Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » HEED canopus, obelisk /HTA-30/
Lapozás: OK   45 / 59
(#) reloop válasza szili83 hozzászólására (») Jan 30, 2017 /
 
Jó volt ez valaha, csak az idők során elveszett a TR4 bázist R15-tel összekötő vezetékdarabka, mely ezen a rajzon látható.
(#) szili83 válasza reloop hozzászólására (») Jan 31, 2017 /
 
Most már látom, ez az eredeti rajz? Akkor lehet arra kellene visszaalakítani, úgy érted?
(#) reloop válasza szili83 hozzászólására (») Jan 31, 2017 /
 
A lényeg, hogy a poti csúszkája az ellenálláspálya egyik végéhez legyen kötve és egy soros ellenállással kiegészítve kerüljön a tranzisztor bázis-emitter közé. A soros ellenállás értéke azon múlik mekkora tartományban számolunk a tranzisztor bétájának szórásával és szélsőséges esetben mekkora legyen a beállítható legnagyobb nyugalmi áram.
(#) reloop válasza szili83 hozzászólására (») Jan 31, 2017 /
 
Az a 2,2k értékű 3W-os ellenállás csak nem hagyott nyugodni, begépeltem a kapcsolásrészletet a szimulátorba. A táblázat az ellenállásokon elfűtendő teljesítményt mutatja.
Bár az anód puffer miatt bekapcsoláskor a 2,2k-ellenállás 1,6W disszipációval indít, a kondi feltöltődése után visszaesik a terhelése, 0,6W-os ellenállást megbízhatónak tartok abba a pozícióba.
(#) PeACeY hozzászólása Feb 4, 2017 /
 
Tanácsot szeretnék kérni, Alkotó terveit használva elkezdtem építeni a HTA-m, és arra gondoltam, hogy csak Nichicon KZ és FG elkókat fogok használni.
Viszont van pár aminek az átmérője kicsit nagyobb mint ami hely rendelkezésre áll.
(Pl: a 220µF 100V-os elkók átmérő 16-os Nichicon Muse KZ-k lennének)
A kérdésem az lenne, hogy mennyire gond, hogy ha a az elkók nem teljesen a nyákon vannak, hanem mondjuk egy 1-2 mm-rrel kijebb lógnak? Természetesen a kivezetések megfelelően szigetelve lennének.
Illetve mely helyekre lenne jobb esetleg Panasinic FC?
(#) felnagy hozzászólása Feb 5, 2017 /
 
A HTA-hoz rajzoltam Alkotó panelja után. Nagyjából jó ez így ?

HTA30.lay
    
(#) Ge Lee válasza felnagy hozzászólására (») Feb 6, 2017 /
 
Amellett hogy számomra átláthatatlan az egész, nem értem mi az a rengeteg alkatrész? Magát a végfokot építsd meg aminek a rajzát csatoltad nemrég, az a plusz előfok szerűség csak rontani fog a hangján, javítani nem.
Nem látszik a kimeneti pont, a visszacsatolásnak és az emitter ellenállásoknak is közvetlenül oda kell csatlakozni, csillagpontosan, különben aszimmetrikus lesz a két fele, torzítani fog. Na nem hallhatóan, de ez már éppen akkora hiba amit nem szabad elkövetni nyáktervezéskor. Szóval az nem jó úgy hogy jön valahova az egyik emitter ellenállás, a másik megint máshova, egy harmadik pontra van kötve a visszacsatolás, és egy negyedik a kimenet. Hiába vannak ezek egy fóliaszakaszhoz kötve, ha köztük a fóliaszakaszoknak különféle hossza, ezáltal más más ellenállás és induktivitás értéke van. Igaz hogy ez nem kapcsolóüzemű táp meg végfok, ahol ez komoly problémákat okoz, de az erősítő dinamikus viselkedésében bizony fog.
A másik a föld, vagy negatív táp, annak a bekötési pontja sem látszik. Azt úgy kell elrendezni, hogy a tápkábel felől a végtranyóra érkező áram ami azon folyik, ne tudja a kisjelű tranyók áramát rángatni, vagyis ne modulálja a jel bevezetési pontját, illetve a feszültségerősítő fokozat áramát.
(#) felnagy hozzászólása Feb 7, 2017 /
 
HTA panel.Különválasztottam a jel földet és a táp földeket.Egy ellenálláson keresztül találkoznak.Remélem látszik a képen. Kell ezzel foglalkozni,vagy felesleges.
A hozzászólás módosítva: Feb 7, 2017
(#) szili83 hozzászólása Feb 7, 2017 /
 
A HTA-30 jelenlegi terve.
A doboz földelése is egy ponton fog csatlakozni, ahogy az egyik korábbi erősítőmben is volt.

