Külön tartályban tárolva az oldatokat, akár évezredekig is megtartják a töltést.

Nyáron eltárolom, télen elhasználom.
Ez olyan jól hangzik hogy itthon akár ezért be is fogják tiltani, mert növelheti a Paks2 megtérülési idejét

Így van, már évtized(ek) óta nem volt igazi tél.

robis01: én zsákban tárolnám a hagyományok szerint a meleget..

Az csak mendemonda. Viszont arról már film is szólt, hogy zsákban kell házba vinni a napfényt

A met.hu ról pár kép. Egyértelműen látszik hogy egyre kevesebb a téli kék hideg csúcs, egyre kevesebb a csapadék pl hó (főleg az utóbbi évtizedben) és az átlaghőmérséklet is növekszik.
Ezek tények. Persze vannak éghajlatváltozás-tagadók..

Valaki elmagyarázná nekem az optimalizáló működését?

Sőt. Sándor, József és Benedek zsákban hozza a meleget.

Bővebben: Link

1/5 -ös arány:
Ami adatokat találsz, azok szinte biztosan hálózatra termelő inverterek által szolgáltatott adatok. Ezek nem ugyanazok, mint egy sziget üzemű rendszer adatai! Elméletileg azonosak, ha a sziget üzemű rendszered akkumulátora és terhelése mindig fel tudja venni a lehetséges termelt napenergiát. A hálózatra termelő napelemeknél sokkal jobb a helyzet, mert a legtöbb esetben a hálózat minden termelt energiát fel tud venni. (Kivéve persze, ha gyenge a hálózat, sokan vannak napelemesek rajta, egyebek...)
Ha viszont nincs "végtelen kapacitású" akkud, akkor simán előfordulhat, hogy a terhelésed éppen nem elég sok, az akkud meg már tele lett, és a napelemed bár tudna még termelni, de nincs hova...
Én most pont ezt méregetem, hogy a napelemeim gyanúsan keveset termelnek az ugyanazon tetőn lévő napkollektoromhoz képest. Még nem találtam ki, hogyan is tudnám ezt rendesen mérni, meg főleg azon gondolkodom, hogyan tudnám maximálisan kihasználni a napelemeket.
Első lépésként a terheléseket (hűtő, fagyasztók) is be akarom vonni az energiatárolásba, ahhoz csak egy időzítő óra kell. Második lépésként az akku kapacitás növelése jönne szóba, csak annak ára van... Most a kb. 1,3 kW-os maximális kapacitású napelemekhez 24V 100 Ah akku van. Ebben elméletileg 2,4 kWh energia lenne tárolható. Csak az a baj, hogy ha a napelem elkezdi tölteni 10A-rel az akkut (mert a hűtők csak 70-80W-ot vesznek fel éppen), akkor gyorsan felszalad a feszültsége 27-28V-ra, és az inverter nem tud bele több áramot küldeni. Éz ez csak a téli termelés, nyáron még rosszabb lesz a helyzet, mert a napelemek tudnának 40A-rel is termelni!
A mérés kérdéséhez:
Én egy ilyen modullal fogom mérni a napelem termelését, Ennek csak az a baja, hogy nem tud "oda-vissza" mérni, tehát az akku energiájának kijelzésére sajnos nem alkalmas. Ja, és napi adatokhoz, naponta kézzel kell nullázni, vagy írogatni naponta...

A napelemes optimalizáló jó arra a feladatra, hogy csak PWM-es sziget invertert vettem, és azt tudná hogy a napelem optimális munkapontba állítan? Tehát lenne benne egy step-down konverteres MPPT.

Szia!

igen a hálózatra tápláló --naponta többet termel,jelentősen!(van aki 1/2 van aki1/3-t mond az akkusra)

Az akku feszültsége hamar felszalad,ez ellen terheléssel-vagy az akkuk csoportra bontásával tudsz védekezni. Nálam 3 akku csoport van,(3,8kWh+0,58kWh+0,4kWh ) de mégse az igazi.tehát az 5+1+1kWh feletti tárolóképesség kellene.

