Az lme49710 vagy az opa1611 műveleti erősítőket próbáltad?
A v3 hangzása miben marad el a vf4 vagy a vf2-től?
Esetleg hogyan lehetne még tovább javítani.?
Most hétvégén akarom megépíteni a vf3-at. Rendeltem hozzá tl071, ne5534, opa134..

Sok víz lefolyt a Dunán, már azt hittem sosem lesz meg…
A fiam végre segített a duál FET beforrasztásban. Neki jobb a szeme (meg más is).
Szóval lendületet vett a dolog. Azonban a foglalatba forrasztáshoz használt munkapad elveszett, így újat kellett gyorsan csinálnom. Hátra van a védelem felszerelése, és a beállítások.

Megkezdtem a szerelés előkészítését, ami bontással kezdődött, majd ezt a szerelvény alaplaptól teflonnal való elszigetelés kivitelezésével folytattam. És szemrevételeztem, hogy nagyjából elfér e minden a panelen…

Elkészültek az elvi rajzok.
Sajnos a jobb oldalt nem tudtam csak Word-ben feltenni.

A VF4 aktualizált felújítási terve
Mivel az előzményekből világossá lett a digitalizáció elhalasztása, maradt a két bemenet, az erősítőpanelek módosítása, és az előlap ehhez való átalakítása minimál igény mentén.
Nagyon magára maradt szegény előlap a mindenféle régi elképzelés luggatásával, hogy majd úgy is rendesen megcsinálom szlogennel. Hát ez most is csak alkalmi, de legalább nem olyan ronda lesz.
Az összevissza furkált farostlemezre ragasztottam egy 6 mm-es rétegelt lapot, hogy az ementáli jelleget megszüntessem, majd a maradék glazúrral lekentem. Betájoltam szemre a potit, és kifúrtam a homloklapot a közvetítő rúdnak. Elgondolkodtam azon, hogy a védelem állapotjelzőjét hogy tudnám úgy megoldani, hogy ne legyen olyan ronda a kinézete, mint eddig.
A „túrkálóba” menve megláttam egy régi plexigyűrűt, és egy hajdani fa tekerentyűt hozzá. Nézegetve őket, támadt egy ötletem… Vertikálisan a gyűrűt alulról felfútam az erősítő homloklapjára, és horizontálisan kétoldalra meg a kétszínű ledeket. Alulról is, meg felülről is egy kis fehér rongyra bíztam a fényvisszaverődést, és a visszajelző ezzel meg is volt. Ráadásul nem is olyan rondán nézett ki, mint eddig.
Már csak a poti rudazatát kellett megoldani. Jobb híján erre egy 626-os csapágy látszott alkalmasnak, csakhogy ez lötyögött a plexigyűrűben. Így támadt egy ötletem, és teflonszalaggal szorítottam bele, mivel ez volt itthon. Ezzel a poti rendben is volt. A közben elkészült kapcsolóbak, kapcsolóval, és életre kelt egy rúd segítségével az előlapon. A mechanika kicsit ferde lett ugyan, de ez nem jelent semmilyen használhatósági gondot.
Itt jegyzem meg, nem biztos, hogy a bak forrasztgatásával igazgatott mechanika megérte volna, hogy esetleg a fólia levált volna a hőtől az üvegszálról, és csinálhattam volna újat belőle.
Következhet a kapcsoló, és a poti bekötése, és az erősítő panelek áttervezése, kivitelezése.
Ezek átalakításának szempontjai: a paneltől elszigetelt légszerelés, Dale CPF ellenállások alkalmazása és a nyugalmi áram potijainak felülre szerelése a kedvezőbb beállítási lehetőségek miatt.
A tápoldalon, lehet, hogy Schottkira cserélem a diódákat, de a többi marad, mármint a 4x5db csillagba kötött 2200uF.

Nem igazán ez a téma, de... Mi tévét set-top box+ 24'-os monitoron nézzünk. A Popcorn A410 a media player. A VF4-ben külön DAC lesz. A mostani DAC az EVAmp-TB-ME fejhallgatóerősítőm része.

Nem nagyon értem mit akarsz. Nem tudom mit mivel akarsz összekötni.Írd már le légyszi.
Mert a tv hangja megy a vf4re, ezt értem. Külső dac megy a vf4re rca-val (gondolom én) ezt is értem. Media player a számítógépen fut nem? Arra meg azt mondtad a, hogy a pc-vel semmi gond.

Tudod nem muszáj egyformán látnunk a dolgokat. És Te sem láttad át ennek a részletnek az egészét, aminek csak egy része a VF4. A media player-be a legjobb digitális hangot nem "belevinni" akarom, hanem "kivenni ", mivel a külső DAC-omnak jobb a hangja az Popcorn A410-nél .

