Azért én a helyedben ellenőrizném újra a melegedett aksikat.
Lehet csak azért szaladt meg a hőfok, mert mélykisütött állapotban volt.

Egyébként én is töltöttem néhányat mágnes közt, nekem nem jelentkezett ez a probléma.

Rendben!
Csinálok a héten még teszteket egy típusú akkumulátorról amelyik korábban fűtött.
Kap mágnest,meg mágnes nélküli töltést, kíváncsi leszek rá,majd írok az eredményről ha nem problem
(Egyébként én is töltöttem néhányat mágnes közt, nekem nem jelentkezett ez a probléma.)
Nekem is csak a rózsaszínűlné volt ez a probléma a kék színűeknél nem tapasztalta ilyet,na de majd ki derül mi van!

Köszönöm a választ. Valószínűleg marad a 2 szekesos töltés.

Sziasztok.
Töltőt szeretnék tervezni.
Sorosan kapcsolt celláknál mikor váltsak át CC-ről CV üzemmódra? Egy cella esetén 4.2V-nál van a váltás. Több cella esetén azt gondoltam, hogy a balanszerek először 4.1V-nál korlátozzák a cellák feszültségét, ekkor fix árammal töltök, amint az összes balanszer aktív (akksipakk feszültsége nx4.1V), átállítom őket, hogy 4.25V-nál lépjenek működésbe, és elindulhat a fix feszültségű töltés, nx4.2V-tal. Lehetne úgy is csinálni, hogy ha eléri a cellapakk az nx4.2 feszültséget, átváltok CV-re, a balanszerek pedig 4.25V-nál kapcsolnak, viszont ebben az esetben a gyengébb celláknál kimarad/hat a CV szakasz, plusz a balanszer áramkörnek bírnia kell a CC szakasz áramát, vagy ez az áram ideiglenesen csökkentve lesz, innentől a CC sem tökéletes, viszont 1A-t nem akarok elfűteni sem.
További probléma lehet a töltés vége detektálása: ha kifogunk egy cellát, ami inkább melegszik, mintsem 4.25V-nál nagyobb legyen a kapocsfeszültsége, nem tudjuk kihasználni azt a logikát, hogy ha az összes balanszer aktív, kész a töltés.
Az áram ugrálni fog, attól függően, hogy valamelyik balanszer be van-e kapcsolva, vagy sem. Ha egy balanszer 200mA-t fűt el, akkor bekapcsolásakor, amikor már csak pl. 130mA folyik, az egész cellapakk feszültsége csökkenni fog kicsit, ami azt eredményezi, hogy nő az áram kis mértékben. Így a töltőáram 1/10-ére esését sem egyszerű detektálni.
Továbbá ha egy balanszer áramkör működésbe lép, a max. töltési áramot 150mA-re korlátozom, akár a CC, akár a CV szakaszban vagyok. Másképpen nem lenne értelme a balanszernek. Ha vége a merítésnek, ismét mehet minden, mint előtte.
Mit gondoltok?

Ezt a CC-CV kapcsolgatós dolgot nem nagyon értem. Mi a baj a legegyszerűbb dologgal, miszerint be van állítva a töltőfeszültség arra a 4,1-4,2V-ra, a töltőáram pedig korlátozva van egy értékre, aminél többel nem akarsz tölteni?
Ahogy töltődnek a cellák a feszültségük emelkedik, a töltőáramuk meg csökken.

Szeretném a gyári ajánlást betartani, miszerint CC töltés van 4.2V-ig, majd CV, amíg az áram le nem csökken egy bizonyos szintre. Ezt kellene sorosan kapcsolt celláknál is alkalmazni, és kitalálni, hogy a balanszer hogyan és mikor lépjen működésbe, hogy antöltési folyamatot ne zavarja.
Másik indok: ha a CC rész a töltési idő 90% alatt aktív, sokkal gyorsabban feltöltődnek az akksik, mint folyamatosan csökkenő áram esetén.
Harmadik: sehol sem találni több cellás korrekt, olcsó töltőt, balanszerrel, hiánycikk. Ezt rést szeretném befoltozni.

Én inkább arra volnék kíváncsi, konkrétan milyen cellákat is akarsz tölteni sorbakötve? Mert ha újakat azonos kapacitással, akkor nem hinném, hogy ennyit kellene agyalni a balanszáláson. Az új aksik egyenletesen töltődnek sorbakapcsolva is, míg el nem öregednek bizonyos számú ciklus után.

