Sziasztok!
Kérdezném, hogy az ilyen gégecső, az mennyire merev? Lámpához használnám, hogy ide-oda lehessen hajtani, állítgatni. Vagy van másfajta, amit ajánlotok?
Köszi:L.

Semennyire, kivéve ha valahogy kimerevíted. Sokkal könnyebben hajlik, mint a hasonló méretű műanyag gégecső.

Szia! Ha már lámpa - inkább ilyet javaslok. Ezek a mikrofon gégecsövek "ropognak", azaz megtartják a beállított pozíciót és súlyt is. Bár nem tudom mekkora súlyt tennél rá. Jók lehetnek még a fotós univerzális tartók is, amiken csipesz van. Azokból van jobban terhelhető változat is, ha nagyobb a súly.

Szia! Ha ez a gégecső csak mechanikai védelemre kell akkor tökéletes. Szerszámgépeknél (pl. esztergagép) a helyi világítás vezeték védelmére is ezt használják, 180fokban visszahajtható és csak a rádiusz szab határt, hogy milyen kis ívben. Szerintem 5-6 cm-s csőre fel lehet tekerni simán, annyira hajlékony.

Köszönöm mindenkinek, a mikrofonos jó lesz. Olyan 10 dkg lenne rajta.

Azért, mert az egyik tiszta vörösréz, a másik pedig alumínium, rézzel bevonva. A profi kábeleknél a csavarások egyenletessége (és evvel az impedanciája) sokkal pontosabb, a burkoló anyag minőségéről nem is beszélve.

Sziasztok!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy mennyire szabályos ha 3 fázisú villanymotorok esetén nem földelve vannak hanem nullázva? (Azaz a nulla vezető van a fémes részhez csatlakoztatva. Maga a nulla bejön a mérőhely után kettéválik földelésre és nulla vezetőre és a védővezetőnél ki van alakítva egy megfelelő felületű és vastagságú fémlappal a földelés.)

Szia!
Teljesen szabálytalan, életveszélyes(is lehet), és TILOS!
Ha érdekel az oka, olvass vissza (jó sokat), és rálelsz a miértjére!

Kérdésedre kérdés a válasz: Ha valamiért megszakadna a nullavezetőd, a motoron keresztül mi az amit a fémházon azonnal megtapintanál? Hát ezért tilos! Egy egyszerű hiba miatt életveszélyt, halált okozhatnál vele.

Hello! Esetleg ezt olvasd el..

Mit tapintanék meg? Elvileg semmilyen feszültség nem lenne a fémházon (kivéve ha testzárlatos lenne a motor), de ugyan erre elmondható, mi van ha a földelés szakad meg pl. a vezetékben.
Régen mindig nullázták a motorokat, igazából csak egy normális magyarázat érdekelne.

Elolvastam, de engem az érdekelne, hogy ha van egy 3 fázisú villanymotor aminek a külső fém részére rákötöm a nullát a nullvezető szakadása esetén miért rázna?

Bármiért rázhatna, sok oka keletkezhet és keletkezik ellenőrizhetetlenül. Bár nem vagyok hozzáértő, de a védőföldelés elhagyása, esetleg a nullavezetővel való kiváltása, a Fi-relét csapná be. Aminek ugye illene a rendszerben lenni valahol.

Már sejtem nullszakadásnál esetén miért, de ha a PEN vezető szakad meg az óránál vagy a villanyoszlopon akkor ugyan az a helyzet, hogy a fázis kikerülhet a buroklatra akkor is ha földelve van a fémburkolat. Egyedül a FI relé jelenthetne ebben az esetben védelmet. Bár hozzáteszem, hogy van FI relé, de a tesztgomb megnyomására nem reagál és ahogy látom ez manapság már sztenderd 5-6 év után a FI reléket lehet cserélni, mert nem oldanak le.

Ha a N össze van kötve a motoroknál a földelt fémtalpakkal, mint írtad , akkor ott a FI -relét nem tudnád felkapcsolni sem.

