Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » [OFF] Pihenő pákások témája - Elektronika, és politikamentes topik
Témaindító: Topi, idő: Nov 18, 2007
Nekünk is van 2-3Db ilyen szivattyúnk.
A képet nézve mintha 690BT-t vélnék látni ami VA (voltamper)
Akkor 695Ba ráírva, lesz a 695VA. Jobb képen látni egyértelműen, csak ide le kellett minimalizálni.
Korábban kértem egy átirányítást rádio témába. Igazából csak annyit akartam tudni melyek a használatba levő sávok mert az alkatrészek összeválogatásától függően van egy 4-76MHz-ig terjedő összerakás de bárhova hangolhatom.
Köszönöm a segítségeket.
Tubeamp. Utánanézünk. pjg. 695VA a motor, csak a harmada. zoly15. Köszi a megfejtést.
Az URH sávú műsorok 100MHz fölött vannak.
Minden sáv használt, kérdés, hogy mire vagy kíváncsi.
AV: ami van. Bár nem vagyok nagy rádió hallgató.
"Utolsó leheletéig küldi üzeneteit a Szaturnuszról a Cassini"
1,5 milliárd km-re van a Földtől. Olyan messzire milyen rádió / antenna jel tud eljutni? 4100x van messzebb mint Hold.
A távolságnak akkor van jelentősége ha útban van valami a jelnek. Mondjuk ez a valami lehet a levegő. De az űrben nagyjából nincs semmi, tehát csak idő kérdése mire ideér a jel, de útközben nem gyengül, mert nincs amin szóródjon.
Egészen más lenne a helyzet, ha kiderülne hogy az űr távolról sem üres. Hallani a halpiacon ilyesmit pletykálni, meg valami sötét anyagról is sutyorognak, aminek ráadásul még jó nagy tömege is van, és azt is beszélik éppen ettől van egyensúlyban a világ. Idézet: Már induláskor szóródik az antennától, nem abszolút párhuzamos a sugárzás. Ha meg párhuzamos lenne, akkor eltalálni vele a földet reménytelen dolog. „de útközben nem gyengül, mert nincs amin szóródjon.”
Nem így van. Nem könnyű belátni de olyan ez mint a fény. Ha egyszer elindul a tér minden irányába, akkor hiába "csökken a sűrűsége" (csak a szemléltetés miatt hívom így), az nagyon messzire is elér, csak idő kell hozzá. Ha messze van, akkor ez lehet sok év is. Egyszerűen nincs amiben elakadjon, amin szóródjon, tehát nem állja útját semmi.
Én nem vagyok se rádiós, se csillagász, se kozmológus, de így képzelem a dolgot.
UHF/SHF sávot használnak, és szóródik, az antenna sugárzási szögétől függően.
A NASA oldalán jó kis doksik vannak űrtávközlés témában (is). Ha tudni szeretnél, nem képzelni, ott utánanézhetsz.
Ez csak akkor lenne igaz, ha az elektromágneses hullámok szigorúan párhuzamosan haladnának. Viszont ilyen hullám nincs, még a lézer is divergens némileg, és minél nagyobb a hullámhossz, annál divergensebb. Plusz még az is kellene hogy halál pontosan a vevő felé mutasson a hullám irányvektora, ami ugye szintén lehetetlen.
Az űr pedig azért sem üres, mert ott van az a kis pont az égen, a Nap, ami teleszemeteli napszéllel, ami iontartalma miatt bizonyos frekvenciatartományokban biztosan csillapít. A hozzászólás módosítva: Szept 14, 2017
Létezik az úgynevezett szabadtéri csillapítás, ami abból adódik, hogy a lesugárzott teljesítmény távoltérben a távolsággal négyzetes arányban növekvő felületen oszlik el. Ebből levonódik az antennák nyeresége, így jön ki az átviteli út csillapítása.
