Volt már szó róla, hogy a hazai elektromos rendszerben az ionkazán kifejezetten életveszélyes.

Ez a téma engem is foglalkoztat amúgy, valahogy elemi ösztönből borzadok az áram vízbe vezetésétől. De érdekelne, hogy milyen szempontból volt kivesézve, hogy életveszélyes?

Kazánpanama

Nekiálltam a présházunk villanyszerelésének.
Mivel nem ez a szakmám és még sosem csináltam ilyesmit, így elég lassan haladok vele és vannak tanulságok is, ezeket leírnám ide, hátha más laikusnak is kedve támad otthon villanyt reszelni.

A nútok falba vésése nem nagy 'vaszisztdasz', persze kőfaragóként azért ebben van némi rutinom.
A csövek méretezésénél számolni kell a belehúzandó vezetékek és kábelek vastagságával, mennyiségével.
Én spórolósra vettem a figurát, vettem 16-os csöveket, hőlégfúvót, hajlítócuccot, aztán nekiálltam. A csöveket szögekkel támogattam meg a falban és (szerencsére) nem gipszeltem be őket.
A gerincvezetéket és a dugaljakhoz lemenő részeket 2,5-ös tömör rézvezetékkel terveztem megoldani, a lámpákhoz úgy gondoltam elég a 1,5-es, sodrott.
Nos, azzal nem számoltam, hogy a 2,5 ös tömör rézvezetéket az általam meghajtott 16-os csövek 90°-os kanyarjaiban elég nehéz lesz áthúzni.
Maga a behúzó egy derékszögű kanyart simán abszolvál, a másodiknál már akad kicsit, de át lehet tolni, viszont a harmadikon már nem nagyon akar átmenni, tehát két derékszög után érdemes kötődobozt tenni (szerintem).
És persze a vezeték még ennyire sem akar átmenni. Nyilván az egyenes részeken simán megy, de a kanyarok rendesen meg fogják. Ha csak húzza a vezetékeket az ember, akkor hajlamos leszakadni, ezért érdemes párban dolgozni, a másik logikusan tolja a cuccot a csövekbe. Mivel jómagam simán tettem 3 kanyart is egymás után és egyedül dolgoztam, így baromi macerás volt. Néhány helyen csak úgy boldogultam, hogy szétszedtem a csöveket a szakasz közepe táján és két részletben húztam be, majd utána összetoldottam ismét a csöveket. (Itt jött jól, hogy nem gipszeltem be őket).
Vezetékhúzás után azt hittem, hogy a kapcsolók és dugaljak beszerelése gyerekjáték lesz, de ez a tömör vezeték itt is megmutatta, hogy nem egyszerű vele dolgozni. Mert amíg beköti az ember, addig ok, de amint megpróbáljuk begyömöszölni a cuccot a helyére, mindjárt azon gondolkodunk, hogy miért nem sodrottat vettünk.
Ja, és ha legközelebb ilyesmire adom a laikus fejem, inkább kábelt veszek. A vezetékek hajlamosak összekuszálódni, törni, nehéz tolni őket, stb. És legalább 20-as csövet, vagy 25-öst vennék, gyári kanyarokkal. Persze így drágább lenne, de meg lehet spórolni egy idegösszeomlást.

A szabvány nem véletlenül rögzíti, hogy hány kanyar lehet és milyen távolságokon. Kettőnél többet nem illik rakni, ahogy írtad. Az is meg van adva ajánlásban, hogy milyen keresztmetszetű csőbe hány vezeték húzható be, de itt inkább a kanyarokkal lehetett a gond. A világításhoz húztál be földelést, ugye?

Kábelt csak óvatosna, mert kisebb a terhelhetősége és azt sem könnyebb behúzni. A csövek méretére vonatkozóan egyet tudok érteni, illetve tessék behúzószálat alkalmazni (meg segítséget... ).
A sodrottat meg érvéghüvelyezni illik. Jó ötlet dobozoknál, hogy a dobozban lévő vezetékszakaszt a doboz átlójára méretezed, így mindenhová odaér a dobozon belül, aljzatoknál, kapcsolóknál kis plusz ráhagyással.

Mert ugye számoltad, mi fog menni róla és megnézted, hogy mekkora kismegszakítóval van védve (2,5-eshez 16A célszerű). Ha ennél többel van biztosítva, akkor elképzelhető, hogy a gerincvezetéket túl lehet terhelni. Valószínűleg baj nem lehet belőle, de nem árt tisztában lenni vele.

