Egy ellenállástól még nem lesz áramgenerátor, csak stabilabb. A LED-nek az ellenállása úgyanúgy változni fog a melegedéstől ergo nem lesz állandó az áram. Persze lehetne vitatkozni, hogy sokkal kisebb lesz a változás, tehát tekinthetjük áramgenerátornak, de nem az.

RoliNyh: Nem az volt a lényeg, hogy miből, és én nem is akarok ebbe beszállni.
Csak lassan bármelyik témába beleolvasok mindenhol kötözködik valaki.

Egyszerűen csak arra akrtam kilyukadni, hogy a kötözködés elyett több segítő szándék kellene, és nem is személyekre szólt. Mindenki vegye ki belőle amire úgy érzi rá vonatkozik.
Olvass külföldi fórumot, én még nem láttam (persze ez nem zárja ki hogy nincs) olyat, hogy egy hozzászólásból több oldalnyi vita kerekedik. Részemről nem is akarok ehhez többet hozzászólni.

Ez igy nem igaz. Ha jo ellenállást választol annak a höváltozása elenyészö, azaz az áram stabil marad. (Ettöl áramgenerátoros az ilyen táplálás). A többi azon mulik, ki hogyan tervezi meg az áramkörét....
Persze vitatkozni mindig lehet, és valami szuper áramgenerátoros tápot lehetne csinálni, de abban is csak valamilyen ellenálláson fogja az elektronika szabályozni a kimenö áramot. Azaz majdnem odajutsz, mint a egy 78xx stabival meg egy ellenállással, vagy ami már itt is elhangzott, egy 317-sel meg egy ellenállással....ami még jobb áramgenerátort ad.
Szoval ne csinálj ujabb balhét ebböl, már volt itt ebben a témában néhány nagy nobeldijas ötlet, felesleges ujabbat kiötleni. Egy LED messze nem egy laboratoriumi egér, hogy a végletekig mindent ki kell rajta probálni.

Mi a helyzet a LED melegedésével? 10 - 20 mA-es LED esetén ez valóban elenyésző de a nagyobbaknál már számottevő. Egy feszültséggenerátoros tápegység és egy ellenállás nem alkotnak áramgenerátort.

A LED melegedésével annak a kapocsfeszültsége alig változik (kevesebb mint 0,5V), igy nem tudom mi a gond.
Ha meg igen nagy teljesitményü LED-t akarsz meghajtani, azt amugy is más eljárással kell megoldani és nem egy mezei áramgenerátorral. ((PWM stb).

A probléma ott van, hogy egy ellenállástól nem lesz áramgenerátoros egy feszültséggenerátoros áramforrás sem. Nagy LED-nél miért nem jó az áramgenerátor (azt ne keverjük bele, hogy analóg vagy kapcsolóüzemű)? Pont az benne a pláne.

Ezt is már teljesen kiveséztük. (Aludtál ? ).
Ha nagy áram kell a LEDhez, akkor azt már nem lehet áramgenerátorosan táplálni, mert simán elég- még egy 30x30cm-s hütöbordán is).
Ezért a nagyobb áramok esetén PWM táplálást használnak, igen kicsi kitöltési tényezövel, igy a maradék idöben a LEDnek marad ideje kihülni, viszont a leadott fény alig változik.
Ez igy müködik már jo egy évtizede, amikor megjelentek az elsö nagyteljesitményü LEDek. Még a modern zseblámpában is ilyen meghajtás van. Csak igy lehet elérni a kivánt fényeröt.

(Ugy látszik itt is megjelent az a jelenség, ami a vicceknél..... 10x elmondjuk akkor is lesz valaki, aki még nem hallotta).

Úgy látszik te is alszol, pátszor leírtuk, hogy egy ellenállás nem csinál áramgenerátort. Ahhoz képest lehet kapni nem egy áramgenerátoros LED tápegységet, vígan mennek róla a LED-ek.

Most megint kötekedsz???? Nem csinál áramgenerátoros tápot, de teljes mértékben szabályozza az áramot a LED-n. Ezt szerinted minek kell nevezni????
Hogyan kell az ellenállást számolni:
Ha 12 V a stabil táp, 3,2 V a LED kapocsfeszültsége ami ritkán megy 3 V alá (akkor rendszerint elég), akkor mennyi lesz rajta az áram változása?
Amit magyarázol az meg olyan eset, mint az egyik ismerösöm esete volt. Vett egy ocska 5 LEDs fejlámpát ami egyfolytában zabálta a 4 AA elemet. Berakott helyette kamerába valo CR litium elemeket (2x3V), mit gondolsz mi lett a vége????