A nulla vezető az az áram visszavezetésére van felhasználva! Ezt értelmezzed egy kicsit magadban .... A földelésed ugyan onnan él ahonnan kaptad a szolgáltatótól a nullát DE NEM vezetheted ugyanazon a szálon tetszőlegesen a két külön felhasználású pontot. Azért fog megrázni az áram ha testre kötöd a nullát, mert mindig van olyan fogyasztó ami még be van kapcsolódva a lakáselosztód áramkörébe és hát azon , mint írtam áram visszavezetés folyik, amit Te lekötsz a testre. Ami azon a fogyasztókon, (amik élnek a lakáselosztóról, be vannak kapcsolva) esik feszültség az mind kikerül a fémtestre. Ezzel majd akkor lesz probléma amikor Te megfogod a fémtestet és ami rajtad van lábbeli, bőröd ellenállása levezeted a föld felé ott ahol éppen állsz. Ami ekkor áthalad rajtad áram az függ ezen ellenállások értékétől. Ha le lenne földelve, tehát a szolgáltatótól kapott pontra vissza lenne vezetve egy szál (NEM a NULLA) az majd akkor tölti be a funkcióját ha az adott készüléken a fémtest felé zárlatból kifolyólag ki kerülne a feszültség, ekkor ez a fémes kapcsolat rövidebb út lesz az áram számára mint átmeneti ellenállásokon keresztül a föld felé haladnia. Az más dolog, hogy ekkor (földelt készülék esetében) az áramkörhöz rendelt automata majd le fog oldani. Amúgy az okfejtést pedig ITT olvashatod.

Nyilván nem fog rázni, rázni akkor fog ha valamilyen oknál fogva 2 dolog következik be egyszerre, valamelyik fázis a házra kerül, és a nullavezető is éppen szakadt. Ilyenről én még soha életemben nem hallottam, sem manapság, sem a nálam öregebbektől.
Egyrészt azért a motor tekercsei (ha láttál már olyat belülről) úgy vannak szerelve, hogy azok kizárt hogy a fémrésszel érintkezzenek, másrészt normál esetben (ép a nulla) ilyenkor az automata azonnal leold. A nulla szakadás pont akkora gyakorisággal következhet be, mint a védőföld szakadása.
A sok elővigyázatosság (szabvány, stb.) azért van mert az ördög mint tudjuk nem alszik. Azért hozzáteszem, hogy falvakban szinte kizárólag régi építésű házak vannak, amikben egyáltalán nincs PE csak a fázis(ok) és a nulla, ennek ellenére nem nagyon hallani olyat hogy agyoncsapkodná a delej a lakókat, pedig néhol vannak akkora melléképületek meg műhelyek amik háromszor-négyszer akkorák mint maga a lakóház, tele gépekkel, házilag tákoltakkal is.

A nullvezető szakadása már világos, de ha nincs szakadás csak akkor rázhatna a fémburkolat, ha a motorra kötött nulla vezeték után még lenne egy fogyasztó így a motorra kötött nulla vezető ágban folyna az áram és elvileg akkor rázhatna ha "jelentős" feszültség esne a vezetékszakaszon azaz viszonylag hosszú lenne a szakasz és/vagy vékony keresztmetszetű. Így lenne?
A FI relénél az számít, hogy a PEN vezető vagy a szétválasztás után már csak az N halad rajta keresztül?

Igen. Ha a PEN megy rajta keresztül, akkor bármekkora lehet a földzárlat, nem kapcsol le. Kivéve akkor, ha a szivárgó áram nem a földelés felé folyik.

Az én olvasatomban, pont az általad vázolt "falusi megoldásoknál, pont mint nálam is, a nullavezető jelentős terhelésnek van kitéve. Mert mint a melléképületek és a bennük lévő gépek többsége 1 fázisú. Bár vannak 3 fázisról működtetett gépek is. Ha épp a három fázison elosztott de egyfázisú gépek össz árama a nulla vezetőn folyik "vissza. És a dobozokban a kötések fázisok és a nullák száma és minősége egyforma. De a nullán a három fázis össz árama folyik ha a egyfázisú fogyasztók dolgoznak. Ráadásul nálam a nulla keresztmetszete pont olyan mint egy fázisvezetőé. Így bezony a nullavezető és annak a kötései veszélyben vannak. Míg a védőföld vezetője nincs kitéve ilyen üzemszerű terhelésnek. Szóval simán előfordulhat, hogy egyik nulla kötés elég, ezért minden ramaty helyzetbe kerül, ami utána van. Nyilvánvaló, hogy szabálytalan, de ez a falusi helyzet, védőföld ide vagy oda.

Három fázisú hálózatban a nulla, mint kiegyenlítő játszik szerepet. Akkor folyik rajta a legnagyobb áram, amikor csak egy fázis van terhelve.

Még talán megpróbálhatod EZT a bejegyzést értelmezni. Részemről elfogyott az érvelések tárháza. Tudod az áram alatt lévő vezeték az ugyan olyan mint amelyikben nincs áram csak a tapintása más. A lényeg, hogy az FI relé előtt kell szétválasztani amit kapsz a szolgáltatótól PEN szálat a két sínre és így lesz belőle PE és N, amiből az N szálat kell átvezetni a relén és azután már NEM LEHET összekötni .... de hisz a relé majd jelzi, hogy valami nincs rendben.

Üdv! A nullán nem a három fázis összárama folyik! Azon akkor folyik a legnagyobb áram, ha csak egy fázist terhelsz, ekkor ugyanakkora az áram, mint a fázison. Ha már két vagy három fázison is van terhelés, akkor a nullán folyó áram mindig kisebb, mint bármelyik fázison. Ha pl. mindhárom fázist ugyanakkora fogyasztóval terheled a nullán nem folyik áram!!

Igaz lehet. Mivel nem értek hozzá, csak okoskodom. Amit írsz, az a hálózat felől igaz. A kiegyenlítő áramok pedig valahol csak folynak és találkoznak valamely elágazásban. Értem ezt arra, hogy nálam nem csillagpontos a komplexum kivitelezése, hanem láncolt. Jobb kifejezés most nem ugrik be. Több épület, mindenhol 3 fázis, de jellemzően 1 fázisú gépek működnek különböző helyeken, Így a kiegyenlítő áramok a nullavezetőn is ekképp 3-4 dobozkötés és 30-40 méteren keresztül barátkoznak meg egymással. Így reálisnak látom a veszélyét mindennek, annak ellenére, hogy bármilyen anomália is volt eddigi 40 év alatt, a nullavezetőt nem érintette.

Értem, és elhiszem. Így ez megnyugtató. Rémlik valami Kirchhoff úrtól, bár elkerültük sajnos egymást. (látszik is)

Ezek szerint te sem olvasod el rendesen az én hozzászólásomat, légyszíves a kérdésemre válaszolni vagy akkor inkább ne is válaszolj. Sose írtam, hogy a nullázás helyes vagy azt akarom csinálni csupán megkérdeztem miért nem jó, illetve leírtam, hogy szerintem milyen esetekben lehet belőle probléma és csak a gondolatmenetem megerősítését vártam nem okoskodást és sértegetést.

Alapszabály: az előírásokat be kell tartani.

Ennek figyelembevétele mellett be kell vallanunk, hogy elméletileg a motor általad leírt nullázásának semmi hátránya nincs. Ha a vezeték 10 mm2 réz, vagy vastagabb, akkor még ráadásul tökéletesen szabályos is. Véknyabb madzagnál azért tilos, mert:
1. a fuserek terepe a véknyabb madzagok előfordulásának mezeje
2. a vékonyabb madzag sérülékenyebb
Ezen két szempont miatt volt az, hogy valaha ipari berendezésekben ez a módszer meg volt engedve, mert akkor azt tartották, ipari berendezésekben csak szakképzett emberek szerelnek. Nyilván ekkor feltételezték azt is, hogy a berendezés karbantartása megtörténik.
Sőt, ezelőtt 70 évvel még a szakkönyvben is csak annyi volt írva, hogy a hajlékony csatlakozóvezetékben ajánlatos külön nullát és védővezetőt használni.

Azonban a biztonsági előírások szabályozás módon működnek, nem vezérlés módon. Szabályozás: írsz egy szabályt - valaki meghal - a tanulságokat levonva módosítod a szabályt. Így aztán a villamos előírásokat jobb betartani.

Amit a többiek írnak, az szerintem is teljesen oké. Van minimális keresztmetszet, még pedig a 10mm2-es réz vagy a (kissé avultan) 16mm2-es alu. Ez a mechanikai szilárdság miatt kell, hogy ne legyen nulla szakadás. De ez ipari környezetben érvényes. Háznál én ilyet biztosan nem csinálnék. Iparban nem nagyon van vékony keresztmetszet, háznál ki tudja. Üzemekben elméletben utánhúzzák a kötéseket, háznál ki tudja stb. Már csak az emlegetett FI relé miatt is, aminek a működése ezzel bizonytalanná válna. De ipari környezetben EPH is van (géptestek és érinthető fémrészek összekötése), tehát elméletileg nem tudsz két nagyon különböző potenciálra rámarkolni.
Ezek a szabályok nem az üzemszerű működés miatt kellenek (amikor is nem folyik a nullán áram), hanem éppen a különleges véletlenek miatt, ahogy írták. Ha nem valami orbitális méretű a motorod, nem hiszem, hogy a 10mm2-es rézvezeték gazdaságosabb lenne egy mondjuk 5 eres 2,5-esnél.

Ha egy melléképületről lenne szó, mondjuk ahol a házban sincs védőföld, akkor én a motorba bekötném a 4-eres vezetéket, tennék fel egy 3 fázisú FI relét a melléképület betápjára és létesítenék helyi földelést és arra kötném a motor házát.

Ok, kösz a segítséget.

Sziasztok!

Ezen a villanyórán az van feltüntetve hogy 0,25 A - 5A-es fogyasztást tud elviselni, viszont rövid ideg akar 60A-is?