Ööööö, ebbe most picit belezavarodtam. Az ST-Link a programozó és a debugger is, hogy lehet egyszerre bedugva is meg nem is.
ZIP-eld be légyszi a teljes projektedet, ránézek mi van. Van hasonló kártyám nekem is.

Akkor nekifutok újra.

A board-ot a programozó (STLinkV2) látja el 3,3V-al.Ezzel nincs semmi gond.
Egyik eset:minden áramtalanítva
a; debugger(=STLinkV2) kihúz USB csatiból. Ekkor megszűnik a debugger(=programozó) áramellátása és vele együtt a target board(STM32F103) áramellátása is. Ekkor ha újra visszadugom USB-be a debuggert, akkor nem indul el, ez előzőleg villogó led.
Másik eset: debugger nincs áramtalanítva, csak a target board(és persze vele együtt az STM32F103 is)
b;a debugger bent hagy USB-ben(világít a ledje), de amivel össze van kötve 4 vezeték(+3,3V,GND,SWCLK,SWDIO) közül a 3,3V-t széthúzom. Ekkor az USB-s debugger áram alatt marad, de a target board(és vele a proci is) megszűnik működni.
Némi várakozás után újra csatlakoztatom a 3,3V-s vezetéket és csodák csodája nem villog a led.
Eddigi tudásom szerint nem elméletileg nem kellene, hogy legyen különbség a két mód között.

Amúgy az EmBitz-nél mi a különbség a Debug és a Relese mód között?

Itt a program tömörítve.
Előre is köszi.

ui: a két boot jumper a usb csati felől van, gyárilag is és ott is hagytam.

Viszont feltűnt az is, ha nyomok egy Session Stop-t, akkor nem indul újra a proci, hanem a beállított értékekkel fut tovább.
A fenti programomban, ha módosítom az i-t, akkor változik a villogás sebessége. Módosítom a Watches ablakban az értékét, majd kilépek a debug módból(sőt bezárom az egész EmBitz-t) és a LED gyorsan villog tovább, mintha mise történt volna, egészen a tápfeszültség megszűnéséig.

Szerintem segítene, ha nem akarnál beépített debug funkciókat használni amikor nem használsz debuggert... Azt a DWT regisztert szerintem felejtsd el jó időre...
Teszt késleltetésekre használj mondjuk ilyen kódot mint minden normális kezdő :

Igen, ezzel a kóddal kezdtem.

Viszont amit meg használok (még erősen prototípus állapotban van), valahogy szimpatikusabb.
A lényegen nem változtat, olyan delay-t akartam csinálni,ahol usec tól msec tartományig beírom és kész, nem kell a NOP-t számolgatni.
De ez a rész most mellékes, a fő problémámmal kapcsolatban látsz-e valami furcsaságot.

ui: az STLink V2 debugger is, nem ?

Milyen fő probléma? A DWT használatával nem indul újra. Ha a nopos megoldás megy akkor pedig elindul.

Aha, és tényleg. Akkor így már értem és köszi.

Viszont akkor hogyan hozzak létre kérleltetést, hogy csak delay_us(500); akkor az 500usec kérleltetés legyen? (illetve ugyanez ms tartományban?)
Mint AVR 8 bitnél a delay.h, valami olyasmi kellene.

Használhatod a systicket vagy bármelyik másik timer-t is. De mihez kell neked precíz us-es késleltetés?

Multiplexáláshoz nem hátrány, ha tudom, hogy mennyi az annyi. Nem fontos a borzasztó precízség, de ezért ha 100usec kell, akkor az ne 80, vagy 130 legyen.
Te milyen hogy csinálsz akkor delay-t ?
vagy a 100msec nem 80-120 között ingadozzon.

systich hogyan?

Nézz bele az F0/L0 család ..xx_ll_utils.h/c (low layer) fájlokba, ott találsz systick delay-t.

De mit multiplexálsz?
Gyakorlatilag szinte sosincs szükségem delay-ra. Ha vminek bizonyos időközönként futnia kell akkor timer. Mintavételezéshez DMA. Ha eventre várok, akkor altatom a procit. Ha OS-t használok, akkor sleep. Bitbangingre (delay-el) szinte sosincs szükség, mivel a legtöbb feladat vmelyik perifériával elegánsabban megoldható.