A Solaredge inverterében nincs MPPT, de PWR sem!! A két string bemenet semmi, össze van párhuzamosítva belül. Gyakorlatilag a DC fesz pár LC szűrőn a pufferkondikat tölti. Ebben az esetben minden okosságot a optimalizáló csinál meg, ami a DC vezetékere ültettet adatokkal kommunikál az inverterrel!

Nem tudom mennyire dolgozna jó össze egy MPPT-s optimalizáló, egy PWM inverterrel!!
Én valahogy megkerülném a PWM-et, de ez azért nem olyan egyszerű dolog! Jó lenne ha az inverter és az optimalizáló tudna egymásról.

Szia!
Az Optimalizáló egy teljesitménnyel vezérelt áramgenerátor.

A napelemhez tartozó áramot próbálja tartani .Tehát pl; 8,5A ezt az átfolyó áramot 1-3V feszültség és a max napelem feszültség között.A string invenrter igy tudja a maximot kihozni a napelem csoportból.Akkor is ha 1-2-x db árnyékot kap.

Nálunk a hálózat gyenge, ezért egy feszültségmérőt, és egy kontrollert tettem rá. Ha a hálózati feszültség felmegy az inverter lekapcsolási határára akkor kapcsolja be a bojlert. Az időzítő órás változatot is próbáltam, de mivel a bojler kapacitása véges, ( 1-2 óra ), így nem annyira jó. Így ha a sütő amúgy is megy, vagy épp egy felhő tévedt az égre, a bojler szünetel.
Kontroller csak azért kellett, kisebb anomáliák esetén még egy hősugárzó is hadrendbe van állítva, mint plussz fogyasztó, mondván 1kW veszteség még mindig kevesebb, mintha a 4-5 kW inverter úgy ahogy van leáll.

Egy sziget üzemű rendszert nem lehet csak úgy összetákolni, hogy fogom a napelemeket, az invertert meg az akkupakkot és összekötöm őket. Működni nyilván fog, na de pont az lesz amit írtál, hogy nem lesz elég a puffer kapacitása. Vagy éppen a másik véglet, hogy a fogyasztás lesz sok amit nem bír a rendszer. Az egészet gondosan meg kell tervezni, és sajnos nem elég a napi fogyasztás alapján, hanem bele kell kalkulálni az olyan apróságokat is, hogy mi van ha van 3 hűtő is a lakásban, és azokból mondjuk kettő pont akkor indul el, amikor épp megy a mosógép is meg a mikró is. Mert könnyen előállhat az az eset, hogy ilyenkor az inverter túláramra lekapcsol.
Meg amit már írtam régebben is, az akkuba elég annyi töltésnek lenni ami fedezi az éjszakai fogyasztást, amit drasztikusan le lehet csökkenteni úgy, hogy megmondjuk a bojlernak egy időzítővel hogy csak napközben kapcsolhat be, amikor van termelés. Már ha van...
Amit írtál, hogy 24V/100Ah akkukapacitás az semmi. Olyan 48V/500Ah-król szoktak beszélni.

Elkezdtem nézni a linkelt videót. Jól értem, hogy egy kapcsolóüzemű DC-DC konverter van benne, ami a kimenetet fix áramra szabályozza úgy hogy közben a bemenetet a napelem számára optimális tartományban terheli? A napelemen és a kimeneten kívül be van kötve még valami? Külön tápot kell adni neki például?

A szövegben mintha lett volna olyan is, hogy mi van ha tönkremegy a napelem. Ha csak 4 vezeték megy az optimalizálóba, akkor ha a napelem tönkremegy, akkor mit tud csinálni? Úgy van bekötve, hogy ha a napelemről nem kap tápot, akkor egyszerűen vezetővé válik és leválasztja az adott cellát?

4:22-nél a táblán van, hogy 450W bemenet, 448W kimenet. Ez 99.55%-os hatásfok volna. Ekkora hatásfokot elérni DC-DC átalakítóval azért nem egyszerű. Ez valódi szám lehet, vagy csak hasraütésre beírt valamit, ami nem sikerült túlságosan valóságosra?