Ha meg használt cellákat akarsz tölteni eleve, akkor azokat előbb össze kell válogatni legalább kapacitás szempontjából. Szerintem az nem járható út, hogy a kezed ügyébe akadt cellák mindegyikét ész nélkül sorba kötöd, aztán a balanszerre bízod a felügyeletet. A laptop akkuk is azért szoktak letiltani, mert általában egy cellapár úgy gajjra megy, hogy lehetetlen feltölteni már utána az aksit.

Tegyük fel sorbakötsz 6db -ot, ebből mondjuk 3 kb egyforma (2000mAh), a másik három meg különbözik még egymástól is (1700mAh-1200mAh-900mAh).

Ez így marha sok időre növellné a töltést, mert ha a legkissebb feltöltődik a leghamarabb, a balanszer közbelépése miatt a nagyobb kapacitásúaknak megnyúlik a töltési ideje a csökkentett töltőáram miatt.

A másik véglet, ha max árammal töltöd, akkor a kis kapacítású cellák gyorsan elkezdenek forrni...

A másik probléma meg ezzel az elrendezéssl, mégis hogy találod ki a töltőáram értékét, ha a cellák kapacitását nem is ismered...

Használt cellákat mindenképp össze kell válogatni először, és csak azonos kapacitásuakat lehet sorba kötni. (Vagyis lehetni lehet különbözőeket is, de egyáltalán nem ajánlatos.)

A cella elöregedésére még az is lehet megoldás, hogy minden külön soros tagra egy hőérzékelőt tenni fizikailag, és töltés közben a hőmérsékletet figyelni, így sokkal joban felügyelet alatt tartható a melgedő cella. Persze ez csak akkor működik, ha egy, kettő vagy legfeljeb három párhuzamos cella van, így nagyjából mindegyik mérhető egy hőszenzorral...

Én ha cellákat kötök sorba, akkor mondjuk ilyeneket találok a fiókban: 1380mAh, 1450mAh, 1350mAh. Fogom, sorba kötöm őket, és használom. Ehhez már balanszos töltő kell.
Tökéletesen azonos cellák nem léteznek. Hőmérséklet emelkedés már régen rossz jel. De probléma az is, hogy mihez képest emelkedik a hőmérséklet? Éppen rásüt a nap pár percre, és leáll a töltés?
Egy olyan töltőt szeretnék tervezni, amit általános célra fel lehet használni, és mikor 3 év múlva elmásznak egymástól a cellák, az egyik kapacitása 400mAh-val kevesebb lesz mint a másiké, akkor is megfelelően töltsön. Én nem csak pár hétre tervezek, hanem évekre. Ha csinálok valamit, akkor kicsit több befektetéssel csinálok jót. A töltő áram kiválasztása egyszerű: a nyákra tervezek néhány forrpontot, amiket összekötve beállítható a max. töltőáram, mondjuk 0.5A, 1A, 1.5A, 2A, stb, vagy amit akarok.
Pontosan az általad leírt problémákra keresek megoldást.
Feltételezem, hogy a sorba kapcsolt cellák kapacitása nagyjából azonos, viszont arra tervezek, hogy nagy a kapacitás különbség, és/vagy az egyik cella akár zárlatos, akkor se legyen probléma, töltse fel azokat a cellákat, amiket tud, aztán majd a felhasználó eldönti, hogy mit csinál, esetleg hibát is kijelzek LED-ekkel. Most uC-t nem tervezek használni, analóg lenne az egész áramkör.

Ami talán már jó lenne: elindul egy áramgenerátor, x A-rel tölt folyamatosan, CC mód, a feszültség annyi, amennyi (lényegtelen). Balanszerek figyelnek, amint valamelyik bekapcsol (mondjuk 4.0V-os határnál), azonnal átváltok CV módra, és ebben is maradok. A balanszereket átkonfigurálom 4.2V-os közbelépésűre. Adok a cellapakknak nx4.2V-ot, maximálisan x A áramkorláttal. Ha valamelyik balanszer bekapcsol, akkor az áramkorlátot leveszem mondjuk 100-200mA-re, amíg a balanszer merít egy picit a cellán 200-300mA-rel. Ha kész a merítés, folytatódik a CV szakasz.
Egyszer el fogunk odáig jutni, hogy az áram x/10 A alá csökken. Ekkor kész a töltés, lekapcsolom a feszültséget, és ebben az állapotban maradok.
Az értékek példa jellegűek, de szerintem jók. A felhasználás helyétől függően, ha ventilátorral meg vannak a balanszerek támogatva, mehet akár a 0.5A-1A balansz áram is.