A szabadtéri csillapítás: a0 = 20 lg (4*pi*r/lambda)-(GT+GR) Itt a lényeg az r/lambda, ami a távolság és a hullámhossz hányadosa. Ha lambda kicsi, akkor a szabadtéri csillapítás nő, de az adott antennamérettel elérhető nyereség is ugyanígy nő, ezért ha mindkét antenna irányított, akkor a lehető legkisebb hullámhosszt érdemes használni ami még megvalósítható, és nem csillapodik az átviteli út valamilyen jellemzője miatt. Ha az egyik antenna izotróp (mert nincs lehetőség irányba állítani), akkor csak annyi a lényeg hogy a nagyobbik antenna méreténél kisebb legyen a hullámhossz. Mondjuk 1,5milliárd km/1cm, az 283 dB, ebből még lejön 10 cm-es adó és 20 m-es vevőantennával kb. 26 és 72 dB, még így is 185 dB az átviteli út csillapítása, ami mondjuk 10 W adóteljesítménnyel 50 ohmon 4 nV vett jel (a számítást most mellőzöm). Ezt a 4 nV-ot kéne kihámozni a környezeti zajból, vagy ha minden ideális, akkor csupán a vevő termikus zajából, ami szobahőmérsékleten Vn=sqrt(R*4*k*T)*sqrt(B)=sqrt(50ohm*4*1,38*10-23J/K*300K)*sqrt(B)= 0,9 nV/sqrt(Hz), vagyis szobahőmérsékleten ideális esetben is mindössze 1 Hz sávszélességhez már csak 4,4 a jel/zaj viszony, ami azt jelenti, hogy elvileg 1 bit/s még épphogycsak, de átvihető, jó sok bithiba árán. A vevő erősítőt hűtve, illetve parametrikus erősítőt használva jelentősen csökkenthető a zaj. Most hirtelen ezt találtam róla: http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/1987/07/1987_07_09.PDF Héliummal hűtve kb. 50-szeres sávszélesség érhető el a zaj csökkenésének köszönhetően. A gyakorlatban sokkal nagyobb modulációs sebességet (és ezzel együtt sávszélességet) szoktak használni, de olyan kódolással, ami óriási redundanciával rendelkezik, végül ugyanígy kb. 50 hasznos bit potyog ki másodpercenként, de nem kell 50 Hz pontossággal tartani a sok-sok GHz-es frekvenciát. Hogy konkrétan milyen az a moduláció, azt már ne kérdezd, ez kemény matematika, én sem értem!
A Tejútrendszer optikai látótávolsága 10ezer fényév. Ez 63072000 x nagyobb távolság mint amilyen messze van most a Cassini műhold.
Ha a Tejútrendszer végére akarna érni amit látunk is néha, 30ekm/h sebességnél 360millió évre lenne szüksége  Ha pedig olyan gyorsan számoljuk a rádióhullám sebességét mint amilyen a nap elektromos mágneses sugárzása is, 9600 évbe telne el egy jelet elküldeni amikor a Tejútrendszer végén azt akarnák hogy visszaforduljon  Csak úgy érdekességként kiszámoltam Idézet: „Ha egyszer elindul a tér minden irányába, akkor hiába "csökken a sűrűsége" (csak a szemléltetés miatt hívom így), az nagyon messzire is elér, csak idő kell hozzá.” Ahogy írod, minden irányba. Viszont te ebből csak egy kis szeletet tudsz begyűjteni, nem pedig az egészet. A Szaturnuszon már a Nap is csak egy kis porszemnek tűnik, igaz, csillagnak brutál fényes, de azért már hunyorogva olvasnád az újságot a fényénél. Mi ugyanolyan távol vagyunk az űrszondától, mint a Szaturnusz a Naptól, viszont gondold végig, hogy mennyivel kisebb az űrszonda teljesítménye, mint a Napé! Á, ezt elképzelni esélytelen halandó ember számára. Marad a számítás. Idézet: „9600 évbe telne el egy jelet elküldeni amikor a Tejútrendszer végén azt akarnák hogy visszaforduljon” A francba! Túltoltuk!
