Ha nem lesz alacsonyabb a terhelőimpedanciád 8 Ω-nál, akkor bátrabban is emelhetsz a tápfeszültségen. A 2 VAC nem oszt, nem szoroz sem melegedésben, sem elérhető hangnyomásban.
A hangkártyáról érkező jelet terheld le (ez a bemenettel párhuzamos ellenállást jelent) egy 330 Ω-os ellenállással, mely kellően elnyomja a zavarokat, de nem jelent számottevő terhelést a hangkártya kimenetnek.
A kerülőút szó szerint értendő, úgy GND-nél, mint a ± ágaknál. A túl széles vezetősáv a kondi láb körül tipikus hiba.

Köszönöm szépen mindenkinek aki segített a dologban! Jelenleg szerintem kielégítő lett az erősítő,bent van mind a négy panel,mindegyik szól,és viszonylag tényleg kicsi alapzajjal működnek még a hidalt panelek is.Mint mondtam a tervem még hogy nemsoká beszerzek egy nagyobb toroidot,illetve kap az egész szerkezet egy másik dobozt,nagyobb bordákkal. Nagyon hasznosak voltak a tanácsaitok mind a bekötésekben,mind pedig a zajok megszüntetésében. Bár sokszor olvastam már hogy a hídkapcsolás nem olyan stabil mint az egy IC-s,remélem szerencsém lesz és kihúznak néhány évet. Kár lenne az új trafóért ha tönkremennének,már csak azért is mert a legtöbb kapcsolásnak nagyobb teljesítményhez kevés ez a feszültség.

En az ellenkezojerol tudok egyelore beszamolni. A hidalt ugyanolyan stabil, mint a nem hidalt. A pararell ic-ket nalad mi indokolja? Alacsony a terhelo impedancia?

Nem vetem el az alacsonyabb impedanciát,mivel nincs egy jól kialakult hangrendszerem ezért még változhatnak a dolgok.Jelenleg a mély hangokért kettő darab Sal SB-3030 hangszóró felel,de ezek már ezer évesek és nem tudni meddig húzzák. Másrészt a 88 dB-es hangnyomásuk nem túl meggyőző,pocsékba megy a sok bevitt teljesítmény.. Az instabilitásnál persze a kínaiak tervesése is közrejátszhat nálam,de saját gyártásra tényleg nem vagyok berendezkedve sajnos. Reméljük hogy minden rendben lesz. A hangkártyát crossoverként használom,a hidalt panelek csak mély hangot kapnak,a szimplák pedig nagyjából csak közepet és magasat. Házibulik alkalmával azért keverednek a technikák,de a bekötésekre mindig figyelek.Egyébként pedig a hétköznapokban ez az erősítő van rákötve a gépre,és mivel külön kapcsolható a nagyobb panelek tápja ezért általában csak a kicsik mennek.(ha csak nem zenét hallgatok)

En is igy kezdtem, hazibulik, hangkartya mint x-over, stb.
Elsokent ha van lehetoseged, ruhazz be akar egyetlen darab 98dB/1w/1m kornyeki erzekenysegu hangszorora, oriasi ugras lesz. Mintha 10x-es erosito teljesitmenyed lenne.

Sziasztok. Egy aktív mono hangfal építésébe kezdenék Tda7293 hajtaná paralel kapcsolásban( a fórum olvasás előtt azt sem tudtam hogy van ilyen), lenne egy pár kérdésem. A panelt rendeltem kínai oldalról, még pár hét mire megjön. Csatolok képet. Van egy trafóm 2x30v AC feszültséget ad.És van egy másik ami 2*13,5AC-t ad. Lenne egy előerősítő és hangfal védelem. A kérdés hogy mekkora biztosítékok kellennek és hova pakoljam őket. A gondolatom hogy a 220-as ágba és a 30voltos ágakba is raknék. Azt nem tudom hogy egyenirányítás után vagy előtt. Pufferelés előtt vagy után. És hogy hány amperes biztosítékok kellennek. Aztán olyan kérdés is lenne hogy ezen a panelon nincs clip jelző led szerintetek utólag tudok csatlakoztatni hozzá? :S a későbbiekben még biztos lesz több kérdésem is... egyenlőre ennyi. A válaszokat előre is köszönöm. (nem tudom szabad e betenni ide linket ahonnan rendelem a cuccokat?)