Elnézést, hogy én is kihoztalak a sodrodból mint annyi más fórumtag, legközelebb jobban fogok figyelni.

Na ilyent se hallottam még! Hogy egy ellenállás áramgenerátor. Szerintem inkább áramkorlátozó. Bár az sem igaz, mert ha növeljük a feszültséget, nő az áramerősség is. Vagy az Ohm törvény nem igaz.

Nem áramgenerátorról van szó, hanem áramkorlátról, ami egy adott tápfeszültségtartományban a lehetséges nyitófeszültségeknél átfolyó áramot elviselhető szinten tartja. Ha nincs ott ellenállás, akkor a feszültségszabályozó IC melegedése miatt működésbe lép (ha van) a termikus védelem, vagy belső áramkorlát (ha van).
Ha stabil a feszültség, akkor a LED, zéner, és minden hasonló félvezető tetszőleges áramot engedne. Ezt csak a tápegység, vagy elem belső ellenállása korlátozza.

5.általánosban osztálytársam bebizonyította, hogy egy egyszerű lapostelep+izzólámpa+ kapcsoló áramkör nem csak soros, de párhuzamos kapcsolásban is használható, mert ugyan úgy reagál az izzó fénye a kapcsoló átbillentésére, csak fordítva. Nem tudtam neki elmagyarázni mi a hiba, mert nem volt szakirányú ismeretem, ezért csak lehülyéztem. Ő meg engem. Nem beszéltünk utána jó sokáig.

De azért zárlat az ugye volt a párhuzamos kapcsolásnál bizonyos kapcsolóállásban nyugtass meg. Mert ha azt is bebizonyította, hogy nem volt, akkor lehet egy zseni...

A retesz sorosan is retesz,meg párhuzamosan is retesz.
De ha úgy tetszik,egyszer kigyújtja a nem világító izzót,egyszer meg kioltja a világító izzót.
Pucér logika,az hogy mennyi haszna van egy egyenletben,már más kérdés.

Kapaszkodj meg, az összes CDI gyújtás ezen az elven alapul. A tirisztor letesteli a töltő áramkört hogy a kondenzátorban felhalmozott energia a trafó felé kisűljön. Az idővallum nagyon lényeges. Gyújtás esetében annyira rövid hogy nem érzékeli zárlatnak a töltő áramkör.

Én Veled vagyok! Nekem esett sok okos hogy egy ledes világítást csak áramgenerátorról szabad használni. Az én esetemben ez nem megvalósítható. Nem bírták felfogni hogy a feszültség stabilizálása is egy megoldás. Egy igazi, hozzáértő szakember (mérnök), pontosan tudja hogy hol lehet csalni és pontosan tudja azt is hogy mennyit. Aki ezt nem érti, az foggal, körömmel ragaszkodik ahhoz, amit az iskolában tanult. Ezektől, "Ments meg Uram minket."

Nekem a moderátorokkal nincs semmi bajom, ha nem sértegetsz másokat, szakmailag biztos hogy nem avatkoznak be. És ez így van jól.

Létezik olyan LED kapcsolás, ahol a párhuzamos kapcsolóelem a javasolt.

Hello! És ezzel világítunk? Ha lehet ne vezessük félre a topikot. Eléggé elhajlott az már, lassan így is az Ohm törvényt is Öntörvény-nek kell átkeresztelni..

Ha Te is Tamás vagy, akkor biztosan egyet fogunk érteni. Én még ugyan nem értem hogy mire gondolsz, a hiba bennem van. De Te biztosan meg tudod velem értetni.
Köszönöm Neked!

Nem kapaszkodom, az említett esetben nem gyújtásról volt szó, hanem elemről, kapcsolóról, meg egy izzóról. Remélem azzal már te is egyet értesz, hogy ebben a párhuzamosan kapcsolt elrendezésben,
ha sokáig nem akarunk világítani, és egyszer csak eszünkbe jut, hogy most jó lenne világítani,
akkor az már nem biztos hogy sikerülni is fog...
Vagy írhatnám úgy is, ...biztos nem fog sikerülni.
Végül is, csak idő kérdése, a "meddig nem világítottunk" fogja eldönteni...

Másképpen kell a dologhoz állni. A tirisztor nem az töltő áramkört testeli, hanem kisüti a kondenzátort a trafó primeren keresztül.

Abszolút egyet értek Veled. Ha gazdaságossági oldalról vizsgáljuk, akkor ez csőd.
Csak arra akartam célozni hogy az idő tényezőt sok megoldásnál alkalmazzák. Ami számomra is újdonság hogy ledes világításnál is, a ledek túlmelegedése ellen, a nagyobb fényerő, kisebb melegedés eléréséért. Mindig tanul az ember.

Így igaz, ahogy írod, de közben mégiscsak rövire zárja a töltő áramkört. Igaz, nagyon rövid időre, amíg a kondi kisül.

A rövidzár következmény, a működési elv szempontjából irreleváns.

Az a bökkenő, hogy az egyszerűbb járművekben tökéletes megoldás volt a nagy belső ellenállású feszültségforrás, aminek a teljesítményét elviselték a kornak megfelelő izzók. Épeszű motoros nem pörgette sokáig üveghangon a motort, mert utána sokáig tartott kitakarítani, rendbetenni. Pedig nem került volna sok fejtörésbe, hogy ha a generátor gerjesztését csökkentik, a létrehozott feszültség kordában tartható, így elég volt egy ólomakku "feszültségtabilizátornak". A technika fejlődött, és az izzók kezdenek őskövületnek számítani. Az újabb technológia már háklisabb fedélzeti feszültség értékére, oda bizony komolyabb feszültségszabályozás kellene.
A technológiai generációváltások legnagyobb nehézsége a kompatibilitás megoldása. Emberöltőnyi idő kell ahhoz, hogy a rossz beidegződések eltúnjenek. A KRESz még ma is (tudtommal) úgy fogalmaz, hogy x Watt teljesítményű izzólámpa kell valahova. Egy minimális fizikai, műszaki ismeretekkel rendelkező ember tudja, hogy a fény mértékegysége a Lumen. Már lassan egy évszázad telt el azóta, hogy az izzólámpák által kibocsátott fény eltér különböző gyártók és technológiák esetén, így ez pontatlan, vitatható megfogalmazás.

Azért hoztam fel ezt a példát, mert ma már le tudnám vezetni matematikailag. A telep belső ellenállása sorba kapcsolódik a fogyasztó ellenállásával, amivel ha párhuzamosan kapcsolunk egy hozzá képest elhanyagolható ..........
Akkor nem tudtam mit mondani, csak azt, hogy ez így s...r. Meg hogy majd így lemerül, meg felrobban a telep. Persze nem robbant fel, sőt bő egy perc után fel sem melegedett érezhetően, a kapcsolót nyitva pedig az izzó továbbra is rendületlenül világított. Ki kellett volna küldeni éjszakázni egy sátorba egy ilyen zseblámpával, hogy megtanulja a fizikát.

Tehát mielőtt felmegy a cukrunk (50 felett már nem is kell hozzá idegesség), egy szép U/I görbesereg a hőmérséklet függvényében hátha meggyőzőbb lenne..

Az pontosan úgy van ahogy írod. Azonban én is nagyon meglepődtem hogy a LED-ek mennyit fejlődtek, az utóbbi pár év alatt. Példának említeném hogy az én ezelőtti 35W-os halogén izzóm 600 Lument teljesített, a mostani 6W-os LED-es "izzóm" 800 Lument tud. Sokkal kisebb teljesítménnyel, erősebb, vakítóan fehér fénnyel. A kis teljesítmény miatt, a feszültség stabilizálása is sokkal egyszerűbb.
A technika folyamatosan fejlődik, mi meg csak próbálunk a nyomában járni.

Persze rengeteg módon lehet világításra bírni egy ledet. Meg arra is, hogy ne világítson. Úgy is meg lehet állni a kocsival hogy csak a gázt nyomom. Mindössze neki kell hajtani a garázs falának. Az lelassít elég gyorsan.

Teljesítmény elektronikában az a cél, hogy az áramforrásból a lehető legtöbb energia a fogyasztóba jusson. Ne a közbenső alkatrészeken vesszen el.

Egy 5-10W teljesítményű led esetén már megéri elgondolkodni egy alacsony veszteségű meghajtáson. Nálam a konyhában két darab 10W-os led soros kapcsolással üzemel egy kapcsolóüzemű tápról. Mindössze egy bázis-emitter átmenetnyi feszültség esik egy soros ellenálláson, ez szabályozza vissza a táp feszültségét, hogy közel állandó áramot kapjanak a ledek. Bár lehetne még ezt is csökkenteni, de ez már egészen elfogadható.

Ha nem is sereg, de valahogy így néz ki:

A témához nem tartozó hozzászólások eltávolítva.