Igazándiból semmi extra nem fog működni odabent a házban, csak azért vettem 2,5 öst, mert lehet, hogy veszek egy olajradiátort, ha netán télen is ott szeretnék ücsörögni.
16A c-s megszakítók vannak, az egyik a nullát is bontja, a másik csak a fázist.
A ház egyébként erősen külterületen van, kb 10 éve vezettek oda áramot, addig semmi sem volt. Akkor egy villanyszerelő ismerős kötötte be a házba az áramot, 1-2 konnektort meg lámpát. A földelés vasát annó még magam vertem le a földbe, ezért meglepődtem, amikor a kismegszakítók dobozát most bővítés és kötözgetés okán szétkaptam és csak barna és kék vezetéket láttam feljönni, földet nem. Viszont a nulla sorról egy vastag vezeték megy egy másik sorra, amire a földelések vannak kötve. Ez gondolom nem szabványos megoldás, de úgy hagytam, mert eddig nem volt gond vele.
Kérdezted, hogy föld megy-e a lámpákhoz. Mivel a kapcsolóktól másfeles kábeleket húztam, így természetesen ott a föld is, de nem tudom, hogy van-e értelme bekötni. Egyrészt az előbb említett 'nullázás' miatt, másrészt a lámpatestek kb 220 cm magasan lesznek, harmadrészt azt sem tudom, hogy beltéri lámpákon van-e hely rá.

Ha csak általános használat, felesleges a 2,5mm2 sokkal nehezebb vele bánni. A csőbe húzásnál a cső megbontása, behúzás utáni toldása nem jó módszer, gondolj arra mi lesz, ha eszedbe jut még valami.Nincs az aki ezután bármit is behúz/kihúz. Igenis tessék a vágáshoz dobozt tenni.
A behúzást meg tudja könnyíteni egy kis szappan, vagy más semleges síkosítószer.( bár ez után sem igen kell kihúzni) A behúzáshoz valóban ajánlott a két személy.

3*2,5-ös merev réz vezetéket simán be lehet húzni bárhol a 13-as csőbe. Nálam a konnektoroknál mindenhol az van. Világításnál 1,5-ös, ott előfordul, hogy 4 szál megy egy csőben.
Ne hallgass olyanokra, akik azt mondják, hogy mi van, ha utána kell húzni! Egy csőbe egy áramkörhöz tartozó vezetékeket "illik" befűzni. Egyfázisú rendszernél a negyedik szál már nem ahhoz az áramkörhöz tartozik. !!!

A nullázással nincs gond. Arra érdemes figyelni, hogy a bejövő nulla és az általad levert földelőszondától érkező (praktikusan) zöld-sárga vezeték egy sínre érkezzen és a tovább menő nulla ág legyen átkötve a másik sínre, ahonnan elmegy az áramkörök felé. Ha nagyon pöpec akarsz lenni, akkor tehetsz be fi relét is.
A világítási földelés csak fém lámpatestekhez kötelező, de behúzva be kell lennie, ha szabályos akarsz lenni. Lehet egy csőben több áramköri vezeték is, előírás arra vonatkozik, hogy leágazódobozonként csak egy áramkörről készíthető leágazás (a többi vezeték megszakítás nélkül elmehet hátul).
Azért jól tetted, hogy 2,5-es a konnektorvezeték, hátha ráteszel nagyobb gépet is egyszer.

Igen, a 2,5-ös azért lett, mert hátha...és ne akkor kelljen nekiállni csereberélni vastagabb vezetékre.
Fi relén gondolkodtam, de aztán megláttam a doboz tartalmát, amibe még egy kismegszakítót beletettem pluszban az eddigiek mellé, de a merev vezetékek miatt már így is necces volt visszarakni az egész cuccot. Ha még rárakok egy FI relét is a sínre, akkor lehet, hogy nem bírom belegyömöszölni a sok kábelt a dobozba.
A kismegszakítókat egyébként véletlenül sikerült kipróbálnom. Behúztam egy szűkebb csőbe egy világításhoz menő másfeles kábelt és az épp akkor engedte el a behúzószálat, amikor kiért a cső végén. Mivel akkor csak húzkodtam nem foglalkoztam tovább vele, úgy maradt a kábel vége, hogy a három ér össze volt szigetelőszalaggal fogatva. Aztán tegnap a másik végére rákötöttem egy kétpólusú kapcsolót és lepróbáltam. Persze levert mindent, szikrázott. Először azt hittem, hogy a kapcsoló kötésnél szúrtam el valamit, de mondom egy ilyen kétpólusúnál azért nem lehetnek nagy csodák, így felnéztem és akkor láttam, hogy az ereket nem bontottam szét.
Érdekes módon a kapcsoló tönkrement a műveletben, a fázis oldalon mintha össze lenne ponthegesztve, úgy néz ki (mert ugye kíváncsi voltam és szétszedtem, mikor láttam, hogy az egyik billenő nem működik).
Ezt direkt csinálják ilyenre (hogy ne lehessen még egyszer rövidre zárni), vagy a véletlen műve?

