Fórum témák
» Több friss téma |
Szép estét! Egyik projektemet, valamiért nem sikerül lefordítanom, csatoltam a hibaüzenetet, kérem valaki segítsen! :O (esetleg adatmemóriát kellene lapozni?)
Tehát akkor inkább LM335-öt használjak.
Ez a kapcsolás gondolom akkor megteszi: LM335 bekötés R1-et mennyinek válasszam? Láttam 5V-ra valahol 2kOhm-ot, valahol meg 68Ohm-ot is. LM334-re mennyire lenne szükség hozzá, ha 5V a táp.fesz.-em? Ha nagyon akkor egy kis segítséget tudnál adni a bekötésére(de ahogy néztem nem sok helyen használják 5V-nál)?
Szia!
Teljesen jó az 5 dióda is. Az áramgenerátor kiküszöböli a nyitófeszültség csökkenéséből fakadó áramnövekedés miatt jelentkező hibafeszültséget (a nyitófeszütség áramfüggő). Nem kell feltétlenül az LM335 -öt használni, de valamilyen áramgenerátorról kellene táplálni az érzékelőt. Ennek a kapcsolásnak a jobb felső sarkában levő megoldást használom több példányban. Figyelem az LM3354 és LM335 nem szereti a hosszű idejű, magasabb hőmérséklető forrasztást.
Az assembler azt hiszi, hogy adatterületen van, valószínűleg egy code direktíva nem tetszik neki. Mi az az RST ?
Hello! Nemsokkal a kérdésem megírása után, rájöttem mi volt a hiba... (rámentem a hozzászólásom törlésére, de ezek szerint nem törölte) egy goto $-1 nem tetszett neki...
Az RST elvileg reset vektor, innen kezd futni a progi.
Nekem sem tetszik. Miert kell hasznalni? adj neki egy cimket, nevet. CSAK forditasi idoben, a PC-ben hasznal fel memoriat a cimkenek. Nem futja a 2GB-bol????
 )
Itt is lenne az első kérdésem analóg perifériákkal kapcsolatban. Az ADCON2 regiszter beállításoknál akadtam el. PIC18F2550-et használok, 48Mhz-en működik(elvileg) 20MHz-es kvarccal. PICCOLO projektet olvasgatva jutottam el idáig, és ez az ADCON2-es rész nem tiszta. Eltudnátok magyarázni légy szíves, hogy ha van egy 4MHz-en ketyegő PIC-em, hogy kéne beállítani és miért?
Másik gondom... azt hittem már ezen túl vagyok, de mint kiderült, lehet, hogy mégse. Ugye 48MHz-en megy a PIC(elvileg, azaz így állítottam be), mégis amikor megnyomok egy gombot, aminek növelnie kéne eggyel az LCD-n lévő értéket, többel növeli. Nos, ha már 48MHz-en megy, akkor a "Delay1KTCYx(120)" (10ms) elégnek kellene lenni a pergésmentesítéshez(kipróbáltam 240-el is, talán még gyorsabban pörgött felfele a szám). A beállításaim:
Útólag most beleraktam a main-be ezt is: OSCCON = 0b01001000; Ebbe szeretnék segítséget kérni, hogy miért nem akarja az igazságot(nagy rá az esély, hogy miattam, mert benéztem valamit, de nagyon). Idézet: Jó lenne látni ezt a kódot!„amikor megnyomok egy gombot, aminek növelnie kéne eggyel az LCD-n lévő értéket, többel növeli.” TAD legalább 0.7 usec legyen (adatlap Table 28-29.). 4 MHz-en ehhez Fosc/4, 48 MHz-en pedig Fosc/64 beállítás ajánlott. Nem érdemes fölöslegesen nyújtani, mert a mintavételező kondenzátor önkisülése miatt pontatlanabb lesz a konverzió. A Tacq mintavételezési idő nagysága a mérendő jelforrás belső ellenállásáról és a mintavételező kondenzátor kapacitásától függ. Ha nem sürgős a mérés, akkor inkább több legyen ez az idő, mint kevesebb (TAD egységekben állítható be).
Szia
Elég sok cimkét használok ebben a projektben, és a szimulátorra szánt verzióban futott rendesen a goto $-1 de a Bootloaderes verzióban nem akart emiatt lefordulni (3 Giga) Üdv!
Teljesen igaza van, hogy nem fordítja le: A 18F a memóriát byte -osan címzi, az utasításai pedig szavasak. A goto $-1 páratlan címre irányítaná a vezérlést. Ha előtte egyszavas utasítás van, akkor a goto $-2, ha kétszavas (goto, call, movff..) akkor goto $-4 kellene. Mint látható, az utasítások hossza nem egyforma, ezért javasoljuk a címke használatát. Egyébként a goto helyett a bra, a call helyett a rcall használata (ahol lehet) rövidítené a kódot.
Köszi, egyébként amíg kezdetleges a projekt, addig goto-t és call-t használok, mert valamiért jobban "kézre esik" , de az optimalizációnál átirogatom mindig. Köszi a többi infót, mindig tanul az ember
Üdv, ha nekem nem sd kártyás okosítás kellene egy pic mellé hanem Floppy 144-es akkor az is megoldható?
Köszönöm szépen megint
 Az a Table 28-29. "jól el van rejtve", odáig nem jutottam még el az olvasmányban, nem is gondoltam, hogy számomra izgalmas részek lehetnek ott. A nyomógombos cuccal meg rájöttem, már utána miután elküldtem, hogy hülyeséget írtam. ADC meg működik, már "élesbe tesztelem", egyelőre még csak a "raw" adatot tudtam kiíratni az LCD-re, a többi holnapra marad.
