Nagyfeszültségű mérőfej.
A P6022 pedig egy Current Probe. (Árammérő fej)
Típusszám alapján találsz róluk doksikat a Tek oldalán.

Nagyfeszültségű mérőfej. Ha kompenzált belül az osztója kondikkal, és BNC van a végén akkor szkóphoz készült, a kompenzálatlan csak multiméterhez jó. Ilyet keresek már régóta. Nem eladó? Bár ez csak 12kV-os, jobb lenne ha a dupláját tudná.

Szia! Ez Szkóphoz van, a tektronix mérőfejet nem szeretném eladni, amúgy sem egy olcsó dolog. Ez kompenzált. Miért? Van 20 kV -t feletti is? Olyat még nem láttam, inkább nem olvastam. Nem üt át ilyen rövid mérőfejen?

Van 40kV-os is, csak azok már aranyárban vannak, még kínai változatban is.

Mit mérnél vele?

Nagyfeszt. De ha nem adod el nekem olcsón, esetleg ajándékba akkor teljesen mindegy. Akkus üzemet is tud a szkópom, így bárhol bármit tudok vele mérni ha bírja a mérőfej. És vannak olyan dolgok ahol lényegesen megkönnyíti a hibakeresést ha egy nagyfesz trafó szekunderén is tudok mérni, illetve van egy két olyan eset amikor egyébként is kellene, mert muszáj lenne látni a szekunder jel nagyságát és formáját is, nem elég csak a primert. Meg van hogy már eleve a primer is akkora, hogy a sima 1:10-es fejet sem merném rátenni.

Ez 20kV-os, de csak ha fel van töltve freonnal. Ami már nem igazán szerezhető be egyszerűen. Így valóban csak 12kV-ig használható. Ráadásul ez csak kb 1MHz-ig igaz, a 75 MHzet csak alacsonyabb frekin tudja. Mondjuk 12kV 75MHz önmagában sem egyszerű házilag, még ha nem kell szkópon nézni, akkor sem.

Szia! Én a mérőfejeket munkáért, régi barátság miatt kaptam, ne haragudj meg, hogy nem kínálom fel eladásra. Fogom tudni használni szerintem, már kipróbáltam őket. Megértesz. Nagyon álmodoztam már az oszcilloszkópra is. Bocsi.

Egye fene, olyan helyen én is dolgoznék néhány órát ahol utána ilyen mérőfejet (is) kapok. Természetesen nem haragszom meg, de nem sértődtem volna meg, ha nekem adod ajándékba.

Köszönöm. Ha kell akkor majd segítek.

Visszatérve a leválasztó trafóhoz, a 15 W izzó a földhöz képest egyik szekunder végén sem világít. A Fi relét sem oldja. Köszi. De azért még megsimogathat a hálózati feszültség a trafón keresztül a radiátornak dölve.?

4 évet vártam rá!!! Már a szkópra.

Pld.: ha a két szekunder vezetéket két kézzel fogod meg, azaz bal kézzel egyiket, jobb kézzel másikat, akkor 230V áramütés.
Csak azért írom, mert az sugallja a leválasztótrafó használata, hogy akkor baj nem lehet. Lehet.

Szia! Azért hülyék csak nem vagyunk. Ahogy nem nyulunk bele a házban lévő konnektorokba sem, egy-egy 100 szöggel két kézzel. Nálam a leválasztó trafó nem sugalja azt, hogy.....Detto ugyan az...

Amúgy meg köszönöm, hogy vigyázol rám.

Ha egyik kezeddel a radiátort, a másikkal a trafó egyik szekunder kivezetését fogod, nem történhet semmi, maximum pici bizsergés a trafó kapacitív/induktív tulajdonságai miatt, de komoly áram nem folyhat. Ha megfogod mindkét szekunder kivezetést, áramütés ér, és ilyenkor se az FI relé, se a megszakító nem segít! Emiatt talán még veszélyesebb! Ne fogdosd inkább a leválasztott 230V-ot!

Így igaz.

Kliváncsiságból összeraktam, ezt az itt közölt sima kvarc meghajtó áramkört.
https://www.hobbielektronika.hu/cikkek/seged_orajel_generator.html?pg=2
Oszciloszkoppal megmérve kb jó, szép szinuszos jelet ad, a kvarc frekijének megfelelően 14.31 Mhz-en, ahogy az első képen látszik. Viszont ami érthetetlen, hogy a mérő fejet megfordítva, tehát hogy a csipesz kerül a kimenetre, és mérő csúcs a negativra, a másik képen látható torz hullám látszik.
Ez hogy lehet, miért lehet ? Semmit nem vátoztatok, se a szkopon, se az áramkörön, csak megcserélem mérőt.
Mi változhat, vagy ez valami furcsa mérési hiba lehet ?

A csipesz földpotenciáálon van. Sanszosan 0 Ohm-ot fogsz mérni a szkóp tápjának föld érintkezője és a mérőfejek negatívja között. Ha így van, akkor az a szerencséd, hogy ez az áramkör nem képes komoly áramot leadni, különben már temethetnéd a szkópodat...

