Egy ilyen műszerbe akármelyik kettős trióda jó. Keresd ki a legolcsóbbat, pl. a börzén. Azonban ne felejts el stabcsövet is venni.

EF80-ból régebben még vaterán is 150-300Ftért adtak dobozosat. Új cső is akad a börzéken, igaz, hogy inkább a nagybörzéken. De linkelem, hogy hol lehet szerintem új csőből a legolcsóbban venni. Ha pesti vagy, akkor megúszhatod postaköltség nélkül is.
Etronic-parts

Akkor szerintem marad a PCC 84 vagy 189. Stabcsövem van, de lehet, hogy inkább glimmet rakok bele.

Minden bántás nélkül, miért rakjak pentódát? Erre a célra tökéletes egy duótrióda is. Amit linkeltél, ahogy látom egy hangcuccos oldal, nem a legolcsóbb

Nem mondtam, hogy rakjál, hanem ajánlottam egy opciót.

Nem mondtam, hogy vedd innen, hanem ajánlottam egy opciót... ami az általad megadott árnál olcsóbb, ECC82-re vonatkozóan (3000Ft egy JJ).

Szóval?...

Köszi, de szerintem maradok a PCC-knél, sokkal olcsóbbak

Azért nem volt késleltető, mert akkor még nem volt tétel a cső ára. A késleltető thermorelé drágább lett volna, mint egy új csövet venni.

Abban a csővoltmérőben is emisszióvesztett, leharcolt cső van.

Ez a mániád...
Persze ettől még lehet igazad.

Sajnos ebben az alkalmazásban egyenfeszültség erősítőt kell használni, az egyszerűség kedvéért. Ez pedig egy egyszerű differenciál erősítő, amit legcélszerűbb a szimmetria miatt kettős csővel készíteni. Ezokból az EF80 nem igazán alkalmas, talán párba válogatva, de akkor sem lesz olyan, mint egy kettős cső. Lehetne EFF is, ha hozzáférhető lenne.

Az EF80 nem az én mániám Én PCC-t szeretnék belerakni, azok kettős triódák, azok alkalmasak, nem?
Esetleg tudja valaki, hogy mekkora átmérőjűek a csőlábak?

Köszönöm.

De használj rendes novál foglalatot, nem olyan drága, és az érintkezők jól meg vannak szerkesztve.

Cső 400Ft, foglalat 590Ft
A PCC84 lábkiosztásánál szerepel az egyik triódánál egy katód in és egy katód out láb. Ezek mire szolgálnak?

Mivel ez a cső kifejezetten TV nagyfrekvenciás kaszkád bemeneti fokozataiba lett tervezve, 220 MHz ig, az ilyen nagy frekvencián számítanak a vezeték hosszak is. A katód hossza is számít, ezért a katód csövecske mindkét vége ki van vezetve. Az in a bemeneti komplexum hideg végére, az out közvetlenül testre megy. Ilyenformán némi nagyfrekvenciás kompenzáció történik.
Az esetedben ennek nincs semmi jelentősége, mert az alkalmazásodban a cső, mint egy differenciál egyenfeszültség erősítő üzemel. Csak arra ügyelj, hogy a viszonylag alacsony anódfeszültséget ne lépd túl. Azért egy ECC82, vagy egy ECC85 jobb lenne.

Köszönöm, így már értem.
(Sajnos nagyon árérzékeny a kivitelezési kassza).

Tudom milyen mikor a kassza karcsú. Ha megkeresel adok ingyen foglalatot is meg ECC csövet is.

Köszönöm.

Üdv.
Tud-e valaki arról, hogy az EC92 csőnek van-e orosz megfelelője-lehetőleg novál foglalatos-, és ha van melyik típus az?

Attól függ, milyen célra kellene. Az EC92 nagyfrekvenciás cső, miniatűr (7p) foglalatú. Legközelebb áll hozzá a 6C1P, szintén miniatűr, csak a bekötése más. Mivel kisteljesítményű adócsőnek is használatos (volt) az orosz csőben az anód két lábra is ki van vezetve.

Tungsram EC92 még 23 percig Vaterán 500 FT

Sziasztok!

Szeretnék egy csöves egyenirányítású tápegységet csinálni az alábbi kapcsolási rajz alapján.
EZ81 berakható a két dióda helyére más változtatás nélkül?

Köszi a segítséget!

Hogy B1-nál 280V legyen akkor mennyit adjon a trafó? Akkor itt nem igaz az Uszek x 1,25.
Köszi

Az EZ81 fűtéséről gondoskodjál. Ha már hozzányúlsz a trafóhoz, legyen rajta külön fűtőtekercs az eir csőnek.

Sziasztok!

Én hiába meresztem a szemem nem látom azt a görbét.
A koordináta rendszer két pozitív végének mik a jelöléseik?
Elviekben nekem 260V a szekunderem ebből a kétutas diódás egyenirányítás után 260x1,25=325V plusz az egyenirányító cső vesztesége kell leni az új szekunder feszültség értékének, hogy B1 ponton 280V mérjek?
Segítsetek legyetek szívesek.

Köszönöm!

Számold ki. A tekercs 260 V~ -t ad. Ez egyenirányítás után gyök kétszerese lesz (üresjáratban) ebből levonódik a terhelő áram miatt az egyenirányítón eső feszültség, Si diódánál 1 - 2 V, csőnél 20 - 30 V (az eir cső karakterisztikájából adódik) Ebből még le kell vonni a szűrőlánc ellenállásain a terhelő áram okozta feszültség esést, így kapod meg az adott pontokon a feszültséget.
De erre nem sok szükség van, csöves erősítőknél 10 - 20 V ide oda nem sokat számít, ráadásul a terhelő áram sem állandó, és a tápfeszültségek ettől is ingadoznak. De ha precíz akarsz lenni, akkor kiszámolhatod a szélső értékeket, a legjobb, és a legroszabb esetre, és ennek átlagával számolsz.
Egyébként a zoli linkjén a második oldalon van.

Ez akkor, ha jól számolom akkor szűrőlánc ellenállásain a terhelő áram okozta feszültség esés nélkül 400V. A csőveszteséget 30V-al számoltam.
Ha tudom kiszámolom a többit is.

Esik még valamennyi a trafó ohmos ellenállásán is, az pedig attól függ, milyen vastag.

Melyik grafikonon van ez?

Az a "kanyaros" az egyik tengelyen feszültség, a másikon az árfolyó áram van ábrázolva. A vége szaggatott, mrt kívül esik a normális működési tartományon speciális, impulzus üzemben érdekes.
A "teslás" adatlap negyedik oldalán ott van a feszültségesésí görbe különböző trafó feszültségekre.