Sziasztok!
Eagle 5.11.0.-át használok.
Azt szeretném kérdezni tőletek, miért van az hogy a kör, kocka, nyolcszög pad a gépen jó, nyomtatás után a papíron pontozottá válik. A "Long"-tipus marad ugyanúgy sima nyomtatás után is.
Válaszotokat előre is köszönöm!

Sziasztok,
Eddig az Eagle-t csak nyákmarás elsajátítása érdekében használtam, tehát a megtervezett és legyártott nyákokat nem ültettem be. Most jutottam odáig, hogy a megtervezett nyákokat szeretném használni is tehát be is fogom ültetni.
A következő értelmi problémám van. Nem szoktam rögtön kérdezősködni először google professzort és a korábbi hozzászólásokat böngészem de problémámra ezúttel nem találtam megoldást.

Kiindulási állapot: Adott egy egyoldalas nyák. Nyilván a fenti oldalt (1-es réteg) szeretném az alkatrészek beültetési oldalának kinevezni, az alsót (bottom layer 16) pedig a nyomtatott áramkör kialakítására. Az 1-es réteg rézfólia vastagságát 0-ra állítottam, a 16-os réteget alapméretezett 35 um-re, setup:1+16. Az 1-es réteget az auto routerben NA-ra állítottam, a bottom layernek pedig adtam egy "-" orientációs paramétert.
Beállítottam a vezeték szélességnek 17 mil, furatnak 43 mil stb értékeket. Megterveztem a kapcsolást, elrendeztem az alkatrészeket úgy, hogy az auto router minden összekötést ki tudjon alakítani.

A probléma: Adott például a képen látható IC1. Mivel értelemszerűen nem mindegy, hogy hogyan fogom beültetni az IC-t a lábkiosztás függvényében ezért egyeztettem az alkatrész körvonalrajz szerinti lábkiosztást a hátoldalra szánt huzalozással és az általam tervezett áramkörrel. Itt bizonytalanodtam el, mert eszerint nekem úgy tűnik, hogy egyaránt a hátoldalra szánta a program az alkatrészeket és a nyomtatott áramkört.

Kérdés: Melyik oldalra szánja a program az alkatrészek körvonalrajzát? Kell az említett paramétereken felül mást is beállítanom egyoldalas nyák tervezéséhez?

Előre is köszi a válaszokat, bocs ha figyelmetlen voltam és olyan témát érintek ami már volt tárgyalva.

Üdv
Egyrészt Az info gombbal meg tudod nézni akár a körvonalat is de magát az alkatrészt is
melyik rétegen van. t előtagú Top b előtag pedig bottom layer. Az alkatrészeket nem piszkálja
azt te tudod pl a középső egérgombbal vagy balra a mirror gombbal változtatni melyik
rétegen legyen ilyenkor a pozíció és name, value feliratokat tükrözve kéne látnod.(ha pl bottom layeren van) Tehát ha a képen olvasható az alk. felirat akkor az tuti top layeren van.
Javaslat: Mivel sok a GND én biztos húznék egy poligont GNDvel az egész nyákra és utána
nyomnék egy autoroutert.

A kék vonal a forrasztási oldal nyugodtan fúrd és ültesd be (én azt szoktam csinálni hogy teszek rá valamilyen feliratot a text ikon segítségével ) így egyszerű eldönteni hogyan is csináljam a nyákot .

Köszi az infókat mindent kipróbálok amit tanácsoltatok, aztán majd referálok!

Kedves HERC,

"Mivel sok a GND én biztos húznék egy poligont GNDvel az egész nyákra és utána
nyomnék egy autoroutert."

A polygonos javaslatodat kipróbáltam és nagyon tetszik. Köszi még egyszer. Sejtettem, hogy van ilyen megoldás mert a gyári lapok általában így készülnek de fogalmam sem volt róla, hogy ennyire hasznos és hogy így lehet megoldani az Eagle-ben.