Abban teljesen egyetértek, hogy az érzékenyebb hangszóró azonos teljesítmény bevitel mellett hangosabb. De azt nagyon-nagyon érdemes átgondolni hol az értelmes határ, mert az érzékeny hangszórók egy pont után már brutálisan drágák, illetve egyéb paramétereik is eltérhetnek.
A hangosításban éppen azt a középutat jó megtalálni, ahol már elég érzékeny a sugárzó, és még van hozzá kellő mennyiségű teljesítmény is.
A példádnál maradva, akár lehet olcsóbb a 10 szeres teljesítményű erősítő, mint 88 db-ről 98 db-re való hangszóró váltás.

Na igen,a 98 dB az valóban elég kemény befektetés,szerintem az a 90-95 dB az ami még hobbi szinten használható,nem rossz az érzékenysége és meg is lehet fizetni.Sajnos 90 alatt hiába a nagyobb erősítő, nekem a két hangszóró max. 140 Wattot visel el,tehát nem lehet az egekbe emelni a bemenő teljesítményt.

Szia!

Ezt a kalkulációt én is elvégeztem 2004-ben, amikor megvettem, 2db Beyma 15K200-at, melyek épp 98dB érzékenységűek, 42000HUF/darab áron. Előtte 88db-es Somogyi volt, 5000/db áron.
Nézzük mi változott, idestova 14 év elteltével.

Kész erősítőhöz hasonlítom az árakat, hogy kicsit egzaktabb legyen a dolog.
http://castone.hu/hu/component/virtuemart/?page=shop.browse&cat...y_id=4
- egy CPA 300B 52+áfa=66, mely tud 2x100W-ot 8 homra, ez menne a 98dB-es hangszórókkal, nagyságrendlieg 118dB-t létrehozva
egy CPA 1000B, mely tud 1x1000Wot(2x500/4ohm hídba), az 92+Áfa=116, DE ebből 2db kell, mert így jön ki 2x1000W, 8 ohmra. ha lenne olyan 88dB-es hangszóró, ami bír 1000W-ot, akkor ez is nyoma 118dB-t, pár percig, mert a termikus kompresszió miatt pár perc alatt lehalkulna pár decibelt.
Tehát: 2*116-66=166ezer Ft marad a drágább hangszóró többletköltségére, ugyanazon hangnyomás mellett.
Ha nem számoltam el semmit.

https://www.beyma.com/getpdf.php?pid=SM-115N
ez olyan Bruttó 43.000Ft.

Szerintem a kérdésed is özön másik kérdést vet fel,például mekkora teljesítményű a trafód,mekkora lesz a az impedancia amivel terhelni fogod az erősítőt? A clip kijelzést utólag is ki lehet építeni.

Egy 2x100Wattos vermona erősítőből lett kibuherálva. Sulyábol itélve 300watt-ra tippelnék. És 8ohm lesz a terhelő impedancia.

A biztosítót ha nem muszáj,nem alkalmazzuk egyenirányítás után. A biztosító értékének kis mértékben meg kell haladnia a névleges terhelés maximumát,hogy például a bekapcsoláskor fellépő áramlökések ne rongálják és ne is melegedjen. T-jelű,azaz lomha kivitelű a javasolt. Üvegbiztosítót használj a transzformátor primer ágában. A biztosító a toroidot fogja védeni,nem pedig a panelt. Használj hangfalvédő modult hogy baj esetén mentse ami menthető.Hogy mekkora is kell minimum,ahhoz tudni kellene a prallel kapcsolás maximális áramfelvételét(mivel a trafóról nincs pontos adat),azt valaki vagy megfogja írni,vagy valószínűleg a fórumban már volt róla szó és kicsit keresgélni kell.Egyébként ha tudod hogy mekkora biztosítóval volt védve az erősítő amiből a trafó származik akkor annak az értéke megfelelő lenne hozzá.

