Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » EAGLE NYÁK tervező
Témaindító: csonthulye, idő: Dec 1, 2005
Témakörök:
Eagle leírások a neten:
Eagle alkatrész-könyvtárak: http://www.snapeda.com
és a leírás hozzá.- http://www.piclist.com/images/www/hobby_elec/e_eagle.htm - http://pa-elektronika.hu/hu/cikkek/75-eagle.html
Úgy kell tervezni, hogy nagy áramokat ne kelljen VIA-n átvinni.
Ha mégis elkerülhetetlen, akkor át kell kötni a VIA-t. 5-6 via-t azért letenni hogy teljesítményt vigyél át.......
Nincs tapasztalatom ezzel kapcsolatban, de tőlem nem állna messze a via-k sokszorozása.
Azt egyáltalán nem vitatom, hogyha egy via-t be is forrasztanék, akkor ezzel jelentősen megnőne az átvezethető áram. Most írás közben ugrott be, hogy láttam már olyan rögzítő furatot, aminél volt egy széles rézfelület is, amiben volt kb. 8 db via. Talán nem is az átvezetés miatt volt, de ha nem akkor miért? Azt sem állítom, hogy ez éppen rögzítő furat, de több helyen is láttam már ilyen megoldást. Mellékeltem egy nem túl jó képet erről.
Nekem is egy órája került egy gyári panel a kezembe ilyen rögzítő furattal. Ott a furat nem volt gnd -re kötve, csak önmagában állt.
Arra go doltam, hogy ha a 2 oldal rezes része ilyen módon össze van kötve akkor csavarozásnál esetleg nehezebben válik fel a hordozóról.
Ha kétoldalas nyákor gyártatsz, akkor teljesen mindegy, hogy 1 furatgalván, vagy 500 van a nyákon. Árban ugyan annyi. Miért ne lehetne furatgalvánon teljesítményt átvinni? Senki sem tiltja. Nézz meg pár gyári nyákot dc-dc konverter kategóriában, és meg fogsz lepődni...
Teljesen normális, hogy nagy áramot vagy hőt több via-n viszel át.
Az alábbi képen mindkettőre látsz példát.
Ennek az a fő célja, hogy mechanikailag erősítse meg a furatot. Második funkciója, ha a csavar furatnak át kell vezetnie pl. a földet, előfordulhat, hogy a csavar kikezdi a furat belsejét és megszakítja a csatlakozást. Ekkor a via-k még ugyanúgy átvezetnek.
Ráadásul még növeli a höelvezetö felületet is. Ez föleg manapság a kis SMD teljesitményeszközökön jellemzö. Ha megnézed a modern mini motormeghajtokat azok gyakran 4 vagy többrétegü NYAK- ra épülnek és ezek függölegesen vannak átfuratozva és igy adják ki az igényelt hütöfelületet.
Egy kérdés.
Van egy bonyolult berendezésem amihez már vagy 50 részleges kapcsolási rajz van. Egyes részletek NYÁK-kal vannak, mások csak áttekintés mit mivel és hogyan kell/van összekapcsolva ( rengeteg sok polusu csatlakozo). Lehetne az ilyen rajzokat az Eagleben valahogy rendszerezni? Pl förész A Alrész A1, A2 .... Ax Förész B Alrész B1, B2 .....By Stb. Pl utolag összehozni ugy, hogy az adott rajz az egész rendszer X oldallal és az adott rajz a b/X oldala.? Kösz
A "doc" mappában van egy "elektro-tutorial.pdf" nevű német nyelvű leírás a villamossági rajzok szerkesztéséről. Az szerint nem lesz jó? Sajnos más nyelvű leírásról nem tudok.
Kösz, a nyelv nem akadály, de eddig nem tudtam rola. Majd mindjárt megnézem.
Sziasztok! Egy kérdés: hogyan lehet kikapcsolni az összeköttetésekkor megjelenő kis köröket, feliratokat? Folyamatosan rajzoltam, egyszer megjelent és nem tudom eltüntetni.