Aki még nem próbálta, kicsit részletesebben:
(1)autorouter előtt beírod a poly gnd parancsot
(2)Az érinett alkatrészeket bekeríted a polygonnal (jobb egérgombbal elő lehet csalogatni ferde vonalat, illetve körívet). Ha a kezdőpont találkozik a végponttal akkor szaggatva ábrázolja a polygont
(3)autorouter
(4)lehet, hogy az alkatrészeket és a polygon formáját többször módosítani kell ahhoz, hogy minden összekötést meg lehessen oldani. Eredmény a képen

Mint látjátok az előző hozzászólásomban csatolt képen még nincs kerete az áramkörömnek. Hogy érdemes a keretet létrehozni, milyen praktikákat használtok a fólián történő panel elhelyezésre? Hogy érdemes ábrázolni a rögzítő furatokat (kézzel fúrok nem cnc-vel )?

Én eddig vezetéket rajzoltam és kerítettem körbe a panelt (erre a méretre vágtam a panelt fűrésszel), illetve rajzoltam egy másik keretet is erre a méretre vágtam a fóliát.
Ezzel az a probléma, hogy nem csak a méretvonalak alkalmazásával szeretném látni a panel méretet mm-ben, hanem jó lenne eleve mm-ben megadni a panel méretet amikor rajzolom (nem inch -ben vagy mil -ben). Bár nincs sokféle panelméret és táblázatban is lehet kezelni a mértékegység átváltásokat. Gondolom létezik erre intelligensebb megoldás. Én jobban favorizálnám a mm -t ha geometriai méretről van szó - segítség a hozzátartozó mechanikus alkatrészek megtervezésénél.

némi további javaslat:
Ha a stabkocka jobb oldali lábára menő route-ot arrébb húzod kicsit vagy a jobbra mellette lévő mellé rendezed akkor jobb lesz a gnd csatlakozása mert jelenleg csak felülről van egy darab vékony csatlakozása.Különben jó lesz
Meg lehet hogy mellette jobbra lévő ellenállást is vinném kicsit jobbra nagyobb legyen a gnd felület.

Már van ettől sokkal újabb: 6.4.0.

A nyomtatási hiba nem tudom mitől van, de próbáld meg a fekete-fehér nyomtatást (print setup).

Töröld ki az eredeti alkatrészt és tedd be az átnevezettet.

Dimension réteg és ott a körvonal.
A gridet is tudod állítani kis pöttyözött ikon bal felül milyen legyen a kijelzés.(mil,mm.inch..)
Ott tudod a rács felosztást is megváltoztatni.
Ne feledd az alkatrészek pontosan a 100mil és ennek osztásai illeszkednek pontosan csak
ha más rácsban elmozgatod akkor nem fog normálisan illeszkedni a route.

Igen végül is ez volt a nyerő csak féltem hogy szétesik és nem fogom tudni pontosan ugyanoda letenni az újat.
Érdekes különben hogy lib frissítésnél ez figyelmen kívül marad és azt se veszi észre hogy
nincs már ilyen alkatrész.

A tervekben szerepelnek a beillesztett alkatrészek is. Ha közben frissíted a lib-et, az már csak az újonnan beszúrtak esetében lesz látható a tervekben. Tehát, ha már beszúrtál egy alkatrészt, azt a tervben keresi, nem a lib-ekben, ott csak a beszúráskor keres.

Sziasztok!
Az Eagle-ben hogy tudom beállítani az auto gnd távolságát?

Eszközök -drc- clearance

És ott hova írjam ha 1 mm-t szeretnék hagyni? És ezt mivel tudom bekapcsolni hogy kitöltse?

leírtam a clerance -utána az ablakban állítsd az értékeket , és nézd meg mi történik .

Már rájöttem. Sokat segített nagyon köszönöm.

Sziasztok!

Az a gondom a programban, hogy egymás mellé illesztek két alkatrészt és nincsenek párhuzamban.
Kis eltérés van a mondjuk vízszintes élei között.
Ezt hogyan tudom korrigálni vagy eleve megelőzni?

