Köszönöm a tippet. Ez a készülék nem nehézipari körülmények között funkcionál, otthon az asztalomon van. Ettől persze még belepattanhat egy levágott alkatrészláb, tehát a felvetés megalapozott. Több megoldás is kínálkozik. Letakarhatom (pl. egy ronggyal), kicserélhetem a felső lemezeket tömörre, de akár a lyukak alá is ragaszthatok például egyrétegű gézlapot, illetve hagyhatom így ahogy van.

A számítógépem házában a szellőzőlyukaknál és ventilátoroknál ehhez hasonló szűrőbetétek vannak. Ez sok port megfog, a porszívó szétszedés nélkül "eléri", és CIROKL által említett balesetektől is véd. Esetleg géz szerű vékony filc anyag is jó lehet a behulló por ellen.
Ventilátor szűrők

Elég aprók a lyukak, ettől sokkal nagyobbakat látni gyári készülékeken. Viszonylag sűrű az építés, biztosan nem árt egy kis légáramlás. Ha kockázatosnak fogom látni a mostani helyzetet, akkor vagy alulról felragasztok egy további szövetet, vagy kicserélem a lemezeket tömörre.
A melegedés szinte semmilyen kiegészítő körülményt nem kíván. Olyan csekély a hőmérséklet változás, amit nem akartam elhinni, ezért meg is mértem a magam módján.
A készülékben egy alulméretezett 250VA-es trafó van. Ezért a kimeneti paraméterek együttes maximumát csak korlátozott ideig képes a labortáp szolgáltatni.
A teljes doboz hálózatból felvett teljesítményét mértem mindenestől (nem csak a labortáp modult), miközben a kimeneten úgy változtattam a feszültséget (állandó terhelés mellett), hogy a kimeneti teljesítmény 50W-onként változzon. Látszik, hogy nem törődtem a trafó túlterhelésével, felmentem a maximumig, mert éppen azt akartam tudni mire számíthatok ilyenkor. A dobozban maradt teljesítmény (Pbe-Pki) 15-96 W tartományban mozgott, amiben minden benne van. A labortáp bordája éppen csak langyos, és 250W felett már a trafó melegszik, a maximumon kb. 10 perces teszt során még bőven az elfogadható határon belül volt (kb. 55-60°C).
A hatásfok a teljes vizsgált tartományban közel 80%, ami szerintem nagyon jó (ismét említem, ez nem csak a labortáp panel, hanem a teljes doboz hatásfoka mindenestől).

Igen sajnos az okozhat gondot ,nekem anno belehullott egy darabka vezeték aztán kinyirta az egész tápot...

Hacsak a hűtés nem követeli meg nagyon akkor a tetején biztos kerültem volna a lyuggatott lemezt, mert tele fog menni porral.

A burkoló lemezeket is beraktam, és a gumilábakat is felragasztottam. Az előlapi védővezetőt majd még egyszer banándugóra fogom szerelni, de ettől eltekintve készen van (már asztalon is találtam neki jó helyet).

Szerintem az itteni csapat ismeri őket és persze még sok további "nagyöreget" akik aktívak és sokat segítenek itt. Mindegyikőjüknek nagy tisztelet! Sokukkal szerencsére akár privát üzenetben, vagy akár személyesen is tarthatjuk a kapcsolatot.

Az a hozzáértés, amit nekem tulajdonítasz, jelentős részben mentoraimat illeti. Itt is köszönöm a teljesség igénye nélkül Proli007 és Skori türelmét és segítségét.

Hiánypótló, ahogy ennyi mindent fejlesztesz, építesz, el nem tudom képzelni, hogyan lehet ennyi szakmai tapasztalatod, energiád, időd. Felnézek és irigykedek rád. Ezt teljes pozitív értelemben. Semmiképpen nem szeretném, ha megbántódnál, vagy visszább vennéd az aktivitásod ezzel kapcsolatban.
Valóban kevés valódi, és még kevesebb ilyen szintű építést látunk. Úgyhogy hajrá, csak így tovább!

