Régebben úgy számoltunk, hogy kétutasnál nem 2x, hanem kb. 70 %-kal több áramot engedünk meg a féltekercsekre. Így benne van az ohmos veszteség is, ami kicsit több nyilván a ( megengedhető ) vékonyabb drót miatt, ha az ablakkeresztmetszet ugyanaz és nem lehet vastagabb drót a dupla menetszám miatt.
Magyarul, nem fele teljesítményt lehet kivenni, hanem legrosszabb esetben is 30%-kal kevesebbet, mint graetzes egyenrángatásnál.
Azt is figyelembe kell venni, hogy kétutasnál így nagyobb a diódák csúcsárama és 2x akkora zárófeszre kell tervezni, graetznél viszont pont fordítva.

"De hozhatnék szélsőségesebb példát is, amikor mondjuk csinálsz egy olyan trafót (legyen EI), ahol ugyanaz a vas (keresztmetszet), csak a lemezek mondjuk háromszor olyan hosszúak mint a másik esetben, így háromszor akkora ablakmérete van, amibe háromszor annyi huzalt tudsz beletekerni."

Az, hogy 3x annyi huzal fér rá, attól te még abból a trafóból nem veszel ki 3x akkora teljesítményt. Egy adott típusú trafó esetén a keresztmetszet és az átvitt teljesítmény között erős összefüggés van. A te elméleted alapján az áramszolgáltatók csinálhatnák a nagy, több kW-os trafóikat pl. 20cm2-es trafókeresztmetszettel, de 100m hosszú lemezekkel...
Az meg, hogy összemosol egy toroidot, pl. egy EI vassal...

A melegedés miatt 50%-nál több áram már nem biztos, hogy egészséges.

Ja, ez már a tekercselés szerkezetétől, a hűtési viszonyoktól is függ.. a lényeg az, hogy nem a fele a levehető teljeítmény.
Sokváltozós téma, egyéntől is függő, na meg mennyire folyamatos a terhelés.

Elfelejtettelek, bocsi.
Mellékeltem egy 3x-os képet, mert ez is kényelmesen elfér az A4-en.
Nálam ez a verzió van, ami eltér a linkeden lévőtől, de mivel frissebb annál, talán nem lesz gond vele.

Ez nem egyenáram, terhelés esetén a csúcsáramok sokkal-sokkal nagyobbak a névlegesnél, mégis kibírják a drótok. De, hogy ne kelljen hallomás alapján tervezni:

@Helektro: Az eltévedt kérdés tisztázására legyen elég annyi hely, amennyit eddig elvett a kérdésed ebből a topikból. A továbbiakban, mivel a kérdés nem teljesen a labortápegység témakörbe illik, kérném, hogy a megfelelő Trafós topikban folytasd. Köszi! (T)

Végre eljött az idő, hogy befejeztem a tápegységemet. Tavaly óta be akartam fejezni, de sajnos nem volt idő rá. Most két teljes napom ment rá, hogy készre vágjam a tápot. Az Alkotó féle (2.7.4.) rajzot csináltam meg. Tavaly tavasszal akartam megcsinálni, de nem volt időm csak a NYÁK tervekre. Mivel akkor még nem volt huzalos NYÁK terv és én is kinlódtam a pdf-el, ezért készítettem magamnak egy sajátot. Lemásoltam majdnem az egészet, csak levettem róla a diódíhidat, az elkót, a mérési osztókat és persze megcsináltam a huzalozáshoz a kivezetéseket. Tegnap beállítgattam, lemértem mindent és a javítgatások után tökéletesen működik! Így kaptam a kezembe egy nagyon jó labortápot, amire már régóta vágytam.
A kimenete 0-35V-ig és 0-4A-ig szabályozható. Ebből van két darab beépítve. Ami híja van még: Az aktív hűtés, potméterek cseréje jó minőségűekre, és két db V/A panelműszer.
Ezektől eltekintve tökéletes számomra és nagyon elégedett vagyok vele. Ezúton Köszönném meg Alkotó-nak, Proli007-nek és Pioneer-nek, hogy közzétették ezt a jó kis kapcsolást!
Végére pedig néhány kép az elkészült Labortápról.

Sem ezt, sem a másik dolgot nem kell igazolnom, mindkettő ki lett próbálva (mellesleg elméletben is így van). Ha hasonlóan jársz el, nem fogsz többet vitatkozni a dologról. Részemről is befejezettnek tekintem a trafós offot.

Szia!
Szép lett nagyon, gratula!
Épp írtam a regényt, hogy nekem is kettős tápom van két műszerrel, de azok kapcsolhatók a kettő között és tudnak áramot is mérni és átalakíthatnád te is, de most látom, hogy kerül még bele műszer... Ha majd tudsz áramot mérni, akkor egy kimenet rövidre záró gombot esetleg belerakhatsz még, amivel az áramkorlátot tudod külső eszköz nélkül beállítani.

