Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum
Szia, márpedig van olyan Weller, amiben nincs semmi sem, hanem a betét "ellenállását" méri, pl a WHS 40, WHS 40D, ezeknél csak két szál megy a fejhez.
Idézet: „Idézet: „De így is megépíthető, mert ha azt vesszük alapul, hogy egy kicsit nagyobb felülethez hozzátéve a pákát máris esik 10-20 fokot a hegy hőmérséklete. Így nincs is akkora jelentősége annak, hogy fokra pontos.” Csak akkor fog 10-20 fokot leesni a páka végének a hőmérséklete, ha a szabályzásod nem elég precíz. Érdemes elolvasni a Wikipédiás PID cikket: Bővebben: Link” Sajnos arról, hogy a páka hegyén, ahol forrasztunk, pontosan mi is történik hőmérséklet-ügyileg, csak elképzelésünk lehet, pontos információnk nem. De ezzel nem csak mi vagyunk így, a neves pákagyártók is csak abból tudnak dolgozni, ami van. A hőelem nem a páka hegyében helyezkedik el, hanem valahol a fűtőbetétben, és ezt a hőmérsékletet hiába tartod precízen a célértéken, a páka hegye sosem pont ennyi lesz. Én pl. azt vettem észre, hogy nagyobb felületek forrasztásakor jobban járok, ha ugyanannál a célhőmérsékletnél átkapcsolom "switch" módba a szabályozásomat, ami gyakorlatilag egy "kattogós Weller"-szerű működést valósít meg: 100% és 0% között kapcsol a fűtőteljesítmény, így pár fok kilengéssel tartja a célértéket. Valószínűleg a nagy felület forrasztásakor a rákapcsolt 100% hamarabb fogja a hegyen lévő hőmérsékletet is helyrebillenteni, mint a precíz PID szabályozós módszer, ahol ugyan látványos, ahogy megy fel a pákába pumpált teljesítmény, a hőelem pedig 1 fokon belül tartja a hőmérsékletet, de a páka hegye mégis bizonyosan hosszabb ideig hidegebb a kívántnál. Igaz, amikor abbahagyom a hegy "hűtését", akkor a "switch" módszernél - természetes módon - felmegy a célérték fölé akár 7-8 fokkal is a pákában mért hőmérséklet, míg a precíziós módszerrel ilyenkor is marad 1 fokon belül.
Nálam ez pont így működik (immár mondhatom, hogy lassan évek óta), egy átalakított PC-tápról megy az egész vezérlés és a páka is. A PC táp miatt egyszerűbb volt +/-12V előállítása, emiatt így van megkonstruálva a vezérlés, de a pákának mindegy lenne az is, ha csak +24V állna rendelkezésre.
(Ha mindenáron váltakozó árammal akarnánk fűteni, akkor egy hídba téve a pákát így is meg lehetne valósítani, de szerintem teljesen felesleges. Én egyedül attól aggódtam a megépítés előtt, hogy esetleg az egyenáram miatt a páka felmágneseződik és emiatt rossz lesz dolgozni vele, de nincs ilyen tapasztalatom a mai napig.)
Szia!
Bocs, most csak beestem ide, és nem olvastam sokat vissza, hirtelen megakadt a szemem pár dolgon. Az MCP617 teljesen jó pákához, pár fokon belüli mérést lehet kalibrálás nélkül elérni vele. Én feszültségreferenciának egy MCP1525-ös, 2.5V-osat használtam a PIC mellé, hőmérőnek meg egy Si diódát, áramgenerátoros meghajtással az MCP617 második OPA-jából. Ez utóbbit (a környezeti hőmérséklet mérését) el lehet intézni egy DS1820-szal vagy valami hasonlóval, ha az ember egyszerűsíteni akar a kapcsoláson. Persze ennek ára van: a DS1820 és társai nem éppen olcsóságukról ismertek. egyébként jó megoldás lehet az LM335Z is. Az analóg jelek mérésénél én azt csináltam, hogy megmértem a referenciát is és az analóg csatornákat is (hőelem és környezeti hő mérője), majd ezekből visszaszámoltam a mért abszolút mV értékeket. Így a tápfeszültségváltozások kiküszöbölődnek, de mégis Vdd referenciával megy a mérés. Most arra már nem emlékszem, hogy mi indokolta ezt, és miért nem a külső Vref-es konverziót választottam, de valószínűleg a jobb jel/zaj viszony illetve zavarérzéketlenség a nagyobb feszültségszintekkel történő feldolgozás során. Még egy trükk: a méréskor keletkező zaj miatt elméletileg lehet pontosabban is mérni, mint amit a rendszer felbontása ad. Azaz, pl. ha a mérés után 1 egységnyi értékváltozás jelent 1 fokot, de 10 mérésből átlagot veszünk, akkor jó eséllyel 0.1 fokos felbontást tudunk elérni. Ez nálam a gyakorlatban is működik, a programom belső ábrázolásában 0.1 fokos felbontással dolgozom, az "átlagolást" egy digitális aluláteresztő szűrő valósítja meg. Én egyébként is a digitális szűrőre szavazok az átlagolással szemben, mert szerintem sokkal praktikusabb, pontosabban és könnyebben kézben tartható mind programozástechnikailag, mind a paramétereit illetően. Sok sikert az építkezéshez!