Full_v2.pdf
    
(#) reloop válasza szili83 hozzászólására (») Feb 7, 2017 / 1
 
A jobboldalon még nem forgattad meg a TO-92 tranyókat! Ugyan ott a BDW94 emitter-ellenállás sem valami sikkes, bátran alkalmazz átkötést ahol arra igény mutatkozik.
Így egyben látva, érzek némi következetlenséget a furatszerelt és az SMD alkatrészek vonatkozásában, persze ez teljesen rád van bízva.
(#) szili83 válasza reloop hozzászólására (») Feb 7, 2017 /
 
Köszi, igaz a tranyókat gyorsan megfordítom, tényleg elfelejtettem!
Azért forgattam el 15 fokkal az ellenállást, hogy ne kelljen átkötés. Szerintem annyira nem rossz úgy, max nem lesz teljesen szimmetrikus a két oldal kinézete.

Ahol lehetett ott váltottam ki SMD-re az ellenállásokat, ahol kell az áthidalás ott maradt TH.
A hozzászólás módosítva: Feb 7, 2017
(#) szili83 válasza szili83 hozzászólására (») Feb 7, 2017 /
 
Az áttervezett, és még találtam 2db ellenállást amit SMD-re le lehet cserélni.

Full_v3.pdf
    
(#) reloop válasza szili83 hozzászólására (») Feb 7, 2017 /
 
A koppanásgátló és az áramgenerátor tranyója még kimaradt.
(#) szili83 válasza reloop hozzászólására (») Feb 7, 2017 /
 
Jogos, köszi, megcsináltam, csak egy korábbi mentést nyomtattam ki.

Full_v4.pdf
    
(#) reloop válasza szili83 hozzászólására (») Feb 7, 2017 / 1
 
Remélem nem néztem el semmit és jól fog muzsikálni.
Csak a jegyzőkönyv kedvéért , a bal 0,33R céltalanul van annyira rátolva a darlingtonra, a párja pedig a bázis vezetősáv balra igazításától helyreállhatna. Alkotó és CHZ kollégák magasra tették a lécet
(#) reloop válasza felnagy hozzászólására (») Feb 8, 2017 /
 
Szia! A teljesítmény és a jelföld szétválasztása szimpatikus gondolat, de megtartanám a galvanikus kapcsolatot. A 10Ω-os ellenállást szimmetrikus tápnál használhatjuk, ahol elhanyagolható üzemi áram folyik a jelföldön, közöstápos többcsatornás erősítő földhurok áramát csökkentjük általa.
Estedben a T4 vezérlés közbeni áramváltozása (a darlingtonok meghajtó árama egyik félperiódusban hozzáadódik, másikban levonódik a generátor áramából) megjelenik a 10Ω-on.
(#) felnagy válasza reloop hozzászólására (») Feb 8, 2017 /
 
A mellékelt változatot tervezem megépíteni.A panel így néz ki most.Ha megoldható,megtennéd,hogy berajzolod a kapcsolásra , a föld szétválasztás mikéntjét.Köszönöm.
(#) reloop válasza felnagy hozzászólására (») Feb 9, 2017 /
 
Eltávolítottam a 10R ellenállást és a jelföldi csomóponttól vittem egy vezetőt a feszültségstabilizátornak. A jelföld bementi pont és C9 közötti szakaszt próbáltam tehermentesíteni ezzel, mert az itt eső feszültség hozzáadódik a jelhez.
Szerk.: a jobb alsó sarokban lévő kondicsoport mi célt szolgál?
A hozzászólás módosítva: Feb 9, 2017
(#) Karesz 50 válasza felnagy hozzászólására (») Feb 9, 2017 / 1
 
Néhányszor el lett már mondva (százszor?), hogy a szűrőkondi akkor szűr, ha két vezetékkel "rámegyünk" és két vezetékkel "eljövünk" . Amit Te rajzoltál, azt inkább oszcillátornak nevezik. Alapszabály, hogy a nagyobb áramtól haladunk a kisebb áramok irányába. Ezen elvek alapján kezd elölről az egészet szerintem.

Még egy kérdés. Hol árulnak ilyen 6-8-10 kivezetéses kondenzátorokat? Nekem is kell ilyen.

