Szerintem meg nem véletlenül találták ki a szabványt. Kipróbáltam pár éve, hogy műterhelést tettem a szekunder körbe hogy letörjem az ívfeszültséget. Műterhelés nélkül 23V ívfeszülségnél 75-80A-t mértem, tökéletesen beolvadt. 230A-es gép csutkára tekerve, 2-es pálca (aminek max 80A kellene) lakatfogóval 95-100A-t mértem, ívfeszültség 18-19V körül volt 23V helyett. Nem terült szét az ömledék csak felrakódott és nem olvadt be rendesen és nagyon könnyen megszakadt az ív. Én ezt taknyolásnak hívom. Te hívhatod hegesztésnek is. Az ívre jutó teljesítmény kb. ugyan annyi volt mégis hatalmas különbség volt. Valószínű hogy ezért mondják a hegesztők hogy "ez a gép jól hegeszt, ez meg sz..ul"

Ez is tény, amit leírsz. Megfelelő pálca választásával lehet faragni az ívfeszültségből. Jó bevonat csodákra képes. Tapasztalatból írom, hogy van pálca, aminek a 2,5-ös rutilos változata hasonló más gyártmányú pálcákra ~10 A-t ráver. Könnyebben fog ívet és 80 helyett 70 A-rel ugyanazt produkálja. Vagy ha másik oldalról nézzük, az egyik pálca 80 A-nél taknyol, ez a jobbik tökéletes varratot képez és szép hangú ívvel dolgozik.
Ha valaki kíváncsi a márkára, megírom mail-ben, nem akarok megrovást.

Ez a módszer alkalmazható más készülékkel is? Van egy készülékem ami jó, csak az ívfogás nehéz, arra alkalmazva is hatásos volna? 48 volt jön ki belőlle.

AC vagy DC a cuccod? A fenti rajz DC-s.

Annyit szeretnék kérdezni, hogy egy szekunderes greatz hidas egyenirányítónál alkalmazható ez az általad tervezett fesznövelő eljárás? 48 volt a szekunder és nehezen fog ívet de utánna pirít. Vagy esetleg mit javasolnál?

DC jön ki belőlle(greatz van)

Ez sem új dolog, úgy tudom már régóta ismert a módszer és 50Hz -es transzformátorral is alkalmazható, természetesen egyenirányítóval.

Nem én terveztem, én csak átvettem. Annál nem, ugyanis azoknál az elrendezéseknél (nem ellenütemű hanem csak együtemű) a teljes kitöltési tényező is csak 49% körül van. Csúcsegyenirányítással ugyan meglenne a duplája, azaz 96V körül, de terheléssel ugyanúgy visszaesne a felére, vagyis az ívfogáson nem segítene.
Szoktak hozzá építeni egy kisebb áramú és nagyobb feszültségű tápegységet, amit becsatolnak a kimenetre.
Az ívgyújtást úgy tudod könnyebbé tenni, hogy elfelejted a kopogtatást, és a pálca húzogatásával fogsz ívet. Megdöntöd az elektródát kifele (ha jobb kezes vagy akkor jobbra), és apró húzó mozdulatokat végzel szintén kifele, mintha egy ceruza végével össze akarnád firkálni (satírozni) az anyagot. Sokkal könnyebb lesz ívet fogni, és soha nem fog leragadni.

Köszi a választ! A publikált UKT tápod elkészítésén is fáradozom. Nagyon jó a leírás és minden tiszteletem a leírásért, hogy egy hozzám hasonló amatőrnek is érthető! Annyit szeretnék kérdezni, hogy mit javasolsz megszakítani, hogy a co2-höz szakaszos üzem megvalósítható legyen?
Én nagyon sok plazma tv-t javítottam és a tápfeszcsökkenés következtében az elégtelen kivezérlés következtében szétrottyant a véghibrid. Ez többnyire néhány kondi kiszáradása okozta, cserélni nagyon durva volt ezeket a hibrideket. Ha elveszem a tápot a meghajtóról a vége nem fossa össze magát?

Ha jól van méretezve az undervoltage védelem akkor a tápfeszültség csökkenése sem okozhatna gondot, de nem azt kell megszakítani hanem a vezérlést (órajelet) kell tiltani/engedélyezni. Az IC mérnökei amikor az áramkört tervezték tisztában voltak vele, hogy az IC kimenetének milyen módon kell leállni és újraindulni. De 1 ütem esetén nem is nagyon tud ebből probléma lenni, itt nincs másik ütem, nem tudnak egymásra nyitni, és nem tud ugyanaz a kimenet a másik helyett indulni, esetleg aszimmetrikusan leállni.

Köszi! Milyen gyakorlati megoldást javasolsz az UKT vezérlés szakaszossá tételére, hogy ne okozzak meghibásodást a teljesítmény félvezetőkben? Sajnos még gyári CO inverter rajzot sem találtam, hogy legalább sejtésem lenne a megoldásra.