Ezt gondolom inkább nekem akartad írni, nem Atis57-nek...
A sziget üzemű rendszerem inkább "félsziget", mert beállítható, hogy ha a napelem és az akku kevés, akkor átvált bypassra. Jelenleg 2 fagyasztó és egy hűtő van rákötve, induláskor felvesznek kb. 1,5 kW-ot, de ezt a hibrid inverter bírja, 2,4 kW-os. Nem is tiltott le, mikor egyszerre indultak el. Napelem jelenleg kb. 1,3 kW van rajta, de nem is lehetne sokkal több, mert napelem oldalon 50A lehet maximum az áram, esetleg még egy táblát elbír.
Az akku kapacitásra 100 vagy 200 Ah-t ajánl az inverter gyártó. Ez egy kis rendszer, az általad írt 48V/500Ah nem 1,3 kW-os napelemekhez és nem 2,4 kW-os inverterhez kellhet. Nyilván minél nagyobb az akku, annál jobban kihasználható a napelem. De ez egy olcsó PWM-es inverter, sokkal több akku aránytalanul drágítaná az egészet (és növelné a gyorsan elromló részarányt).

Ezt valahogy nem értem! Akkor hogy 2,4kW az inverter? Az oké hogy maximum 50A de mekkora max feszültséget tud, és mennyit kap most?

Ez egy Isolar SPH 3K, PWM-es hibrid inverterenek nevezett szünetmentes táp lényegében (2400W / 3000VA).
Az invertere 2400W, 24V-os akkuról 100A áramot fel tud venni, és abból 230V 13A-t tud csinálni.
A hálózati oldalon 230V-ról max. 17,7A vehet fel, és az akkutöltő kimenetre ebből 27V 20 vagy 30A-t csinál, beállítástól függően.
A szolár oldalról max. 50A-t tud fogadni, maximum 80V-os üresjárási napelem feszültséggel, de 24V-os névleges feszültségű akkut tud tölteni, PWM módban. Most 4 párhuzamosan kötött napelem panel van rátéve, max. 32V és max 10A körüliek.
Ezekkel a bemenetekkel gazdálkodik a beállítások és a rendelkezésre álló energiák függvényében. Az akkut mindig tölti valamiről, ha a feszültsége kisebb a maximumnál, még akkor is, ha az inverter "főkapcsolója" ki van kapcsolva, és nincs a kimeneten feszültség.
Ha átkapcsol hálózatra, akkor a bejövő hálózati feszültség megy ki közvetlenül a kimenetre, ekkor nem megy az inverter. De ekkor is 2,4kW-ot tud állandóan a kimeneten, ha nagyobb a terhelés, néhány másodperc után kikapcsol.

Ez 4kW...


Csinálj soros-párhuzamos kötést! 2-2 párhuzamba, és ezek pedig sorba!
Akkor lesz 64V és 20A! Erre a felállásra még minimum rá lehet kötni még két napelemet, de akár 4-et is!!

Ha MPPT volna, akkor volna értelme növelni a feszültséget, hogy jobban kitöltsem a korlátokat.
De PWM üzemmódban dolgozik, ennél sokkal jobb, ha az akku max feszültségéhez közel van a napelem feszültsége.
Az lenne a legjobb, ha a napelem feszültsége 28V lenne, ekkor a PWM 100%-os kitöltési tényezővel mehetne, és a napelem árama is maximális lenne.
Ha még nagyobb lenne a napelem feszültsége, mint a mostani, a PWM miatt sokkal kisebb kitöltési tényezővel ugyanúgy 27-28V körüli átlagfeszültség állna be, mint most. És ekkor a még kisebb kitöltési tényező miatt a napelemből kivehető áram még tovább csökkenne (most sem tudom a maximumot kivenni).

Szerintem tévúton jársz!!


Akkor hogyan tudna szabályozni??

Akkor jó, ha PWM átlagban 50% körül jár, ekkor tud széles tartományban szabályozni!!

