Nem mindegy mivel mérsz és mit. Lehet, hogy tényleg volt a vezetéken induktív fogyasztó.
De, ha tiszta meddő áramot folyatsz, az ohmos vezetéken az áram generálja a feszültség esést, a feszültségesés feszültsége fázisban lesz az árammal. Tehát mikor a legnagyobb a "feszültségesés"? Mikor a feszültség fázisváltásban van. Neked pedig a pont nem ott kellene csökkenteni.
Az általános (Fronius default 50Hz) beállításokat tudom, felénk az az elvárt, egyedül a visszakapcsolási idő van megnövelve, hát lehetne jobban is kitalálva, de ez arra van, hogy a szabályzást a szolgáltató végzi, te csak termelsz. (Egyik fázis le van terhelve, több mint 10V-tal alacsonyabb a feszültsége, de teljesen szimmetrikusan termel az inverter) Nálunk az órát követő első elosztóból teljesen külön ágra kell kötni az invertert, nehezen tudod ott leterhelni a hálózatot, ha nem a házat terheled.
Nem tudom, hogy valaha is láttam volna megengedettnél nagyobb feszültségre hibát, itt az a gyakori, hogy valamelyik fázis határérték alá esik és azért áll le.
Szabályos és megengedett, hogy a feszültség értékét figyelve fogyasztót kapcsolj be, így ha megoldható, a bojlert legegyszerűbb bedrótozni.

Kipróbáltam az előbb. Elméletben egyértelmű, de a gyakorlatban a kondit rákapcsolva nőtt a feszültség. Gondolom, mert volt induktív fogyasztó amit így kb. kikompenzálva csökkent a vezeték terhelése.

Egyébként azért kellene meddővel csökkentenem a feszültséget, mert a napelem inverter kikapcsolgat a túlfesz miatt. Annak a védelmi beállításait piszkálni nem szabad, viszont ha meddővel lehúznám a feszt, a visszatáplálás működne tovább.

Nem tudom mi a cél. Kiszerelve magában akarod elindítani, vagy nem működik és javítani szeretnéd, de minden bizonnyal a fő kontroller és az inverter kontrollere az RX/TX soros vonalakon kommunikálnak, hogy milyen fordulattal kell üzemelni. Az INV/SMPS szerintem csak egy plusz engedélyező láb vagy ilyesmi. Azzal magában nem fogsz kezdeni semmit.

Igen, ÉÉs??

Megint oda jutottunk, hogy nem tudod, hogy lehet beszélgetni vele. Tehát vagy visszafejted TE magad a kommunikációt, vagy kihajítod a panelt és megoldod másként!!

Hmmm...
De az inverter-es kiegészítés tudja szabályozni a teljesítményt.
Esetünkben ez most lényegtelen lehet (napkollektor), de amúgy fontos lehet...

Jelen esetben csak kültériről van szó, igen, egyenirányított 230V. De kell PWM az RPM-hez... Ennek a paramétereit nem ismerem.
Alighanem a (teljesítmény)jelet kapja az inverter, ami azzal a teljesítménnyel vezérli a kompresszort, és ugyanazzal a ventit is.
Ha ismerném a jelszintet és a frekit, 50Ft-ból el tudnám indítani... Képletesen, mert 50Ft sem kell, van itthon 555 is...

A lényeg, hogy nem egyszerűen rákapcsolják a kompresszort a 3 fázisra, hanem a 3 fázis rámegy az inverter panelra, amit jóllehet teljesítmény függvényében képes vezérelni a komresszort. Ez most minket nem érdekelne, ha folyamatosan max (körüli, vagy 80-90%) teljesítménnyel menne, az sem gond. Az Invertel panel alján megy ki a 3 vezeték a kompresszorhoz. (képen látszik, U, V, W, fekete csati) Sajnos hely hiánya miatt nem tudtam a teljes panelt lefotózni, de van manual pdf-ben.

