ESR mérő nélkül nem állunk neki kapcsitápot javítani, ha nincs, egy nagyon egyszerű és olcsó analóg rajzot találsz a topikjában amit én tettem fel régebben. A rossz kondikat cserélni kell (ez szemre ugye nem vagy csak ritkán látszik), illetve a kisjelű diódák szoktak még visszáramosak lenni, más nem nagyon okoz egyéb hibát.

Esetleg ezért érdemes bolti gyűrűvasmaggal építeni az önrezgőt, mert akkor reprodukálható a táp később is. Pl. ezzel: Bővebben: Link

Így van. Amit linkeltél az szerintem nagy is meg drága is, 10mm-es szürke M2TNB-set vettem egy fél zacskóval annak idején a Taliéktól, az 58Ft volt bruttóban. Ha jól emlékszem 75kHz körül megy vele.

Valóban, 3mm-el nagyobb az átmérője, de 25db-tól már olcsóbb, 100db-tól meg sokkal olcsóbb. A másik, ami inkább nehézség, hogy Taliékkal köztudottan nehéz kommunikálni, és még nehezebb rendelni. Legalábbis régebben többen panaszkodtak, hogy pl. e-mailre nem válaszolnak, csak személyesen működik a dolog. Változott ez valamit pozitív irányba az utóbbi időben? A TME-nél évek óta van, és évek múlva is lesz ugyanez a vasmag, + van adatlapja, ismertek a paraméterei.

ok, akkor írom mit vettel le abból amit írtál válaszként !

Ok ezzel tisztába vagyok ,hogy a beütéseket áthidalja .

Ez nem játszik hisz ezért szeretnék vmi elektronikát a trafó után ,hogy stabil maradjon a fesz .

Ez magánvélemény ,én meg nem tudom ,hogy egy ilyen táp megfelelő lenne-e erre a célra ,nem szórnék ki több tízezret,ha nem muszáj !

Mivel megvan az erősítő ,amivel hajtani szeretnék ez a válasz nem segít !
Köszönöm az időtök!
Próbálkozok más topikban !

Ahogy nézem, lassan kezdődik a cicaharc

Mehetsz akárhová, a lényeg hogy egy autós erősitőnek jó egy trafó graetz meg annyiszor 1000µF kondi amennyi áramot felvesz, ugyanis az autós erősitőnek 10V 16V közott kell müködnie, mert az autóban annyi van, a legtöbb erősítőnek meg van feszültségstabilizátora az invertere kimenetét stabilizálja pwm szabályozással, több F kondi nem kell csak akkuhoz.

Most rendeltem belőle 50db-ot.
Igaza van Ge Lee-nek, ki fogom számolni. Mekkora gerjesztéssel számolhatok? Leginkább ez foglalkoztat.

Ezzel a megoldással sosem lesz stabil a feszültséged, ahhoz kapcsolóüzemű tápot kellene építeni, mert az analóg szabályozáshoz vagy egy step down-hoz magasabb trafófesz kellene, meg az analógon azt a 40-50A áramot kellene átereszteni.
A dinamikacsúcsokat kell megfogni, arra elvben elég lenne a sok kondi, de nagyon sok kellene... Ha ilyenkor beeseget a tápfesz, azt rendesen meg lehet hallani a végfok hangjában, ettől eltekintve meg teljesen mindegy lenne hogy az az 500W az éppen nem 500 hanem csak 430, mert nem fogod meghallani.

Javítottam már életem során néhány ilyen végfokot, de egyikben sem volt pwm táp. Sok értelme nem is lenne, mert drágítaná, zajt vinne be, meg amit teljesítményben nyernének vele az nem sok lenne.

Összesen háromszor rendeltem tőlük, de velem készségesek voltak. Az tény hogy csak a telefonos vagy személyes megrendelésre reagálnak, és nem nagyon szeretnek kis tételekkel bajlódni.

A vacakabb magok is tudnak általában 340mT-t, de ahhoz már rendes melegedés is társul. Ez meg egy egész jó anyag. Tekerd meg a próbatrafót egy vékony szálból mondjuk 20 menetes primerrel, aztán fél óra üzem után ha nem melegszik a mag akkor tekerj le belőle 2 menetet, és így tovább. Macerás, de az a tuti infó.

Eljutottál odáig, hogy szuperkapacitás és másodpercek tizedmásodperc helyett?



Azt írtad, hogy terhelve 13,3V. A stabilizátorok többsége csak csökkenteni tudja a feszt, tehát 13,3 V-ból esélytelen 14 V-ot csinálni. Ezért javasoltam a schottkyt, nem poénból. Vannak "boost" (fesznövelő) konverterek, de az meg csökkenteni nem tud, üresben bukta. Egyedül a buck-boost konverter tudna 13-16 V-ból 14-et csinálni, de azok kétszer akkorák, dupla veszteséggel és dupla áron. Mellesleg ezek is kapcsoló üzemű tápok. Ha te sima áteresztő stabilizátort akarsz használni, akkor először növelni kell a feszt.



Miért, te hivatalos kormányállásfoglalást vársz?

Igen, ez magánvélemény, egy tápegység-specialistaként dolgozó villamosmérnök magánvéleménye.

De eleve érthetetlen, hogy miért sértődsz meg ha a
"Kapcsolóüzemű táp 230V-ról" című topicban azt javasolják, hogy használj kapcsoló üzemű tápot.

Persze igazad van, fölösleges pénzkidobás - az egész project úgy ahogy van. Negyedéből kijönne értelmesen csinálva.



