Mivel trafó feszültségeket mért, joggal feltételezhetjük hogy az a 15V az AC effektív, amiből még akkor is marad üresen csúcsban 19V ha graetz van utána, szóval tud miből esni. Az akku a csúcsfeszültségre fog töltődni, ha nem jön közbe semmi.

Sziasztok.
Egy méretező program szerin tekertem egy hálózati trafót csöves gitár erősítőhöz(2*5881 + 4*12AX7). A problémám az hogy nagyon melegszik. Mi lehet a gond?
A program által megadott adatok:
2 A/mm2
gerjesztés 1T
primer:
230V, 495 menet 0,80mm
szekunder:
2 A/mm2
360V, 300 mA, 864 menet 0,45 mm
50V, 100 mA, 120 menet 0,30 mm
6V, 2 A, 14 menet 1,20 mm
6V, 3,5 A, 14 menet 1,50 mm
Amit tekertem:
primer:
500 menet 0,85 mm
szekunder:
358 V 860 menet 0,45mm
49 V 120 menet 0,35 mm
6,4 V 15 menet 1,2 mm
6,4 V 15 menet 1,6 mm
Köszönöm a segítséget!

Nem írtad, hogy csak simán üresjáratban melegszik nagyon, vagy terhelve?
Valamint terhelve szekunder és primer áramokat sem írtál, ami igen fontos adat lenne a segítséghez...

Ezekből az adatokból nem derül ki, hogy a transzformátor vasmagja mekkora keresztmetszetű, mert adott teljesítményhez kell bizonyos vasmag-keresztmetszet.
Ezután értelmezhető, hogy a menetszámok megfelelőek-e az adott vasmagon.
-
Normális a működés, ha kb. 60-70C-foknál nem melegszik jobban a transzformátor.
Én azt az árnyékolóbúrát levenném, akkor jobban hűlne a transzformátor, - ha azt látom a képen, amiről szó van.
Az a rézfólia sem jól van rajta, az alá kell szigetelés, prespán, ha ez már rá van téve, mármint a fólia, akkor a búra felesleges, mert a rézfólia visszakényszeríti a kóbor-szórt elektromágneses vonalakat a vasmagba.
A rézfóliát a hidegpontra (test) kell kötni a tápnál, nem a védőföldelésre.

Kellemes Húsvétot!

Üdv!

Ezeket az adatokat terhelve mértem. A fűtéseket a csőfoglalaton, a 358 V-ot pedig a diódahídon mértem müködés közben, rövidre zátr bemenettel, felfűtött csövekkel. Áramokat nem mértem, mivel ezekkel az áramokkal kényelmesen kéne működnie.
Áram igények:
Fűtés
4*12AX7 (4*0,3 A )=1,2 A. erre terveztem 2 A-t.
2*5881 (2*0,9 A)=1,8 A erre terveztem 3,5 A-t.
Az anódnak elvileg (remélem) elég a 360V 300mA.
A negatív előfesznek 50 V 100 mA kell max.
Lehet hogy az anód 300 mA-e a kevés?

A vasmag keresztmetszet 15 mm2. Nem mértem a hőmérsékletét, de kb 60-70C körül van. Leveszem a burkolatot, meg a réz fóliát.
Kszönöm a segítséget!

Ha az 15mm² lenne a vaskeresztmetszet ahogy írod, akkor jóval több menetszám kellene rá. De ha 15cm² ahogy az sejthető, akkor sem meglepő ha melegszik, mivel túl van gerjesztve. Nem voltam túl jó matekból, de az 1T gerjesztéshez nekem 690 menet jött ki az 500-zal ellentétben amit rátekertél.
Szóval a trafód úgy működik ahogy kell. Tekerd rá a kellő menetszámot és akkor nem fog melegedni a vas.

A " Hálózati transzformátor méretezés" nevü programot használtam. Beírtam hogy mi kell, és kiszámolta. Jobb lenne nagyobb vaskeresztmetszet, de ez van. Levettem a burkolatot. Most tesztelem, mennyire melegszik.

Elvileg kellene lennie valahol egy vasmag indukciója, vasmag típusa, vagy ilyesmi nevű beállításnak. Ott állíts be 1T-t, vagy 10 000Vs/cm2, vagy olyan vasmag típust, ami ehhez tartozik, akkor nem lesz túlgerjesztve.
Nekem van egy saját fejlesztésű excelem erre a célra, ha gondolod el tudom küldeni.