Tovább nyomoztam, mert sajnos a kommunikációs hiba miatt nem engedi a tesz-et...

Van egy klíma vezérlőnk, ami egy fázisú - ezzel lehetne vezérelni az eredeti vezérlő egységet kihagyva - de mégsem, mert a Samsung nemcsak hogy 3 fázisú (ami még nem jelentene gondot), de DC a kompresszor is és a ventillátor is.
Van service manual hozzá, gyorsan átfutva úgy néz ki, meg lehet "hackelni" (mert végül is ez a cél)... De alaposabban átnézve inkább ide jöttem kérdezni.
Odáig jutottam, hogy a Main board-ot kihagyva az egyszerű vezérlő azt helyettesítheti.
Viszont a kompresszort egy inverter panel kezeli. A 3 fázis feszültségét egy relé kapcsolja rá erre a panelra, amit nyilván a Main utsítására tesz.
1. kérdés: Ha én ezt a relét a kis vezérlővel bekapcsolom, fog működni a kompresszor? Vagy az inverternek valamilyen PWM jelet is szolgáltat a Main?
2. kérdés: A ventillátor motorja 5 vezetékes: 2-NC; 3-GND; 1-3 > DC310V; 4-3 > DC15V. Eddig ok. Az 5. láb PWM. 6 > RPM feedback (ezt nem fogjuk ellenőrini és kész)
Tudja-e Valaki, és hajlandó-e elárulni, hogy a ventillátorra (FMDC531SSA) milyen frekvenciájú és feszültségű jelet kell küldeni? (A sevice manual sajnos csak annyit ír, hogy 2-5V DC kell lennie)
Ha kell PWM az inverternek is, akkor ott ugyanez a kérdés...

Nem kell inverter , elég lehet egy lágyindító.

Köszi a részletes válaszokat!

A garázson lévő 6 db. modul csak a téli hónapokban kap árnyékot, így azt arra az időre kiiktatnám, de a házon lévő 2 db. 415-ös modul viszont maradna, mert azt rendesen süti a nap.
A többi évszakban természetesen a teljes rendszer menni fog. Ezek a nap nagy részében árnyékmentesek, de a reggeli és a délutáni órákban (úgy 3-tól) sajnos kap egy kis árnyékot. Emiatt gondoltam az optimalizálót rájuk tenni. Úgy tűnik, az inverter "buta" ahhoz, hogy amikor egy modul (vagy azon egy bypass diódához tartozó cellasor) termelése kiesik, akkor ráálljon a kisebb feszültségre, de (közel) azonos áramra, hogy valóban csak az adott modul termelése essen ki. Ezt persze ahogy régebben írtam, a másik (szigetüzemű Easun) inverter se csinálja jobban.


Érdekes ez, mert szimulátorban simán ki lehet hozni, hogy majdnem csak az árnyékolt modul teljesítménye essen ki. Itt az MPPT az ellenállás állítgatása. (Tudom, ez nem teljesen fedi a valóságot, meg egy elég primitív szimulátor, de villanytanilag egész jó.)

Growatt 2000-S
MPP work voltage range: 70-450V
Start voltage: 80V
Max input current: 10A

ECO-285P-60
Uoc_max -20°C: 42,72V
Isc_max 70°C: 9,78A
6db modul sorosan: Uoc_max: 256,32V, Ump: 189,6V
4db modul sorosan (kiesett kettő): Uoc_max: 170,88V, Ump: 126,4V

DAH-66L6-415
Uoc_max -20°C: 51,74V
Isc_max 70°C: 11,68A
Ump_min 50°C: 35V (becsült)
2db modul sorosan: Uoc_max: 103,5V, Ump_min: 70V
Nagy melegben az Uoc is leeshet 80V körülire, nagyon határeset így hogy egyáltalán stabilan fog működni vagy egyáltalán elindul az inverter.