Az UKT nem a legideálisabb Co-nak de akár jó is lehet. A kimeneti pufferek nem fogják bírni tartósan a hegesztőáramot. A kimenetet legegyszerűbben a 3-as lábon állíthatod le, egy ellenállással vagy egy soros dióda-ellenállással kell oda feszültséget kapcsolni.
Gyári megoldásban a fojtó söntölését láttam egy jó nagy (25 vagy 50W-os) ellenállással (itt a topikban vagy a Co-s topikban is van egy ilyen rajz) de az nekem nem igazán nyerte el a tetszésemet.
Egyébként ha nem jelentkezik visszaégés használat közben akkor kapcsolgatni sem kell a kimenetet. Nekem lemezmagos trafóval készült a Co-m, nincs kapcsolgatva, folyamatosan ott van a feszültség a kimeneten. Csak a tolómotort és a gázszelepet kapcsolgatom.

Köszi! Akkor mindenképpen olyan tápegység javasolt co2-nek ahol a kimeneti feszültségszabályzást pufferek nélkül valósították meg? Az UKT-hoz tervezett, túlfesz védelem kapcsolhatóvá tételével, gondolok itt arra, hogy többféle feszültségű zenert egy fokozatkapcsolóval választhatóvá tenni, hogy mikor mennyire korlátozza le a kimenő feszültséget, működhetne a dolog pufferek nélkül?

Co-hoz a trafó áttételét én úgy választanám meg, hogy mondjuk 35-40V legyen a max kimenőfeszültség. A túlfesz védelem ide nem igazán kell, viszont ahhoz, hogy a visszacsatolás révén az IC valamennyire szűrt feszültséget lásson kell a kondi. Hogy mennyi, azt meg nem mondom. Ki kell próbálni azt, hogy nem elkót teszel a kimenetre hanem fólia (FKP) kondikat, mondjuk néhány µF-nyit, hogy annyival működik-e rendesen a szabályozás hegesztés közben is. A fóliakondik jobban bírják a strapát. Az FKP az elvileg tényleg fólia, nem csak a műanyagra gőzölögtetett réteg mint mondjuk az MKP vagy az MKS típusoknál.

Köszi a választ! Nagyon tetszik az az UKT fejlesztés, azért ragaszkodnék ahhoz, mert a gyári rajzokat nézegetve azthiszem az olasz TELWin korábbi átlagos felhasználásra szánt gépeit is ez a minimál elvűség vitte sikerre. Nekem semmiféle luxus dologra nincs szükségem. A Hetrában sem volt antisticking, hanem taligában odatoltam ahova kellett. A vezérlés működik, az élesztés megtörtént a cikked alapján, szókpról megfelelők a jelalakok. A végeket nem kötöttem rá még. Az igbt-k kínaiak, de az eladót pozitívozták az igbt-t vásárlók az ebay-en, gondolom nem lesz gubanc vele, vettem tőle 20db-ot.
Ha esetleg rászánod magad egy próbára és körvonalazódik mennyire alkalmazható co-ra, légyszives oszd meg a tapasztalatod!

Lehet megépítem a maci-t 3x400V bemenetre, így elég egy pár 1200V-os IGBT, ha jól számolom 34menet primer kell az E65 magra, szekunder marad 6 menet, a puffer kondi hogy mekkora kell azt nem tudom, lesz benne egy 220nF / 1000V kondi az igbt tápjához közel, elég ennyi, vagy még azért rakja bele 2 darab 190µF / 450V os kondenzátort sorba esetleg többet. De ha kevés a kondi egyszerűsödhet a lágyindítás is lehet nem kell relé, bár valami csak kellene, a segédtáp legegyszerűbben a két fázis közé tett 230V / 24V trafó, melynél a szekunder párhuzamosan, a primer sorosan van kötve, így lesz egy gyakorlatilag egy 21V AC kimeneti feszültségem.

Ebből nem lehetne adptálni a fesszabályzó részt?

De biztos, ha működik rendesen. Mondjuk látszik rajta hogy orosz, azok mindent fordítva csinálnak. Az áramszabályozás az IC fesszabályozó hibaerősítőjébe avatkozik be, a fesszabályozás meg az áramszabályozó lábra van vezetve...
De szerintem működne ez ilyen bonyolítás nélkül is. Minek betenni még pluszba egy LM311-es komparátort, ha ott van az IC belső hibaerősítője amit direkt ezért tettek bele? Nekem most nincs arra időm hogy az UKT-t rátegyem a Co-mra és kipróbáljam. Meg kedvem sem nagyon, mert én magamnak úgy szerelek hogy amit csak lehet forrasztok, és a munkakábel végéről leforrasztani a dolgokat és ráforrasztani az UKT kimenetét jó móka. Vagy sarut keríteni hozzá és azt forrasztani szintén.
Ahhoz hogy ezt a rajzot kipróbáld elég csak a vezérlés részét megépíteni egy apró nyákra, az antistick mindenestől simán elhagyható, ahogy a hőkapcsolós tranyós dolog is, és az egész betáp (alacsonyfesz) figyelő is mindenestől (T2, optó, T6, TL431 és sallangjaik).