Ezt gondolom nekem szántad. Beállítható 0,8, 0,9, 1T gerjesztés.
Én az 1 T-t választottam, mivel házilagosan nem igazán tudok tökéletesen tekercselni. négyszer szedtem szét, tekertem újra, mire minden ráfért. 0,8 T gerjesztéssel esélytelen lett volna. Levettem a burkolatot és a réz foliát. Próbaképpen fél órán át be volt kapcsolva az anódfesz nélkül (standby). A trafó szobahőmérsékletű maradt. Ezután fél órát hajtottam gitárral, ekkor már melegedett egy kicsit. Nem tudtam megmérni a hőmérsékletet mert behalt a hőmérő a multin, de olyan 50 C-os volt. Fűtésszerelőként rendszeresen tapogatok 50-60 C fokos csöveket, így a biológiai hőmérőm elég pontos

Hol állítsak be és mit? Köszönöm a felajánlást, de ha trafót kell méreteznem akkor azt számológéppel és papíron szoktam, egyébként sem nekem akadt ezzel problémám, ami látható ha figyelmesebben olvasol.

Akkor nem azt a programot kell használni, mert a jelek szerint rosszul számol.

Korábban is voltak vele problémák. Nemigazán szokta eltalálni a feszültségeket.

Számold át az egészet 45(1T)/15-tel. (3m/V lesz) A primermenetekből végy el ~5%-ot, a szekunderekhez meg adj hozzá 5-5%-ot, és jó lesz.

Ez már jobban hangzik, hogy nem melegszik túl a transzformátor, de mégsem jó.
Nekem is kevésnek tűnik az 500-menetes primer tekercs, a 15cm2-es vasmagnál.
Túl van gerjesztve a vasmag és ezért már üresen is melegszik, valamint leromlik a hatásfoka, vagyis nem tudja leadni az elvárt teljesítményt.
Némi számológépes számolással nekem (230V-ra) 690 menet jött ki a primernek, 1T gerjesztés mellett, a megadott vasmagon, mikoris az áramsűrűség kb.2,5A/mm2.
Én a primernél nem csökkentem 5%-al a menetszámot, a szekundernél viszont 6-10%-al több menetet tekerek fel, a veszteségek miatt, az áramterhelés függvényében.
Eddig mindegyik transzformátorom sikerült.

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Üdv!

Nem szívesen szedem szét a trafót, de megteszem. Csak helyem nincs. Jelenleg így néz ki a trafóm(jobb oldali kép). Megoldható-e a negatív előfesz így( bal oldali kép)? Ezzel helyet spórolnék, és ráférne a több menet.

Nem, a jobboldali rajz szerint kell megcsinálni.
A fűtések kiközepelése nem szükséges, inkább pozitív potenciálra kell felemelni az előcsövek fűtését, a végfoknál pedig két azonos ellenállással a táp-testpontra kötni, ez bőven jó. Így helyet takarítasz meg, a kevesebb kivezetéssel. A számítások alapján vékonyabb vezeték is megfelelő, ha van.
A tekercsek sorrendje: Primer-előfeszültség-anódfeszültség-fűtés előfoknak -fűtés végcsöveknek.
Egyszer kell jól megcsinálni, tudom, sok munka, de megéri.

Üdv!

(Adott)Van egy trafó aminek nincsenek meg a szekunder adatai. A szekunder terhelhetőséget az adott szekunder ágon hogy tudom meghatározni? Ha nem ismert a teljesítménye, és a vezető amivel az adott feszültségű tekercs készült? Gondolom kiindulásnak kell a nyugalmi feszültség.

"Megmérni" nem tudod a teljesítményt. A feszültséget meg tudod mérni, amiből arra következtethetsz, hogy a trafó méreteiből saccolt voltonkénti menetszám alapján, kb. hány menet lehet az a tekercs, amiből megbecsülöd a vezeték hosszát. Ha valahogy meg tudod mérni a tekercs egyenáramú ellenállását, akkor ebből és a becsült hosszból következtetni lehet a vezeték keresztmetszetére. De ez a módszer nagyon bizonytalan (nehéz megmérni az egyenáramú ellenállást a kellő pontossággal, és sok a saccolás benne), ezért éppen csak támpontnak lehet jó.
Ha van rá módod, eredményesebb lehet a terheléssel való vizsgálat, és közben a melegedés és a feszültségesés mértékének folyamatos megfigyelése. Pár 100 W-osnak saccolt trafók esetében, nagyjából ott a tényleges terhelhetőség, ahol a feszültségesés nem nagyobb 5%-tól, és a melegedés sem lépi túl a 60°C-t tartós terhelés hatására sem.

Köszönöm, ilyen leírásra gondoltam.

Közben kértem ajánlatot trafóra is, mert ami nekem van, az kicsi lenne a célnak, megmértem a leírás szerint. De hát drága, olcsóbb egy 12V/8.5A-es kapcsolóüzemű tápegység. Úgyhogy a trafót hanyagolom.

Bocs, nem neked szántam a posztot.