Na ez az a ritka eset, mikor az optimalizáló még ronthat is a helyzeten, lehet hogy miatta egyáltalán nem fog működni vagy ki-be fog kapcsolgatni az inverter... Miért akarsz pont a kettő árnyémentes modulra optimalizálót akasztani?

Optimalizáló nélkül mi történik? Az egyiken árnyék lesz -> csökken a soros áram -> csökken a napelemek terhelése -> növekszik a kapocsfeszültség -> inverter örül. Kisebb teljesítményed lesz, de legalább termel.

Tigoval: egyiken felére csökken az áram, másik max áramot tud -> Tigo a maximális sztringáramot akarja tartani -> buck konverterrel kiad kétszer akkora áramot fele akkora feszültséggel -> a sztringfeszültség bezuhan még a 70V-os működési küszöb alá is -> inverter leáll. Én arra tippelek hogy aztán megpróbál újra elindulni és egy másodperccel később megint leáll, vagy meghülyül tőle az MPPT is.

Nem értem akkor mi volt árnyékban. Az épület tájolása ritkán szokott megváltozni, ha most alacsonyabb napállásnál is képes szépen termelni, akkor nyár felé még ennyi probléma sem kell, hogy legyen.

Az invertert inkább a feszültség öli meg, valószínűleg le fog szabályozni a max 10A-nál. De a modul is csak akkor ad le ennyit, ha megkapja az ehhez szükséges besugárzást.

Működnie kell, a két panel 2*45 V, azaz 90 V üresjárási feszültséget ad, az inverter 80 V-nál elindul. A Vmpp-je 2*37,8 V = 75,6 V, elvileg belefér, mert ha már elindult az inverter, akkor 70 V-ig le lehet menni. A helyet kialakítom további 1 panelnek, ha így nagyon nehezen menne.

Szia!
A honnan tudja részhez;

Vagy WiFis vagy a régebbiek vezetéken, az inverterrel --Az adja a szabályzó jeleket.

Tehát az inverter progjamja vezérel--korlátoz.
A működése ; A panel teljesitménye fix --a kimenetet vezérli az optimalizáló P=UXI

ha a beállitott árama 5,9A akkor a feszültség változással állitja be a maxximumot .Ez lehet 5V----tól ---esetleg 43Vig .

Most, hogy a Nap feljebb ment, és rendesen süti a paneleket, egész jól termelnek. A kémény árnyéka zavar csak be, az is kap majd egy optimalizálót.

Lenne viszont egy elméleti kérdésem:
Ha minden panelen lenne optimalizáló, (és az optimalizáló elvileg áramot növel azért hogy a csökkent teljesítményű panel ne csökkentse a többi áramát,) nem tud kialakulni olyan hiba, hogy túllépi az inverter max. áramát? Honnan "tudja" az optimalizáló, hogy mekkora áramot adhat ki maximum? Mert ha mindegyiken lenne optimalizáló, akkor nincs sorosan modul, ami korlátozna.

Hello!
Ha nem haragszol, megjegyezném, hogy nagyon csapongsz a témában. Valami egyirányú célt kellene felvenni és annak elérési útja mentén kellene haladni. Azt is lehet hogy körbejársz egy témát, de akkor is valami rész célt és irányt kellene kijelölni és még az nem tiszta, csak azzal foglalkozni.

- Tehát felmérni, mire is van igazából szükséged, egyen vagy váltóáramot mérnél. De ott a frekvencia sem mellékes, mert ugye egy inverter szekundere nem 50Hz.
- Hogy milyen eszközök állnak rendelkezésedre. Aztán "normálisan" megvizsgálni a meglévő eszközöket, mit lehet ebből hasznosítani. Vagy is a műszereid bemeneti paraméterét kideríteni, a megtáplálási lehetőséget figyelembe venni.
- Majd az érzékelők paraméterit meghatározni és végül tisztázandó, hogy milyen illesztő fokozat kell a kettő közé.

