Persze lehet, hogy elfelejti valaki, hogy pl. 300mA állított be áramkorlátnak és ezért jó, ha kiírja a beállított értéket full HD kijelzőn, én égető szükségét nem éreztem az általam beállított érték külön kiíratásának.

Kerdes milyen pontossagot varsz el.
Nekem (a feljebb is lathato) HMP2030-as 32V-nal is millivolt pontossaggal jelez. Ezt azert deprez muszerel nem nagyon tudod kivitelezni

Használj egy hónapig olyan tápegységet, amlyik nem csak a kimeneti értékeket mutatja, hanem azt is, mire állítottad be. Ezután lépj vissza egyet. Rögtön hiányozni fog és azt is látni fogod, mennyire jó dolog.

Sőt ha teljesítményt és ellenállást is kiír az is ügyes dolog. Pl. én szoktam használni kis értékű ellenállások pontos mérésére is. Multiméterrel néhány Ω alatt, már egyre nehézkesebb mérni, a labortápom meg mΩ felbontással mér (tehát egy 0,01 ohmos ellenállást is könnyedén meg tudok mérni). Az is ügyes mikor egy sok darabból álló led modult tesztelek, ami az adatlap szerint mondjuk 40W-os, és látni akarom mekkora áram-feszültség mellett lesz meg ez a teljesítmény. Ha akkut töltök a labortápal, akkor meg tudom nézni a labortáp kijelzőjén, hogy mekkora töltésmennyiség (mAh), és mekkora energiamennyiség (Wh) ment bele. Persze sokminden számolható is lenne, de így azért sokkal kényelmesebb, és gyorsabb, (és ha nagyon ráérnék akkor ennél még több dolgot is kijelezne a labortáp). De itt megint az arányosság jön elő, ezek az extrák jól jönnek egy komolyabb tápon, de feleslegesek akkor, ha maga a táp a tizedébe kerül mint amibe az MCU és környezete kerülne.

Elhiszem mindeninek, hogy ez lényeges dolog, és elnézést a tudatlanságomért! Nekem eddig olyan szituáció nem merült fel, hogy 12,128365V-ot és 0,318765A-t kelljen beállítanom, mert ezt valóban nehéz megjegyezni.

Ellenállást én is mértem már, egy régebben elkövetett kis tápommal, sőt a csatlakoztatott eszköz belső kapacitását is mérné egy másik szoftver verzióval, de szükségtelennek találtam azt is.

A teljes igazság az, hogy arra gondoltam, hogy valakinek esetleg eszébe jutott már egy olyan verzió, hogy egy sima 3-5 collos (video) LCD-n jeleníti meg egy erősebb PIC proci által mért adatokat. De ez talán egy utópia volt. Egy próbálkozást megért.

Akkor talán egyszerübb lenne szerezni egy okos telefont vagy egy olcso kisebb táblagepet, és arra irni egy APPot. Annak már elég nagy a képernyöje és USB porton beolvasni a kiirando adatokat.
De ez mindenképpen nagyságrenddel nagyobb feladat, mint egy táp megépitése, söt akkor talán a tápot is ebböl a szempontbol kellene megtervezni.

Persze. Van egy ESP8266 wifi modul a labortápban, ezen fut egy webszerver, és a webfelületen jelennek meg az adatok, ill. állítani is lehet mindent. Ez futhat szinte bármilyen mobilon, tableten, vagy akár PC-n is, operációs rendszertől függetlenül. A táp saját oled kijelzőjét meg egy STM32 processzor kezeli, korábban tettem be képet. Link.

Nem feltétlen kell "erős" PIC. Ha megelégszel 12 bites felbontással, akkor kb. bármelyik a Q sorozatból. Nagyobb mintavételi frekvenciát tudnak, mint amit szemmel lehet követni. Ha nem, külső ADC IC. Kijelzőnek egy Nextion HMI, a többi már csak fantázia kérdése.

