Adatlapod alapján látom győri vagy, akár találkozhatunk is és meg is tudjuk nézni együtt, ha érdekel, vagy ha nincs kedved benne turkálni, akár meg is csinálom Neked nagyon szívesen teljesen bérmentve!

Azt írta a gain nincs feltekerve szépen szól a tiszta hang.Ha feltekeri akkor jön a zaj, ha tovább tekeri akkor jön a sípolás.Ez arra utal, hogy nagy az erősítése az első triódának. A gain potival szabályozzuk mekkora jelet kapjon a második trióda.Ha fél állásnál túl vezérlődik akkor, vagy nem tekerjük tovább, vagy vissza fogjuk a jel nagyságát.Lehet az első trióda erősítését vissza venni, vagy ellenállásal leszabályozni.Ha a kábellel lenne baj a tiszta hang se lenne "tiszta".

Amúgy a gitáros topikban lenne a helye.

Amúgy ennél nagyobb gainű dolgot is meg lehet csinálni sípolás nélkül. A highgain készülékek között van olyan, ahol 4 trióda van egymás után, pl ENGL cuccok. A sípolás pozitív visszacsatolást jelent. Lehet ez kábelek között, alkatrészek között, lehet műanyag házas poti miatt és még ezer dolog miatt. Nem kellenek csoda értékű alkatrészek a legegzotikusabb helyekre...rendesen kell megcsinálni. Ha a kábel lene a baj, nagy erősítésen simán lehet baj, mert nagy génen már alig pár mV az érzékenység, míg kicsin nyilván több. Nem kell tényleg hülyeségeket írni...De tőlem aztán mindenki azt tesz,amit akar, nem is kínlódok többet, bánom, hogy írtam bármit. Egzotikus alkatrészek egzotikus helyekre, poti tekergetés, trafó + cső árnyékolás ez a megoldás, még véletlenül sem gondolkozás...

Üdv, Köszi az infókat. A táptrafó burkolást már kínomban írtam, nem gondolkodtam. Nyilván nem okozhatja a 100Hz-es zajt az 50Hz szórása. Csatolok fotót a jelenlegi állapotról, amit már korábban is megtehettem volna, elkerülvén a találgatásokat. Ez alapján esetleg jobban látszik, ha a szerelésnél csesztem el valamit. Köszi mégegyszer a segítséget. Kipróbálom a hangszóró lefordítós módszert is, meg a kimegyek az ajtón verziót is. Meglátjuk mi lesz. Rendes tőled, hogy győriként felajánlottad a személyes segítséget. Ha végképp nem tudom saját erőből megoldani a problémát, lehet, hogy élek a felajánlással.

Szia!
Nincs mit! Első körben próbáld meg azt, hogy kiveszed a sasszéból a jackeket. Ha olyan, amilyennek gondolom, miszerint a házon rajzta van az a pont, ahová a földet kötöd, már a bemenetnél van egy orbitális földhurok. Tehát bemenet, kimenetek kivesz a sasszéból és félredob, ne érjen a sasszéhoz, ez kezdésnek a 100Hz es zaj ellen, nézzük meg mi történik. Aztán, ha jól látom az egyik kimeneti jack is a sínről kapott földet, a másik meg talán a földpontból??? Nem nagyon látom rendesen. Csináld meg légyszíves úgy, hogy ott a PE pont, oda bejön az IEC földje ugyebár. Innen egy vezetéket vigyél a pufferkondi lábához a sínre. Pont oda, ne mellé, ne elé, pont oda. Úgy sejtem, a kimenő szekunderét is földelted, és ráadásul a kimeneti jack hidegpontját rákötötted a sínre az előfokozat környékére, ha jól látom...itt bizony földhurkok rengetege van. A kimenőt én nem földelném, egyszerűen 2 szál vezetékkel ki a jackre, csak nálad az a baj, hogy egyből fémesen az egyik ér már hozzá is ér a házhoz. Mindenesetre próbára kipróbálhatod, hogy ahogy mondtam is, kiveszed a házból, teszel alá pl papírlapot vagy valamit, hogy ne érjen a sasszéhoz és szépen a földről vedd fel a szekundert. A kimenet földelését meg vidd el onnan az előfokozat környékéről. Az ott iszonyatosan pocsék helyen van...én pénzt így elsőre rendes jackakre költenék, neutrik-ra pl, ami szigetelt a háztól. A sípolás jöjjön a brummogás megszüntetése után. Arra is van gyógyír. Találkozzunk személyesen, egyszerűbb lenne! Zs.