Teljesen felesleges tv hanghoz meg a media playerhez hdmi-n vinni a hangot. (Ha a vf4 helyett valami házimozi erősítő lenne akkor igen). Sztereoba hallgatod, innentől kezdve rca és este van.

Állítólag Te értesz hozzá... Akkor nem értem mi a gondod ezzel. A PC-n semmi gond nincs, mert feltelepíted az az USB kártya szoftverét, kikapcsolod a hangkártyát, és megy a dolog a CD játszó, és a youtube esetében. A HDMI-hang a tévéhez, meg a média-playerhez kell. Mi ebben az érthetetlen? És ha ezt sem értenéd a tévéhez azért kell, mert a tévéhangot is a VF4 biztosítja.

Mivel nem vagy hajlandó beszélni, megnéztem a kínálatot: a PC felőli oldalra gondolhatsz, mivel a külső USB-s hangkártyáknál vagy átalakítóknál megjelent az általam "speciálisnak" nevezett "IIS a HDMI-n" kimenet. Elsőre 50-100 dollár közt láttam, tehát lejjebb jött a már az überhifiből a valószínűleg hétköznapinak számító eszközök közé - elterjedtségtől függ.

Ezzel csak annyi a baj, hogy ha eleve USB-ről indulunk, akkor a sebesség szempontjából már semmi értelme a HDMI-nek. : -) Jobb a kényesebb, ütemezett szakaszt a DAC-hoz közelebb vinni-tartani, ha már nem átalakítás nélkül jön az IIS valamilyen komoly lejátszóból. Másfelől a DAC oldalán akkor is kell egy másik átalakító, ami ha egyszerűen USB-s, akkor feleannyi eszközt kell vásárolni. Mivel az USB is bőven elég lehet bármilyen gyors hangátvitelre - kérdés, melyik sebességű USB. Nekem még DSD256-ot is tudó USB-s DAC-om van, szóval nem tudom, mi volt a cél...

Fárasztó vagy! Már megírtam az előzőekben. A HDMI felületen a legnagyobb a digitális hang sávszélessége.

Rádugható panel kivitelben, vagyis kiegészítőként is sokféle készült belőle - csak egyszer kell utánanézni egy kicsit. Ilyenem van nekem is, a linket csak érdekesség kedvéért hoztam.

Annak idején az Amanero volt egy másikfajta USB-IIS adapter más chippel szintén DAC-panelre rádughatós formában. És mi van a HDMI-vel?

Ezzel itt nem meditálnék hosszabban. Meg kellet volna nézned jobban, amit írtam. Ugyanis az USB panel, csak a DAC panel kiegészítője esetemben.

Akkor egy szerényebb kivitelű adaptert néztél, ahogy én is olyat vettem valamikor, de létezik extrákkal is: https://www.magnahifi.com/shop/sx-f1-singxer-f1-digital-interface-s...,75,76 : -) Az XU208 a chip neve, rosszul írtam.

"Másfelől az XU208 pontosan egy USB-->IIS átalakító (panel), méghozzá gyakori és olcsó"
15 ezerért bárkinek utánavágják!

Kevés az információ, de szerintem több minden keveredik:

- az ES9038q2m DAC chip (is) csak IIS és DSD bitstream-eket képes fogadni, amik folyamatos, ütemezett adatok, vagyis nem közlekedhetnek kis csomagokban, strukturáltan. Ha az adott DAC-panelen van optikai bemenet, az máris egy átalakító,
- így függünk az optikai átalakító minőségétől (pl. a jitter, mert szintén ütemezett, csak kicsit több metaadatnak tart fenn helyet).

Ami a HDMI-t illeti:
- HDMI _kábelt_ szoktak használni egyes (végül is speciális) hanglejátszó készülékek, de azon kép nem közlekedik, csakis speciális, IIS formátumú bitstreamek, mert jók a kábel elektromos tulajdonságai, ez a magas szint, nem gyakori,
- egy normál képátvitelre használt HDMI kábelen ismerten közlekedik hang is a kép mellett, amit a konzumer eszközök dekódolnak (közlik a hosttal, hogy milyen formátumokat fogadnak el, és pl. egy PC hangrendszere ahhoz igazodik), ez viszont nem lehet IIS vagy más ütemezett átvitel, mert kisebb darabokban közlekednek a képtartalom mellett,
- vagyis a speciális, IIS-re használt HDMI kábel nincs köze sem a normál kép+hang átvitelére szolgáló HDMI kábelhez, sem az USB-n (UAC-n) alapértelmezetten közlekedő LPCM-nek vagy a tömörített formátumoknak.