Ha állandóan irányt váltasz, nem fejezel be egy témakört, akkor lefárasztod a segítőidet és végül magadra maradsz.

Volt egy kollégám, talán valamikor a 80-as években kitalálta, hogy kis szünetmentest kell csinálni. Ez egy rezgőkörös inverter volt, de nem nagyfrekvencián, hanem 50Hz-en rezonált. Ehhez persze jó nagy kondi kellett. A Trakis csinált is ebből jó pár darabot. Aztán a REMIX-et rávették nagyobbacska kondik gyártására. Ha jól emlékszem, 50µF volt, C223 dobozban, persze sokkal nagyobb volt.
Akkoriban a kedvencem valami fázisjavító volt, 3 x 330µF BOSCH, akkora volt, mint egy diplomatatáska. És baromi nehéz volt. Tirisztoros inverterek kimeneti szűrőjébe használtuk.

Adatlapja szerint interaktív a szünetmentes. A sok relé a trafó primer fokozatai váltogatásával a kimenetet igyekszik tartományon belül tartani. Ilyenkor még nem aktiválódik az akkumulátoros inverter, csak a hálózatról üzemel.

TIG AC/DC 200P

Sziasztok!

Hozzájutottam egy kínai univerzális hegesztőhöz ami nem hajlandó semmilyen módban működni. Valószínűleg sohasem működött gyárilag rossz volt a belsejéből ítélve, pormentes, füst nyomok nincsenek. KB fel lelhető hozzá a legfontosabb kapcsolások, már pár órát ültem rajta de nem tudok dűlőre jutni. Sajnos már páran próbálták meg javítani de valószínűleg sikertelenül.
A fő tápot valószínűleg sikerült helyre állítani a kimenetin a feszültség meg van, minden beállításra reagál, viszont a kimeneti végfok nem hajlandó működni.

Jelenleg a nagy áramú rész szét van választva és 40V- labortápról próbálgatom az kimenti invertet, a hegesztő bekapcsolva van csak le van húzva a magas feszültségű csatija a tranzisztorokról. Jel vezetékek össze vannak kötve.

DC módban mintha jól működne, a szabályzó panelról meg érkezik a DC jel, a kimeneten meg jelenik szépen a 40V DC, terhelésként rá van akasztva egy 220V/100W izzó és parázslik az izzó szál.

Viszont AC módban csak fél periódus van jelen. A vezérlő panelról megérkezik a ellentétes jel az OPTO-k ra, a kitöltés is szépen változik ha tekergetem. Ha lehúzom a FET-eket akkor mindegyik kimeneten meg van a négyszög jel szépen. Külön külön próbáltam a FET csoportokat úgy tűnik működnek. Itt viszont elfogyott a tudásom. Nem teljesen értem valójában hogyan is kellene eben az esetben működni a teljes hídnak ilyen formában és meghajtással.

Ahogy próbálgattam lekapcsolgatni a FET csoportokat úgy vettem észre hogy ami DC üzemben működő fet csoport AC-ban nem hajlandó.

A kapcsolások közül az én gépem valahol a 2-ő között van. Az AC/DC inverter része az az első pdf

Van-e öltetettek hogyan induljak tovább? Előre is köszönöm a segítséget.

Meg is érkezett az erről az oldalról rendelt inverter. Németből jött adó és áfa mentesen. Tesztelni csak jövő héten tudom. Ha valaki lát benne fantáziát igy kisebb kockázattal rendelhet az oldalról.