Mindhárom helyre 3,15 A lomha biztosítékot ajánlok. A puffert ne vedd túl nagyra, 2x4700 µF elegendő.

Érdemesebb a toroid GND-ja helyett az általad sokat használt pozitív és negatív ágakból előállított testet használni? Erről a megoldásról van valami leírás?Mintha láttam volna már csak kondikkal,illetve tranzisztorokkal kivitelezve is. Ez a megoldás minden hídüzemnél megállja a helyét ahol a GND-on nincs kimenő terhelés?

A test ágba illesztett 24 Ω ellenállással éppen ezt a virtuális földpontot hoztad létre. A tranzisztoros tápfelező akkor kéne, ha nem lenne a szekunder tekercseden középleágazás.
Az eljárás bármely szimmetrikus tápos erősítőnél alkalmazható Bővebben: Link.

Ok. köszönöm szépen a segítségeket. A tisztánlátás érdekében felteszek egy két képet a trafókról mert ugye írtam hogy kettő is lesz. Az egyik a végfok hajtására és egy kisebb trafó aminek több kimenete is van 2x13,5-ös AC erről fog menni az előfok, aztán van rajta egy 20v AC az fogja táplálni a hangszóró védő áramkört és egy 10,5-ös AC ami a hűtőborda hűtőventilátorát hajtja majd. Újabb kérdéseim vannak 1, hogy a kisebbik trafóhoz mekkora biztik kellenek? Aztán hogy majd az egyik trafó 0-pontját össze kell kössem a kisebbik trafó 0-pontjával? aztán a jel negatívját is kell hogy a 0-pontokhoz kössem (elnézést a sok kérdésért) és ha nem vagyok érthető.

Az ábrád értelmezésével gondban vagyok, tehát a javaslatom az alábbi:
A végfok trafó egyik (tetszőleges) primer ágában legyen egy 3,15 A biztosíték, a szekunderek pedig egy-egy szintén 3,15 A-esen keresztül kapcsolódjanak az egyenirányító hídhoz.
A kisebbik trafót csak a primer körben biztosítanám egy 200 mA-es biztivel.
A végerősítő és a hangszínszabályzó testpontjait kizárólag a jel testvezetőjével kösd össze, különben földhurkod lesz és minden valószínűség szerint búgni fog a készülék.

A biztosítékokat milyen célból akarod használni?

Ok. tehát az ábrán a primerhez azért tettem 2db biztosítékot, mert ahogy kiszedtem a trafót vele együtt kiszedtem az eredeti biztosíték tartókat is és azért rajzoltam 2db-ot mert eredetileg 2 volt benne és ez így egyben van gyárilag. Úgyhogy ugyanazt szeretném visszatenni...gondolom az nem baj ha a 0 és a fázis is megvan szakítva. Akkor a kisebbiket 200 mA-esel fogom biztosítani és a nagyot 3,15A-el ahogy írtad. És akkor csak a testvezetőket fogom összekötni. Köszönöm szépen a segítséget.

Nem teljesen értem a kérdésed. De általános célból? :S zárlat, túl áram, nehogy kigyulladjon a cucc...

Testvezetőket, értsd jeltestnek. Tekintsd úgy az előerősítőt és a végfokot, mintha külön dobozban lennének és csak a jelkábel kötné őket össze. Szerintem érted mire gondoltam, inkább a magam megnyugtatására pontosítok

Az "általános célból" az nem jelent semmit.
Arra gondoltam, hogy az erősítők világában (és még nagyon sok egyéb helyen is) a biztosíték minden esetben a forrás oldalt védi. Pl. ha egy primer biztosítékra gondolsz akkor az a hálózatot védi, ha a végfokozatban is van tápbiztosíték, az a tápegységet védi, és így tovább. Ha egy erősítőben jól méretezett biztosíték(ok) vannak, akkor azok kiolvadása szinte biztosan áramköri hiba miatt történik, tehát a cseréje nem oldja meg a javítás.
De a biztosíték egy barátságtalan eszköz, mert sok esetben többet árt mint használ. Talán az a legegészségesebb hozzáállás, ha használunk biztosítékot, de minél kevesebbet. Erősítőkben ez egyetlen primerköri biztosítékot jelenet, és kialakítástól függően az erősítők tápfeszültség csatlakozóinál 1-1 db-ot, de ha lehet ez ki is maradhat.