És itt jön ez a dolog, ha jól értettem, a képzeletbeli HDMI-->USB átalakító, amiben van egy HDMI hang-kliens (az nem gond), ill. egy USB host (ami viszont önmagában sem gyakori), és aminek nem lenne értelme, hiszen csak azért alakítanánk át USB-re akár a speciálisan hangra használt, akár a konzumer HDMI kábelen jövő adatokat, hogy aztán egy újabb lépésben, a DAC részének tekinthető USB-->IIS átalakítóval kapjuk a végleges formát, amivel táplálni lehet a DAC-ot...

Másfelől az XU208 pontosan egy USB-->IIS átalakító (panel), méghozzá gyakori és olcsó - ami a kérdés, hogy az az IIS, ami kijön belőle, alkalmas-e egy adott DAC meghajtására. Az ES9038q2m-hez annyira alkalmas, hogy ezzel a párosítással gyártanak népszerű és viszonylag komolyabb audio eszközöket.

A másik probléma a hangformátumok környékén levő elvárások szoktak lenni a még nagyobb órajel meg a még több bit irányában (amik sokszor divatvezéreltek, de hát sok mindent ki kell próbálni), ezek miatt szoktak egy-egy eszközt nem megvenni, másikat keresni. Az ES9038q2m 384 ksps-ig, ill. DSD256-ig működik, szóval nem lehet rá túl sok panasz - az más kérdés, hogy ez az összeállítás azért nem a nagyon magas high-end.

De a világ nagy, az ember mindig tanul, még bármi kiderülhet.

Hogy mit? Az ES9038q2m DAC-omhoz minőségi digitális hang sávszélességet. Ugyanis az I2s bemenete tudja a legjobb minőséget. Hogy ez ne a levegőbe lógjon, tapasztalataim szerint már a optikai bemeneten jobban szól, mint a Popcorn A410 analóg hangkimenete, ha az optikai porton hallgatom. A VF4-ben az USB bemenet azt jelentené, hogy megszűnne az erősítő mögött a kábeldzsungel, és a hang a képpel szinkronizálva lenne, így nem kellene az erősítőn bemeneti váltó. Persze ez csak nálunk lenne célszerű...

Nem tudom pontosan, hogy mit is szeretnél a HDMI-USB átalakítóval, de ha hangot csiholnál, akkor egy olcsó HDMI->VGA konverterrel megoldható. Olyat kell választani, amin van analóg hang kimenet is.

Eljárt felettem az idő, nehezebben jár a kezem, de erőt véve magamon belevágtam a folytatásba. Találkoztam egy régi ismerősömmel is, aki segített abban a bizonyos HDMI-USB digitális hang problémámban. Boldogság ebből nem lett, csak tájékozottság, ugyanis kiderült, hogy az X-mos 208 USB panelt érdemben csak egy "gyári" átalakító tudná kezelni több százezres áron. Nos így ez most arrébb került, és ideiglenesen lefokoztam a három bemenetet kettőre, amit az általam megszokott kapcsolóval fogok váltani. Megmondom őszintén kevés energiát, és időt szánok e dologra, így úgy fog kinézni, ahogy, de a működése milyenségét nem tévesztem szem alól. A képeken a bemenetváltó kapcsoló mechanikai megoldása látható. Megjegyzem a kezelőszervek az alaplapról a hátfalra kerülnek. Ezen belül, a huzalozás után az alps pórvédőt fog kapni.

Az előzmények után…
Történt ez a legrosszabb időben, amikor a hibridem még kész sincs. Így csak belenéztem, és konstatáltam, hogy egész jól építettem meg úgy nyolc évvel ezelőtt. Az idő nagy úr, és így azóta sok új információhoz jutottam e tekintetben. Vagyis akárhogy sajnálom az előző verziót, át fogom öltöztetni. Az eddigi igények alapján felesleges lett a három analóg bemenet, kapcsolóval. Mivel én nem használok árnyékolt vezetéket a bemenetnél, az emiatti rövid vezetékezés a kapcsoló és a potméter között, annak minden mechanika nyűgével érintett. A jelenlegi elképzelésem szerint a bemenetek módosulása egy analóg és egy USB portra egy átkapcsolóval lesz a hátlapon. Ezáltal feleslegessé válik hátul 3 RCA kábel. A potit alpsra cserélem egy szál kezelőtengellyel.
Az RCA csak tartalék nem várt körülményekre, mivel az USB-re bíznám a bemenetek kezelését a monitor HDMI csatlakozóján át. Ehhez azonban még kellene egy HDMI-USB digitális hangadapter…
Egyéb módosítás lenne, a hidak Schottkyra cseréje, a paneltől elszigetelt kivitelezés, és mechanikailag a védelem visszajelzésének a hangerőszabályzó gombhoz való szerelése.