Egy VFD-t szeretnék majd vezérelni vele. (tudom uC-vel is meg lehetne oldani egyszerűbben, de a tanulás is cél) meg itt már alapból van RTC és nem kell külön modulként rátennem.
uC-nél volt három Timerem(ATMega16) és az kevés. Itt is szeretnék vele tartalékolni, nehogy elfogyjon(bár az is igaz, hogy nem tudom, hogy mennyi van).
Egyelőre ismerkedek, csinálok ezt-azt, majd LCD vezérlést is írok, hogy szokjam a dolgokat. Ott is kell majd késleltetés.

Ennél a verziónál 4 16bites timered van és egy 24bites. A HD verzióknál jóval több van.
Ha ez nem elég, akkor vmit rosszul csinálsz vagy teljesen elnézted melyik verzióra van szükséged.

A 100 lábú verziótól kezdve van FSMC buszod, amivel hardveresen lehet kezelni a különböző kijelzőket és külső memóriákat (8 és 16 bit data ). A 144 lábastól kezdve pedig akár többet is.

DMA használatával pedig mindenféle bitbanging vagy manuális másolgatás nélkül mozgathatod az adataid.

Köszi az infókat.
Igazándiból csak szeretném megismerni. Anélkül választottam, hogy tudtam volna, hogy mit is választok,illetve mire van szükségem. Ez volt a legolcsóbb 32 bites ARM, kipróbálni,ismerkedni jó lesz ez. Nincs semmi célfeladat az ismerkedésen kívül.
Dugdosós panelon összerakom az áramkört, kipróbálom, gyűjtöm a tapasztalatokat.
A DMA tök ismeretlen(PCnél tudom, hogy mi az a DMA, de itt lövésem sincs), meg a bitbanging is egy ismeretlen szó, (még) ismeretlen jelentéssel előttem.
Létezik valahol valamilyen magyar forrás az ARM-okról?
Igazándiból a kezeim között előforduló feladatokat még egy 8bites uC sem kevés, csak ez is kb ugyanolyan áron van, mint egy Atmel Mega16A és hát többet tud, akkor ismerkedjünk meg vele.

Arkagyij Rajkin szavaival élve: "Válámi ván... dé ném áz igázi"
Vagyis nem pont az, amire vágysz. De ne is reméld, hogy az angol elsajátítása nélkül boldogulni fogsz!

Hirtelenjében ezeket találtam:

Dr. Odry Péter: Mikrovezérlők II.

ARM tanfolyam első-második (PPT)
ARM tanfolyam harmadik-negyedik (PPT)
ARM tanfolyam_2012_arm_megoldott_feladatok.zip
ARM tanfolyam_2012_arm_ures_fajlok.zip

Néhány rövid szösszenet van tőlem is, de nagyon sok munka van még hátra "beteljesedéshez", az időm pedig (ehhez mérten) nagyon kevés:
NuTiny-SDK-NUC140 CooCox CoIDE környezetben
A FRDM-KL25Z kártya programozása mbed környzetben
A FRDM-KL25Z kártya programozása ARM KEIL MDK5 környezetben (ehhez a CPU-ról szóló fejezet csak előadásvázlat formájában van meg: Az ARM Cortex-M0+ CPU jellemzői)

Nálam a Kinetis linkekhez letiltja a NOD a hozzáférést.

Ha tudod, hogy milyen adatbázisra hivatkozva tilt le a NOD, és hogyan lehet onnan leíratkozni, akkor szólj! De ez már off...

Szia!
A melléklet szerint...A leiratkozás mikéntjét nem tudom

Szia!

Nálam is ugyanaz a helyzet a NOD-al. De kivételként hozzáadtam és reménykedem, hogy nincs gond az oldallal,mert jó infók vannak rajta.

Köszi az infókat.

Az ESET NOD tiltásának feloldása nálam így sikerült:
NOD32 > Vebhozzáférés-védelem > URL-címek kezelése > címlista szerkesztés > Engedélyezett címek listája > Hozzáadás: http://megtestesules.info/hobbielektronika/*
Ezzel az egész hobbielektronika rovat elérhetővé vált!

Hasznos infókat találtam az oldalon!
(Jó lenne tudni miért került tiltólistára az oldal?)

Én ezért ezt nagyon megfontolnám a helyetekben. A Nod nem véletlenül nyávog, a ti érdeketekben teszi. Ha mégis vad vizekre akartok evezni, akkor ott az oracle VM Virtual box, vagy a VMware, és azon belül telepíthettek egy virtuális gépet. Arról még tiszta állapotában érdemes csinálni egy másolatot, amivel pár perc alatt mindig új lapot lehet nyitni, az esetlegesen fertőződött virtuális gépet pedig le lehet törölni.

Hogy engedélyeztem az oldal megnyitását, attól még a böngészés védelem és vírus védelem teszi a dolgát.
És riaszt, ha vírusos dokumentációt akarok letölteni. (Egyébként még nem kaptam riasztást, pedig már majdnem végig olvastam a „hobbielektronika” rovatot. Icserny-ben megbízok, más terület az oldalon pedig nem érdekel.)

Nem tudom melyik linknél jelez be a NOD, mert én Comodot használok (ami nem jelez fenyegetést sehol az oldalon), de ha a Freescale kártya bemutatásánál levőt, akkor az csak fals riasztás lehet. Megerősíti ezt a Virustotal oldal ellenőrzése is, amely vizsgálatánál egyedül csak az ESET ellenőrzésekor talál valamit. Bővebben: Link

Részemről a vírustéma alaptalanak bizonyult, és lezárva!

Az oldal Cserny István által készített részét igen nagyra becsülöm, és köszönöm!
Rengeteg hasznos ismeretanyagot gyűjtött itt egybe.
Csak ajánlani tudom, az érdeklődőknek!

Egyet értek!
Csak azért írtam, ha valaki tartana tőle, hogy nem biztonságos az oldal látogatása.

Annyit sikerült kiderítenem a bezárlatosodott STM IC-k ről, hogy mindkettőnél a VDD-VSS zárlatos. A VDDA-VSS külön mérve jónak tűnik. Az analóg bemenetek diódái a VDDA felé és a VSS ről mind jók. Próbálom szűkíteni a kört ezek alapján jöhetett e a probléma az analóg bemeneteken keresztül. Azt gyanítom hogy ha ezeken jött volna akkor valamelyiken a belső dióda vagy zárlatba vagy szakadásba ment volna.

Kívülről érkező digitális bemenet egyetlen egy van ami tudtommal nem volt használva továbbá 4 DIP kapcsoló van közvetlenül a proci mellett, 2 PWM kimenet ami fetmeghajtó bemenetére megy és egy led kimenet.

Ezek alapján még mindig kérdőjel maradt bennem mitől döglött meg. Egyenlőre ideiglenese beteszek arra a 2 külső bemenetre diódát.

Még azon agyaltam esetleg több kondi kellene a 3v3 buszba? Most 2x100nF van az egyes lábakon a stabilizátor után. Adatlapon még ír egy 4,7µF-10µF körülit is. Ez nálam nem volt esetleg ez lehetett e baj nem tudom.

Esetleg még arra gondolok, hogy mivel 10,5V-ból állítok elő LD1117-50 el 5V-ot az nem volt kondival egyáltalán megszűrve utána az 5V-ból készül 3.3v LD1117-33 al. Mivel az 5V kimegy a panelről külső szabályozóra esetleg ott kapott tranzienst az 5V amit a 3.3v-os stab nem tudott lereagálni és nagyobb kondik hiányában éteresztette a tranzienst ami megsütötte a procit. De ez csak elmélet.

A stabilizator utani kondi, de a bemeneti is azert fontos, mert anelkul gerjedhet. Ezt muszerrel merve nem biztos, hogy latod, de szkopon latszik. En mar lattam 7805-ot ugy gerjedni, hogy a muszer 5V-ot mutatott, de szkoppal merve 4 es 6V kozott oszcillalt a kimenete 1MHz-en.

Igen rögtön meg is mértem ezt. Az LD1117-50 kimenete elég csúnya kondi nélkül 70mVpp 10µF al felment 100mVpp-re 3x10µF al viszont egész tűrhető 20mVpp volt a hullámzás. 160kHzről le is esett 50kHz-re a nagyobb időállandó miatt.

A 3.3v táp ehhez képest azért már szebb ott kb 10mV zaj van az is 100kHz körüli hullámzás, de ez sem tiszta 100kHz hanem van egy alacsoyabb frekis lüktetés és van hogy egészen eltűnik a 10-20mV zaj is.

Ezeket is beletervezem a következő verzióba, egyenlőre kiegészítem a panelt ezekkel a kondikkal. Jelenleg valószínűbbnek tartom hogy a +5V ról jött be valami tranziens amit átvitt a 3.3 stabilizátor.

Milyen kondit használtál a 1117-esekhez? Ha simán csak kerámiát, akkor köss vele sorba egy kis értékű ellenállást (mondjuk 0R3-at). Ez a család tantálhoz lett tervezve és instabil egy minimális ESR nélkül.
Ami a diódákat illeti, úgy tervezd meg, ahogy a példákban mutattam, különben továbbra is meglepetések fognak érni. Elég ha csak egy nagyokos a közelben kezd ívhegeszteni és sose jössz rá mi történt...