HTA30.JPG
    
(#) Alkotó hozzászólása Feb 9, 2017 /
 
Ehhez kapcsolódva.
Nekem is megvan az újság, amit maga a szerző küldött el nekem, korrekt kis csomagban, az összes megjelent lapszám mindegyikéből 1-1 példánnyal. Nagyon hálás vagyok ezért neki.
De éppen az említett erősítő kapcsán, az újságban lévő tranzisztoros előfokozat nálam zajos volt, és ezt nem tudtam számomra értelmes szint alá tolni.
(#) felnagy válasza reloop hozzászólására (») Feb 9, 2017 /
 
Köszönöm a segítséget.A jobb sarokban az egy plusz szűrés az első fokozatnak.A panalen még elfért,max átkötöm.A sok lábú kondi azért van ,hogy különböző méretűeket is kilehessen próbálni.
(#) Karesz 50 válasza Alkotó hozzászólására (») Feb 9, 2017 / 1
 
Túlzottnak tartom azt 50dB-es erősítést - ami 60mV körüli érzékenységnek felel meg - ha jól számolom, érthető, hogy zajos, ekkora generátor ellenállással lezárva a bemenetet.

Tovább gondolva a reggel leírtakat. Mivel a 80'-as években - jobb nem lévén a láthatáron - ezeket és ezekhez hasonló kapcsolású végfokokat voltunk kénytelenek hallgatni, éppen ennek kapcsán fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy csinálni kell (és lehet) ezeknél jobb hangú erősítőket. Emlékeim szerint a Fairchild kettős differenciál bemenetű végfoka volt az első ami egyértelműen lemosta ezeket az egyszeres tápú, csatolókondis kimenetű erősítőket. Az azóta eltelt 30 évben sokat fejlődött a kapcsolástechnika és ennél is többet az alkatrészek. Ma már szinte mindent lehet kapni ami szem-szájnak ingere. Engem kicsit elborzasztanak ezek az egy-két-hat tranzisztoros izék. Még inkább elborzaszt, hogy ezeket hallgatják és dicsérik emberek. És sajnos tele van velük a net. Az alkatrésztemetők pedig a másik véglet, amik (általában) szintén nem különbek hangzásukat tekintve. Még senki nem hozta itt szóba, hogy vajon mitől szól jól egy végfok. Annyit tudunk, hogy nem kimenetén mért paramétereitől, mert ez (részben) semmitmondó adat. Az itt szereplő kapcsolások közül nekem kettő szimpatikus, de ezek is csak szemre - mivel nem építettem meg egyiket sem. Az egyik az Otala, a másik a Crescendo. Kérdeztem már priviben mik a tapasztalataid ezekről az erősítőkről, hiszen Te mindet megcsináltad. Szerintem sokunkat érdekelne bármilyen sorrend ami nálad kialakult, akkor is ha ez "csak" egy ember véleménye és akkor is, ha ez a vélemény szubjektív.

Elnézést, hogy a nyilvánosság előtt újfent kíváncsiskodtam ezirányban. Jogodban áll nem válaszolni (de ezt Te is tudod).
(#) reloop válasza felnagy hozzászólására (») Feb 9, 2017 /
 
Azt a plusz szűrést feltétlen hagyd el!
(#) (Felhasználó 58569) válasza Karesz 50 hozzászólására (») Feb 9, 2017 /
 
Ne felejtsd el, hogy ez csak egy hobbi fórum. Az itt jelenlevők túlnyomó többsége nem rendelkezik akkora tudással, hogy saját tervezésű végfokot tudjon építeni. Tehát, mit építenek? A legegyszerűbbet, amire esetleg még oda is van írva, hogy költségtakarékos. Ez attól van, hogy 200 Ft-tal kevesebb anyag kell bele... Persze ebben benne van az is, hogy egy bonyolultabb rendszert már nem tudnának feléleszteni. Marad a legegyszerűbb, amiről megépítés és helyes működés után kiderül, hogy olyan hangja van, mit a százezer forintos cuccnak. Pedig csak egy-két tranyó van benne...

Amire gondolsz, a Crescendo, az tulajdonképpen Borbély Ernő kezétől származik, aki a David-Haflernél találta ki sok-sok évvel ezelőtt ezt a topológiát. Nyilván ezen is lehetne javítani, de még ő sem akart, mert mondjuk két pluszba betett emmitterkövetőtől lehet hogy jobb lesz, csak sokkal gerjedékenyebb lesz.... Meg ugye megkérdőjelezhető, hogy mennyire normális dolog az, hogy a bemeneti jel pozitív oldalát a a végfok felső oldala dolgozza fel, a negatívat meg egy másik, a tranyók meg nem egyformák, két ellenállás sem egyforma, még ha az is van rájuk írva. Ennek a kiteljesedése a Hiraga...
(#) Karesz 50 válasza (Felhasználó 58569) hozzászólására (») Feb 10, 2017 /
 