Na valami hasonlóra gondoltam! Mégis csak van már ilyesmi. Skori, az a táp már akkor megtetszett, de sajnos én még az árától is mérföldekre vagyok. A processzoros technika meg olyan magas egyenlőre nekem, mint lónak a hátúszás! Pont ebből az okból kerestem "kész" megoldást.

Zoli a baj azzal van, hogy a megjelentetett adatok a tápegység különbözö helyeiröl kerülnek elö, azaz ilyen komplex tápoknál meg kell elöre gondolni mi hol és hogyan lesz. Ezért a gyári kijelzök többnyire egyediek, pl mutatja mennyit állitottál be és mennyi a valodi kimenet, stb.
Azaz pl külön kell leolvasni a kezelö elem (poti) helyzetét, és külön kell mérni a k8menetet a megfelelö jellemzöt ( áram, feszültség). Mégha az ajánlott VA müszert is szereled be többnyire csak a kimenetet fogod tudni mérni, ráadásul minden müszerhez külön hálozati táp vagy legalább szekunder kell, hogy elkerüld a galvanikus csatolási problémákat.
Azaz mondjuk egy dupla 0-30Vs táphoz, 2 VA müszer kell meg esetleg két V üoltmérö is, az utobbi a beállito potik helyzetét mutatná plusz 4 táp a galvanikus leválasztás miatt. ( és még az is figyelembe kell venni, hogy a beállito eszközök a GND-hez képest dolgoznak, s pl. nem a vissacsatolásban.
Ha mindezt egy displayre akarod felvinni, akkor elég nagy bajba fogsz kerülni a galvanikus leválasztás miatt. Ezért kell ilyen esetben a tápot is ugy megtervezni, hogy a méröpontokat le tudd választani. Nem gyerekjáték.

Ezekkel azért tisztában vagyok. Van egy kétoldalas (akár együtt is szabályozható) labortápom, abban három transzformátor van, mert tíz galvanikusan elválasztott tekercs kellett, többek között az öt digitális mérőegység miatt, ez nem gond. De nem tetszik egyáltalán az öt kijelző a táp elején, na meg a helyük kivágása, beszerelésük, háromszor annyi időt vitt el, mint az egész elektronika megépítése. Sőt, valamilyen szinten a költségek sem számítanak, maximum nem egy éves projekt lesz. Eljutottam arra a szintre, hogy a "maszek" bevételeimet a hobbimra szánhatom (nem kell túlzó összegekre gondolni), igaz, hogy költséges hobbijaim vannak, de azért csak haladok mindegyikkel.

Sokkal életszerűbb lehet megcsinálni a méréseket (A/D konverziót) az áramkörön belül, saját tápjáról, majd a digitális jeleket földfüggetlenítve továbbítani!

Igazad van, de azért ez nem olyan probléma, amitől meg kell ijedni.
JZoli: A mikrokontrollerhez (nem processzor!) tényleg kell némi tudás, de ez nem agysebészet, és pénzben sem olyan óriási. Vannak előre megvásárolható mikrokontrolleres modulok, így még SMD-t sem kell forrasztani. OK, programozni kell őket, de ha egyszer belejössz, nem tudsz élni nélküle.
Massawa: vannak izolált dc-dc konverterek már kb. 1500 forinttól. Hall-elemes árammérők, amik szintén izoláltak, bár nem mA pontosságúak. Viszont vannak árammérők, amik lehetnek mA pontosságúak, és megmérnek akár 30-40V "magasságban" is áramokat úgy, hogy az IC 3,3V-ot kap, és közvetlenül csatlakozik a mikrokontroller AD bemenetére (pl. INA180, INA240, stb.).
Feszültséget tudsz mérni egyszerű ellenállásos fesz.osztóval tápfesz felett is. Vagy akár használhatsz power monitort is (pl. INA236).
Tudom, hogy ezek már bonyolulttá teszik a tápot, de fejlődni kell. Én régen féltem az SMD-ktől, ma már hülye lennék THT-t használni, mert a jobb cuccokat nem kapod meg, csak SMD-ben.