A hozzászólás módosítva: Máj 18, 2017
Próbáld meg a layereket kapcsolgatni a kapcsolási rajzon. Ott lesz az egyik, ami neked nem kell.
Köszi, megvan: "93-as pins" be volt kapcsolva
Egyenlőre elvi szinten szeretnék megoldást találni a következőre.
Tételezzünk fel egy kétoldalasra tervezett panelt, amin vannak olyan TO3-tokozású tranzisztorok, amiket egy L-profillal kellene hűteni. A kétoldalasság miatt minden alkatrész minden PAD-je min a két oldalon meg fog jelenni -gondolom én-. Megoldható az, hogy az L-profil alatt ne legyenek meg a TO3 tokozás PAD-jei csak az alsó oldalon -mert az L-profil ezeket összekötné-? Másképpen fogalmazva, tudom szabályozni alkatrész szinten, hogy legyen-e mindkét oldalon PAD, vagy ne legyen?
Nem lehet egyoldalas PAD-et készíteni.
Ha gyártatod a panelt akkor stop maszkal lehet a padeket elfedni Lehet elektromosan szigetelő anyagot tenni a borda alá Lehet a pdf -be kinyomtatott rajzot szerkeszteni, a nem kívánt padeket törölni.
Tudomásul veszem, de nekem beleférne a keresett funkció.
Mindenkinek beleférne valami más, valami másként
Rajzból hozzál létre gerbert, azt nyisd meg a gerbv nevü nézegetővel, töröld ki a nem kellő padeket, és mentsd el a gerbert. Nyomtass pdf-t, nyitsd meg gimp-el,töröld a padet, mentsd el pdf-nek. Gyorsabb megcsinálni mint leírni
Nem tudtam, hogy a GerberView törölni is tud. Most se könnyen találtam meg, de végül meglett. Ez tökéletesen megoldja a problémát. Köszönöm.
Látom, már van megoldás.
Csak eszembe jutott, hogy kreálhatsz egy "smd TO3" tokozást, majd elhelyezel két furatot a két "pad" közepében. Így csak az egyik oldalon lesz "pad", és lesz furat az "igazi" TO3 lábainak.
Ötletes lehetőség. Amennyire meg tudom ítélni, talán működhet a dolog. Annyi döccenő van, hogy az SMD sziget az nem lehet sem kör, sem nyolcszög, sem egyéb PAD forma, csak téglalap. Ez jelentős akadály.
Idézet: „annyi döccenő van, hogy az SMD sziget az nem lehet sem kör, sem nyolcszög, sem egyéb PAD forma, csak téglalap. Ez jelentős akadály.” Lehet kör alakú, vagy akár ovális is az SMD "pad". Körhöz veszel egy négyzetet, és a tulajdonságok panelen átállítod a "kerekség" paramétert 100%-ra. Oválishoz hasonlóan, de téglalapból. Tettem fel képeket. A hozzászólás módosítva: Máj 30, 2017
Igen, igazad van. Nálam is működik. Most ismerkedünk egymással az Eagle és Én, ezért még vannak hiányosságok szép számmal. De lassan alakul a barátság, amiben óriási szerepe volt niedziela-nak. Itt is köszönöm neki a közreműködést és a gyámolítást.
Csak majd amikor DRC-t futtatsz, ezeket az átfúrt padeket fel fogja sorolni neked, mint hibákat. Sajnos tuti jó megoldás nincsen rá, vagy a stop rétegeket használod és letakarod az egyik oldalon teljesen, a másikon épphogy akkora körrel, mint a furat (hogy a furatgalván se legyen ott), vagy SMD pad és átfúrod. Mindkét esetben fogsz DRC hibát kapni érte jutalmul.
