Fórum témák
» Több friss téma |
Szia
Szóval az lenne a legjobb, ha beszerzek egy 1/100 mérő vezetéket?
Ezen kívül még gondoskodnod kell a szkóp hálózati leválasztásáról is, mert a védővezető össze van kötve a műszer fémházával, és így így mérőfej csipeszével is. Ezen kívül még ügyelj az érintésvédelmi szabályok betartására is!
Ha nem csak egyetlen mérésre akarod használni, hanem előreláthatóan rendszeresen kell ilyen szintű jeleket mérned, akkor szerintem mindenképpen érdemes beruházni rá. Egyébként kompromisszumos megoldásként jó lehet, amit p_istvan javasolt.
Szia
Köszönöm a segítséget mindenkinek A p_istvan írt lehetőséget meg próbálom de a többi is jó, mert a leválasztó trafókra nem is gondoltam
Sziasztok!
Gyakorlom/tanulom a szkóp használatát. Építek egy tápegységet és azt mértem meg 4 helyen. Minden esetben 5V kimeneti feszültség 10 ohm ellenállással terhelve. 1. Trafó szekunder oldala (normális ez a színusz?) Mérőfej: 10:1 1 V/cm , 5ms/cm 2. Egyenirányító után Mérőfej: 1:1 0,2 V/cm , 5 ms/cm 3. Pufferkondi után (2200 µF párhuzamosan 3300 uF) Mérőfej: 1:1 0,2 V/cm , 5 ms/cm 4. Kimeneten (ez számomra értékelhetetlen) Mérőfej: 1:1 5 mV/cm , 5 ms/cm Jók ezek a jelalakok? Miket lehet megtudni ezekből az információkból számítással és/vagy ránézésre?
A puffer előtt meg a puffer után az ugyanaz. Felesleges volt két mérést végezned, amikor gyakorlatilag mindkettő ugyanarról helyről van nézve. A szinusz teteje csapott egy kicsit, ez furcsa. Terhelés volt a kimenetre kötve?
Igen. Írtam, hogy 10 ohm ellenállással terheltem.
Puffer előtt és után is van egy pici különbség csak az a kép minősége miatt nem látszik.
Szia! A mérőkábelt kalibráltad a szkóp cal kimenetű négyszögjeléhez?? Azok a kis csücskük nem lehetnek a négyszög szélén ha jól be van állítva! Ezek az elsőt kivéve inkább háromszög jelek.. Megfelelően van csatlakoztatva a mérővezeték és a GND szál? Nincs e valami földhurok féle a szkóp és a táp közt (egyiknek teljesen galvanikusan leválasztottnak kell lenni..) Én sem vagyok valami nagy szkóp mágus de ezeket megnézném.. Labortáp nagyon meg tud tréfálni például H-Hídas PWM hajtásnál nagyon megszívtam ott ilyen lett a 4 Amperos labortáp kimenete és melegedett még az 555 ic is mi hihetetlen volt a számomra
Tényleg, mutass már egy négyszögjelet, amit hiteles forrásból nyersz, például TTL-kapu kimenetéről.
Természetesen kalibrált a mérőfej. És ellenőriztem jó is.
Pulzus generátorral is ellenerőiztem még korábban. 20 mV/cm osztásnál van benne egy kis túllövés, de nem túl kompenzált. Galvanikusan nincs leválasztva a kettő. Egy konnektorba vannak bedugva.
Hello!
"A szinusz teteje csapott egy kicsit, ez furcsa." Egyáltalán nem furcsa, ott nyitnak ki a diódák, és "hatalmas" áramok folynak.. üdv! proli007
Ha megfordítod a mérőfej csatlakozásait, tehát a csipesz megy a pluszra, akkor is ilyen jelalakokat mutat?
Helló!
A tetején nyitnak? Nem az alján (középen)?
A puffer növelésére csökken a brummfeszültség amplitúdója?
Közben megnéztem másik trafó szekunder oldalát és ugyan ilyen. 5500 µF elég kell, hogy legyen. Még sok is.
Én feltételezem, hogy ilyen a hálózati feszültségünk. pl.: Táska szám cseréljük az izzókat a lépcsőházban és a lakásokban.
Tapints üresjárásban a trafó szekunderére, vagy valamilyen kisebb terhelés mellett, és akkor ellenőrizheted a hálózati szinuszt. A trafó szekunderén tapasztalható szinusz-lecsapás attól is lehet, hogy a trafó véges belső ellenállása miatt a csúcsfeszültség elérésekor visszaesik a feszültség a nagy pufferáram miatt.
Ezt nem igazán értem.
Kipróbáltam másik 2 trafót. Semmi kondi meg ilyenek csak a trafó. Ugyan ilyen a jelalak. 
Akkor fogadd el, hogy ilyen a hálózati szinuszod. Legalább is ezen mérési összeállítás szerint. AC vagy DC-állásban volt a szkóp bemenete?
Természetesen AC.
Én elfogadom, ha kell csak felmerül bennem a kérdés, hogy ez milyen zavarokat okozhat? Pl az egyenirányítás utáni jelalakok ettől függetlenül jók vagy rosszak?
Természetesen DC-ben kellene méricskélni váltakozófeszültséget, mert így hozzáadódik a soros leválasztó kondenzátor frekvenciafüggő ellenállása. Kis frekvencián (50 Hz-nél) ez a hatás még fokozottabb is. AC-állásban akkor mérünk, ha egyenfeszültségre szuperponálódott váltakozó-feszültségösszetevőt akarunk kényelmesen vizsgálni.
Ez nem a hálózati színusz, hanem ahogy proli007 írta a trafó szekunderének feszültség alakja. Azért ilyen, mert a trafó szekunderének (trafónak mint generátornak) van belső ellenállása, és a csúcsokban, mikor a diódák rákapcsolják a pufferkondikat, csak a trafó és a diódák belső ellenállása korlátozza az áramot, ami ezeken feszültségesést okoz, ez látszik a trafó szekunderén a jelalakban. Ha csak egy fél periódust, és annak is csak a tetejét rajzoltatnánk fel, ez igen jól látszana.
A végeredmény ugyan az. Tök egyforma a jelalak AC és DC állásban.
És akkor miért ilyen a jelalak akkor is, ha csak egy transzformátor szekunder oldalát nézem aminek nincs a végén semmi. Se diódák se puffer semmi ?
A táp-kimeneten viszont viszonylag csend van, úgyhogy ez azért megnyugtató.
Igen viszonylag. És ez aggaszt. Lehet, hogy fölöslegesen kínlódtam itt estéket mert kiderül, hogy a hálózati feszültségem a rossz és ez borít mindent. Lehet, hogy ha a hálózatról rendes színusz jönne és csúcsokban nem törne akkor a kimenetem is sima lenne.
Nem tudom csak aggaszt.
A hálózatból sohasem jön színusz, evvel jobb, ha megbékélsz. De "levágott" tetejű azért nemigen szokott. A trafó primerjén, és szekunderén terheletlenül (vagy ohmos terhelés esetén) ugyanannak a jelalaknak kell lennie, ha nem egyezik, akkor annak a trafó túlgerjesztése lehet az oka.
A kimenet sem lesz soha "tiszta", a kérdés csak az, hogy mekkora a kimeneten a zavarjel. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