Igen, sajnos nem a lényeg kerül megítélésre (habár kinek mi a lényeg).
A másik helyen a dobozolási megoldás megmutatása volt a szándékom, részben rávilágítva milyen jól szervizelhető a helytakarékos elrendezés ellenére. Itt pedig az áramkör beépítésének a módját akartam láttatni.
De ha ez így bántóan terjengős, akkor a jövőben majd egy helyre korlátozom magam. Nekem egyébként úgy tűnik, kevés valódi építés jelenik meg, több volt az ilyesmi régen.

Már egy másik topikban mutattad...
Ott is a tápcsati pozíciója pro és kontra "érzelmeket" keltett, ahogy itt is...

Nálam helyhiány van az asztalon, viszont mögötte elférnek a betáp kábelek.
Nem is jutna eszembe egy potencionálisan. + veszélyforrást az orrom elé / könyökem, pákám közelébe helyezni.

Amióta Puskás Ferenc feltalálta a telefonközpontot, két iskola halad egymást nem legyőzve a kábelezéssel (merthogy rengeteg kivezetést belül is, meg kifelé is végezni).

Van a "mindent hátra".
Cserébe gyönyörű ránézve a szekrény.
Sajnos rettenetesen bonyolult a hátlap nyák, és nem lehet a szekrényeket egymásnak háttal felállítani, sem a falnak tolni.
EWSD

Van a minden kifelé menő vezetéket előre.
Cserébe amikor összeszerelték, akkor néz ki még valahogy, minden átalakítás után egyre rondább lészen. Cserébe fenekével a falhoz és egymáshoz is állítható, nem kell körbejárni.
AXE

Igazságot nem szeretnék tenni, van akinek a miniszoknya tetszik, van akinek a forró nadrág.

Azért szolgáltassunk igazságot neki, nem ő volt az egyetlen aki az előlapra tervezte a betápot: FOK-Gyem TR-9253

Nekem a hátlapon van a betáp ... amikor feltettem az asztal fölötti polcra és be akartam tolni a falig, na akkor szentségeltem ... 5cm hiányzott ...
Most meg ki akartam venni ... persze a betáp vezeték valahol beszorult ... így visszarakáskor majd szabadíthatom ki hogy vissza tudjam dugni.

Szóval lehet nem is olyan elvetemült ötlet az előlapra tenni a betápot!

Szép munka! Nekem picit életidegen az előlapon a betáp, de meg lehet az előnye is biztosan.

Így már értem.

Megtisztelsz a véleményeddel. Nem akarom senkinek ajánlani ezt a fajta az előlapot, de a saját szempontomat megosztom magyarázatként. Valóban vannak színes foltok az előlapon, amik a látásom fogyatékosságait igyekszik kompenzálni. Valamiért nekem a feszültség a zöldhöz az áram a piros színhez kapcsolódik. Következetesen ilyen színűek a mérőegységen is a mennyiségek mérőszámai, és az ezeket állító kezelőszervek is ilyen háttéren vannak.
Arra számítok, hogy ez a többlet információ biztosan nem árt, de talán kis mértékben segíti a könnyebb kezelést, hozzájárul a kényelmesebb használathoz.
(Látszólag villódzóan és harsányan színes életünk valójában úgyis egyre szürkébb, ezért nem árthat egy kis színesség.)

Profi, ahogy tőled megszoktuk. Nekem továbbra is csiricsáré ez az előlap design, de nem nekem kell tetsszen.

Elkészült és dobozba is került.
Jelenlegi trafójával van egy elvi teljesítmény korlát, de ez engem nem zavar (ha szükségét érzem, elfér egy ideális trafó is benne).

Köszönöm! Hálám örökké üldözzön!
Elkezdtem átlapozni a 843 oldalt, hogy hátha megtalálom valahol, de megmentettél pár nap keresgéléstől.