Szia! Mindez - amit írtál - helytálló - magam is hasonló dolgokat írtam volna sok éves tapasztalattal. Mivel présház - a könnyebb szerelhetőség érdekében falon kívül szereltem volna, kábellel és tömszelencézve. Könnyebb a kivitelezés, kevesebb a helyreállítási gond és abszolút elfogadott szereléstechnika. Sőt ad egyfajta patinát is a falon végigvonuló kábel látványa. Autentikussá teszi a helyet. Főleg, ha Acidax dobozokat használsz és fekete gumikábelt.Pince es patina

Esetleg dobozcsere? Akkor minden belefér.
Az összeégés előfordulhat, valószínűleg az az érintkező kontakt hibás volt.
Vezetékvédelemre, általános célra B jelű megszakítót célszerű alkalmazni (ha nincs rajta nagy trafó vagy motor). A C lomhább kioldású, de zárlatra azonnal kiold az is.

Nono egy áramkörhöz akár 4-6 szál szál is tartozhat (F N védőföld 1-2 kapcsolószál+ lámpaszál ) és akkor még csak egy sima alternatív kapcsolós lámpáról beszélünk két égővel. A csövet azért is jó alkalmazni, hogy ne keljen fejlesztésnél bontani. Legalábbis szerintem elég nagy hiba ennek a lehetőségét eldobni egy doboz miatt.

Az meg sem fordult a fejemben, hogy kívül vezessem a csöveket.
Ugyan pincefelújítást írtam, de ez azért több volt annál. Gyakorlatilag a négy főfal maradt meg, tető, födémgerendák, minden le lett szedve, kapott egy koszorút (mert ezt 150, amikor építették ki lett felejtve). A ház egy méter mélyen körbe lett ásva, vasalat aztán beton, hogy megerősítsem a nem létező alapot.
És persze vakolat le. Iyenformán szerintem kapóra jött a lehetőség, hogy becsövezzem az egészet.
A dobozt, amiben a megszakítók vannak valóban le lehetett volna cserélni nagyobbra, de most már hagyom.
A kötésekkel egyébként most délután végeztem, de addig nem mertem lefixálni gipsszel a csöveket, míg végig nem néztem az összes konnektort és lámpakiállást próbalámpával, nehogy utólag derüljön ki, hogy valamelyik szál szakadt és akkor lehet egy másikat beráncigálni.
De minden klappolt, úgy néz ki jól kötöttem mindent.

Érdekelne ez a program. Tudnál adni egy programnevet, vagy valami fellelhetőséget?

Esetleg: Vezetékek méretezése

Például Kabelquerschnitt Calc

OK, de nem vagyok olyan szinten androidprogramozásban, hogy egy képlet alapján megírjak a telómra egy programot.

Köszi, bár németül nem tudok, de ezzel még elboldogulok ahogy látom.

A kérdésem a következő. Az alábbi ábrán a fi relé jól van bekötve?
Illetve a nulla tuskót össze kell kötni a PE tuskóval, amikor már a nulla a fí relé után van?

A kérdés első felére az lenne a válasz, hogyha L , és PEN vezető lenne a fogymérő után akkor jó lenne. Persze egy földelőszonda, és EPH vezeték a PE sinre még jobb lenne.
Második kérdésre a válasz NEM szabad.

A fogyasztásmérőtől a N-nak a Fi-relé N-val kell összekötni. A Fi-relé kimenetét kell összekötni a N-sínnel.

A méretlen hálózaton a gyakorlatban hogyan oldod meg a PEN szétválasztását?
Mondjuk 20 méter a mérő, és a lakás között?

A mérőhelynél, ez lehet 1 méter, akár 30 méter .
A lakás fogyasztói elosztótáblába a PE, N és a L megy be.

Vagy a lakáselosztónál. Egyik ismerősömnél (DÉMÁSZ) a regisztrált szerelő csinálta komplett új rákötés esetén.Szintén több mint 20m a távolság az óra és a lakáselosztó között.

Az előző rajz akkor is hibás, mivel a FI-relé N ki- és bemenete rövidre van zárva. Ebben az esetben azt fel sem lehet kapcsolni.

Ha egy mérőhelyről van szó, akkor lehetséges, de társasháznál, csoportos mérőhelynél ott már a lakáselosztó nem jó megoldás. Ezért törekszik minden áramszolgáltató arra, hogy egységes legyen, a mérőhelynél legyen kialakítva a PEN szétválasztás.

Egy fázisú FI relés rendszerben NULLA szakadás esetén a FI relé leold-e attól függően, vagy függetlenül, hogy a szakadás a FI relé előtt ( pl. a méretlen szakaszon) vagy utána a fogyasztói szakaszon történt védővezetős (zöld/sárga) EPH-s kiépített rendszerben.
Befolyásolja-e a működését a helyi földszonda megléte, vagy hiánya?

Nem, hacsak nem ásóval szakítod el. Azt a fi relé "nem tudja" hogy üzemben van-e a hálózat vagy nem, a működését csak a hibaáram kialakulása okozza.

Szia! Nálam 27 méterre van a házi elosztó. PEN szétválasztás, szonda mindjárt a külső földkábel betáp pontjánál, ahol egyben a mérőm, és az első fogyasztási pontom is van : egy darab LS-FI relé. Onnan 5 eres kábel jön már be és mért áram.