Sziasztok!
Gyüjtögetek alkatrészeket EL84 se -hez.
Szerintetek az normális hogy a (rádióból kitermelt) gyári EL84 kimenője 435 Ohm?
A cső adatlapját nézve 4kOhm körülinek kellene lenni.
435 Ohmossal max 0.5W körüli teljesítményt lehet kicsikarni szerintem.
Vagy nem jól értelmezek valamit?

Egyenfeszültségű ellenállása annyi a kimenő trafó primerének.

Igen , pontosan.De ott alaphelyzetben dc van.
És SE nél ut/2 van a trafón , ahol jelen esetben 40mA kellene hogy fojjon.
Ebből következik hogy 310V/2=155, 155/0.04=3758Ohm.
Ahhoz hogy kivezérelhető legyen, és beálljon a fél tápfesz .
Vagy ha nem így van, akkor valaki legyen szíves kiokosítani!?

DC mérésnél fenti beállítás esetén (ohm törvény alapján) 435 ohmos kimenőtrafón 40 mA esetén 17.4 V esik. A csövön marad 310-17,3=292,7 V. Tehát korántsem a fele. Minimálisan el kellene mélyedni az alapokban, olvasgatni, bevált kapcsolások építésével próbálkozni.

Nagyon röviden.. Ezen ne gondolkozz, mert az úgy jó. Primeren nagyságrendileg pár száz (300-400-500) ohm, szekunderen meg pár ohm (1-2) körül mérhetsz.

Szia! Hogy legyen honnan kiindulnod javaslom, hogy nézd át a legalább váltakozó áram alapokat. Sajnos elektronikában gyakran használjuk az "ellenállás", vagy a váltakozó "áramú ellenállás" szavakat, úgy, hogy közben csak a szövegkörnyezetből derül ki, hogy reaktanciát, rezisztenciát, vagy impedanciát értünk alatta.
Szóval, amit mértél az a trafó adott tekercsének az egyenáramú ellenállása, azaz a rezisztenciája. Egyenáramú meghajtásnál - értelemszerűen - csak az van jelen. Viszont a kimenőt ugyebár normál üzemben nem, vagy nem csak egyenfeszültséggel hajtjuk. Máshogy nem is lehet, mert sima - azaz semmilyen váltakozó komponenst nem tartalmazó - egyenfeszültség esetén ugyebár nincs is értelme a bármilyen transzformátornak. A meghajtó feszültség váltakozó komponense pillanatnyi frekvenciájának függvényében lesz neki induktív (és sajnos kapacitív) reaktanciája is, (Az induktív reaktancia a frekvencia növekedésével nő, a kapacitív pedig csökken, ezt a tulajdonságukat használjuk fel pl. a különféle szűrők építésekor.) és áram-feszültség fázistolást is okoznak. Ebből következően a rezisztencia és a reaktanciák sincsenek fázisban, ergo nem lehet őket csak úgy numerikusan összeadni, csak vektorosan összegezhetőek. Ezt a vektoros összeget nevezzük impedanciának. Innen már az is értelemszerű, hogy az induktív és kapacitív reaktancia frekvenciafüggő, tehát az impedancia is frekvenciafüggő. Ergo: impedanciát egy lépésben a meglévő eszközeiddel nemigen tudod mérni, de egyszerűbb módon azért ki tudod számolni. Ennek módja, ha megnéred a primer ohmos ellenállását. Ez már megvan. Majd pl. egy pontosabb LC híddal megméred az megfelelő induktivitást, vagy -okat és kapacitást, vagy -okat (-okat, ha osztott tekercselésről beszélünk). Ezután a HF tartomány (kb. 16Hz ... 20KHz) és a cső nevezetes pontjainál kiszámolod a reaktanciákat és minden mérésnél vektorosan összegzed őket. Azt hangsúlyozom, hogy a kimenőtrafó számítás ettől jóval-jóval bonyolultabb történet, csak azért írtam le, amit írtam, hogy legalább kb. legyen honnan elindulnod.

Ok , köszi mindenkinek , frissítésnek jó volt .
Van mivel mérnem , saját építésű teljesítmény generátor , igaz csak szinusz!
A leírtakkal tisztában vagyok én is , nem ma kezdtem .
Azt viszont megkérdezném mivel magyarázzátok a gyári Audiofil SE erősítő 2,8kOhmos dc ellenállását?? A tápja 330V , a cső nem leolvasható sajna , a gazdája meg nem nagyon engedi buherálgatni(ezt megértem). 7W a kimenő teljesítménye csatornánként , dual mono.

Feltételezem, hogy az az erősítő triódás végű, ott nem szokatlan a sugártetródához/pentódához képest magas primer impedancia. Tudom, te most a tekercs réz ellenállását írtad le.

Nem úgy tűnik, mert mindjárt a következő következő kérdéseddel cáfolod.
A kimenőtrafó primerjének van rézellenállása, ezt tudod mérni egyszerűen egy multiméterrel. Ez tulajdonképpen veszteség okozója, jobb lenne, ha nem lenne.
Van a primerjének induktivitása, aminek az "ellenállása" frekvencia függő. Ezt is lehet mérni, csak egy kicsit bonyolultabb, impedancia mérőhíd kell hozzá. Ennek az impedanciának kell sokkal nagyobbnak lenni az alsó határfrekvencián, mint a szekunder oldalról áttranszformált ellenállás, vagyis a hangszóró impedanciája.
Végül, de nem utolsósorban ez egy transzformátor, ami nem csak a feszültséget, hanem a szekunderre csatlakoztatott ellenállást (általános esetben impedanciát) az áttétel négyezetszeresével transzformálja át a primer oldalra. Ezt is lehet mérni, de ez távolról sem egyszerű, leginkább számolni lehet.
Az audiofil erősítőd 2,8 kohm -os ellenállása, az nem DC ellenállás, hanem a szekunder oldalról áttranszformált terhelés (hangszóró) ellenállása, impedanciája. Ezt a 2,8 kohm -ot látja a cső váltóáramú szempontból munkaellenállásnak.
Fogadd meg boti2 tanácsát, és gőzerővel kezd el tanulni, de legalább utánanézni dolgoknak.

Értem , és köszönöm hogy jót akartok.

Bocsánat a félreértésért , a 2,8Kohm-ot mértem ut71b-vel (digi. multiméter ugye DC vel mér) , sehogy nem passzol! Ez ugyebár jóval nagyobb tápra utalna.Na mindegy.

Impedanciamérőként kb 20 éve használom az EFT teljesítmény hanggenerátor + hangfrekis Volt és Ampermérőt , eddig jónak bizonyult. Hangfalak hangváltóit ellenőriztük .
Itt is jó lehet , adott frekvencián mondjuk 5 Volt jel mekkora áramot hajt pl 1 trafón.Ez nem bonyolult.Ha kész a trafó ,műterhet rá és lehet ellenőrizni mennyire sikerült.
Csöves kimenőtrafó méretezési számítások vannak , az egyik Magyari könyvből , fénymásoltam régebben.A napokban tekerek egyet .És tesztelni fogom , műszerrel is , füllel is
Tényleg jól esik , hogy van fórum ahol jót akarnak , és elmagyaráznak még dolgokat
Köszönöm.

Sziasztok!
Nemrégiben szert tettem egy pár 8/8K-s toroid PP kimenőre, amiknek van UL leágazása is. Azért vettem meg őket, mert amúgy is tervben volt egy EL84PP építése. Másfelől meg kíváncsi is vagyok rá hogyan muzsikál egy toroid kimenő. (A "muzsikál" szó itt elektroakusztikai és elektronikai értelemben egyaránt értendő. ) Szóval egy EL84PP-UL-t akarok köréjük/velük építeni. Ki is néztem egy Placthovics féle kapcsolást (RT08), meg a hozzá való tápot. Az volna a kérdésem, kérésem, hogy van-e valakinek ezzel a kapcsolással, vagy modifikációjával már valamilyen tapasztalata? Az eredeti tápban Plachtovics félvezetős megoldással váltja ki a fojtót. Ezzel a megoldásról mik a tapasztalatok/vélemények? (Mivel ez egy RT-ben megjelent kapcsolás, ezért esetleg megépítették páran és vannak tapasztalatok.) Előre is köszi.

Szia!
Ne várj a toroid kimenőktől csodát.
Sajna jó vas nélkül nem nagyon készíthető valóban jó kimenő.
A lengyel E I vassal készült kimenők is hálózati vasak.
Németek és az amcsik gyártanak hagyományos lemezű, de kimenőnek való GOS vasakat, amik lamináltak és a kiszabás után ezzel a lemez teljes keresztmetszetében homogén mágnesesen.
Arról nem beszélve, hogy az 1.75T lehetséges gerjesztés helyett 0.6T (!)-re méretezik a gerjesztést és hálózatiban is csak 0.8-ra. De ezek erősen hatnak már a pénztárcára.
15W-ra pl. M102A méretű kimenő!
Azt mondják a csövesnél minden komponens lényeges, hogy jó legyen - lánc effektus...
A képen egy ilyen kis "mezei" EL84 PP kimenője...

Szia! Köszi. Igen, a jó kimenő egyik fő pillére valóban a jó vas. Sokan szeretik a toroidot kimenőnek és ez kíváncsivá tett. Egy próbát megér alapon vettem meg. Ha nem válik be, akkor legrosszabb esetben tekerek hozzá EI, vagy M vasra másikat. A lánc többi részét valszeg viszonylag jól meg tudom építeni. Üdv

Nekem eddig két toroid kimenőm volt. Az egyik német vasra, nagyon jó átviteli paraméterekkel, 50KHz feletti határfrekivel, a másik valamilyen magyar vasra lett tekerve 10KHz-es felső határfrekit tudott...
Nagyon dinamikus a hangja, kicsit kemény, kicsit közelebb áll a félvezetősökhöz, mint a klasszikus csöves, lágy meleg hang.
El kell dönteni, hogy a te rendszeredben, melyik a jobb, melyiket szereted jobban.

Szia! Privátban írtam.

Szia,
Attól függ, hogy milyen minőségi szintet szeretnél elérni ezzel az erősítővel. Amit belinkeltél kapcsolás egy remek Hi-fi erősítő, de nagyon gyenge High-End, 11db csatoló kondi van a jelútban.
Ennél már sokkal jobb kapcsolások is elérhetők a neten. (Pld. baby huey pp el84 amplifier)
A toroid kimenő trafó mennyibe került?
Pont 1db hozzászólással előtted írták le, hogyan kell tesztelni a kimenőt hanggererátorral, talán érdemes lenne előbb így megmérni, és akkor látni lehetne mennyire jó/vagy nem, és ahhoz való kapcsolást lehetne csinálni.
A félvezetős "induktivitás" jó ötlet, de elég hozzá 1db MOSFet is.

Köszi a véleményezést, tanácsot Neked és mindenkinek aki írt. Kb. hasonló aggályaim voltak nekem is, ezért azóta el is vetettem a kapcsolást. Helyette egy CHZ féle kapcsolás lesz a nyerő azt hiszem. A toroidok darabja 8e Ft volt. Nem volt lehetőségem vétel előtt megmérni, (azóta meg időm nem volt) de mindenképpen meg is akarom hallgatni. EL84PP-t építése meg már régi terv, ezért gondoltam most akkor itt az ideje.

Jó döntés, jó választás! Garantálom!

Itt talán joggal vetődhet fel a kérdés: mire gondoltál?
- Az ohmban kifejezhető abszolút értéke nyilván frekvenciafüggő, de ez nem speciális trafójellemző, hanem az induktív reaktancia lényegéhez tartozik.
- Beszélhetünk az örvényáramú veszteség okán fellépő virtuális induktivitáscsökkenéséről, csakhát akkor borzasztóan pontatlanok vagyunk, mivel a veszteség rezisztív jellegű (a részletes RLC helyettesítő modellben hatványozottan frekvenciafüggő ellenállásokként szerepel, a primer ill. a szórt induktivitással párhuzamosan).

Túlkomplikálta.

A hifis fórumokra jellemző, sehová nem vezető "okoskodás" helyett inkább felvállalom a közhelyszerű, ugyanakkor kényelmetlenül bizonytalan fogalmazást. Más az elmélet, és más a praxis... ilyenkor szokott jönni a fejvakarás, hogy az elméletileg többszörösen hátrányos megoldás (CLC szűrés) hogy' a fenébe szólhat jobban? Ha egyáltalán hiszünk a fülünknek (a szakmabeliek jelentős részét sújtó kognitív torzítás..). De mivel arra sincs garancia, hogy a fojtós táp hozza az elvárásokat, csúfosan alulmaradhat. Kezdőknek a legegyszerűbbel (CRC) a legnehezebb mellélőni, habár -hála a "megfelelő" hozzáállásnak- manapság ez a mutatvány is meglepően sokaknak összeállhat

Toroid magból egy kisker vásárlónak esélye sincs jó kimenőhöz alkalmas minőségre, másrészt a jelentősen eltérő geometriából új problémák adódnak (tekercselrendezés, szigetelőréteg..).

Olvastátok a 2016 RT évkönyv 10W csöves, dupla toroid kimenő trafós erősitőről szóló cikkét?

Nézzétek, hallgassátok meg EZT. 4 részes!
A hangminőség pocsék, hangszínnel játszani kell az érthetőség miatt, de a tartalom autentikus.
Valaki, aki tényleg ért hozzá és nem csak a ködből szól...

És Ő tényleg ért hozzá, nem kicsit...