A rasztert át kell állítani a legfinomabbra akkor oda teszed az alkatrészt ahová akarod .(baloldalt felül az a pöttyös ikon)

Jut eszembe, a raszter beállítást le lehet menteni valahogy? Most minden megnyitáskor az eredeti (kikapcsolt, és 0.1 inch) beállítások jönnek elő. Igent kellett volna nyomni a project beállításainak mentésére, igaz?

Szerintem a mentéskor automatikusan 0 ra állítja a rasztert , és ki írja hogy a visszavonási lehetőség megszűnt . Ez engem nem zavar ezért nem is foglalkoztam a "megkerülésével" ha egy elmentett terven változtatni akarok ,már automatikusan indulok a raszter beállítás felé . Ja és én mindíg csak kapcsolási rajzot és panelrajzot készítek , a project et nem használom .

No azért a raszterrel való kísérletezgetéskor érdemes odafigyelni arra, milyen raszterrel készültek az alkatrészek. Könnyen előfordulhat, hogy nem találkozik két vonal. Főleg a kapcsolási rajzban érdemes megtartani az alapbeállítást abban készültek a rajzjelek.

Agyamra megy ez a "rejtsük el a táp lábakat"! Egy MAX232-vel szívok éppen, 5 nyavalyás kondiból eddig csak 2-t sikerült feltenni. Az Invoke-al ugyan elő tudtam csalni, de - szerintem - szebb lenne, ha nem egy különálló alkatrésznek látszódna, hanem egyszerűen rajta lenne a szimbólumon. Nem hiszem el, hogy nincs erre egy normális szimbólum, amin nincs elrejtve a tápláb. Ja, és a táplábak közé való kondit hova tegyem, hiszen mindkettő el van rejtve!?

Tessék, de ellenőrizd a lábakat

Köszi! Azt hiszem, ez is olyan mint a Sprint Layout. Ha kényelmes munkát akarok meglepetések nélkül, akkor saját alkatrész bázist kell létrehoznom.

Ez természetes.

Vagy legalábbis érdemes a cuccokat saját könyvtárban tárolni nem az eredetit módosítani.
Egyrészt mert Add parancsnál sokkal gyorsabban betölt ha csak egy saját könyvtárat használsz
és abba beimportálod a más libből vett dolgokat. Másrészt ha módosítasz valami alkatrészen
akkor az alap könyvtárakból (amik szerintem kicsit el vannak rontva főleg az rcl pad és furat téren)mindig ki tudod másolni az eredetit az igy nem vész el.

Hidd el, hogy meg van az oka, miért így csinálták. A kapcsolási rajz így átláthatóbb. A tápszűrő kondikat meg a profik nem az adott alkatrészhez rajzolják, hanem a táp részbe. A panelen, meg oda helyezed, ahova akarod.
Használsz valamit, (talán ingyen is) és ott fikázod, ahol a fejlesztők nem látják. Ez nem szép dolog.
Ha van valami ötleted, írd meg fejlesztőknek.
Egyébként nem kötelező a "gyári" alkatrészkönyvtárakat használni, ha már az agyadra megy, készíthetsz magadnak sajátot, olyat ami neked megfelel. Létezik olyan nyáktervező (az ára az Eagle árának többszöröse), amelyhez egyáltalán nincs alkatrész könyvtár. És a nagy profik számára készült.

Ahhaaa, így már értem! Gondolom Te vagy annyira profi, hogy már az első futtatáskor evidens volt számodra, hogy el kell rejteni a táplábakat. A többire meg csak annyit, hogy igen, ingyen használom, mert majd ha kinövöm a free verzió határait, akkor eldöntöm, kell-e nekem a továbbiakban, vagy nem. Egyelőre a MAX232 5db kondival és 2 csatlakozóval belefér a free verzió korlátaiba. Az adatlapodon látok egy Cadsoft-os, hivatalosnak tűnő, de ingyenes oldalra mutató linket. Te vagy a magyarországi forgalmazója? Egyébként nem fikázom. Miért is tenném. Ha nem tudok úszni, attól még nem a víz a hülye! De attól még az agyamra mehet a víz!