Az egyenáramú ellenállás nagyon is pontosan mérhető, csak annyi kell hozzá, hogy külön mérjük az átfolyó áramot és a szekunderen eső feszt. Az ellenállásból viszont teljesen fölösleges keresztmetszetet becsülni, ez az adat lényegtelen ilyen utólagos vizsgálathoz. Helyette a megengedett feszültségesésből közvetlenül számítható az áramterhelhetőség. A melegedést pedig a relatív feszültségesésből és a trafó felszínéből lehet jól becsülni összehasonlító módszerrel.

Sziasztok!

Egy 3 fázisú trafót szeretnék csinálni, kb. 80-100VA-est. A gondom az, hogy nincs itthon csak sima E I magom. Azt működő megoldás, hogy fogom az E I magot a középső oszlopra csinálok 6 felé osztott csévét rámegy a 3 fázis és a a 3 fázis ki? Van egy olyan érzésem ez nem igen fog működni, de annyi magom nincs, hogy három E magot tegyek egymás mellé és úgy csináljak egy csévét. Egyenlő oszlopos E magom pedig nincs.

Az úgy nem lesz jó, ha egy oszlopra teszed az összes tekercset. Szükségmegoldásként elmegy, ha mindhárom oszlopra teszel egy tekercspárt (már ha elférnek), de teljesítményt értelemszerűen a félmag (a két szélső oszlop) méretére kell méretezned. Ehhez még hozzájön, hogy a középső tekercspár fizikai méretei el fognak térni a másik kettőtől, ami okozhat némi asszimmetriát. Egyenlő oszlopos, vagy 3 db különálló EI mag kellene ehhez inkább.

A 3db különálló EI magnál azt úgy értsem, hogy 3db egyforma trafó külön a 3 fázisra?
Esetleg még az szóba jöhet, hogy fogok 2db EI magot és egymás mellé teszem őket, ekkor a találkozásnál a két szélső oszlop akkora lesz mint a másik két középső így már lesz 3 egyforma oszlop, pluszba marad még 2 vékonyabb szélen kihasználatlanul. Csak ezzel plusz légrések lesznek a két trafó találkozásánál.

Igen, 3db egyforma trafó a 3 fázisra. Ha 2 db egyfázisú magot egymás mellé teszel, az azért nem lesz jó, mert az erővonalak egy része (fele) a külső féloszlopokban fog futni, amin ugye nincsenek tekercsek. Így megint asszimmetria fog kialakulni. Az erővonalak irányába eső légrés nem okoz gondot. Esetleg meg lehet próbálni azt, hogy a külső féloszlopokat levágod. Nem ez lesz a legszebb és legjobbb megoldás, de szerintem működni fog. Persze a lemezelést és a pakettrögzítést ez teljesen borítja. Azt nyilván át kell alakítani ehhez.

Ok kösz, majd nézelődök hátha mégis találok valahol megfelelő vasmagot.

Ha jóval nagyobb is megfelelne olyat tudnék küldeni, tekergetni sem kell mert kész trafó. 3 oszlop, a keresztmetszet 20cm², primer 3x220V 1,2-es huzalból, a szekunder oszloponként 2x31V és 2x13V 2-es huzalból, súly 16kg. Ha érdekel írj privátot, küldök képet.

Sajnos itt a méret a lényeg. Szóval tényleg csak 80-120VA kellene kis helyre. Azért is vakartam a fejem, mert ilyen kicsi trafót nem találni 3 fázisúban. Ha más nem akkor sima egyenes lapokból rakom össze vagy E I maggal trükközök.

Szevasztok ! Ismét egy "elvetemült" ötlettel jelentkeznék !Még mindig egy csöves erősítőt szeretnék összehozni a lehető leg kevesebb anyagi áldozattal . Mi a véleményetek arról ha két különböző vastagságú M-es /0,5mm és 0,3mm / trafólemezből állítanék össze két trafót ? Tehát keverném a két trafó lemezeit . A lemezek egyforma méretekkel rendelkeznek csak a lemezvastagságuk különböző. Tehát az egyik trafó nagyobb a kívánt vasmagméretnél a másik kisebb , a kettő lemezeinek keverésével két egyforma megfelelő méretű vasmagot kapnék .És persze ehhez megfelelő csévetestet készítenék .Elég sok trafóm van csak sajnos nincsen olyan ami kettő egyforma lenne . Nem vagyok Sz...r-rágó csak amennyire lehet költség kímélő megoldást szeretnék mert úgy gondolom hogy lesz még biztosan olyan helyzet amikor nem tudom elkerülni az anyagi áldozatokat . Elnézést az újabb amatőr ötletért . Előre is köszönöm a hozzászólásokat /Üdv : hospel !