Írtad a jó minőségű potik beszerelését. Létezik olyan (elérhető áron)? Én pont tegnap cseréltem ki a tápomon az összes potit, mert az előző garnitúra nagyon kevés használattól tönkrement. Főleg a finom szabályzásért felelős sztereo lin. 1K-s potik. Én a fekete műanyag házas potikat használtam, mert zártak és az 1000Ft alatti kategóriában ezek voltak a legdrágábbak. Most annyit változtattam, hogy a 10K-s durva szabályzásra használt potikat fémházasra cseréltem (150Ft/darab) majd meglátom hogy muzsikál. Az egyik csatornán maradtak az egy fordulatú potik, a másik csatornára most mind a feszültség, mind az áram szabályzására 10 fordulatos potikat tettem.

Ennek kapcsán általában kérdeznék mindenkit, aki jártasabb táp építésben, hogy a legtöbb kapcsolásban a feszültség és áram szabályzásánál azt látom, hogy egy létrehoznak egy referencia feszültséget, majd egy/több potival azt osztják le. Ha durva és finom beállítást is szeretnénk, és nem akarunk 10 fordulatos potival kurblizni, akkor a sztereo + monó poti párosítással lehet ezt megcsinálni. Az nem lenne járható út, hogy egy áramgenerátort építünk, ami egy-egy sorba kötött 10K-s és 1K-s potin hajt át áramot (csúszkák a saját potijuk egyik végéhez kötve) és az áramgenerátor kimenetén az U=I*Rbeállított feszültség adná a szabályzó résznek a jelet? Így a sztereo poti helyett használható lenne monó is, így egy csúszkával/ meghibásodási lehetőséggel kevesebb lenne. Másik elképzelésem, hogy az LM317-nél megoldható egy ilyen soros potis, faltól falig kb. lineáris feszültség szabályzás, és létezik TO92-ben is ha belőle csak egy vezérlő feszültséget akarok kivenni a szabályzó rész működéséhez. Egy LM317 rosszabb stabilitási képességekkel bír, mint pl. egy zénerből és egy műveleti erősítőből megépített referencia feszültség?

Sziasztok!
Köszönöm Mindenkinek, aki időt és szakmai segítséget nyújtott az elmúlt napokban, a készülő labortáphoz alkalmazni kívánt transzformátor kérdésekben.
Elmondhatatlanul örülök, hogy ennyien segítőkészek Vagytok, minden egyes laikus kérdéseire.
Üdv: Attila

Szia!
Gratulálok a tápodhoz, jól néz ki! A sok és kitartó munka mindig meghozza a kívánt eredményt.

Ez így nem igaz. Az eredményhez biztosan kell befektetett munka, de a munka önmagában nem garantál semmit. A sok munkában biztosan elfáradsz, és ha egyéb körülmények is együtt vannak, akkor eredményre is vezet.

Tessék, itt van Attila megoldása a SMPS2-ből. Hőkompenzált referencia (TL431) és egy összegző OPA és két sima potméter.

Szia!
Köszönöm! Pont az jutott az eszembe este, hogy ha áram mérés is megvan, akkor valahova rakok 1-1 nyomógombot az áramkorlát beállítására. Szerintem jobban néz ki úgy, mintha megpatkolom a kimenetet és úgy állítom be.
Nekem fekete házas potik vannak benne, de nem nézem sokba ezeket. A fémházas potik szerintem pontosabbak és jobban is bírják, hiába nyitottak. Vagy ilyen vagy többfordulatosra cserélem, attól függ, hogy mennyit tudok ráfordítani még.

Szia!
Köszönöm! Nem volt egy egyszerű és gyors elkészítés, de ezekkel a leírásokkal amik itt vannak, simán megoldható minden probléma. Szándékosan nem is kérdeztem, csak a leírást kértem el. Abban tényleg benne van minden és úgy állítottam be, hogy az nekem a legmegfelelőbb. Nagyon örülök neki, mert nagy szükség van rá mindig.

Köszönöm!

Hello! Áramgenerátorral ugyan úgy meg lehet oldani a szabályozást mint feszültséggenerátorral. Stabilitása annyi lesz, amennyi az áramgenerátor stabilitása. Egyébként több kapcsolásban így van megoldva, ha nem is szembetűnő, de azért áramgenerátorról van szó. De..
A meghibásodás csökkenése már nem ilyen egyértelmű. Mert míg feszültség leosztásnál a csúszka szakadása esetén egy ellenállással lehet védekezni, addig ez áramgenerátor esetén már nem ilyen egyszerű. Valamint feszültség osztásnál, a csúszkán nem folyik áram, míg áramgenerátor esetén igen. Az pedig nem erősségük a potiknak.
A 10 fordulatos potik nem túl előnyösek a sok tekergetés miatt, viszont kialakításuk sokkal precízebb mint olcsó társaiké. Viszont 3 fordulatos is létezik, de sajnos leginkább elméletben mint fizikai árú kínálatban.
Az LM317-el is megoldható, de ott van minimális terhelés, ami átfolyik a potikon, és az 5mA körüli csúszkaáram már nem túl kedvező. De így is 1k/100ohm használata lenne a jobb megoldás, mert 10kohm 5mA már 50V-ot jelentene.
A zéner+IC megoldásnál a zéner hőfokkompenzálásán lenne a hangsúly mert az áram rajta állandó. De hőfok kompenzált zéner ára már vetekszik egy jó potival.
A műanyagházas potival lehangoló tapasztalataim vannak, még kísérletezési célból sem megfelelő, nem egy tápba. Régebben azért nem voltak ilyen gagyi termékek, amik szinte használhatatlanok.. Cermet potik meg szinte trimmerben léteznek csak.

Szia!
Köszönöm a részletes választ! Arra én is gondoltam, hogy meghibásodás esetén nőni fog a szabályzón a feszültség, ami miatt az utána következő részeknek legjobb lenne ellentétesen működniük. Azt nem tudtam, hogy egy közönséges poti csúszkája néhány mA-tól kiakad.

Köszönöm szépen! Legalább letesztelem vele itthon a tegnap érkezett utángyártott toneremet.

Más:
Biztos leírtad már valahol részletesen - viszont igen terjedelmes már a topic - miért jók nekünk a mérési pontok?

Sziasztok!
Én is szeretném megépíteni a 2.7.4.-es labortápot, duplán, hogy szimmetrikus tápnak is használhassam. A kérdésem az volna, hogy erre a célra használhatok egy LG FFH-818-as hifiből kiszedett transzformátort? A tápegységnek a transzformátor 1-3-as és 3-5-ös kivezetéseit használnám. Korábbi hozzászólásokban már megállapítottuk, hogy a rajzon a 6,3A nem tényleges áramerősség, ennek valós értéke ~2-3A lehet. A transzformátor a melléklet első oldalának jobb alsó sarkában található.

Hello!

Igen. Használhatod a trafót. Sőt, még szimmetrikus tápnak is jó lesz (2x33V AC) de...

...a kész tápegységek szigorúan csak közös GND-vel működhetnek, így a kimenetek sorba, vagy párhuzamba kötése nem megoldható (ha egyáltalán ez is szempont).

Mire gondolsz, nem értem a kérdést. Milyen mérőpontokra gondolsz?

A két tápegységnek trafó oldalról nézve közös lenne a földpontja, ezen a trafó kialakításából adódóan nem tudok változtatni. A későbbiekben 2 csatornás tápként szeretném használni, hogy egyszerre két áramkört is tudjak táplálni (példa). Szimmetrikus tápegységként is szeretném, ha funkcionálhatna az alábbi összekötéssel.
Ezt a két dolgot szeretném, ha meg lehetne valósítani ezzel a trafóval. Lehetséges a dolog?

Nekem az a véleményem hogy ha szimmetrikus labortápra van szükséged akkor olyat kell építeni, és nem kettőből sorba kötni.

Ha a trafó tekercsei "középen" össze" vannak kötve, akkor a tápok kimeneteit nem tudod így összekötni (zárlat lesz).

Élesztés, és működés vizsgálathoz. Ha a jelzett értékeket méred a pontokon, jó a készülék.

Értem, tehát kétcsatornás tápként működni fog. Ha a 7-es kivezetés lenne a GND pont, a 6-8 pedig a szimmetrikus táp + és - ága, az működőképes elgondolás? Az R7/1 R7/2 ellenállást hogyan kell értelmezni a tápegység kapcsolási rajzán?

Üdv!
A cikkek között található, edison14 által készített labortáp megépítésén gondolkozom, de lenne egy kérdésem. Én egy dc19V/4A laptoptöltővel szeretném táplálni, de attól tartok nem működne róla, mert a diódahídról 3 kivezetés jön. Ha jól értettem a leírást, akkor ezzel állít elő negatív feszültséget. Tehát a kérdés: működne-e dc tápról a kapcsolás, ha nem akkor átalakítható-e hogy működjön, vagy mindenképpen kell a transzformátor.
Köszönöm!
Iván

Abban a formában biztosan nem, mert negatív segédtáp is kell neki a kimenethez képest. A laptoptöltőből már DC jön ki, azt már nem kell egyenirányítani.
Olyat kell építeni aminek nem kell segédtáp, pl. a 723-assal épültnek sem kell amit régebben csatoltam.