Ha már szóba hoztad rákérdeznék a DRC-re -habár tudni vélem a választ-. Jól gondolom, hogy ez előre beállított elvek szerint végez egy ellenőrzést, és ennek eredményét listázza? Viszont az eredmény sokkal inkább észrevétel, mint szigorúan vett hibalista. Mérlegelés alapján ezek elfogadhatóak?
Ha megnyitod a DRC-t látható, hogy több beállítást is tartalmaz
Ezeket a beállításokat használja pl az autorouter is. Minden beállítás változtatható, és manuális figyelmen kívül hagyható. A DRC ellenőrzés egy információ, súlyozva a hiba mértékét figyelembe véve . Természetesen a hibák elfogadhatóak mérlegelés alapján.
Nem látok problémát, sőt.
Számtalan esetben kapok "jutalmul" DRC hibát, ettől még nem esem kétségbe. Átnézem mindet, és ami részemről szándékos volt illetve attól még hibátlan (és persze gyártható) lehet a rajzolat (példák: vonal túl közel megy a lemez széléhez, vagy vezető érint egy a package szerint be nem kötött forrszemet, stb.), akkor "approve", jóváhagyom. Szerintem sokkal biztonságosabb ez az út, mint egy legenerált gerberfájlba belenyúlni. Senki nem tévedhetetlen, hagyjunk lehetőséget a progamnak leellenőrizni a munkánkat. A megpiszkált gerbert már csak a gyártás után lehet "leellenőrizni". Szóval ha már hekkelni kell, akkor azt inkább a tervező program keretein belül, és nem a - program által véglegesnek tekintett - outputban. (Amúgy a DRC check elég sok paramétere állítható, az egyedi igényeknek megfelelően, é, akkor azokért nem jelez a program hibát. Természetesen hülyeséget vagy gyárthatatlant nem kell beállítani.)
Igen, a DRC szuper dolog, leellenőrzi, hogy amit beállítottál neki, az valóban a panelen is végig úgy van-e (vezetősávok közti távolságtól a furatméreteken át jó sok mindent), s ha valami nem tetszik, se dől össze a világ, lehet jóvá hagyni kézzel is, hogy ne szóljon érte megint.
Nem írtam, hogy probléma, csak rámutattam, hogy a jelen kérdésben vázolt esetben az eddigi megoldások mind meg fognak jelenni a hibalistában, s annyit felejtettem el hozzátenni, hogy ezeket kézzel el lehet fogadtatni, hogy ne zavarjanak minket...
A rétegek zömének célját/funkcióját értem, de van néhány, ami még nem kellett, illetve a neve és rövid leírás alapján nem tudom értelmezni. Kérek egy rövid magyarázatot az alábbi rétegekhez. (Talán ötletet ad a későbbiekre.)
37-38 Test ? (teszt) 39-40 Keepout ? (korlátozott terület) 47 Measures ? (intézkedések) 48 Documentation ? (dokumetnáció) 49 Reference ? (referencia jelek) -ez azonosnak tűnik a 23-24 réteggel, de mivel külön van, biztosan turpis-
test - mérőpontoknak dedikált réteg
keepout - ha az alkatrész fizikai kiterjedése nagyobb, mint amit a forrszemek elfoglalnak, akkor a körvonalát ide tesszük, segít a többi alkatrészt elhelyezni körülötte. measures - méretvonalak rétege documentation - lehet bármi, amit valamiért fontos lehet feltüntetni reference - a gyártáshoz szükséges referenciapontok rétege, fúráshoz, levilágításhoz, többrétegűnél rétegek pozicionálásához, stb. A hozzászólás módosítva: Máj 31, 2017
Ja, még egy: a 23-24 rétegek az alkatrészek "középpontjait" tartalmazzák - ami nem feltétlen van az alkatrész közepén, lehet az egyik sarkában, stb., ahogy a "package" meg lett rajzolva. Ennek a pontnak a koordinátái határozzák meg az alkatrész helyzetét a panelon.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |