Ezzel a megállapítással én is egyetértek!Gratula!

Szia!
Sikerült szereznem kapcsolókat és kicseréltem az előzőeg beépíteteket.

Frankó. Az enyém is így készült.

Az OPA454 tényleg jó nagy kimenő feszültséggel rendelkezik.

Találtam egy kicsit eltérő áramszabályozási lehetőséget is.

A söntellenállás előre helyezésével és MOSFET alkalmazásával több problémába is ütköztem:
- biztosítani kell hogy Ugs mindkét irányban a biztonságos tartományban maradjon
- külső terhelés nélkül a MOSFET terhelése csak a feszültségosztó és a 47k eredője. A teljesen lezárt teljesítmény FET (Ugs=0V) drain árama nem 0, hanem pl.:max 25uA és jelentősen nő a hőmérséklet emelkedésével. Ekkora áram már 0,5V közeli kimeneti feszültséget jelent, ami alá nem lehet lemenni.

Sziasztok!

Végigolvastam a topicot és úgy döntöttem, hogy Pioneer - Alkotó féle 2.7.4 -es labortápegységet építem meg 30V 5A -es kivitelben.
5 db BD245C tranzisztort akarok tenni a kimenetre.
Terveztem hozzá egy nyákot. Nem nézné át valaki, hogy van-e benne hiba? A fő vezetősávok vastagabbak lesznek.

A tervedet nem néztem át, csak rápillantottam.
- Az áteresztő tranyók emitter ellenállásainak 2W-osat rajzoltam. A panelbe csak állítva férne el, de nem olyat rajzoltál oda.
- Ésszerűtlenül közel tetted a tranzisztorokat, képtelenség lesz kivezetni a hőt.
- A panel indokolatlanul nagy.
- Nem kell helipot trimmer a beállításhoz, egyáltalán nem szükséges hajszál pontosra belőni a végállásokat, sokkal inkább csak a túlzások miatt van állítási lehetőség.
- Rx-ek nem férnek el, azoknak 15mm lyuktáv kell.
- ilyen megoldásnál minden hűtendőt egy síkra szokás tervezni, tehát T2-t is a többi tranyóhoz.
-hiányzik a mérés-előkészítés a panelról. Ez szinte nélkülözhetetlen része a labortáposdinak.

TO3 tokos tranyókat javaslok!
Készítettem én is 2 fajta paneltervet, melyek közül az egyik kimondottan huzalozáshoz van kitalálva. Esetleg fontold meg ennek felhasználását.
Nálam sokkal praktikusabb volt eddig, ha inkább a feszültséget toltam föl és az áramot csökkentettem le. Így elérhető a hangtechnikai eszközök szélesebb körének élesztési lehetősége.

Hát ez nem valami átgondolt panel terv. Miért nem tetszik a 2.7.4b terv? Az sokkal jobb.

Ezért tettem fel, hogy ilyen véleményeket kapjak, köszönöm. Megfogadom a tanácsokat, átrajzolom, javítom a hibákat, még nem terveztem panelt ez az első. Heli trimmerem van itthon azért az került rá.

emmzolee : Persze, hogy jobb és tökéletes a 2.7.4b terv, de egyrészt van egy pár alkatrészem ami van van itthon és arra nem költenék, hanem inkább akkor másra elég szűkös a keretem. Másrészt meg nem árt ha meg tanulok panelt is tervezni rendesen.

Ha bárkinek bármilyen észrevétele van ne tartsa vissza.

Szia!
Mivel azt írod, hogy még tanulod a nyák tervezést, ezért egy gyakorlati jó tanács.: Ha bármilyen, beállításra szoruló alkatrészt helyezel el a panelen, azt mindenképpen úgy tedd, hogy az azt körülvevő alkatrészek, valamint későbbiekben a dobozolás, stb... ne akadályozza a hozzáférést.
Jelen esetben, a heli. trimmerekre gondolok, mert a hűtőborda miatt, a csavarhúzó esetleg nem fog odaférni...

Sziasztok! Szeretném megépíteni ezt a tápot, és ebben szeretnék segítséget kérni! A tranzisztorok helyettesítésére miLYen más tranzisztort lehetne használni? (Tip 141-142?)
Valamint még az lenne a kérdésem, hogy ha ebböl a panelböl 2db-ot csinálok és egy sziMmetrikus transzformátorra kötöm őket a megfelelő módon, akkor földszimMetrikus tápom lesz? Az alkatrészlistát csak én nem látom az oldalon, vagy tényleg nincs ott? Ebben tudnátok még segíteni?

Hello

Az alkatrészek értéke ott van a kapcsolási rajzon, minden alkatrész mellett.
Az IC és potméterek esetében pedig a kép latt jobb alsó sarokban.
2 labortáp esetén én olyan trafót használnék ami 2 független szekunderrel rendelkezik, így biztos nem ér baj, ha olykor közösítem a kimeneteket és +/- -t csinálok belőle.

szia!

Csak gratulalni tudunk valasztasodhoz.
DE inkabb ajanlanam(nank) ugyanezen kapcsolas mar egy kicsit atgyurtabb verziojat ezen hozzaszolas segitsegevel.


Volt ki a rajzon is szereplo 2n3055-el, es volt ki BD249?-el epitette meg.

.....es igen, ahogy Proci is ajanlotta.
A 2 egyseg egymastol galvanikusan elvalasztott betapot kapjon

Amit linkeltem oldalt, annak az alján van egy módosított panelrajz, az alapján tervezem a megépítést...Kinyomtattam a panelrajzot, már csak a vasalás és a maratás van a kezdéshez Van egy erősítőm ami sajnos elromlott és mivel nincs rá szükségem egyébként sem ennek a tápját gondoltam felhasználni. 4db Toroid trafó van benne amik párosítva vannak és sorbakötve, 1db 80VA-es és 27V-os párosítva körülbelöl dupla teljesítményű.

Rámértem a tápra, és van egy gondom....38,5V-os feszültségem van, a rajz szerint pedig maximum 35V lehet...Elbírja még szt a +3,5V-ot a kapcsolás?

Nem!!

S milyen terheles alatt merted azt a 38.5V-ot? /mekkora arammal?/
Mert, hogy illik terhelve merni a trafot

És mien megoldást tudnátok javasolni eme probléma megoldására? Nem feltétlen szeretném szétszedni mind a 4 toroidot, hogy leszedjek a tekercsekböl....

Egy 115V-os párW-os (kapcsolótábla jelzőfény izzó)-t használtam terhelésnek, de pár tizedet esett csak a feszültség...

Kipróbáltam egy 40W-os izzóval, de azzal is csak 0.2-0.3V-ot esett csak a feszültség...Más eszközöm sajnos nincs amit rá tudnék kötni, hogy megterhelje...de valószinűsítem, hogy nagyon sokkal nem fog lejebb menni a fesz... Amúgy 10000 mikrós kondik vannak rajta...

Jasvaslom a Ghoost által linkelt tápot én is, az elbírja azt a feszültséget.

Ghoost !
Trafót terherve illik mérni,de felhasználás során ki garantálja hogy mindig terhelve lesz? Mert az LM324 akkor is csak 35 voltot bír el...

Nem mindegy, hogy az a 40W-os izzo, milyen feszultsegre keszult.
220v/40W=0,18A azaz 180mA
24v/40W=1,66A
42v/40W= 0,95A

De ez meddo dolog is azt hiszem, hisz mint irtad ez egy erosito tapjaul szolgalt hajdanan, tehat elvileg van benne kakao
Viszont illik leterhelni a tervezett arammal, es ugy merni egyet. -majd-

Thunder: valoban igazad lehet.
bar en lattam ebben es Alkoto rajzaban is egy zener-ellenallas kettost ami az IC1 tapjat hivatott beallitani ha jol tudom.


En nagyon nem ertek hozza! csak okoskodom a paraszti logikam es az itt olvasotak alapjan.

Hallgass a javaslatokra, és azt a változatot építsd meg, amit Ghoost javasolt. Abban az áramkorlát "értelmesen" beállítható, nem visszahajló. Van benne elegendő félvezető a kívánt áram eléréséhez, van hozzá panelterv (amit véletlenül Én terveztem), méghozzá kétféle is, rajta van a méréshez szükséges osztás, és nagyon széles határok között beállíthatóak a határértékek, amihez írtam részletes útmutatást (pl, a trafódhoz is hozzá lehet igazítani, és ha jó határokat választasz, egy trafó is elég lesz táponként.).

Jól látod, az IC-nek külön van "tápleosztása", pozitív és negatív oldalon egyaránt, tehát független a betáptól. A segédletben részletezem az előtét és a feszültség közti összefüggést.

Sziasztok!

Egy ideje olvasgatom ezt a fórumot mivel én is szeretnék építeni egy tápegységet, és örömmel látom van bőven választási lehetőség. Végül az Alkotó-PIONEER féle táp 2.7.3-as verzióját raktam össze dugosgatós teszt lapra.

Első próbálgatásra működött is rendesen. A kimenetre kötöttem egy teljesítmény ellenállást és beállítottam egy kimenő feszültséget. Kimenő feszültség stabil, áram stabil. Áramkorlát esetén is stabil mind a két érték (feszültség és áram). Megjegyzem ehhez ki kellett cseréljem az 1 nanos kondenzátorokat 4.7 nanosokra, mert a csere előtt áramkorlátozás esetén ingadozott a kimeneti feszültség is és áram is.
Tehát elsőre minden rendben. De csak elsőre. Ugyanis tovább játszadozva a táppal észre vettem, hogy áramkorlátozás esetén ha elkezdem felfele tekerni a feszültség szabályozó potit akkor kezd emelkedni a kimeneti feszültség (~0.5 V-t) és az áram is (~80-100 mA-t). Egy adott pont után annak ellenére, hogy továbbra is felfele tekerem a potit a feszültség is áram is elkezd csökenni, de nem áll vissza a beállított értékre. Ha visszafele kezdem tekerni a potit a jelenség hasonló, egy darabig emelkednek az értékek, utána csökkennek, végül visszaállnak a beállított értékre. Valakinek van-e ötlete mi lehet az oka ennek a jelenségnek, és hogyan lehet orvosolni ezt a hibát?

Kiadtam alvállalkozónak a nyomtatást, mivel ahol én nyomtattam kifogyott a toner.
Holnap délutánra meglessz a panelrajz amit már csak rá kell vasalnom a nyákra Időközben elkészült az előzőleg tervezett panel, de sajnos elég rosszul sikerült a vasalás, így több helyen bele kellett javítanom, és még így is maradtak hibák amiket nem vettem észre, és/vagy alámart. Ha jól nézem az értékeket, akkor jólessz a tip 142-es tranzisztor bele ugye? Esetleg ha nagyobb áramhatárt szeretnék akkor mit kellene bővíteni? A tranzisztorsorba kell még plussz ha jól gondolom, meg a diódahídból erősebb?

Furán kommunikálsz. Elmondod a magadét, amiről mindenki próbál lebeszélni. Aztán mintha mi sem történt volna, folytatod a beszámolót a saját vonaladat követve.
Nagy valószínűséggel akik itt "hozzád szólnak", azokat jó szándék vezeti, ezért nem nagy hiba odafigyelni rájuk.
A TIP142 -emlékeim szerint darlington, tehát alapból nem illik a kapcsolásba.
Az "erősséggel" kapcsolatban -most már talán negyedszer monjuk- olvasd el a beállításokról szóló kis irományomat.

Hallgatok a tanácsokra, de eredetileg ugye a másik tervet akartam megépíteni és ehez el is kezdtem a panelt. Sajnos elég hiányosak az elektronikai ismereteim...majdnem semmi..de azért próbálkozom
Megkeresem azt a beállítási tájékoztatót...legalábbis megpróbálom.