Amikor a PWM nem 100%, akkor veszteség lesz. Ha az általad javasolt 50% körül menne, akkor a kivehető teljesítmény a negyede lenne a maximálisnak.
Az egyszerűség kedvéért legyen egy ideális 24V-os akku, és egy ideális 48V-os napelem, olyan napsütéssel, hogy az árama mondjuk 10A lenne. Ekkor elvileg a napelem teljesítménye 480W.
Ha a PWM "illeszti" a 48V-os feszültséget az akkuhoz, akkor az idő felében rákapcsolja az akkura a 48V-os napelemet, az idő másik felében pedig nem kapcsolja rá. Ekkor átlagban kijön a 24V, csak sajnos az áram is csak az idő felében folyik, vagyis az átlagáram 5A lesz. Így az akkura kerülő teljesítmény 120W lesz...

Lehet hülyeséget kérdezek, ha egy 28V-os napelemre kötök egy 24V akkut, és közé teszek egy ekkor 100% on működő PWM-et az miért nem helyettesíthető egy darab dróttal ( diódával). Ha a napelem feszültsége csökken, az akkut úgysem tudja jobban tölteni mint a 100%-ra állított PWM, ha az akku merül, a PWM-et úgyis 100% ra vezérled, töltsön ahogy tud...
Hacsak valamiféle DCDC konvertert nem készítesz, szerintem ebben a felállásban szükségtelen a PWM. Max egy cél lehet, ha a napelem töltene, az akku ki van merülve, de nem viseli el a napelem által szolgáltatott maximális áramot...

Elméletileg helyettesíthető lenne, és a diódával még meg is oldaná az akku töltését. Csak az esetleges töltőáram korlátozást nem tudná megoldani, és nem szokott lenni 28V-os napelem...
A PWM beállítja a maximális feszültséget, és ha olyan, a maximális töltőáramot is (a párezer forintosak csak a feszültséget, és van egy maximális áramuk, 10-20A). Ha le van merülve az akku, akkor a drót nem korlátozná a töltőáramot, a PWM viszont ilyenkor leszabályozna 100%-ról, hogy ne legyen túl nagy az áram.
Már írtam valahol, hogy egy 12V-os 7Ah-s akku "töltésvezérlését" egyetlen LM317-tel oldottam meg. A napelem 17-18V-os, 60W-os, verőfényes időben túl nagy árammal töltené az akkut. Az LM317-et beállítottam 14V körülre, a saját áramkorlátja 1,5A-es. Ezzel nyáron nem tölt túl, télen meg a maximális feszültségig akkora árammal tölt, amekkora van. Az LM317 analóg szabályzó, nagyobb veszteség marad rajta, mint egy PWM-es szabályzón (jobban fűt), de az adott alkalmazásban a biztonság fontosabb, mint az energiatakarékosság.

Amit te javasolsz, az PWM-ben nem jó, mert a napelemek által leadott áram kevés. Ha DC/DC buck konvertert használnál, akkor lehetne közelíteni a max. akku feszültséghez közelítő napelem feszültség adta lehetőséget. De akkor még mindig fennállna a napelemek áramkorlátja, ha kicsi lenne az utánuk következő pufferkondi.

Láttam egy videót, ahol a csóka 90% feletti akkutöltöttség felett simán egy olajradiátort kapcsolt be 1kW-tal, így a "felesleges energia" mégis fel lett használva. Tél működni fog a dolog, nyáron meg fene tudja hova lehetne elszórni ezt a teljesítményt. Bojlerba? Azt is lehetne, hogy hálózatról csak 40fokig fűt fel, napelem meg 80-90fokig fűthet. Így mindig lesz melegvíz, legrosszabb esetben kevesebb mennyiségű.

Én is vizet melegitek a felesleges energiával.

A Vízgőz a legjelentősebb üvegházhatást okozó gáz. Ha forralod a vizet csak rontod a helyzetet.

Van egy 600 literes bojler, abban melegitek rá ha kell, és van mivel.
Az olajradiátor is meg infrapanel is van, de azok a mühelyben vannak, ahol már nem vagyunk olyan gyakran miota a fiunk elköltözött.