Teljesen igazad van abban, hogy ez hobbi fórum és sokan ennek a fórumnak a segítségével építik meg életük első erősítőjét és biztosan vannak akik a fórum hatására szeretnek bele az elektronikába. Pl. jómagam is a pwm topic olvasgatása közben kaptam kedvet annak idején kipróbálni a D osztályt. De sokan vannak itt "setétben ólálkodók" (ahogy "katt" nevezte őket), akik "vérprofik" és többre vágynak. Talán éppen azért nem akarnak "szerepelni", mert úgy gondolják, hogy ez "csak" hobbi fórum. Vagy amiatt nem szerepelnek, mert akkor kiderülne, hogy mégsem vérprofik csak papírjuk van róla.

Abban is igazad van, hogy vannak többszázezer forintos erősítők amik egy fillért sem érnek, de jó a reklámjuk és nem hal éhen a gyártójuk.

Megint tanultam. Nem tudtam, hogy Borbély Ernő keze van a Crescendo-ban. A kapcsoló feteket meg kell hajtani emitterkövetővel, de az audio fetek nem biztos, hogy szeretik ezt. Egyszer ki fogom próbálni, ha lesz hozzá elég pénzem - mert nem olcsó "mulaccság".
A bemeneti kettős emitterkövető szerintem inkább a szimmetriára törekszik és mivel "A"osztályban működik mindkét félhullámot feldolgozza. Talán inkább a párhuzamos jelfeldolgozás miatt lett kitalálva, mert két párhuzamosan működő fokozat kétszer akkora vezérlőáramot képes biztosítani. Az Accuphase ugyanezt az elvet következetesen használja három teljesen azonos fokozat párhuzamosításával. A végeredmény mindkét estben hagy kétségeket maga után, éppen amiatt - mint ahogy említetted - mert nincs két egyforma ellenállás sem.

A Hiraga szerintem ebben a tekintettben nem tekinthető kiteljesedésnek. A komplementer jFET-et végleg nem amatőr megoldásnak lehet tekinteni. Meg sem próbálnék két valamennyire is hasonlító karakterisztikájú P- és N csatornás fetet találni. (Már ha a fetes változatra gondoltál.)
(#) (Felhasználó 58569) válasza Karesz 50 hozzászólására (») Feb 10, 2017 /
 
Borbély Ernőről már volt szó valamikor a fórumon, én is itt olvastam, de a neten meg lehet találni a munkásságát.

Nagyobb vezérlőáramot lehet csinálni másképp is, tulajdonképpen differenciál erősítők vannak sorbakötve, valamelyik régi könyvben olvastam, de már nem emlékszem hol és miben.

A Hiragát negatív értelemben gondoltam kiteljesedésnek. Én sem próbálnám ki sosem...
(#) Karesz 50 válasza (Felhasználó 58569) hozzászólására (») Feb 10, 2017 /
 
Láttam már a neten Borbély Ernőt, de afölött átsiklottam, hogy Haflernek dolgozott. Mindegy.

Ezt a soros differenciál erősítőt nem értem tisztán. Mert sorba kötve úgy néz ki, mint pl. az Otala. Nem párhuzamosra gondoltál? Akkor meg úgy néz ki, mint az Accuphase (durván).

A Hiragára meg: hihi... (de gyorsan elnézést kérek azoktól akik szeretik és ezt hallgatják)
(#) (Felhasználó 58569) válasza Karesz 50 hozzászólására (») Feb 10, 2017 /
 
Sorosra gondoltam, a diff. erősítőknek külön áramgenerátoruk van valami ravasz módon. Megpróbálom megkeresni.

Most nézegettem Borbély Ernőt, sok minden van róla a neten.
(#) (Felhasználó 58569) válasza (Felhasználó 58569) hozzászólására (») Feb 10, 2017 /
 
Megvan. Sipos Gyula: Integrált áramkörös elektronika, 74. oldal, 3.10. Szélessávú áramerősítő
(#) Karesz 50 válasza (Felhasználó 58569) hozzászólására (») Feb 10, 2017 /
 
Megszimuláltam Tényleg érdekes. Talán még ki is lehet faragni belőle valamit. Szerintem sorba kötve inkább kaszkód, mint lánc, de ez nem számít. Áramgenerátorokkal és precíziós áramtükörrel a pozitív tápon 13 tranzisztor, az már majdnem 300 forint. De talán nem is kell áramgenerátor az "aljára".
Következő: »»   45 / 59
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem