4m
Lapátok száma: 8
12 méter magason (háztetön)
Mtz traktor generátorát fogja hajtani és egy 12v 155 ah akksit fogok vele tölteni szinuszos inverter 400-500w körüli teljesitményü átalakitot fogok vele használni.
Töltésvezérlö nélkül akarom megoldani nem tudom lehetséges-e?
Még annyit 4 méter rotorátmérö elegendö lesz-e a traktor generátornak vagy még legyen nagyobb?
Szombathelyen lakom tehát abszolute megéri befektetni a szélgenerátorba rendkivül magas a szeles napok száma errefelé.
Már csináltam egy maketett még tavaly tavasszal hogy megfigyeljem a szelet meglepöen tapasztalom majdnem minden nap látom pörögni 5 méter magason van egy oszlopon. Idén határoztam el hogy megépitek egy igazi szélmotort megéri szerintem.

Szia!

Csak kábeled van vagy inverter is van hozzá.
Mennyibe került, és hol vetted. Én is akarok csinálni.

A CD4049 és a balra mellette levő pár alkatrész biztosítja a minusz 5 voltot az ICL7107 26-os lábának.
Kiváltható 1db ICL7660-as ICvel és 2db 10µF-os kondival. De szerintem ezt nekezebb beszerezni, mint egy CD4049-et. (Főleg vidéken)
ICL7660 adatlap. Tipikus bekötése: 13-as ábra. Vagy itt van egy Voltméter_JÓ_RAJZ.jpg, ahol lenézheted a bekötését.

Akkor mégsem érted azt ami a fényképen látható. :no:

A gyújtásban egy inverter is helyet foglal, ami az akku feszültségéből állítja elő a nagyfeszt a trafó számára. Ebben az inverterben van egy hálózati trafó, amire egy tranzisztor kapcsolgatja az akku feszültségét. Na most ez a tranyó nem fért már el a panelen (tudom, át lehetett volna tervezni), ezért a doboz tetejére került. Mivel két lába belóg a dobozba, azokat könnyű volt bekötni, de a harmadikat (kollektor = C) csak a sorkapcson keresztül sikerült. Így már érthető? A "C" itt nem kondenzátort jelent!

Csak most olvastam az utolsó mondatot, hogy tápfeszültség nélkül kellene. Nos ez érdekes feladat.

Ha a két tároló elé beteszünk 1-1 invertert és az inverter bemenetét kötjük a tároló egyik bemenetetére, az inverter kimenetét pedig a tároló másik bemenetére, akkor szerintem kiküszöbölhető a dolog. Ugyanis így ha megszűnik a jel, akkor a tároló visszabillen és ezáltal engedélyezi az eddig letiltott tároló működését.

Lehet hogy valami nem kerek az elképzelésemben, de késő van már.

Érdekes megoldás. Én azt hiszem egy szünetmentes kellene neked megfelelő kapacitással. Esetleg egy színuszos inverter , akkumulátorok és akkumanagement. Így nagyon végig kell gondolni, mekkora áthidalási idők kellenek , mekkorák a terhelések, mennyi töltőáramot termelnek a napelemek és milyen feszültségen.....

szép feladat!

- Ez egy rezonáns inverter rajz. Ha tényleg ezt akarod, akkor a trafó méretezése egy kicsit komplikáltabb lesz a szükséges szórt induktivitás miatt.
A 40kHz-re lehet kapni megfelelő IGBT-t kár emiatt lejebb menni, főleg egy rezonáns megoldásnál.
- A trafók soros vagy párhuzamos kötése a veszteség szempontjából nem releváns (a menetszám és a sodrat elemi szálainak szorzatától függ a veszteség , meg a tekercs hossztól és elemi szál átmérőtől de ezek nem változnak adott méretezésnél, ez a szorzat sem változik ha csökkentem a menetszámot és növelem a keresztmetszetet), inkább azt kell kalkulálni hogy a szükséges menetszámok és huzalátmérők, lehetőleg egész sorokat adjanak ki. A szigeteléseken nem lehet túl sokat sporólni, de nem is érdemes, már az is veszélyes hogy általában végig tekerik a tekercseket, nem hagynak kuszóutat és nem is szigetelik (szigetelő)lakkal.
- A háttal fordított U57 tökéletes és olcsó megoldás a fojtónak, nehezen telítődik, igaz az ETD-vel kisebb a szórás, de akkor sem kifejezetten fojtónak való mert kicsi az ablakkeresztmetszete (nem biztos hogy bele fog férni a szükséges légréshez és induktivitáshoz tarozó menetszám a megadott huzalátmérővel.

Én csak egy valamit nem értek ezeknél a kapcsolásoknál. Amikor a gameport adja a jelet a szintinek, invert+invert, vagyis ugyanazt a jelet kapja a szinti mint amit a számítógép küld. Visszafelé, mikor a szinti küld jelet, optocsatolón keresztül, inverter+inverter tehát nincs inverzió, csak némi késés.
Nade, ha jól sejtem, amikor az optocsatoló ledje világít, akkor a kimeneti oldalán a tranzisztoron L szint van. Ez azt jelenti, hogy amikor a szinti Logikai H szintet ad, a sztg. L szintet kap. Avagy ennek éppen így kell lenni ?

Mint írod egy rezonáns hegesztő inverter képei (korrekt konstrukció) . Ez is lehet egy út, jóval kisebb a kapcsolóelem igénybevétele, kevesebb hőt kell elfűteni, nagyon kicsire lehet elkészíteni. a fojtó is kisebb vagy esetleg tejesen a trafó szórása helyettesíti, de bonyolultabb az elektronika, és kisebb a szabályozhatósági tartománya.

De a forward inverternél amiről általában beszélünk, inkább a szorosabb "kemény" csatolás kell, a kimeneti fojtó és a az áramszabályozás biztosítja a megfelelő karakterisztikát.Szélesebb áramtartományban szabályozható. Másrészt az két fél primer közé tekert szekunder megoldás kisebb veszteségű tekercset eredményez.
Szerintem...