Szia! Az áramkorlátos kimenetű végerősítő ebből a szempontból izgalmas eset. Rövidzár, vagy a megengedettnél jóval alacsonyabb terhelő ellenállás esetén az áramkorlátozó miatt a végtranzisztorokon nem folyik akkora áram ami a félvezetőt tönkretenné, csupán a keletkező hő tartós elvezetése az, ami esetünkben megoldhatatlan. Az olvadó biztosíték képes ezt a problémát kezelni.

Ööö ok. Hát annyira nem vágom a dolgokat, de szerintem reloop tanácsát fogom megfogadni, szóval 3 biztosítékot fogok alkalmazni a nagyobbik és 1db-ot a kisebbik trafónál.

Igen egyre gondoltunk. Értem mire gondolsz de köszönöm hogy pontosítottál

Én sem tudok jobb megoldást mint a biztosíték, csak nem tudok jó szívvel gondolni rá.
Például mikor 2,5 mm2-es vezetékkel bekötök egy végfokpanelt, aminek az egyébként is széles vezetősávjai még rápatkolással erősítve vannak, minden csatlakozást leforrasztok de ha nem akkor minimum stabil késes megoldású, brutális egyenirányítót használok, igyekszem rövid kábelezésre törekedni, azaz sokat teszek a bekötés ellenállásának csökkentésért, és mindehhez szándékosan sorba rakok egy olyan biztosítékot, amit jó esetben még forrasztással is rögzítek a foglalatban. Aztán rápillantok a művemre, és a gyomrom összeszorul, amikor ráébredek milyen vékony szál van abban a kis üvegcsőben.
Másik drámai hatás az lehet, mikor szimmetrikus erősítő egyik polaritásában kiolvad a biztosíték, így felbillen a teljes egyenáramú beállítás, ami magával viszi a másik oldalt is.
Összegezve, vacak egy megoldás ez a biztosíték, de magam sem tudok jobbat ajánlani.

Nem is az áram teszi tönkre a tranyót, hanem a teljesítmény, az általa keltett hő.

Az olvadó biztosító hogyan lenne képes kezelni ezt a problémát?

Normálisan méretezett AB osztályú erősítőben legfeljebb akkor mehet ki a bizti a tranyó meghibásodása előtt, ha nem az áramkorlát (ami szinte mindig visszahajló jellegű), hanem a terhelő ellenállás határozza meg az áramot és rajta disszipálódik a teljesítmény. Az viszont csak akkor nem ég szét, ha műterhelés vagy brutálisan túlméretezett hangszóró. Szóval nem életszerű.

Ahogy Alkotó írta, a bizti a forrást (tápegységet) védi a túlterheléstől, netán a PCB sávjait a szétégéstől. Egyébként meg fals biztonságérzeten és hibák lehetőségén kívül semmit nem ad.

Huh akkor lehet hogy nem is kellene tennem biztosítékot a erősítőbe mert csak hiba forrását képzi?:S Azért legalább szerintem a primer oldalra illene tennem nem? :S ... bár én csak lelkes amatőr vagyok.

A szekunder oldalon esetleg meg tudja védeni a nyákot a vezetősávok elégésétől,a primer oldalra pedig mindenképp kell,mert ha nincs akkor esetlegesen a menetzárlatosra égett trafód fogja lekapcsolni a kismegszakítót. Neked kell érezned a szükségességét,elhangzottak az érvek és az ellenérvek velük kapcsolatban.