Szia!
Az általam összeszedett anyag itt van:
SMPS labortáp II
Üdv: Alex

Valakinek esetleg megvan lementve az smps labortáp ll. kapcsolási rajza?
Attila oldalán még nem elérhető sajnos...

Egy üzenetben válaszolva a többi fórumtársnak is:

Suba53 - a rajzról tényleg lemaradt némi vezeték - puszta sietségből és hanyagságból -, de a szekunderek "lógó" kivezetései mennek a bekötöttekkel szorosan egymás mellett a helyükre elnézést, valóban megtévesztőre sikeredett az ábra.

Alkotó - , a Graetz után lesz puffer/szűrés, csak a fent említett okokból ezeket se rajzoltam be.

exabit - köszönöm a tanácsot, legközelebb körültekintőbb leszek.

Mennyi gondot tud okozni egy félinformációkkal teli ábra. Igyekszem majd a jövőben ezt elkerülni

Pontosítok: és ez még csak arra vonatkozik ha hídegyenirányítás és pufferelés után akarsz kivenni a trafóból 150W-ot. Ha a labortáp panel kimenetén akarod kivenni a 3 ampert akkor még nagyobbra célszerű méretezni a toroidot.
Én kisebb feszültségre (30V/3A) építettem meg ugyanezt, mert a toroidom csak ennyit tudott. Ha ezt a labortápot 3 amperrel terhelem a kimenetén, akkor az egész táp 125W/150VA-el terheli a hálózatot.

Csak apró megjegyzés, de egy 150VA-es (illetve 2x150VA) trafó picit szűken van méretezve egy 150W-os táphoz, ami adott esetben kb ~185VA-el is tudja terhelni a trafót.

Én úgy értelmeztem, hogy egy utas egyenirányítást akar mind a két 12V-os ágon.
Erre vonatkozott a megjegyzésem.
Ezért zavaróak az ilyen fél információt tartalmazó ábrák.

Nem értem amit írsz, pontosítanád?
A panelen rajta vannak a diódahidak, és a kötések is.
A trafóról éppen a rajz szerinti szekundereket kell csak bekötni (az igaz, hogy a szekundereknek csak egyik vezetékét látjuk, de én oda tudom képzelni a másikat is).
A mérőegységhez diódahidat rajzolt (ez a jel azt jelenti). A stabilizálás akkor lényeges, ha magasabb a feszültség, mert a mérőegységnek van saját stabilizátora. Egy kis szűrés az valóban hiányzik innen.
Mellékeltem egy kis részletet a bekötésből.

Ismered azt a mondást, hogy az ördög a részletekben lakozik?
Ez a rajz így önmagában semmit nem árul el az elképzelésedről, főleg úgy, hogy a trafó kivezetések felét sehova nem kötöd. Valamint a nagyvonalú blokk vázlatról is hiányzik a lényeg.

Ha megnézed az eredeti elvi rajzot, akkor látszik, hogy a kétutas módon egyenirányított 12V a fő táp pozitív ágához képest ad negatív segédtápot.
Ha ezt egyutas egyenirányítással akarod helyettesíteni, akkor a 12V-os trafó ág egyik pólusát a fő táp pozitív ágához kell kötni, és a másik ágon egy negatív egyutasan egyenirányított feszültség adja a segédtápot.
Ha a ventilátort szabályozva akarod, akkor az eredeti elvi rajz szerint érdemes használni. Ha csak fixen bekötve, akkor mehet úgy ahogy elképzeled.
A műszer tápját én rendesen Graetz-el, stabbal ( 9V DC ) építeném ki. Bár az egyutas egyenirányítás sem rossz, de sokkal nagyobb a ripli rajta.

Szóval valami ilyesmi lenne a terv. Elnézést a hanyag blokkvázlatért, csak szemléltető célzattal készült.