A működést átgondolva, ha az egyik soros cella hibás, a töltés ideje nagyon meghosszabbodik. Ha a cellák kb. azonosak, akkor a CC szakaszon elérnek egy igen magas töltöttségi szintet, ezután már csak a kapacitás különbség kiegyenlítése folyik. Zárlatos (vagy nagyon gyenge) cellánál a balanszer hűlése miatt a többi cella 100-200mA-rel fog töltődni, semmi sem fog felrobbanni, vagy túlmelegedni.

Jó lenne megtudni, hogy pontosan milyen metódus alapján töltenek az imax meg hasonló balanszeres töltők, mert ha megnézed a belsejét, a balansz áram ott is 100mA körüli, vagy kisebb, így a CC szakaszban biztosan nincsen sok hatásuk. Ha bekerül az akksipakkba egy gyenge cella, akkor bizony hamar elérheti a 4.2V-os cellafeszültséget, amíg a többiek még messze vannak tőle. Ilyenkor muszáj bekapcsolni a balansz áramkört, hogy a többi tudjon tovább töltődni. A kérdés, hogy ilyenkor a töltőáram csökken, vagy nem foglalkozik vele a töltő, maximum kicsit melegszik a cella, és folytatja a töltést?

Ez a hőszenzoros dolog nem annyira nyerte el a tetszésem. 2P3S cella esetén 6 szenzor kellene, minden cellára külön-külön rögzítve. És mit csinálok, ha elkezd melegedni? Eljutunk ugyan oda, mint amikor a balanszer áramkör közbelép, hiszen a melegedő cella túl lett töltve. Csak a balanszer hamarabb lép közbe, még a melegedés előtt, és nem függ a külső hőmérséklettől a működése.

Nyilván én sem az ilyen 50-100mA eltérésekre gondoltam, annyi eltérés a gyárból kijött cellák közt is van szerintem. Ezeket lehet tölteni balanszálás nélkül, mivel a töltési idő kb azonos, néhány perc eltérés van köztöük maximum, így egyszerre töltődnek fel. Viszont azt is érdemes tudni, hogy ha egy cella belső zárlatos, az az életben nem fogja elérni a töltési végfeszültséget, de fűt mint a kazán. A legrosszabb az, hogy az ilyet észre sem veszed máshogy, csak ha megfogod. Az imax B6 -ról meg csak annyit, hogy meg merem kockáztatni, az töltés közben egyáltalán nem, vagy valóban annyira kis mértékben balanszál, hogy semmi haszna (bár ez csak egy kínai másolat, nem tudom az eredetinél is ez lenne -e a helyzet). Jómagam is azért kezdtem el egyesével tölteni és tesztelni a bontott cellákat, mert sorbakötve az imax se birkózott meg velük. Néha arra lettem figyelmes, hogy egy két cella forr mint a tűzhely, mire egyenként leteszteltem a sorbakötötteket, világos volt, hogy akkora az eltérés köztük, hogy abból adódott a melegedés, a kis kapacitású tüzelt, míg a mellette lévőbe alig ment még delej...

A leírásod alapján az a másolat nagyon rosszul tölt. Ez nagyon nagy butaság, hiszen ott a cellánkénti feszültség figyelés, balansz áramkör és a mikrovezérlő. Egy jó program nem engedhette volna meg a cella melegedését.
A zárlatos cella még egy külön eset, át kell gondolni, hogyan kell kezelni, de ha csak 1mAh-t el tud tárolni, és felmegy a feszültsége 4.2V-ra, akkor a tervezett töltőm bármilyen sorbakapcsolt cellát fel tud tölteni, akármekkora köztük a kapacitás különbség. Ventivel pedig észre sem lehetne venni, hogy lassul a töltés, csak a folyamatosan világító balanszer visszajelző LED jelezne, hogy valami gond van az x.dik cellával.
Kezd lassan összeállni a kép. Az biztos, hogy a legrosszabb esettel számolok, mondjuk 3db totál zárlatos és egy működő cella sorbakötve Ha ezzel tud valamit kezdeni a töltő, akkor jó.

Ugyanazt írtam, amit erőltetni szeretnél az magától is megtörténik, mindenféle hókuszpókusz nélkül is. Az akkuba nem tudsz nagyobb áramot belepumpálni mint amennyit az felvesz. Tehát elindul a töltés, az akku szívja az áramot, amit korlátozol egy értéken. Aztán amikor közeledik a töltés a vége felé akkor csökken a töltőáram (akkor is ha nem szeretnéd), majd a beállított töltési végfeszültség környékén drasztikusan visszaesik a töltőáram. Hogy nullára vagy egy minimális szintre azt sosem mértem meg, mert én abba szoktam hagyni a töltést ha a töltőáram már csak 10-20mA (18650-es akkuknál), mert olyankor már teljesen fel vannak töltve.
Ennek a balanszerrel is így kell működni, ha nem így működik akkor az a balanszer nem balanszer.

Én úgy tervezem, hogy ha 1A-t állítok be töltőáramnak, akkor annyi is fog folyni, mivel áramgenerátorral töltöm a cellákat. 10 perc múlva, és egy óra múlva is, ha az akksik még nincsenek feltöltődve, vagy nem váltok át feszültség generátoros töltésre. A balanszer csak akkor nem működik jól, ha nagyobb áram folyik a cella felé, mint amit ő el tud disszipálni.

Azért azt majd mutasd meg, hogy hogyan fogod 1A-rel tölteni a cellát, amikor az nem vesz fel csak mondjuk 0,5A-t maximum.

Áramgenerátort használva te is ki tudod próbálni.
Fogd a labortápod, állíts be 1A-t, a feszültséget tekerd fel minimum 10V-ra, és rakj a kimenetre egy cellát. 1A fog folyni, amíg le nem kapcsolod. Az ajánlott töltés pont ezt kívánja, CC, vagyis constant current.

Sziasztok!
Az ebay-en nézegettem a védelmeket 2S pakkhoz, és ilyeneket találtam: Bővebben: Link, Bővebben: Link. Azt írja az elsőre, hogy 10A-es, a mosfetekből 4db van párhuzamosan kapcsolva, szóval bírja is elvileg ezt az áramot. De mitől kapcsolna le rövidzárlatban? Sehol nem látok sönt ellenállást, csak egy feszültség védelmet. Ezek a kimeneti rövidzárlatot a feszültségesés miatt veszik észre, és akkor kapcsolnak le? A második link a legolcsóbb, balanszeres "töltő". Szívesen átalakítanám, hogy inkább csak maximum 2-3A folyjon, de ahogy látom, ez itt nem lehetséges... A 8254aa-s IC-vel szerelt védelemnél az áramkorlát értéke a söntellenállás cseréjével szabadon módosítható, de ezeknél nem.

Gondolkodtam egy kicsit a teljesen analóg kialakítású töltőn.
Nem megoldható, úgy tűnik. A cellákon töltés közben magasabb feszültség mérhető, mint a valós kapocsfeszültség. Így nem állíthatok oda egy műveleti erősítőt, hogy figyelje, mikor éri el a pakk a 4.2Vxcellaszám értéket. Főleg, ha ráállítok egy 1A-es áramgenerátort, és mondjuk 14V jut a 3S pakkra, aminek a kapocsfeszültsége feltöltve 12.6V. Ilyenkor a balanszer áramkör is működésbe lépne, korlátozná az áramot, és az egész kapcsolás elkezdene oszcillálni...
Balansz áramkörhöz már rendeltem is 12V 20W-os gu4-es izzókat, 4.2V-on 0.58A-1.2A közötti áram folyik rajta, izzástól függően, így legalább nem a nyákot fűtené a teljesítmény ellenállás. Sorbakapcsolva kettőt feleződik az érték.
Hogy analóg maradhasson a töltő, kellene egy ütemadó, innentől tovább nincs értelme sajnos.

Szerintem totál túlbonyolítod. Kell egy feszgenerátor aminek beállítasz 3 cella esetén 12,6V-ot. Ennek a stabilizátornak pedig beállítasz egy áramkorlátot 1A-re. Ennyi.

Balanszírozáshoz pedig teljesen felesleges 20W-os izzó. A legelső töltésnél fog jobban melegedni amikor is beáll az állandó különbségre. Pl van 2db 1500mAh és egy db 1700mAh. Amint megtörténik az első lemerítés a kisebbekben 0mAh marad a nagyobbikban pedig 200mAh mivel egyformán meríted. Innentől pedig már egyenlő töltés kell mindegyikbe 1500mAh.