Hello!
Valaki meg tudná mondani hogy melyik tokozást hogy hívjuk? EZT és ez közötti különbség kellene nekem. Az egyik szélesebb, a másik keskenyebb, de nem találom, hogy mi a hivatalos elnevezésük. Röviden: vettem egy próba IC tokot (az a nagy zöld, ami kallantyúval szorítható meg), de ez csak a "széles"-hez jó, a keskenyebbik IC nem megy bele, mert középen van egy SZÉLES gát.. Nekem keskeny PIC van. Szóval reklamálnék, de mégse írhatom azt le, hogy "ez ilyen széles izé..." MI a neve a keskeny és a széles IC formának?
Innen le lehet tölteni a specifikációkat.
Jobban jársz ha veszel olyan foglalatot amiben keskeny a "gát" abba mindenféle tokozás belemegyBővebben: Link
Evvel a széles foglalattal az a probléma hogy csak egy féle tokot tud fogadni A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2012
Nos igen ezt akartam én is venni, keskeny közepűt, és arról is volt szó. De a csomagban széles volt. Most reklamálnék, hogy nocsak, nocsak, de nem tudom leírni, mert nem tudom hogyan hívják a széles IC-t és a keskeny IC-t. Találtam olyant hogy PDIP és DIP a hestore-on nézegetve az ICket, de a DIP-et írják hol keskenyre, hol szélesre.
A Pdip megjelölés csak a tok anyagára (plastic) utal , a tokok szélessége 3-4-6 inch lehet tehát ha reklamálsz akkor olyat kérjél amibe a 4 inch es tokozás belefér
A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2012
Idézet: 8-20 lábig a "keskeny nyomtávú" (3 raszter) a szokásos DIP tokozás, 24 lábtól pedig a széles tokozás (6 raszter) számít normálisnak. A soklábszámú IC-k karcsúsított tokozását SDIP-nek (Skinny DIP) nevezik. A 28 lábú PIC mikrovezérlők például ilyen SDIP tokozásúak, az árlistában -I/SP vagy -E/SP jelzésűek. „a DIP-et írják hol keskenyre, hol szélesre.” A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2012
Szia!
Bevált jelölés (főleg foglalatoknál): 3 raszteres (300 mil): DIP4-300, DIP6-300, DIP8-300, DIP14-300, DIP16-300, DIP20-300, DIP24-300, DIP28-300 6 raszteres (600 mil): DIP24-600, DIP28-600, DIP32-600, DIP40-600, DIP44-600 9 raszteres (900 mil): DIP64-900 A DIP tok jelölésénél a P vagy C a plasztik ill. kerámia anyagot jelenti.
Sziasztok!
Egy PIC 16F1938 –as kontroller okoz némi fejtörést, ha van valakinek ötlete vagy tapasztalata…… EEPROM memória olvasása mindig 0-át ad vissza a kód 16F886-nál működött, írni pedig tudom a memóriát. Előre is köszönöm!
A 14-es sorban felülírod nullával a 13-as sorban az EEDAT-ból kiolvasott értéket. Gondolom a 16-os sort a 13-14 sorok közé szántad eredetileg.
ŐŐŐŐŐ igen ez elkerülte a figyelmem köszi a gyors megoldást.
Kellemes ünnepeket mindenkinek!
Végre meg van rájöttem!
Mi a hiba. Úgy volt ahogy mondtátok , én meg a programmal kínlódok már 2 napja. hát persze hogy a legegyszerűbb volt mégpedig a rezgő kör hibás. Mer hát ugye az ember szemmel ránéz a 3 elemből áll, jó helyen vannak ? Akkor jó. Hát nem jó a 2db kis pikós kondi nem pikós volt hanem nanos! Pedig a hesore-től rendeltem és pikos felirattal van. pedig már egy párszor megjártam az alkat részekkel és mindig megmérem csak most nem.... Minden esetre köszönöm a segítséget nektek, és boldog karácsonyt!
helyett
Mi megmondtuk...
Örülök, hogy sikerült. Neked is Kellemes Ünnepeket!
Sziasztok!
Előre is bocs, ha ez már volt kérdés, és nem találtam meg... Hasonló kérdés volt már, de erről nem találtam semmit. A problémám a dsPIC-ek tényleges sebességének kiszámítása FRC (fast RC osc.) meghajtásával. Ehhez ugye a CPUfbd szorzót és a CPUtun RC sebesség módosítót használja a pic: de amíg az előbbi működése egyértelmű, addig a másodiké nem az. A leírásban három helyen háromféle dolog van: egy helyen azt írja, hogy signed 6 bites számként kell értelmezni, és annyiszor 30Khz-el módosítja az FC rezonátor sebességét. Csakhogy, a leírásban máshol azt írja, hogy a 7.37 Mhz alapfrekvencia felett a 7.4 Mhz van (ami tényleg +30Khz), alatta viszont a 7.345 Mhz, ami NAGYON nem 30 Khz. Nagyobb baj, hogy nem 0 tun értékkel totálisan elmászik az UART sebesség, tehát valószínűleg az igazság a kettő közzül a harmadik. A számítás amúgy rendben van, mert 0 TUN értékkel minden klappol. Viszont a 39.61Mhz még messze van a pontostól. Van ebben valakinek tapasztalata? A konkrét IC egy dsPIC33FJ128GP710... előre is köszi az 5leteket. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