Egy erősítőt el is lehet adni, olyannak, aki arra használja amire való, a pénz feléből vehetsz ide való erősítőt és tápot, a negyedéből aluláteresztőt, a maradékból pedig illemtan és kommunikáció órákat. És megmarad a jelek szerint nem megfelelő terhelhetőségű trafód más célokra.

Köszi, ezt fogom tenni!
Még egy kérdésem lenne. Ez a tápegység Attila86 SMPS2 labortápját fogja táplálni. Azon ugye ott van az egyenirányítás (MBR20100 és 10100 diódákkal), illetve a 10000uF, alacsony ESR értékű kondenzátor. A tápegység nyákjára terveznem kell egyenirányítást, vagy a trafó szekunder oldalát egyszerűen ráköthetem az SMPS tápegység váltófesz bemenetére? Ha az utóbbi megoldást választom, mennyire kell figyelnem a vezeték hosszára?

1A*7ms=7mC, ez 1000 µF-os kondin 7 V feszültségesés. Finoman szólva nem stabil fesz.

Nem bonyolultak az elektrotechnika alapvető törvényei, érdemes őket használni 50 éves, ki-tudja-mire-kitalált ökölszabályok helyett.

C=I*delta_t*delta_U

Közben nézelődtem egy kicsit a neten, és találtam egy PDF-et N87 anyagokról. A táblázat szerint 340mT-val elég lazán tartom a mag képességeit. Ezután Skori oldalán számolva jó kevés menetszám jön ki. Én nézek be valamit, vagy ez tényleg ennyi lenne? 60kHz-re is csak 15 menet jön, de annyira nem szeretnék lemenni a frekivel, akkor a gyűrűvasra tekerek még egy tekercset, és a főtrafóról kap egy visszacsatolást, ezt egyszer csináltam, akkor 66-ról 85-90kHz környékére emelkedett a frekvencia.

Annak az elején a 10000u az 50Hz szinusz miatt van, mivel egy nagyfrekis tápról fogod használni közel sem kell annyi, illetve nem emlékszem hogy a Skori rezótápjában van-e áramkorlát, mert a bekapcsoláskor a tízezer mikróba elég rendesen elkezd majd folyni az áram, áramkorlát hiányában nem biztos hogy örülni fognak neki a fetek.

Fuss neki mégegyszer.

Lenne értelme esetleg valami NTK-s lágyindításnak a szekunder oldalon is, és azt egy relével rövidre zárni? Mennyire örülne neki az SMPS labortáp, ha nem egyszerre kapja meg a teljes tápfeszültséget?
Benn akarom hagyni a nagy puffert, mert a primer oldalra nem szeretnék többezer µF-ot tenni (470u-t terveztem), a forrasztóállomásom tápjának kimenetén is maradt egy kis 100Hz-es brumm, ott 47µF van a primer oldalon 50W-ra.

Akár megcsinálhatod úgy is. Olyan helyekre 2µF/W körül kell tenni ahol számít a puffer feszesése, tegyél be 100-150µF-ot a pákának.

Tessék:
C=I*delta_t/delta_U

Akárhogy nézem a berakott táblázatodat nem látok benne 340mT-t sehol. Azt látom, hogy négyféle frekvencián és 200,100,50mT mellett adják meg a vasveszteséget 100°C-on. Speciel én nem szeretem nagyon forróra méretezni a trafót, meg zavar is ha meg akar égetni amikor megnézem mennyire meleg, így aztán inkább 200mT alattira szoktam méretezni.

Szeritem ebben a formában (ha ∆U van kifejezve belőle) jobban lejön :
∆U = I * ∆t / C

Ha a rezonáns kondik át vannak hidalva diódával, akkor van áramkorlát is, de utána kell számolni, hogy ez kisebb-e mint a FET-ek áramterhelhetősége. Ill. van fent tirisztorral kiegészített verzió is, ami egy bizonyos idejű túláram felett le is kapcsol, hogy ne tudjanak leolvadni a fetek. Persze mindezt jól kell méretezni.

Ügyes, és közben a kondenzátort nem tölt semmi, valaki rakjon már ide egy szimulátoros képet, szinusz jelről legyen táplálva az egyenirányító.

Szia Skori!

A tied az analízishez, enyém a méretezéshez lett rendezve, de általános iskolai ismeretekkel is egyik a másikba átalakítható, szóval szerintem egyik sem jobb a másiknál. De mivel a ∆U-t épp az első sorban számoltam ki, gondoltam ne ismételjem magam. Amúgy is egy elvi hibás méretezés kijavítása volt a célom.

Persze szebb ∆ szimbólumokkal, és elírnom sem kellett volna a / jelet, de épp leszálláshoz készültem vonatról.

Miért nem rakod be Te a szimulátorba? Nem olyan nagy ügy, és ennyi még az ingyenes verziókkal is teljesen jól működik!

Ok, nem jött át az irónia. Az enyém a fórumhoz lett rendezve

Köszi, még nem használtam szimulátort de itt az ideje hogy megtanuljak egyet, néha jól jönne.

Akkor módosítok rajta végül is így még könnyű és ha javítok vele a stabilitáson működésen csak jobb lesz. Azért tettem be rezonáns kondikat mert azt írtad az nem termel annyi zavart és én végfokokhoz szeretném használni. Az optos védelmet ami a kimenetet figyeli a kondi nélküli verzióban egy végfok rövidzár esetén nem engedi elindulni a tápot? Nekem az bőven megfelel. A "fetek kikapcsolására szolgáló PNP tranyó és dióda hol helyezkedik el? Esetleg bele tudnád rajzolni hogy könnyebben megértsem?