Köszönöm a segítségeket, megnézem, hogy itt Erdélyben mit lehet venni. Esetleg olyan inverter, ami állítható frekvenciával rendelkezik és alacsony feszültségű? Az is egy db. készülék, nincs programozás, stb. Amikor az első kérdést írtam nem számítottam rá, hogy ez ilyen hosszú lesz

Ha hetvenért elküldik szerintem teljesen jó ár.Egy PNI inverter négy éve volt 120eft. Szerintem most még több lehet.Tartaléknak vettem, vagy egy újabb klimát kötnék rá a meglévő rendszerre igy két inverter két klima biztonságosabb kevésbé túlhajtva. Csak küldjék el

Nyomatják a reklámot az biztos, kb. hetente kapok tőlük (visszaszámlálós) emailt, miután 2022-ben vettem tőlük egy SPH-3k PWM-es invertert. Akkor még Powland néven volt, de úgy sejtem, hogy azóta megvette Powlandot (vagy a nevet) az Easun.
Azért az árak is csökkentek valamelyest, 2022 júliusában 220 USD volt a 3 kW-os PWM-es inverter ára, az MPPT-s drágább volt. Most már csak hasonló teljesítményű MPPT-s van náluk, a 3 kW körüli 190 USD most (akciósan), de wifi is van hozzá. Akkor Németországból küldték, megjött rendesen, azóta is működik.
Bővebben: Link

A leárazás valóban csak kamu, a visszaszámlálás is, ahogy Régi motoros is írja. Én dec elején vettem tőlük egy hasonlót a szomszédnak, ma is szinte fillérre ugyanannyiért adják. Meg is jött 9 nap alatt, úgyhogy ebből a szempontból nem tartom kockázatosnak. Sok sikert hozzá!

Ez eon-os munka?? Már ne haragudj, de ez egy undorító trehány munka.
Te amúgy ki vagy a projektben? Egy jószándékú ismerős villanyszerelő? Mert lehet, hogy nem is kellene egyelőre hozzányúlni, hanem alaposan körbefényképezve, dokumentált hibákkal együtt (egy független villamos biztonsági felülvizsgáló segítségével) az eon-t kellene rákényszeríteni, hogy önköltségen találjon elfogadható műszaki megoldást, építse át a rendszert vagy telepítse másik helyre. Ami papírokat adtak hozzá, kapcsolási rajz, jegyzőkönyv stb. azt most fényképezd vagy szkenneld be, hátha akarnak helyette adni egy "javítottat".

A töltőből ítélve az lehetett az elképzelés, hogy az energia nagy része helyben legyen felhasználva autótöltésre, minimális visszatáplálással, bár akkor is bekerülhetett volna az inverter és az akku az épületbe és maximum az ac-t kellett volna visszavezetni az autótöltőhöz ha közelebb nem lehet.

Az inverter IP65-ös védettségű, tömszelencékkel ellátva, ezzel nincs is akkora gond.
Az akku alján lévő kapcsolók és csatlakozók egy éven belül szét fognak korrodálni, így biztosan belefolyik még az eső is, a páráról és a hófúvásról nem is beszélve. Minimum meghibásodik, de ha az akkukhoz is befolyik a víz, akkor annál is nagyobb probléma lehet. IP21-et tilos lett volna így felszerelni a kültérre.

Másik nagy hiba, mint az adattáblán is rajta van, hogy 0 fok alatt nem tölthető, de a -10 fokos kisütésbe is bele lehet kötni. Erre mondhatják, hogy akkor a védelem gondoskodik róla, hogy ilyen hőmérséklet mellett "ne üzemeljen". Kérdés mi volt a szerződésben, mert ha nem volt kikötve használati korlátozás, a rendszernek 0-24-ben működnie kell, akkor kutya kötelességük ezt védett helyre beépíteni és a megfelelő hőmérsékletet is biztosítani számára.

Az inverterbe menő kábel sima MT. Ez sem szerelhető csak így kültéren. Jó hogy védőcsőben van a nagyja, de akkor is éri az UV és az eső. Ennek és a kommunikációs kábeleknek is illett volna UV álló típusoknak lenniük.

Milyen túlfeszvédelmek vannak az AC és DC oldalon? Már a kapcsolási rajzból kimaradt a túlfeszvédelem, vagy láthatóan eltér a megvalósult rendszer a rajztól?

