Egyenlőre monoblokk lesz, ha beválik megépül a másik fele is. Most vizsgálgatom a wobbler tápját,3 fűtőtekercs,és 4 anódtekercs van rajta. (Nem tudom hogy középmegcsapolásosak-e vagy sem,még ki kell előtte mérnem a primert,aztán hálózatra téve kimérni. )

Megvannak a gyári tekercsadatok:
Primer:
0-110V-127V (0,32-es huzal 0,25A)
0-110V-127V (0,32-es huzal 0,25A)

Szekunder:
0-240V (0,25-ös huzal 160mA)
0-80V (0,1-es huzal)
0-322V-362V-607V (0,1-es huzal)
0-6,3V (0,9 -es huzal 2,12A )
0-6,3V (0,5-ös huzal 1,77A )
0-6,3V (0,35-ös huzal 0,4A )

Keveslem a feszültséget (0-250V) ez gondolom még mindig nem az igazi a GU tápjának.
Ha be is kötöm ezt a trafót próbának akkor gondolom a két primer tekercset a 0-127V-os végüknél sorba kötöm ( úgy 254V kell neki hálózat felől) ,cserébe nem ég le,mivel ezt még az átkapcsoló szerint 220V-ra tervezték, (amit úgy értek el hogy a 110V-os részeknél összehidalták a tekercseket a maradék 17V-os rész pedig szabadon lógott a kapcsolás szerint.)

VF1 megy a GU rácsára. Eléggé nagyot erősít, alacsony torzítás mellet és nem gerjedékeny.

A lejjebb leírt trafó adatok megfelelnek a GU monoblokkhoz? Ha igen akkor tápot cserélek,és az előfokot megváltoztatom.

Szűkösen, kipróbálni jó lesz. Tartós használatra érdemes majd nagyobb trafót beszerezned.
GU50 katód ellenállásával köss párhuzamosan 470u 63V elkot.

A 150ohm-nál? Még annyi hogy egy 100mA-re söntölt orosz műszert akarok a GU alá berakni (0,44ohm sönt) az be lehet közvetlenül kötni?

Többet is bírna az 100-nál, pakett: 42.5! Persze ezeknek az ablaka kissé szűk, de ha belefér több, akkor hajrá. Gyárilag alá van méretezve.

Igen, bekötheted.

Rendben,köszönöm a választ.

Ez a VF1=43V milyen bemenő feszültségre jött ki?
Csak mert azért került szóba a második ECC85 csőfél felhasználása, hogy 100mV-ról is ki lehessen hajtani a végcsövet.

Itt most egy kicsit bizonytalan vagyok, mert ez a 160mA soknak tűnik (meg még sok más érték is).
Van egy táblázatom, ami 0,25-ös huzalra 125mA-t ír 2,5A/mm^2 mellett.
Kíváncsi lennék granpa véleményére.

A vicces hogy a wobbler gyári trafóadatai ezek (megtaláltam az adatlapját) és ott mindent tartalmazott ami nekem kellett. Az hogy ez már mennyire igaz,azt sajnos nem tudom megmondani.

Sacc. J=3-mal van számolva. Az első trafóim, -'62-3 körül-, J=3.55-dal készültek, és nem mentek tönkre, pedig gyengébb minőségű zománcok voltak.

Ez így stimmel: a vasból (ha az ablakba beférne a drót/egyébként belefér/) kivehető akár 150-180 VA is. Ez biztonsági szempontból alá van méretezve. Sajnos J>3, tehát izzasztani nem nagyon javallt.

800mV, ami egy végfok bemeneti érzékenységének megfelelő.
Javaslatod szerinti két ECC85 fokozat egymás utáni kötése, hatalmas erősítést produkálna. Kimenete sem terhelhető igazán, torzítása is jelentős.

Persze, direkt van a gitár miatt.



Nekem három csőfél dolgozik erősítő fokozatként, a negyedik katódkövető a hangszínszabályzó meghajtására. Pedig csak egy 6P1P-t kell hajtani, nem GU50-et.

Ez nem gitárerősítő készítésére utal számomra!
Ha gitárerősítőt épít eleve rossz kapcsolást választott.
Viszont ez a végfok is kiegészíthető javasolt meghajtás mellett, gitárhoz alkalmas előfokkal.
Két azonos felépítésű ECC85 feszültségerősítő egymás utáni kötése nem hozhat elfogadható minőséget. Ezért próbáltam más megoldást javasolni, meglévő csőkészletéhez.

Akkor inkább nyilatkozzon a kérdező hogy mit is szeretne, svájci bicskát vagy célszerszámot.
Az elfogadható minőség meg a céltól függ...

Pontosan erről van szó, GU50 nem hajtható ki igazán ECC85 anódjából.
Kisebb impedanciás meghajtást igényel, javasolt kapcsolás feszültségerősítése is nagyobb és könnyebben megbirkózik GU-val. Lehetne jobb megoldást is választani, de nem ezzel a csővel.

Ebben teljesen egyetértünk.

Jó kis okoskodás alakult ki egy sima GU50/ECC85 SE-ből. Csak a polémia végét nem értem: Miért nem megfelelő GU50-et PENTÓDA kapcsolásban ECC85 anódjából meghajtani??

Én azt gondolnám, hogy ameddig nem folyik a végcsőnél rácsáram, addig a bemeneti impedancia nagyjából a fokozat rácslevezető ellenállásával egyezik meg (a kapacitív összetevőktől nagyvonalúan eltekintve).
A lényeg hogy a triódás meghajtófokozat kimeneti impedanciája ( !=Ra ) jóval kisebb legyen mint a végerősítő fokozat bemenő impedanciája, részemről hasraütve Zout/Zin = 1/10-re szavazok, hacsak az adatlap mást nem mond.

Az ECC85 ebben az esetben valószínűleg a a GU50 meghajtásához szükséges kimeneti feszültségnél fellépő (más csövekhez képest nagyobb) torzítása miatt nemkívánatos.

Rácsáram szerintem is felejtős.
Bármilyen meghajtó fokozathoz kiváló az 1/10 Ri/Rt arány. Itt teljesül. ECC85-nél a kapcsolásban a lezáró 220K pont ennyi. Tehát egy nagyságrenddel kisebb a meghajtó impedancia , nagyjából pont 1:10 . Akkor miről okoskodunk?
Esetleg ECC85-nél sokszor mantrázott negatív szlogenen:
1. változó meredekségű cső,
2. nagyfrekvenciára fejlesztett
3. rideg hangzású

DE:
1. minden cső változó meredekségű. Nincsenek nagyságrendi eltérések
2. anno a legtöbb cső nagyfrekvenciára/katonai felhasználásra tervezett volt, később hangfrekvenciára alkalmazták
3. szubjektív

Nem azt mondtam, hogy nem hajtható meg vele .
Ha a kivehető teljesítmény töredéke is elegendő és a torzítás mértéke sem lényeges, akkor alkalmazhatod azt a megoldást.

Nem vitatom amit állítasz, de két meghajtás között minőségben nagy különbségek vannak.
u követő fesz. erősítése kb másfélszeres, kimeneti impedanciában is hatalmas az eltérés, torzítása is lényegesen kisebb.

Sziasztok! Első csöves végfokom építéséhez azt szeretném megtudni, hogy a hálózati trafók mágnesessége mennyire képes brummot indukálni a végerősítő csövek fém elektródáiban? Az én elrendezésemben mind a trafó, mind a csövek "open air" a doboz tetején lennének. 150mm cső és trafó között elég nagy távolság? Köszi előre is a válaszokat!

Ez azért több mindentől függ, nem elég a távolság. Ha jó minőségű a transzformátor, és nem sérült, kalapált anyagból van összetákolva, akkor keveset szór.
Az a lényeg, hogy a hálózati transzformátor ne tudjon sehol sem az elektromágneses szórásával zavart vinni a rendszerbe. Fontos az iránya a vasmagban záródó erővonalaknak, ez ne legyen párhuzamos a vezetékezéssel, a csövek elektródáival. Előfordul, hogy a végleges helye a transzformátornak, csak forgatással-tologatással kereshető meg.
Célszerű az elején már valamilyen árnyékolást, elválasztást alkalmazni, "kutyaházat", mint régen a csöves TV-készülékekben volt a nagyfeszültségű egység.

Üdv!

Köszi! Toroidról van szó, ami szerintem előnyös azokból a szempontokból, amiket leírtál.

Engem nem kell meggyőzni a 85-ösről, betáraztam belőle életem végéig.
Jut belőle audionba, RIAA korrektorba, HF előfokba/URH bemeneti fokozatba. Szimpatikus darab, persze nem mindegy a munkapont/kivezérlés.

1. Igaz, de EF22-ből is lehet egész jó meghajtást építeni.
2. Igaz, az ECC81 továbbfejlesztése URH bemeneti fokozatokba (kisebb kapacitások, árnyékolás)
3. ... ezzel nem tudok mit kezdeni, kinek mi jön be. Én például 6Н2П-vel építettem meg a gitárerősítőmet, de ECC85-re cserélve jobban tetszik.

Nekem az egyszerűbb verzió kimenő impedanciája 10,7kΩ-ra jött ki, igaz az adatlapba rajzolgattam és abból számoltam, a te programod valószínűleg más modellt használ.
A μ follower kimenő impedanciája egy nagyságrenddel alacsonyabb, inkább elhiszem a szimulációt, semmi kedvem kiszámolni
De csak ez a szempont jelen esetben nem sokat számít, 220k terhelésnél tökmindegy hogy 0,5-10-20 vagy 30kΩ a Zout. Az erősítés már jobb érv (nomen est omen).
A sima fokozat torzítása nekem a gyári görbékből 3% környékére jött ki a sok hozzászólással ezelőtti kapcsolási rajz alapján.