A védőföld az inverteremre rá van kötve, a nulla is, a fázis ráköthető lenne, de december óta nincs rákötve, és nem is lesz. A bypass üzemmód nem tud így működni. Ha a bypass szükségét érzem (pl a napokban az akku 50% környékére merült), akkor kézzel kapcsolom át a fogyasztókat a hálózatra.


Na ezt nem csinálja így...
Ebben az állapotban az inverter kimenetei nincsenek kötve se nullához, se az inverter házához (ami védőföldre van kötve), hanem lebegnek. Az előbb megmértem, a védőföldhöz képest az egy pont 14V-ot a másik 32V voltot mutat éppen. Egymáshoz képest ott van a szép 230V (most éppen mennek róla a fogyasztók).
Az érintésvédelemmel nem lenne baj bypass esetén, a kérdés akku üzem esetén merül fel, mert akkor az előbb leírt állapot van. Azt nem próbáltam ki, hogy mi lenne, ha az egyik kimenetet összekötném a védőfölddel (és vele együtt a hálózat nullájával, mert ugyanakkor az akku negatívja meg galvanikus kapcsolatban látszik az inverter házával is. Nem szeretném tönkre tenni az invertert sem. Nincs kapcsolásom az inverterről, végig bogarászni meg nincs kedvem, ezért fogok utána trafót kötni, annak az egyik kimenetét már nyugodtan köthetem a védőföldre, a hálózat nullájára (megfelelő ponton). Így ugyanolyan hálózat lesz, mint a szolgáltatói hálózat, csak akku betáplálással.
Tegnap (Régi motoros javaslata után) a RumlisGarage csatornán néztem egy videót, ami a szigetüzemű inverterek érintésvédelmi kérdéseit boncolgatja. Kb. 7 perc után kezd ezzel foglalkozni, előtte rövid ismertetés van a TN-S, TN-C-S hálózatokról. A videó végén, úgy 24 perc környékén az is szóba kerül, hogy sok inverter kimenetét nem szabad összekötni a védőfölddel, és arról is beszél, hogy miért.

Elég érdekes invertered van. Ha rá van kötve a bemenetére a hálózat is (rá van ha jól tudom), akkor annak az inverternek kutya kötelessége ugyanúgy viselkedni mint a hálózatnak, máshogy nem is lehet, hiszen, amikor bypass-ba vált, akkor csak egy az egyben átengedi azt magán.
Tehát, amikor az inverter adja a kimenő feszt, annak akkor is úgy kell kinézni, hogy L, N, GND azaz fázis, nulla, védőföld, meg akkor is, amikor a reléje bypass-ba kapcsol, és átengedi magán a hálózatot.
Eleve elő van írva, hogy mind az inverternek, mind a napelem tartó konzoljának be kell lennie kötve az EPH-ba, ha az nincs, meg földelés sincs, akkor kell csinálni neki. De ez az inverter leírásában is benne van. Nálam éppen így működik, ha rámérek az inverter L (fázis) kimenete és a védővezetője közé, ott ugyanúgy ott van a 230V, tehát ugyanúgy alkalmazható rá bármiféle hagyományos érintésvédelmi megoldás.

Eleve nem kezelhető ilyen esetben földfüggetlenként az inverter, mert amint bypass-ba vált már nem földfüggetlen, illetve akkor sem, ha valamelyik fogyasztó fém része valami oknál fogva pl. hiba miatt a földre kerül. Szóval egyáltalán nem értem ezt a trafós dolgot amiről beszélsz.

Tudsz írni pontos típust? Egy 2-3kW-os trafós inverter elég súlyos lenne, leszakítaná a falat (Így meg a trafó lesz súlyos...).

Akkor már nem lett volna értelmesebb a kínai inverter helyett egy trafós invertert használni?
Pl Victron... Persze úgy lett volna "némi" felára, de ha ilyen paranoiás vagy...

Az inverter után a trafód folyamatos fogyasztód lesz ha a trafó uán ne fog semmi fogyasztani akkor is.Ez napelemeseknél hatalmas pazarlás.És most nehogy azt mond hogy a nap ingyen van,mert nem igaz.

Félreértetted, nem előtte, hanem utána lesz a trafó.
Azért gondoltam így, mert nem vagyok teljesen nyugodt a kínai inverterem biztonságosságában. Ahogy írtam, az inverter kimenete galvanikus kapcsolatban van az akku bemenettel (ez a dobozon belül van valahogy összekötve). Az inverter kapcsolási rajzát nem ismerem, nem tudom, hogy egy esetleges hiba milyen veszélyt jelentene, ezért inkább biztosra megyek.
Az érintésvédelmet, meg az áramvédő kapcsolót csinálom ugyanúgy, mintha hálózat lenne. Csak itt nem az áramszolgáltató transzformátorából jön az energia, hanem a nálam lévő trafóból, amibe az energiát egy inverter tolja be. A végén az érintésvédelem, túláram védelem ugyanolyan, vagy jobb lesz, mint a hálózatból kapott energia esetén.

Amit nyer a réven elmegy a vámon.
kendre:Kifejtenéd bővebben hogy mi értelme egy inverter elött egy transzformátornak?Olyan hülyegyereknek magyarázzuk képp.Azon kívűl hogy rendesen eszi az áramot mint Atis írta.
Meg hogy úgy csináljuk meg mintha a hálózat lenne,de ez nem hálózat hanem sziget!!Ilyen dolgogat hogy ÁVK meg trafóután földelés inverter akku nullával összekötve?Hátha tanulok valamit húsz év sziget után.

Szia!
" A 30 mA-es ÁVK-nak meg pont ugyanúgy kell működnie"
Ha a trafó 230v-s szekundere, egy pontban földelt,mint a TN_C_S esetében.

A kismegszakitó ritkán fog működni, de az inverter védelme igen. sajna nincs 0.5A --3A -s
kismegszakitó a boltokban.

Egy ilyen 2kW-s trafó azért 16 óra alatt szépen fogyaszt üresjárásban is, és 1/3 ad terhelésig.
pár db 300-800W -s toroid trafóval tapasztaltam a napi 0,7--1,1kWh "önfogyasztást".

De szépen torzitja a szinusz jelalakot is.

30 mA-es lesz. Ez egy 2kW-os transzformátor, kb. 9A névleges terhelhetőséggel. Az, hogy a transzformátor előtt mi van, már szinte mindegy. Egyébként egy trafó utáni zárlat esetén valószínűleg az inverter elektronikus védelme rögtön leold (hacsak nem romlott el), hamarabb, mint a trafó utáni kismegszakító. A 30 mA-es ÁVK-nak meg pont ugyanúgy kell működnie, mintha hálózat lenne előtte.

Egyelőre még nincs nálam a szett csak fejben próbálom összerakni illetve az anyagi kerethez igazítani az elképzeléseimet, ezért is vagyok kíváncsi mások meglátásaira. Van napelemes ismerősöm, de ő ragaszkodik a saját elképzeléséhez ami alsó hangon is milliós nagyságrend és az életben nem fog megtérülni. Mivel a villanyszámlánk sem túl magas, de a klíma és télen a hősugárzó sokat odatol neki, így ezért is próbálok valami kompromisszumos megoldást találni.

Ezzel a szettel szemezek. Az inverter pontos tíupást nem tudom, legalábbis a leírásban nem szerepel.

inverter Ha tényleg ezt adja hozzá, akkor ez lenne az az inverter. De semmi tipusszámot nem találok.

Az inverter különben lekapcsol egy bizonyos akkufeszültség alatt, és van valami hiszterézise a visszakapcsolásra? Ha igen, akkor a kimenő feszültségével egy mágneskapcsolót lehetne működtetni, ami elengedéskor a hálózatra kapcsolná a fogyasztókat.
Ha írtál volna inverter típust, jobban tudnánk segíteni...

Igazából a kivitelezés, tervezés nem lesz gond, hanem maga az eszköz ami az átkapcsolást elvégzi, olyat keresek amiről már van tapasztalat, vagy arra vagyok kiváncsi, ki hogyan oldotta meg a szigetüzem hálózat közötti váltást. A szetthet adják az érintésvédelmet és a szondát is. Csak az inverter nincs semilyen kapcsolatban a hálózattal. Kimondottan olyan helyre ajánlott, ahol nincs áram. De többen írják kommentbe, hogy klímát stb. használják róla.

A relével gondolom erre gondolsz. Erről olvastam hideget meleget, hogy hamar tönkremegy a sűrű átváltástól.

Maga a kivitelezés stb nem okoz gondot, inkább az eszközön van a hangsúly. Sajnos az inverter nem támogatja ezt a módot, mert nem a drágábbik fajta.

Sajnos nincs rajta automatikus váltó mód, olcsóbb 2kW tisztaszinuszos inverter lenne a csomagban. Ezért tettem fel a kérdésemet.

Van ma már egy különleges relé amiben van egy teljesitménykapcsolo meg egy 230 voltos tápegység. Ez ugyan arra lett kifeljesztve, hogy ha nincs hálozat automatikusan az inverterre meg az akkura kapcsoljon. De neked is jo lehet, ha a táp bemenetet a szigetüxemü inverterröl hajtod meg, és amikor az már nem tud villanyt termelni, akkor leesik az átkapcsolo relé és átkapcsolja a belsö hálozatot a külsöre.
Ha az inverter ujraindul, akkor meg visszakapcsol az inverterre illetve az akkura.
De azért nézd meg hogy müködik az invertered mert lehetnek olyan opciok is, hogy melyik kimenetnek milyen a prioritása, pl elöbb az akkukat kell tölteni vagy forditva.
A másik dolog, hogy ennek az átkapcsolonak az ora meg az FI között kell lennie, hogy hiba esetén ténylegesen áramtalanitsa a hálozatot függetlenül a külsö hálozattol meg az invertertöl.
Ha az inverter müködéséhez kell külsö hálozat is ( sok ilyen van) akkor abban a speci kapcsoloban van egy extra relé kimenet alacsony feszültségre, ami az inverterrel közli, hogy milyen üzem van.

Az inverter tudja ezt, van hálózati bemenete is ahova rákötöd a hálózatot, és ha nincs semmi más mert a nap sem süt meg az akku is lemerült akkor egy relé átkapcsolja a kimenetet a hálózatra.

Elvileg igen, de a gyakorlatban sosem próbáltam. Illetve azt sem tudjuk, hogy az inverter mit szól ekkora meddő terheléshez. Lehet, hogy szó nélkül viszi, de az is lehet, hogy esetleg nem igazán szereti...
A meddő kompenzálással nem erőlködnék, az esetleg további problémákat vetne fel.

Azért jó pár helyen megfordultam ritkán láttam 3 fázist 1 normál családi házban. Lehet az újépítésű igen de többségben csak 1 fázisok vannak. Aztán mit ér el a 3 fázissal? Ha nem tud aszinkront az inverter(ezt se nagyon hírdetik) akkor megint ott van ahol a part szakad nem termel semmit. Amúgy sem érdemes feltermelni a hálózatba mert 5ft az semmi(majdnem csúnyát írtam). Az a plusz költség és idegeskedés sosem fog megtérülni amiért 3 fázis van és a szolgáltatónak tölti fel. Jöbb kiépíteni egy hibrid rendszert és ha kell arról tölteni az aksit mikor minden más szakad.

Igen így raktam mind két+ágba.Akkor az inverter a gyengébb vagy is az árnyékolt sorra akar beállni?És ezzel a teljes napot kapót meg lerontja?Akkor lehet visszaállok a négyes sztringekre.Érdekes hogy a 2x4 déli és az1x4 délnyugati nem volt dódázva mégis rendesen működött.Meg kell néznem hogy így elbirja e a bemenet.

Szia!
Igy raktad be? (a blocking diódáról van szó )
a másik lehetőség az inverter MPPT je rossz munkapontba áll be ( a 100V 2A = a 200V 0,5A )
Ezen nehéz segiteni...

Már max. 2,5 kW-ot lehet 1 fázisra tenni.

Szigetüzemben nyilván nincs limit, de nincs is nagyon értelme a 3 fázisnak, betáplálós esetben is megnehezíti az egészet. Aszimmetrikus inverternek lenne értelme, de az meg drága. A simának az a baja, hogyha 1 kW-ot elosztasz 3 fázisra, akkor 1/3 kW lesz fázisonként. Ha abból 1 kW teljesítménnyel fogyasztasz, és a fogyasztóink 1 fázisúak, akkor viszont 36 Ft-ért veszed vissza a másik két fázison betáplált energiát. Agyrém...

Nálam 1*32 A van, és 2 kW inverter, így nem áll elő a 3F probléma.

Háztartásban nem igazán vannak 3F fogyasztók, legfeljebb a sütő, de azt meg át lehet kötni 1F-ra is, mert Ohm-os fogyasztó, és a fázis-csillagpont közé van minden kötve. Persze az 1F-nak bírnia kell a sütő+főzőlapok teljesítményét.
Nálam ugyan vannak 3 fázisú villanymotoros gépek is, de mivel alapból 1 fázis volt, ezért kaptak 1 fázisból 3-at csináló frekiváltót. Teljesen jól működött szigetüzemről is, mikor egy próbára rákötöttem.

Ezt a problémát kellene megoldani nem inverter cserével.Öt perce megint leesett a fesz 100V ra.Lehúztam a dny it vissza és megint 200V van.

Szia!
A napelem csoportokat mindig diódával kellene leválasztani. Pont az ilyen hiba elkerülésére.


Sok inverter van ami nem valódi 2-3 bemenetű , csak diódával leválasztott.

Ebben speciel sok igazság van.

Most pénteken a hőerőműben megkérdeztem, hogy mi a fenének van az a rettenetesen sok pakura tároló, meg hozzá külön pakura lefejtő iparvágány amiről nem beszéltél? Ugye ha kifogy a szén, akkor ezzel pótoljátok, mint Kelenföldön, ha éppen elzárják a gázcsapot, hogy ne dideregjen Budapest negyede?
A lófenét.
- Beszéltem róla, csak kontakthibás volt a mikrofon.
- Ha otthon a lignitet meggyújtod, az maximum füstöl (nem ég), ellentétben a bográcsolni való fával.
- Ezzel gyújtunk be, több mint fél nap mire sikerül.

Ez igaz a hatalmas távolságok, domborzat, időjárás vagy bármi más miatt dönthettek igy. Ők úgy vannak berendezkedve. De ők nem a többség. Hogy lehetne pl Magyarországon áram nélkül megélni ha arra van minden eszköz tervezve? Oké értem a napelemes rendszer oké. Az a szűk 20% jó esetben a 30% tudna termelni mert hálózat nélkül leáll az inverter. Annyira nem nyerő ott sem a helyzet. Atis57 elkpépzelés jó volt de sajnos a többségnél szigetüzemben nem működő invertert kapott a kivitelező által. .

Mert az inverter elvben igen gyorsan reagál mig a gözturbina inditása akár egy orát is igénybe vesz. És abban a spanyol naperömüben csak ugy tudják leállitani a gözfejlesztést hogy elforditják a tükrök ezreit, hogy ne a kazánra ( a torony tetején) ontsák a napfényt.
Érdekes volt nézni egy müködö hálozatban mikor inditják, meg állitják le az ilyen meg hasonlo ( vizierömüvek is) erömüveket, hogy biztositsák az energiát a tervezett fogyasztáshoz. Erre kell a naplozás is meg a folyamatos optimalizálás.

Igen az nagyon fontos. Amúgy első feltöltés előtt érdemes egyesével lemeríteni majd feltölteni majd úgy összerakni őket. 1-2 A kiegyenlítés mellett hát kb az örökkévalóságig tart mire egy szintre hozza őket.

Én is most fogok bőviteni. Nem is kicsit a meglévő mellé. Jelenleg 48V 240Ah van. Emellé kerül 2x 48V 310Ah és egy 11kw inverter.

A bms-t használni fogom de csak megfigyelésre és hogy vész esetén lekapcsolja az aksit ha lemerült mivelhogy a rendszerben 3x48v aksi lesz ebből az egyik kisebb jóval mint a többi.
Nagy terhelés lesz minden aksin mikor meríteni fogom. 8-9Kw lesz kivéve az inverter által. E autó lesz töltve vele és bizony ki lesz használva az utolsó cseppig minden is amit a rendszer tud nyújtani.

A terv az hogy a 11kw inverter csak az autó aksit fogja tölteni és 3x48v 310Ah aksikba tárolja el a napenergiát.
A 48v 240Ah aksi csomag meg továbbra is a lakás áramát oldja meg.

A balanszolás nagyon fontos lehet. Nekem most púposodott fel egy LiFePo cella a vásárlás utáni első feltöltés közben, mert nem volt rajta balanszer. Szinte azonos feszültségűek voltak a cellák, de úgy látszik az egyikben több töltés volt. Most én is bővítek, 24V 280Ah helyett 24V 560Ah lesz az akku.
Most ilyen max. 10A-es balanszer van a cellákon még egy ilyet akarok vele párhhuzamosan kötni, így max. 20A-rel fog tudni balanszolni.
Ez a balanszer nem kommunikál sehogy, úgyhogy eddig is párhuzamosan volt kapcsolva egy 1A-es smart balanszerrel, ami bluetoothon tudja mutatni az akku feszültségét, és a cellák közötti különbségeket.
Én még azt csinálom, hogy az akku feszültségét nem engedem 27,2V fölé, mert extrém esetben előállhat az a helyzet, hogy 7 akku 3,3xxV a 8. pedig 4,5V is lehet, és akkor felpúposodik!
Ehhez nem kellett sok idő, csak egy órát nem figyeltem rá, rögtön púpos is lett. Érdekesség, hogy 5-6A-rel fel lehetett utána tölteni külön azt a cellát, és 10A-rel terhelve 270 amperórányi kapacitása van. Ennek ellenére nem tudom, hogy használható-e még valamire...
Nekem a töltés-merítés vezérlést lényegében az inverter végzi, (na meg én kézzel átkapcsolással egy ilyen akku kapacitás figyelő alapján.

Igen, a meddőt is elő kell állítania. Ilyenkor azt történik, hogy az energia leng a fogyasztó és az inverter nagyfeszültségű DC közbenső körének (DC BUS) elektrolit kondenzátora között. Ha induktív fogyasztó van rajta, akkor az inverter kapacitív meddőt "termel", és viszont. Szigetüzemű inverterre rá szokták írni a VA értéket, ami valamivel nagyobb mint a Watt.
Nekem sikerült túllépnem, ugyanúgy kiáll hibára mintha wattosan lett volna túlterhelve. A félvezetőknek -akárcsak a vezetékeknek- mindegy, hogy wattos vagy meddő megy-e rajtuk, a VA-nek megfelelő áramhoz mérten fognak melegedni.

Azt még érdemes hozzátenni, hogy hálózat esetében a kompenzálást forgógéppel is meg lehet oldani, elvben nem kellenének kondenzátorok. Az erőművi generátor (ha kell) úgy tud induktív vagy kapacitív meddőt termelni, hogy a forgórész gerjesztését állítgatják. Ha alulgeresztik, akkor induktív lesz, (pl távvezeték kapacitását így lehet kompenzálni) ha túl, akkor meg kapacitív lesz. Sőt, még csak generátornak se kell lennie, az ország egyik utolsó nehézipari gyárában még pár éve is működtek a Ward-Leonard hajtás szinkronmotorai, (Dinamót hajtottak, amiről DC motorok mentek.) és mivel kompenzáltak is velük, akkor is mentek amikor a hajtásra nem volt szükség. Persze ott MVAr-ról volt szó.
inverterek meddőteljesítmény beállításainál lehet találkozni néha "under excited" és "over excited" kifejezésekkel, ez a forgógépes kompenzálás világából maradt.