Van különálló áram-védőkapcsoló az autótöltőnek vagy igazolhatóan bele van építve?

Úgy látom az árnyékokból, hogy biztosan nincs még összefüggő tető sem felette, csak a napelemek, de azok között nyilván beesik az eső. Az eon ha hajlandó is hozzányúlni, akkor minimális módosítással, minimális költséggel csinálná, vagyis szerintem azt lehetne elérni náluk, hogy hoznak egy kültéri műanyag vagy fém elosztószekrényt, legalább egy IP55-ös védettségűt és abba átszerelik legalább az akkumulátort és megoldják a szekrény fűtését is.

Elég sürgető a probléma, de ezt helyrehozni százezres nagyságrend, ne vállald magadra. Ha most belenyúlsz a rendszerbe vagy bármit módosítasz, akkor már mindent rád tudnak fogni. Beszéljetek az eonnal és addig is legalább valami esővédő terítőt találhatnál az akkura.

Rá van írva az akkupakk címkéjére, hogy 0 fok alatt nem tölt, ezt eleve nem szabad kültérre rakni, minimum garázsba vagy valami hasonló helyre. Ha be van kötve a kommunikáció az inverter és az akkupakk között akkor azok kommunikálnak egymással, és ha túl hideg van, nem is fog tölteni.
Ezzel így annyit lehet csak csinálni, hogy építesz neki nikecellből egy dobozt ami teljesen zárt, és teszel bele 2db 24V-os izzót vagy ellenállást sorba kötve ami felfűti benne a levegőt annyira hogy mindig bőven pluszban legyen a hőmérséklet. Ha jól zár a nikecell akkor nem kell sok, szerintem 5-10W fűtés elég.

Még kiegészíteném a korábbi hozzászólásomat, hogy az inverterem ugyan lemezgarázsban van, ami eléggé be tud melegedni, de van alatta egy ventilátor, ami 30 °C feletti levegő hőmérséklet esetén bekapcsol, így az inverter hűtőbordája nem melegszik túl. Egyébként közvetlenül a lemezre van szerelve, ami szintén jó hővezető.

zaza99: Az áthelyezés esetén biztosan újra kell engedélyeztetni? Ha nem, akkor érdemes lenne átrakni.
Egy olyan megoldás lenne még járható szerintem, hogy az akkus tárolót teszed be a házba, és egy csőben a kisfeszültségű DC kábel megy el. Ez viszont elég drága lesz a nagy keresztmetszetű kábelezés miatt, és a veszteség is nőni fog.

Én elképzelhető, hogy egy szekrényt vennék neki ami fűthető, nyáron meg ventilátorral szellőztethető. Használt ipari szekrényeket keress.

Így már értem a helyzetet. Van ház meg távolabb kocsibeálló a napelemekkel és a tulaj azt akarta, hogy egy AC kábel menjen ki az egészhez és a kocsibeállónál legyen felszerelve minden, a hibrid inverter meg a lítium akku is? Le kellett volna beszélni a hülyeségről, vagy hagyni a munkát.

Nincs mód rá, hogy mindent átszereljetek a házba? Remélhetőleg a napelemek még éppen belefértek 2 sztringbe. A négy DC kábelt simán el lehetett volna vinni a földben védőcsőben, maximum 2-2 túlfeszvédő kell az inverternél és a kocsibeállón. 4-es kábel is elég lett volna 20-30m-re.

Tárolni és kisütni lehet mínuszokban a lítiumot, de 0 fok alatt nem szabad tölteni. Ezért a bolondbiztos rendszerek már 5 fok alatt tiltják a töltést, esetleg átprogramozható még néhány fokkal kisebbre.
Van, hogy ezért a védelemért nem a külső töltésvezérlő felel, hanem az akkucsomagba integrált BMS része, vagyis lehet hogy nem tudsz vele semmit sem kezdeni, ami persze nem is baj, mert a felhasználót védi.
Az a gyanúm, hogy ha meg is oldod az akkufűtést akkor is lesznek még itt garanciális problémák...