Egyenlőre nem szeretném publikussá tenni egyik kapcsolási rajzát se, mert még van rajta egy-két kisebb finomítani való.
Viszont rezonáns tápnak tudom ajánlani Skory tápegységét, az oldalon található egy Excel táblázat is, ami kiszámolja a megfelelő értékeket rezonáns tápegységünkhöz. A digitális és analóg szabályzó résszel kapcsolatban pedig bárkinek szívesen segítek. Hamarosan egy szintén saját tervezésű analóg forrasztóállomás tervét szeretném itt közzétenni, de egyenlőre alkatrészhiány miatt megállt a fejlesztés.
Tényleg jó volna, ha tennél fel rajzot a tiedről. Sokat lehetne tanulni belőle.
Rajzot esetleg feldobnád a saját verziódról, hogy ötleteket meríthessünk belőle. Mármint a rezotápodról.
Szia!
Idézet: „Így vagy beérem egy kis offset-ű IC-vel (pl.: MCP617) Vagy építek egy mérőerősítő fokozatot, de ennek még jobban utána kell nézni.” Mérőerősítő fokozat építése felesleges, az MCP617 abszolút megfelel erre a célra. Idézet: „Utána mindenkép kell külső hőmérséklet mérés. Ide talán egy LM 335 Z megteszi, de még ezzel is ismerkednem kell.” Hőmérséklet érzékelőnek javaslom a DS18B20 One Wire szenzort. Elég precíz és kezelni se nehéz. Elég vele csak egyszer mérni, bekapcsoláskor, én is csak egyszer mérek, mert a One Wire kommunikáció lelassítaná az egész szoftver futását, mivel tele van időzítésekkel. Az enyémben is ez mér. Idézet: „És nem árt akkor egy precíziós referenciafeszültség sem.” Ez így van, minél feljebb viszed a referenciát, annál jobban felerősítheted a páka jelét és pontosabban tudsz hőmérsékletet mérni. 300-szoros erősítés fölé nem biztos, hogy érdemes menni, mert akkor már túl nagy zajt erősítesz. Az én digitális állomásomban egy LP2951ACDG állítja elő az 5V-os referenciát. A műveleti erősítő bemenete elé érdemes betenni egy aluláteresztő szűrőt és az AVR ADC tápfeszültségét pedig érdees egy 10Ohm-os ellenállással leválasztani a Vcc-ről és külön 100nF-al szűrni a stabilabb mérési eredmények érdekében. Idézet: „De így is megépíthető, mert ha azt vesszük alapul, hogy egy kicsit nagyobb felülethez hozzátéve a pákát máris esik 10-20 fokot a hegy hőmérséklete. Így nincs is akkora jelentősége annak, hogy fokra pontos.” Csak akkor fog 10-20 fokot leesni a páka végének a hőmérséklete, ha a szabályzásod nem elég precíz. Érdemes elolvasni a Wikipédiás PID cikket: Bővebben: Link Én is jobban preferálom a kapcsolóüzemű tápról való működést. Az enyémben Skory rezonáns kapcsolóüzemű tápegysége működik egy kicsit áttervezve. Három szekunder tekercs van a trafóján, egy a táp segédtápja, egy a szabályzás segédtápja és egy a pákának, a pákám pedig szintén egyenáramról működik, amit egy PWM-el vezérelt FET kapcsolgat, így szerintem korrektebb a PWM szabályzás.
Üdv!
Egyenlőre csak ötletként, mi lenne ha a tápellátást egy kapcsolóüzemű tápegység végezné. A páka egyenárammal is fűthet, s nem kellene a 2575IC sem.
Sziasztok!