Az IC tápján van is,de ha a kimenő feszültség feljebb megy 27V nál akkor a bemeneteit már nem védi semmi,így kiszámíthatatlan lesz a működése.(Az ALKOTÓ félében ez a hiba nincs meg.)

Elolvastam legalább 5-ször a "teszt-módszeredet", de még most is zavaros egy kicsit.
Nekem nincs mérhető panelom a v2.7.4-ből, de a korábbi verziókkal végeztem több mérést és tesztet is.
- A feszültségstabilitás annyit kell jelentsen, hogy egy beállított érték, a különböző terhelések hatására ne változzon meg, pontosabban csak nagyon kis mértékben. Ennek az én példányaim várakozáson felül megfeleltek.
- Az áramkorlátozás lehetősége azt kínálja, hogy ha beállítasz egy áramértéket, akkor ennek eléréséig stabil a kimeneti feszültség, viszont ha túlléped, akkor az áram "beáll" a max értékre, és ennek tartásához csökken a kimeneti feszültség.

Mindezzel együtt, jelentős kockázatot látok a"...raktam össze dugosgatós teszt lapra." kiviteli módszerben. A labortáp kimondottan olyan elektronika, ami nyomatékosan érzékeny a paneltervezés jóságára. Itt egyáltalán nem mindegy mit és hová csatlakoztatsz, messze többről van szó, mint a kapcsolási rajzon lévő kötések létrehozásáról. Ezért elképzelhető, hogy e miatt voltak nálad nem várt anomáliák.
Ha okokat akarsz keresni, a referenciafeszültség ingadozását mérd meg legelőször (a leírt tesztmódszered közben).

Én is építettem 2.7.4-et dugdosós panelon, az sem ment korrektül (feszt lehetett szabályozni, áramot nem). Ezért is várom meg amíg tudok hozzá panelt csinálni, csak kíváncsi voltam a dologra

Először beállítottam a feszültség szabályozó potival egy adott kimeneti feszültséget, aztán rákötöttem egy teljesítmény ellenállást a tápra. A feszültség a terhelés rákötése után is stabil maradt, nem mozdult el a beállított értékről. A terhelést rajta hagytam a tápon huzamosabb ideig (30-45 perc) és a táp végig szépen tartotta a beállított feszültséget, nem csökkent le, nem nőtt meg, ugyanott maradt ahova állítottam. Ez eddig rendben is van.
Ezután az áramkorlát potiját elkezdtem csavarni lefele addig amig a beállított áram értéke beesett a fogyasztott áram értéke alá és működésbe lépett az áramkorlátozás, ami lecsökkentette a feszültséget, hogy az áram ne mehessen a beállított érték fölé. Ez Ohm törvényéből adódik. Idáig ez is rendben van.
Ellenben ha elkezdem tekerni felfele a feszültég potiját miközben az áramkorlátozás üzemben van mégis megnő a feszültség kb 0.5V-t, így az áram is emelkedik kb. 80-100mA-t.
Egy példa, hogy legyen érthetőbb a dolog.
1. Beállítok 14V-t a tápon terhelés nélkül.
2. Rákötöm a terhelésem ami 7 ohm, tehát a fogyasztásom 2A lesz. A feszültség változatlan marad.
3. Az áramkorlát potijával beállítok 1A-t ami kisebb a jelenlegi fogyasztásnál, tehát a feszültséget lehúzza 7V-ra, hogy az áram ne mehessen 1A fölé. A led kigyúl, jelzi az áramkorlátozást. Idáig mind rendben van.
4. Viszont ha tekerem felfele a feszültség potit akkor a feszültség felmegy 7.5V-ig így az áram is felmegy ~1.08A-ig, holott azt mondtam neki ne engedje 1A fölé az áramot, tehát a feszültségnek sem lenne szabad nőni.
Remélem így a példán keresztűl érthetőbb a mondanivalóm.

Javaslatodra figyeltem a referenciafeszültséget miközben végeztem a 4. lépést, és jelentem a referencia mindvégig változatlan marad, nem ingadozik.