Ha megvan a program, tehát publikus akkor az már nem gond. De írni biztosan nem tudnék! Pontosan ezért kerestem, már meglévő megoldást De természetesen tiszteletben tartom, ha valaki nem teszi közzé a munkáját, ha van rá hajlandósága, hogy esetleg ellenszolgáltatás fejében átadja, akkor azt is kifizetném.
Jöhet az SMD is, bár nem rajongok értük, de mint írtad Te is a korral haladni kell(ene).

Egy szoval sem vontam kétségbe ilyen eszközök létezését, de gondold el mennyi nyüg van ilyesmikkel, mindegyiket valahol be kell épiteni a táp áramkörébe ( anélkül, hogy azt befolyásolná), mindegyiket ujra kell kalibrálni, és mindig megmarad a kétség ha rosszat mutat, hol is a hiba. Végül odajutsz, hogy megbánod minden ilyen cuccot meg idöt amit erre költöttél.
Az én tápom már jo 20 éves. Még 723- sokkal. A mérések már abban is 4 digitális müszerrel történnek, eredetileg 4 mutatos volt). Valamennyi müszer külsö dugasztáppal megy. És elég megbizhato, habár az elsö digitális müszerek LCDk voltak, annak minden nyügével - panelmüszerekröl van szo amik nagyon érzékenyek a panelba vágott lyukra. Végül olyan nagyra reszeltem, hogy szorulás nélkül menjenek a panelba és egy egy csepp ragaszto tartja. Késöbb LED müszerekre cseréltem.

Igen én is átmentem itt ott az SMDbe, de azt is nézd meg mennyi gonddal jár föleg amatör körülmények között az SMD használata. Sok alkatrészen még az értéket, tipust sem lehet leolvasni. Amig megveszed öket a gurtnin addig nincs is baj, de amikor kisérletezni kell, alkatrészt cserélni, akkor már gyakran olcsobb a maradékot a szemétbe dobni, mint kideriteni mi micsoda.
Szoval messze nem annyira rózsás a hobbi jövöje, mint aminek sokan gondolják. (Föleg ha a fiatalabb hobbistákra gondolsz.
Az SMD nagyon jo ha sorozatgyártást tervezel, de a hobbi ritkán szol a sorozatgyártásrol. ( csak a beültetö gép programozása akár több napos munka is lehet, söt gyakran kell kisérletezni is. ).
S mondjuk meg öszintén valoban kell-e a hobbikészülékek sokaságába az SMD méret?

Erre pedig (pl. szoftver írása) az a megoldás , hogy keresni kell egy emberkét, aki abban jó, ami neked nem az erősséged.
Én is gondolkodtam egyedi labortáp építésében, megvettem több tápegységre való alkatrészt is, de mindig van más, ami sürgősebb, így már nehezen állok neki NYÁK tervezésnek, beültetésnek. Viszont egy szoftverre sokkal jobban van időm, ahhoz még a pákát sem kell bekapcsolni.

Ez a honlap egészen jó, itt lehet hasonló érdeklődésű és vállalkozó embereket találni. Azt, hogy fejlesztők nem teszik közzé a forráskódjukat, nagyon sajnálom, de megértem. Pl. Skorival volt ilyen jellegű beszélgetésem itt az oldalon. Ő röviden elmagyarázta, hogy miért nem publikálja a saját forrasztó állomása forráskódját.

Nem akarok meddő vitába menni az SMD kontra THT kérdésében. Nincs abszulút jó válasz rá, elfogadom, hogy másnak más szempontok a fontosak.
Én , amikor egy kapcsoló üzemű DC-DC konverter esetében azon gondolkodom, hogyan lehetne a current loopot még jobban csökkenteni, hogy átmenjen az EMC-n, és már a TQFP tok kivezetései is túl hosszúak, akkor nem tudok nem SMD-ben gondolkodni. Muszáj ezt a technológiát használni még protónál is. Akinek soha nem volt ilyen gondja, az szerencsés (lehet, az sem érthető, hogy miről beszélek), és annak nyilván kényelmesebb a jó öreg THT. Jobb hűteni, jobb forrasztani, jobb módosítani. Viszont az újabb cuccok (értsd: félvezetők) már nem érhetők el ilyen tokozásban. Akkor már kell a kompromisszum.
Ha pedig van egy jól bevált régi labortápod, akkor becsüld meg! ... Bár néha jöhet egy olyan igény, egy funkció, amit nem tud a régi műszer. Akkor nem bujkál benned a kisördög, hogy vajon tudnál-e jobbat építeni?

Nézd az elvárásaim a labortáprol eléggé egyszerüek. Adjon megfelelö stabilitásu kimenetet, megfelelö áramot és azt mutassák a müszerek. Ha ettöl több kell, akkor már elö kell venni a sokkal pontosabb müszereket - szkop, precizios feszültségmérök stb. De hányszor kell ilyen?
Ráadásul a labortáp csak a fejlesztéshez kell, a kész cuccban amugy is más táp lesz, más jellemzökkel stb.
A 723-s a kora ellenére meg mindig szerintem nagyon jol müködik, akár áramgenerátoros üzemben is. Az egyetlen gond, hogy csak kb 2V-tol indul, de eddig nem igen kellett 2 Volt alatti kimenet.

Nekem is ilyen van a tápomban már vagy 5-6 éve. Igaz, csak feszmérő, mert a mérőelőtét, söntváltás gombbal és relével van belül megoldva.

Ha megoldod, hogy MODBUS, vagy más buszos információként legyen meg a feszültség, áram stb. adatod, akkor egy HMI-t is fel lehet rá tenni, ami 86x86mm. Programozunk ilyeneket 4"x4" méretben, azt teszel rá amit akarsz és touchos. 480x480 vagy 720x720 pixel.

Mint írtam, a programozás sajnos (egyenlőre) messze áll tőlem.

Ha megmondod mi kell, szerintem sokan vagyunk itt, aki tud segíteni. Pont ezért jó a közösség.

Üdv mindenkinek. Megépítettem az Alkotó félek 2.7.4 tápegységet. Tökéletesen működik. Azt szeretném kérdezni hogy 4db 2N3055 tranzisztor alkalmazásakor kell e valami módosítás a kapcsolásban.

Sziasztok! Megepitettem ezt az egyszeru aramkort, tudom labortapegysegnek gyenge, de nekem most okes. Kovettem a kapcsolasi rajzot minden szempontbol. Van egy erdekes jelensegem. A potmeter letekert allapotban es van terheles a kimeneten, akkor 0.8A allando aramfelvetele van, amit persze elfut. Oke mas tranzisztorok, bd140 es tip3055. Szerintetek mi lehet az oka? A terheles egy h4 es izzo letezik, hogy az 1.25V ami a kimeneti minimum akkora aram folyna az izzo fele?

Szia!
Számítsd ki, a "H4"-es izzód hány ampert vesz fel 12 voltról, ha ismered a wattját, ebből az ellenállását ( pár ohm lesz ).
Utána " nagyon messziről" láthatod, 1.25 V/0.8 A hány ohmot képvisel ( 1,6....)és nem fogsz csodálkozni.
Tegyük még hozzá, hogy a "hidegellenállása" még kisebb is valamivel a "világítós" szituációnál..

Sziasztok!
723 IC alapú labortápoknál van-e lehetőség a kimenő feszültség lekapcsolására ? (Bevallom, nem olvastam végig a topikot, inkább csak a kapcsolási rajzokat nézegettem)

Igen. Nálam egy 2 morzés relé kapcsol .

És ez nem okoz gondot pl. nagyobb áramfölvételű áramkörnél ? Mekkora relét tettél be ?