Köszönöm mindenkinek az észrevételeket. Kicsit kevesebb időm volt most foglalkozni a dologgal. Tehát első körben az erősítést kell kicserélni... Mérőerősítő IC kizárt, mert nagyon drága. Így vagy beérem egy kis offset-ű IC-vel (pl.: MCP617) Vagy építek egy mérőerősítő fokozatot, de ennek még jobban utána kell nézni. Utána mindenkép kell külső hőmérséklet mérés. Ide talán egy LM 335 Z megteszi, de még ezzel is ismerkednem kell. És nem árt akkor egy precíziós referenciafeszültség sem. De így is megépíthető, mert ha azt vesszük alapul, hogy egy kicsit nagyobb felülethez hozzátéve a pákát máris esik 10-20 fokot a hegy hőmérséklete. Így nincs is akkora jelentősége annak, hogy fokra pontos. Persze érdemes törekedni a pontos kijelzésre, de ez plusz költség is. Egyelőre sajnos kevés időm van kísérletezni és újratervezni az egészet. Köszönöm mindenkinek, hogy felhívtátok a figyelmem a hibákra. Zoli
Sziasztok Az lenne a kérdésem hogy az IRON-N Solomon forrasztó páka mit t használ hőmérséklet mérésére hőelemet vagy hőellenállást termisztort esetleg müködne ezzel a forrasztóállomással mert most keresek egy jó pákát és épitenék hozzá egy forrasztóállomást
Köszönöm Válaszotokat
Szia vzoole!
Ügyes a forrasztóállomás! Néhány apróbb dologot megemlítenék, ha megengeded, amit ha úgy gondolod módosíthatsz, fejleszthetsz. Először is ez az encoder-es megoldás nekem nagyon tetszik, jó ötlet! A forráskódon külön jó, hogy így ilyen részletesen mindent felkommenteztél, így a kezdők számára is érthetőbb lehet. Az egyik gyenge pont az LM358, én egy kisebb offszetű OPA-t használnék. Érdemes volna a Microchip OPA-k közt szétnézni. A másik gyenge pont az, hogy a pákában lévő hőelem mindig a szoba hőmérsékletét veszi 0 foknak, így külsőleg kellene mérni hőmérsékletet. Nem is kell folyamatosan mérni, elég egyszer megmérni, mondjuk bekapcsoláskor és azt eltárolni egy változóban és hozzáadni a programod által kikalkulált hőmérséklethez, így akár -10 fokban is pontosan fog szabályozni, ezt viszont csak kis zajú OPA esetén ajánlom. Ha meg szeretnéd spórolni az R8, R9, R10-et, akkor a Q1, Q2, Q3 helyett betehetsz egy-egy FET-et, így egyből köthetet az AVR lábaira a Gate-eket, ha az áraon szeretnél spórolni, akkor egy ide való FET 20Ft, a tranzisztor 10Ft körül van. Ha a hőmérsékletet pontosabban szeretnéd mérni, akkor érdemes egy külső 5V-os 1%-os referencia IC-t használni és a műveleti erősítő
Ha komplett forrasztóállomást vesz az ember, akkor másfajta pákát adnak a táphoz.
Régen találtam valahol egy táblázatot, ami alapján a táphoz lehet használni ezt a régebbi pákát is. De most nem találom a táblázatot, csak régebbieket, amikben se az új táp, se az új páka nincs benne. Próba-cseresznye alapon, viszem a régi pákát, meg szerzek egy digitális hőmérőt, aztán kipróbálom az új táppal.
Kérdés, hogy az a szabályzó ahhoz a pákához van-e...
Ha ahhoz a pákához van, akkor még működhet is így a karakterisztika felvétele, ha nincs hőmérőd, egy próbát megér... Ellenben ha nem ahhoz a pákatípushoz van, akkor felejtős...
Ilyen tükörfűtőkről még nem is hallottam. De megjegyzem a dolgot.
Vizsgaidőszak ismerős, ezért is kevés a szabadidőm. Meg hát a hőmérő kérdése... Azon gondolkoztam, hogy a kimérésre van egy gyorsabb módszer is: van egy gyári weller hőfokszabályzós táp digitális hőmérséklet kijelzéssel. A páka hőellenállását ellenállással+potival helyettesítem, és megnézem, hogy mekkora ellenállás esetén milyen hőfokot ír ki a táp. Ellenvélemény?
A fűtőszálasban igazad van, így belegondolva, bár nem kizárt (vannak olyan tükörfűtők, amiket direkt ilyen spec anyagból csinálják, aztán nem kell hozzá plusz elektronika a szabályzáshoz
 )Ha a karakterisztika megvan, akkor segítek a mérőkörök megtervezésében, méretezésében. (Most vizsgaidőszakom van, de ha úgyis csak február közepén lenne meg, akkor már nekem is több időm lesz valamivel...) Ahogy én a hőelem karakterisztikáját felvettem: felfűtöttem kb 350 fokra a pákát, majd a lehűlési görbén mértem a fesz/hőmérséklet párosokat, kb 10 fokonként mértem egy pontot 100 fokig. Maga a mérés kb fél óra alatt megvan.
- Szerintem kicsit érdekes lenne, ha a páka fűtőszálának az ellenállása szobahőmérsékleten 20Ω, 300°C-on meg ~80Ω lenne. Külön termisztor van benne.
- Karakterisztika: Ki kellene mérni. Szerintem a linkelt oldalon ezt már valaki megcsinálta. Ha kell, akkor megnézem, vagy feb.elején megpróbálom kimérni. Addig nagyon időm sincs rá, meg akkor férek hozzá megfelelő eszközökhöz.
Üdv!
-Külön termisztor van benne, vagy a fűtőszálnak az ellenállása változik? (mire is kellene méretezni az erősítőt) -Milyen az NTC ellenállás/hőmérséklet karakterisztikája? Akár egy táblázat akár egy diagram... Abból sokminden kiderül. Én anno kimértem a pákám hőelemének a karakterisztikáját, és az alapján terveztem meg hozzá a mérőkört. Esetemben mondjuk linearitási hiba kb 3% volt ha jól emlékszem. Abban az esetben viszont ha a karakterisztika nem közelíthető jól lineárissal, akkor kompenzációt is bele kell írni a programba... A kompenzálás az lehet egy valahanyadrendű polinomos, ez kevés memóriát foglal, de sok processzoridőt megeszik. Lehet a kompenzálás táblázatos, ekkor pont fordítva van, kevés számolás, nagy memóriafelhasználás. Harmadik lehetőségnek még akár szakaszonként törtvonalas közelítést mondanám, ez kb középút a kettő között... üdv: GLaszlo
OFF:
Azokat a füleket a labelnél lehet beállítani. Eagle 5.6 alatt csináltam, korábbi verzióban nem lehetett még. üdv: GLaszlo
Hőellenállásos pákáról infó:
http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_801.html Idézet: [/url]„Ahogy méregett egyébként a termisztorát: 20-25 fokon kb 21 Ω, 60-80 fokon kb 60 Ω 250-300 fok körül ~80Ohm volt, ezt kontakt módszerrel egy metex kézivel mértem amibe sajnos elég sok szórás belefért az esetleges pontatlan kontaktus miatt.” A hőellenállást le lehetne "szimulálni" egy 20Ω-os ellenállással és egy ~100Ω körüli potival. A fűtőbetétet meg egy 24V-os, 50W-os izzóval.  Vagy ha közelebb laknál...
OFF:
Hogyan lehet olyan füleket csinálni Eagle-ben, mint a THERM_COMP?
Hát egyenlőre csak a hőelemes változattal működik.
Sajnos nincs hőellenállásos pákám, így nem is tudom átalakítani hozzá, mert nem tudom kipróbálni.
Hirtelen annyival egészíteném ki, hogy eddig kétfajta beépített hőmérséklet mérési dologgal találkoztam pákákban:
- a már itt is említett és kitárgyalt hőelem, ami: "A páka hőeleme 1-20 mV ad ki a hőfoktól függően" Itt a kijövő feszültséget kell erősíteni, majd egy ADC-vel feldolgozni. - és van hőellenállás, pl. weller pákában eddig ilyennel találkoztam (3 különböző pákában is, ebből arra következtetek, hogy az összes wellernél így van megoldva, már csak a táp és páka kompatibilitások miatt is) Vagy csinál az ember egy feszültséggenerátort, amit rákapcsol erre a hőellenállásra, és méri az átfolyó áramot, amit utánna feldolgoz; vagy csinál az ember egy áramgenerátort, és azt kapcsolja rá a páka hőellenállására, és méri a hőellenálláson eső feszültséget, amit utánna szintén feldolgoz. Szerintem zacc itt keveredett meg. És akkor a kérdés: mind a kétfajta megoldáshoz használható lesz ez az állomás?
Én ezt a problémát áthidaltam úgy, hogy itt vettem 3700-ért gyári Pickit2-őt! Nem sürgős van két páka állomásom! A pic-hez sem értek, de avr-hez még annyit sem. Így azt sem tudom milyen égetőt és mennyiért lehet venni (gyárit)! A pic-nél JDM-el szenvedtem eleget!