Nagy vagy hogy kiszámoltad
 Óránként akkor nagyjából 20Kb adat küldhető át, olyan nagy távolságra szerintem nem is olyan rossz.
Azt azért megnézném, hogy hány évig lenne egy ilyen űrhajó működőképes. Várnánk félúton 4800 évet a válaszára?
A hozzászólás módosítva: Szept 14, 2017
Idézet: Nem tudom, de úgy rémlik, az űrben van sok apró szemcse, por. Olvastam valami ilyesmit. „Egyszerűen nincs amiben elakadjon”
Köszi, bár ez csak egy Puskásos technikusi vizsgapélda szint!
Idézet: „Óránként akkor nagyjából 20Kb adat küldhető át, olyan nagy távolságra szerintem nem is olyan rossz.” Valóban nem rossz, de ha nincs irányítva az adó, akkor nagyon sokkal rosszabb értékek jönnek ki, illetve nem biztos, hogy tudnak adni 33 GHz-cel, amivel számoltam. Viszont vevőből 20 m-nél nagyobbak is vannak: https://www.csillagaszat.hu/tudastar/csillagaszati-eszkozok/osszete...sovek/ Feltételezem, hogy ezek is használhatók az űrszonda jelének vételére.
Van ahol van por, de a Naprendszerben a Nap már kisöpörte. Ahol csillagok születnek vagy haltak meg, ott vannak "ködök", fősorozatbeli csillagok körül nincsenek. (A por látható tartományban is visszaver, látnánk ha lenne.)
...és közben már genetikailag sem lennénk azonosak azzal a fajjal aki felküldte az űrhajót, már ha egyáltalán élnének leszármazottaink...
És mindeközben a Szaturnusz még mindig ugyanúgy nézne ki. Csak a Föld nem.
Az égen látható csillagok sem úgy vannak, ahogy látjuk jelen pillanatban. Egy részük már megszűnt mire fényük ideért, újabb csillagok fénye még nem ért ide, nem látjuk.
Nehogy úgy járjunk mint az Időgép című filmben. A technikát, tudást, már csak egy félig lerombolt virtuális könyvtár hordozta.
A hozzászólás módosítva: Szept 14, 2017
Igen igen, amikor hallunk híreket hogy 1000 fényévnyire találtak egy lakható bolygót...hát menjenek utána
Tegnap kellett volna érkeznie HEstore csomagomnak, de én Pesten voltam. Szakszerűen ugye hívnia kellet volna a futárnak, amikor hozza a csomagot, hogy hozhatja-e. DE egész nap nem jött hívás, viszont hazaérve egy papír fogadott a postaládában, hogy hívjuk fel a futárt!
 Még hogy mi hívjuk őt?!  Ráadásul amikor ma felhívtuk ez a piszok azt mondta, hogy állítólag keresett de nem vettük föl és hogy ő márpedig csak holnap hajlandó hozni a csomagot, mert visszavitte az alsópáhoki GLS központba!!! Ilyen minősíthetetlen vadmarha futárt még nem láttam!!! Miatta nem jutok hozzá a minimum ötezer forintos megrendelésemhez!!! (Elnézést, de ki kellett fakadnom, mert nem tudok efölött napirendre térni...) Ti mit gondoltok?
Azt, hogy nem nagyon van okod kiakadni, a sofőrnek inkább lenne. Ha csomagot rendelek, pláne futárral, akkor az a minimum, hogy másnap (vagy amikor hozzák) akkor otthon maradok. Ha járt arra a futár (miért ne tette volna), akkor most ő is ki van akadva, hogy holnap mehet oda újra.
Idézet: „Tegnap kellett volna érkeznie HEstore csomagomnak, de én Pesten voltam.” Meg is válaszoltad magadnak a történés okát. És természetesen Neked áll feljebb. Nincs több kérdésem
De ha rendesen felhívott volna, akkor tegnap délután idejöhetett volna és a húgom átvehette volna! De szerintem még a fáradtságot se vette, hogy rendesen telefonáljon!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