Mély fájdalommal tudatom a fórumtársakkal, hogy családunk hű társa, hétköznapjaink szórakozása, tévénk hangja, nem érte meg a 8 évet. Ugyanis rövid szenvedést követve kimúlt VF4-es erősítőm.
A jobb oldalával már vagy egy éve végzett egy szikrázással egy beleesett csavar. Most éjjel meg a másik oldala távozott egy nyögéssel, és a védelem borított rá szemfedőt. Utolsó szava valami ilyesmi volt: cudarul bántál velem gazdám, le vagy …
Tisztelegtem előtte a gipszes kezemmel.
Béke poraira!
Illetve mégsem lesz sokáig a porainak béke, mivel vár rá a reinkarnáció!

Volt már erről szó. A másik oldalon szerintem egyetlen érv van: az adott végtranzisztor SOA-ja.
Például egy 70 fokos lapkahőmérsékletű 2SC5200-ast jó eséllyel megvédi az F2A-es biztosíték.
De nem egyszerű jól méretezni egy végfokot ha a tápsínbe betett biztosítékra bízzuk a végtranzisztorok és a hangszóró életét.
Egyszeres tápnál működik a dolog. Nálam 5A-es "biztit" olvaszt ki két pár IRFP240/9140
(kb. 120A csúcsárammal) és nincs is más túláramvédelem (az elektronikus védelmeket végül nem kötöttem be, nincs szükség rájuk).

Amennyire követni tudom az ezzel kapcsolatos hitvitákat, két fő érvük van a biztosítékot ellenzőknek (most az érintkezési hibát ne vizsgáljuk, azt tekintsük kivitelezési hiányosságnak).
- A biztosítéknak jelentős ellenállása van, ez még változik is az áramtól függően, így feszültség esik rajta. A jelentős az valami olyasmit jelent, hogy a vezeték ellenállásával jól összemérhető.
- Például végerősítők tápágában elhelyezve nem képes megvédeni a erősítőt, mert a kiolvadási ideje az nagyobb mint ami a félvezetők tönkremeneteléhez kell.
Ebben én nem tudok állást foglalni (mert azért a másik oldalon is vannak érvek), de ha ezek a koncepciók helytállóak, akkor valóban megkérdőjelezhető a végerősítők DC vonalán való felhasználás.
Valahol a végletek között lehet az igazság, és akkor tudunk jó döntést hozni ha igyekszünk pontosan megfogalmazni egy adott helyre milyen célból tennénk biztosítékot.
Szerintem Cirokl áll közel az igazsághoz, elegendő/célszerű a váltó oldalon "védekezni", mert így a puffer képes helyrehozni az esetleges problémákat.

Szerintem akkor is van, de jelentéktelen mértékű. Hívőket meg is sarcolják Bővebben: Link

Hangsúlyozod a biztosíték esetleges érintkezési hibáját (ami természetesen lehetséges), mint káros körülményt a végeredmény szempontjából. Ennek kapcsán kérdezem, ha kizárjuk az érintkezési anomáliákat (beforrasztjuk az érintkezőbe a biztosítékot), akkor nincs kártékony hatása? A biztosíték sajátságos paraméterei nem károsak? Persze a kérdés csak elméleti, de szívesen olvasnám a véleményedet.

Idézet:
„Egyrészről biztitartóból van vagy 100 db, sose használom el.”

Ezekre érdemes figyelni, minőségük nagyon elronthatják az erősítő hangját!
Nem megfelelő érintkezés esetén, komoly hatásuk lehet!
AC-ban elhelyezve kevésbé lehet káros hatása (de jobb csak a szükséges helyeken alkalmazni), mivel van néhány elko, kondi utána, ami valamivel csökkentheti az okozott kontaktus hibát.

Egyrészről biztitartóból van vagy 100 db, sose használom el. Szóróm frutti helyett.
Másrészről Az AC vagy DC védelem döntése részben konstrukciós kérdés, (élesztéskor pl. jó csatlakozási, ill. mérőpontok) másrészről, nem kell túláram esetén az áramkörnek még a pufferelkókban tárolt energiát is kisütni.

Ha már biztositék akkor az AC re , .

Lehet találni védendő vonalakat ha keresi az ember.
Én arra céloztam, van egy másik nézet is, ami nem látja indokoltnak a biztosítékokat. Ők úgy vélik, egyetlen biztosíték kell (vagy még az se), ami a trafó primer oldalán van, és egyetlen feladata a tápláló hálózat védelme. Valószínűleg a két véglet között van valahol az igazság.