Nyáron nem tervezek kétmodulos üzemet, mert akkor rendes fényt kap az összes. Csak a téli hónapokban lesz rá szükség.

Egyébként most a 6+2 modul a teljes ködben 150 W-ot termel. Ez azért érdekes, mert a szikrázó napsütésben, amikor a 415-ös modulok rendesen kapták a fényt, de a kisebbek árnyékban, akkor 80-90 W-ot tudott kivenni az inverter.

Ez igaz, de akkor is egy vicc hogy a névleges teljesítményű üzemre napi óralimit kell, mert nem bírja egy berendezés, annyira pontosan van becsülve a várható élettartam (garanciális idő) és vele a költségcsökkentés. Napi 3,5 óra helyett lesz 5 óra maximális teljesítményen?
Hosszabb ideig fognak melegedni a félvezetők, a beépített tekercsek, de még ez sem kellene hogy problémát jelentsen, mert ha lassú felmelegedéssel is de a plusz wattok okán elérné a túlmelegedést, akkor az inverterek általában képesek a túlmelegedés miatti teljesítménycsökkentésre, biztos hogy ilyen miatt megvédik magukat.
A másik hogy az elkók nagyobb igénybevételnek lesznek kitéve, tartósan nagy áram több hőt generál a soros veszteségi ellenálláson, hosszabb ideig van kitéve a nagyobb melegnek. De egy elkonak így is, úgy is véges az élettartama.

Egyébként meg ennél sokkal többet tehetsz az élettartamért az elhelyezéssel, pl. tetőtér helyett pincébe, direkt napsütés helyett beltérbe. De az sem jelent sok mindent, hogy meg van adva a túlméretezési teljesítmény, a gyártó maximum a valószínű legkedvezőtlenebb esetekkel számolhat. A mellékelt napelem teljesítmény-hőfokfüggése -0,35%/C, vagyis azzal hogy a tetőn 25 fokról 45 fok üzemi hőmérsékletre melegszik máris veszít 7% teljesítményt, már csak 386W-os lesz.

Az üresjárási feszültségtől valószínűleg mindig el fog indulni az inverter, de a munkaponti fesz 65-85V közötti lesz, lehet hogy most télen működik, de nyári melegben lesz vele probléma, nem indul el amikor már termelhetne. A besugárzástól is függ a kimeneti feszültség, reggeli és esti órákban szintén túl alacsony lehet a feszültség. Én biztos, hogy kettővel meg sem próbáltam volna. Jobb lett volna, ha a kettő nagyobb helyett három kicsit próbálsz meg ugyanoda tenni. Vagy visszatérsz az eredeti négyhez, amik nem voltak árnyékban és azok lesznek az állandó üzemű napelemek. Mindenesetre kíváncsi vagyok milyen tapasztalataid lesznek a kétmodulos üzemmel.

Aha, valami kezd rémleni. Hozzászólás
Mintha azt pont én írtam volna, hogy a fontosabb határértékek, úgymint az áram és feszültség betartható ezekkel a 400W körüli modulokkal is ha még sorosan kötöd, viszont papírforma szerint az inverter 2kVA/kW-os és 2,3kW-ig lehet túlméretezni, amit túllépsz a 6x285+2x415=2,54kW-al, de gyakorlatilag ez nem fog problémát jelenteni, mert az inverter jó esetben megfogja a munkaponti teljesítményt a maximumnál, ezzel kisebb értéken fogja tartani a levett áramot és feszültséget. De a garancia ugrik, ha kiderül...

Az inverternek kell minimum 70-80V feszültség az induláshoz. Ez elég necces lesz 2db 35V-os modullal. Lehet, hogy most a télen működni fog, de a nyári melegben már nem. Az üresjárási feszültségre a besugárzás is hatással van.

Mi a pontos típusa az új moduloknak?