Üdv!
Az AVR-es verzióval valószínűleg gyorsabban kész lesznek, mint én a sajátommal, mivel előbb az ICD2-met kell valahogy helyrepofoznom... Valamit sikerült benne ellőnöm, és nem ismeri fel a pic-eket... Amint az működik, neki fogok tudni állni ennek... üdv: GLaszlo
Üdvözöllek! Pedig már gondolkoztam, hogy vásárolok egy AVR égetőt is, de ha lesz Pic-el is ahhoz van Pickit2. Így ez is megoldódik!
Üdv!
A napokban vzoole kapcsolásán felbuzdulva átalakítottam két korábbi pákaszabályzóm kapcsolási rajzát és egybegyúrtam. A végeredményt csatolom. A kapcsolás még élesben nem lett kipróbálva, de működőképesnek tartom én. -Szimulátorban a műszererősítős részt ellenőriztem. A hőelemet egy 1 Ωos ellenállással és egy vele párhuzamosan kapcsolt feszgenerátorral modelleztem (ha ilyen modellel közelíthető a hőelem viselkedése, akkor valószínűleg jó lesz az erősítő is). -A hőmérsékletkompenzáló részt csak DC módban tudtam szimulálni, a hőmérsékletfüggést nem, de számolásaim alapján jó irányba mozdul el az erősítő a hőmérséklet növekedésére. - Az erősítők erősítéseit úgy méreteztem meg, hogy a PIC 8 bites AD-jával 2 fok/LSB legyen a mért jel (a hőelem esetén ez beállítható a trimmerrel, viszont a hőmérsékletkompenzáló rész csak úgy sacc/kb lett belőve szintén 2 fok/LSB-re. - A PIC-ben levő átalakító csak 8 bites, így ezzekkel a beállításokkal, és némi jelfeldolgozással a programban ki lehet szélesíteni 9 bitre a felbontást, ami már bőven elég lesz a pákához. -Nyákterv kész van hozzá, már csak meg kell hozzá csinálni a nyákot, aztán mehet majd egy próba. (A kapcsolásban olyan alkatrészeket használtam fel, amiket itthon találtam, ezért nem SMD a teljes nyákterv, azt most nem csatolom.) PIC-be töltendő programot nem tudok még feltölteni, mert nincs kész, de ha lesz érdeklődő erre a változatra is, és elkészülök vele, akkor feltöltöm. üdv: GLaszlo
Szia!
Köszönöm a jelalakokat. Most már letisztult a kép. Tehát amolyan impulzuscsomag vezérlést alkalmazol /nem biztos, hogy ez a neve/ gyakorlatilag. Ebben a formában akkor akár egy bonyolultabb vezérlőalgoritmust is tudsz alkalmazni, akár PID-et is (PIC16f887-el csináltam már egyet, igaz voltak kisebb hasfájásai, amiket még idő hiányában nem tudtam kijavítani, de a hiba oka már körvonalazódott... Ha jól emlékszem 200 Hz-es volt a PID mintavételi ideje, a PIC 20 MHz-en ketyegett) üdv: GLaszlo
Sziasztok!
Most csak csatolnám a kimenetei PWM jelalakját, a többire majd később válaszolnék, el kell most mennem. Sárga - Optotriakra érkező jel Piros - Pákára érkező feszültség Váltóáram frekije miatt elég lassú a PWM jel is. ui.: A képeken az az állapot van amikor már elérte a beállított hőt, és csak a környezet által elvont hőt pótolja.
tehát PWM jel (0-255) = (hőfok/5)-hőfok/50)
Szia!
Átnéztem a kapcsolási rajzot, valamint átfutottam a forráskódot is. Néhány hiányosságra szeretném felhívni a figyelmedet! 1. Nincs hőkompenzáció a hőelem számára. Ez azt okozza, hogy a környezeti hőmérséklettel magasabb hőfokra fog fűteni a páka, ami elég durva pontatlansághoz vezet. 2. A műveleti erősítő offset hibájának kompenzálása is hiányzik, ami ekkora erősítésnél és a hasznos jel nagysága (inkább helyesebb lenne a kicsinysége kifejezés) miatt hibát okoz a mérésben. 3. A szabályozási algoritmus indokolatlan bonyolítása, ugyanis a Zero-cross opto triac csak és kizárólag nullátmenet környezetében kapcsol, ettől eltérő fázisban nem kapcsol be. Így az egész szabályozás egyszerű kétállású (ON-OFF) lesz. Egyébként szép lett a nyák kivitelezése! Üdv. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