Erre a feszültségszabályzásra nincs valakinek egy bevált ötlete? Sajnos én tervezgetni nem tudok, de ha valaki segít azt meg tudnám építeni.

Ott van kettővel előbbi hozzászólásodon a rajzon a jobb alsó sarokban amit körberajzoltam, minden "Maci" szerű kapcsolással működik, megépíthető egy külön panelon, 3 ponton csatlakozik az eredeti kapcsoláshoz, illetve két ponton a kimenethez, mivel nem optocsatolós így a hegesztőáram negatív pontját össze kell kötni a vezérlés GND-jével.

Sziasztok!
Egy CEMONT gyártmányú inverteres hegesztőt javítok. Azzal hozták ide, hogy egyáltalán nem működik. Bekapcsolás után megláttam, hogy nem láttam meg semmit. Gyakorlatilag nulla életjel elsőre. Amikor kidobozolás után leválasztó trafóról elindítottam a trafóban lévő 5A-es árammérő kiugrott, majd nullára visszazuhant, ebből megállapítottam, hogy a hálózati kapcsoló jó és a főáramköri diódahíd is jól működik, hiszen a pufferkondenzátorok feltöltődnek. Ezt támasztja alá, hogy a puffereken mérhető a 320V körüli feszültség. Viszont sem az előlapi LED nem világít sem a lágyindító reléje nem húz meg. Elsőre a segédtápra gondoltam, hogy az nem működik. Könnyű volt megtalálni, egy kicsi kapcsolóüzemű táp VIPER27H IC-vel felépítve. Úgy tűnik, hogy igazam van, mert a IC megkapja a primer körben a tápot és a saját tápfeszültsége is mérhető, viszont 8-12V között billeg de az általa előállított 12V nem mérető a puffereken. A szekunder köri SMD egyenirányító dióda mérve zárlatos. Ezt kiforrasztva az utána lévő segédtáp puffereken nem mérek zárlatot, az ellenállás mérő csak felfelé számot, ahogy a pufferek a mérőáram hatására töltődnek.
A kérdésem az volna, hogy szerintetek mi ölhette meg a diódát? A tulaj elmondása szerint egyik pillanatban még hegesztett majd pár perc múlva amikor újra ívet szeretett volna fogni már nem működött a hegesztő.
Előre is köszönöm!

Mivel nem találtam semmit ami a diódát kilőhette volna így kicseréltem egy TVR06G diódára (SMD nem volt itthon) és láss csodát, elindult a hegesztő. Most hegesztettem is vele kb. 20cm varratot, jó hegesztési képet ad, nem szaggat, nem éget és a hangja is gyönyörű. Furcsa anomália és őszintén szólva zavar. Egy egyenirányító dióda átmegy zárlatba de a kiváltó okot nem találtam meg. Kicserélve minden működik. Bárkinek van bármi magyarázata a jelenségre szívesen fogadom!

Megint én vagyok és újra egy inverteres hegesztő.
Egy fura dióda hibával találkoztam, egy RURP860 dióda mind két irányban 0,6V nyitófeszültséget mutat. Ki kéne cserélnem, de nem tudok ilyen típust beszerezni ezért helyettesítőt keresek. A webáruházban ahonnan rendelni szokok FES16JT diódát találtam ami hasonló paraméterekkel rendelkezik, sőt kicsit még jobb is az eredetinél. Megkérnélek titeket, hogy erősítsetek meg abban, hogy beletehetem helyette.
RURP860
FES16JT
U.i.: Ez nem ugyanaz a hegesztő amiről fentebb szó volt, hanem egy másik. Gyakorlatilag 3 darabot kellett megjavítanom, abból kettőt sikerült ma délután, egyet már el is vitt a gazdája, egyet holnap visznek el ez meg a sajátom marad ha sikerül megcsinálnom.

Ha jól emlékszem akkor a MUR860 ugyan az.

Köszönöm! Igazad van, de sajnos itt az sem beszerezhető. Jó is lenne, ha a HEStore-ból tudnék rendelni az itteni üzlethez képest sokkal nagyobb a választék és az árak is sokkal jobbak, de Szlovákiába rendelni tőlük valamit problémás.

Farnell-től tudsz ott is rendelni, óriási a választékuk, vannak dolgok amik talán náluk a legolcsóbbak, és ide Magyarországra 1400Ft-ért szállítanak közvetlenül az Angliai raktárból, másnapra. A hestore ahhoz képest egy vicc.

Beleteheted, én rendszerint azt teszem helyette.

Köszönöm!

Köszönöm a tippet, megnézem őket de nem szeretném komplikálni az életem. Egy bevált helyről szokok nálunk rendelni akik Szlovákiai viszonylatban jó árakon dolgoznak és a választékuk is elég jó, csak néha akad olyan amit nem tartanak.

Üdv mindenkinek! Szeretném megkérdezni, hogy az AWI funkcióval is rendelkező inverteres régi gépeken mi célt szolgál egy 6 pólusú 20-22-es átmérőjű tuchel szerű aljzat, annak ellenére, hogy gázkezelést nem végez a gép? Mágnesszelep egyebek nincsenek kialakítva rajta.