Biztos is, hogy túlbonyolítom. Csak követni akartam a szabvány töltési eljárást.
A balanszerhez vett 12V 20W-os izzó 4.2V-on már csak 4-7ohm-ként viselkedik.
Most úgy gondolom én is, amit írtál, pontos feszültség beállítva, áramkorlát, és hozzá rendes balanszer. Így mehet a töltés. Igaz, kimarad a CC rész, de ez van.

Ha belegondolsz, arra szeretnéd felkészíteni a töltődet, hogy ha az egyik cella már teljesen feltöltődött, akkor a balanszer a teljes 1A töltőáramot át tudja engedni magán, mert a többi cella még ezt igényli. Ha ez az eset előfordulna, az azt jelentené, hogy az akkupakkod egyik cellája rossz. Szerintem bőven elég ha 10-20%-ot tud kiegyenlíteni.

Ha ennyire általános megoldást akarsz készíteni, akkor a legegyszerűbbnek tartom egyenáramúlag leválasztott töltőáramkörök felhasználását. x darab 5V táp, ha mikrokontrollerrel vezérled, 2 darab optocsatoló csatornánként.

Miért maradna ki? Ha állítassz be áramkorlátot, azzal fog kezdeni míg felmegy a cellafeszültség 4.2V -ig (vagy addig amennyit beállítassz, ha sorbakötsz több cellát) amit szintén neked kell beállítani.
Onnantól megy csak CV módban...

Sőt, ha nincs áramkorlátod, csak egy sima feszültségstabilizátorod, akkor simán felmegy az áram addig ameddig a belső ellenállás engedi, és a tápegység le bír adni...

Kipróbálom, hogy alakul a töltő áram. köszi a tippeket mindenkinek!

Egyébként csak egy kósza ötlet, ha annyira balanszálni akarsz, mi van, ha minden cellával párhuzamosan kötsz egy 4.2V -os zénert, a pozitív ágba meg egy ellenállást?
(Bár én még nem próbáltam...)

Vagy van itt egy valamivel precízebb balanszer:

Lixx balancer...

Innen van, az oldal közepe felé:

Akkupakk szakszerű kezelése...

Ha nem nagy kunszt, ez amúgy lemodellezhetné valaki,
lehet én is ilyet fogok készíteni a készülő elektromos kerékpár akkucsomagomra...

Bár ha belegondolok, a tranzisztor kollektor lába alá mondjuk még egy megfelelően kis ellenállású ellenállást is be lehetne tenni, hogy ne csak a tranzisztor fűtsön, nemde?

Valami kellene, mert soros ellenállás nélkül annyi áram folyik, amennyi tud. Másik probléma a folyamatos fogyasztása a TL431-nek. Én a töltő tápjáról táplálnám meg, nem pedig a celláról. A zener dióda bekapcsolási feszültsége nem egzakt, nem elég meredek, és nagy a szórása. Lehet, hogy egy 4.2V-os zeneren már 4V-on elkezdene folyni az áram. Plusz hőleadásban sem.olyan jó, mint egy tranzisztor.
Nekem most ezek az izzók tetszenek. Felmelegedhetnek akár 80fokosra is, nem lesz bajuk, és nem a nyáknak vagy hűtőbordának kell a hőt elvezetnie, hűl magától.

A TL431 fogyasztása még csak csak, na de a az osztó folyamatosan fogyaszt, mellesleg értelmetlenül, mivel oda egy sokkal nagyobb ellenállásokból felépített osztó is tökéletes lenne!
A TL431 helyett jóval kisebb fogyasztású a TLV431. Ezzel a két módosítással már elfogadható szintre lehet szorítani az egész fogyasztását...

Sziasztok!
18650-es lithium celláknál mennyire rontja az élettartamát, ha a CV szakaszt elhagynám töltésnél?
Minél gyorsabb töltés lenne a lényeg. Csak CC lenne, amiből meglehetne határozni a belső ellenállást. Pl 4.15V-ig szeretném tölteni a cellákat, akkor azt csinálja a töltő, hogy ehhez még hozzáadja a belső ellenálláson lévő feszültséget, majd mikor így elérte a kiszámolt feszt, akkor kapcsoljon le azonnal. Feszültség így azonnal visszaesne.
Ha jól láttam a Makita gyorstöltői is majdnem így működnek, mert 20-25 perc alatt feltöltik a cellákat.

Ha hamarab abbahagyod a lítium cella töltését, semmi baja nem lesz. Ami árt neki, a nagy hőmérséklet, amit a túlzott áram okoz: a gyors töltés.