Hello! Ez méréstechnikailag egy szarvas(marha) hiba. Olyan, mint ha a tehén szájába belenéznél, majd ugyan ezt tennéd hátulról is és csodálkoznál, hogy az eléd táruló látvány miért más..
A szkóp mérőpontjai nem ekvivalensek egymással. Pont ezért különböztetünk meg "hideg" és "meleg" pontokat. A táp két pontja általában hideg pontnak tekinthető. Ehhez képest végezzük a méréseket.
A szkópnál, a hideg pont a bementi GND. Ez legtöbb esetben közösítve van a hálózat érintésvédelmi földjével is. De minden esetre ez a pont a készülék árnyékolásával (Ami az áramköröket is körbe veszi) galvanikusan összeköttetésben van. Az jelentős kapacitást mutat, más részekkel, de legtöbb esetben a hálózattal is. Tehát ha ezt valamihez hozzákötöd, zavaráramok futhatnak rajta és kapacitással is terhelheti a mért pontot. Épp ezért ha ezt a pontot az áramkör GND pontjára kötjük, akkor ezek a zavaráramok az felé fognak lefolyni.
A meleg pont, vagy is a szkóp bemenete, a GND-hez képet csak néhányszor 10pF-al terhelt, és általában 1Mohm bementi ellenállású. Ezért köthetjük a meleg pontra. De ha az áramkör meleg pontja nagy-impedanciás, még ezt a kis terhelést is figyelembe kell venni.
(Pld. ha a kvarc lábain mérnénk. Mert pold. a kvarc rezgéséhez szükséges kb. 30pF-os kapacitást megváltoztatva, kismértékben megváltozhat a rezgés frekvenciája is.)
Még egy multiméterrel történő mérésnél, is figyelembe kell venni hogy melyik a COM pont és azt kötni a hideg pontra. Mert a műszert körülvevő árnyékolt lemez is a COM pontra van kötve és összeszedhet zavarokat szórt kapacitásán keresztül felőlünk, vagy a hálózat felől.
Tehát csak differenciális bemenetű műszerrel mérhetnénk "tetszőlegesen", de az szkópban ritka mint a fehér holló.
Tehát hiába hogy a szkópod esetleg telepes táplálású, vagy az áramköröd az, mindenképpen megfontoltan kell a mérésnél eljárni és az áramkör GND pontjához képest mérni. Ha földelve van ne adj ég mind két egység táppontja, még zárlat is képződhet, ami jobb esetben a szkóp árnyékolt vezetéke sínyli meg, rosszabb estben a szkóp belül, vagy a védővezető hálózata.
Egyébiránt a mérés már ott is sántít, hogy a szkóp AC állásban volt. Mert a látott kép váltófeszültség, a valóságban pedig egyenáramra szuperponált váltójelet kellene látnunk. AC-ban csak akkor mérünk, ha a DC feszültség oly nagy a rajta ülő AC feszültséghez képest, hogy az értékelhetetlen képet adna. De ekkor is "fejben" tudjuk, hogy a nullvonal, a mért érték átlag egyenfeszültségénél van tulajdonképpen..

Egybe válaszolok. Az oszciloszkop USB-s, amire tudom, hogy veszélyes lehet egy hálozatról táplált áramkör. Az áramkör akkumlátorrol megy, hogy mindentől garantáltan független legyen.
Tovább kisérletezve, azt vettem észre, hogyha igy "forditva" csatlakoztatva megfogom a mérőzsinort megmarkolom valahol, akkor helyre áll a szinusz jel. Olyan mintha valami zavarszűröt kötnék be, ha elengedem, akkor vissza áll a zavar. Természetesen ez egy szokványos szigetelt mérőzsinor, tehát nem a vezetékhez érek hozzá. Valójában már a tenyeremet fél centire közelítve is vátozik a jel. (Rendesen csatlakoztatva semmilyen hatással nincs a jelre, a vezeték fogása, hajlítása, mozgatása.)

És valóban itt végülis egyenáramról van szó, tehát nem egy szimetrikus váltakózó áram, mint amit feltételeztem, hogy annak aztan mindegy hogy mérjük. Amugy egyenáramú mérésbe kapcsolva is pont ugyan ezek a jelenségek vannak.
A 14.3 Mhz miatt feltételezem, hogy itt már valami érdekes összetett nagyfrekvenciás jelenségek is lehetnek.

Egyszerű mérőzsinórokkal nem használunk oszcilloszkóphoz! Főképpen nem nagyfrekvenciás mérésnél. 1:10 osztásarányú tisztességes mérőfej a normális megoldás.
Az USB előtét és egy laptop, az egyik legrosszabb választás lehet zavarok szempontjából. A kapcsolóüzemű tápoknál a legtöbb esetben egy Y kondi köti össze a PC GND hálózatát a hálózattal. Ezzel mintegy "ellátva" azt zavarjelekkel. Ha a vezetékek közelébe kerülsz, szórt kapacitással söntölheted a zavarjelet. De ezek nem mérések csak saccográfok.
A DC üzemmód természetesen nem változtatja meg a jelalakot, csak a nullvonal valós helyre kerül.
Az USB-s szkópod, egyáltalán nem biztos, hogy a valóságot mutatja egy 14MHz es jel esetében. Feltételezhetően ahhoz kicsi a sávszélessége. Az oszcillátor kimenetén négyszögjelnek kellene lenni, ha a 4069 át tudná vinni ezt a négyszögjelet rendesen. A 14,3MHz félperiódus ideje 35ns. Az IC kimenetének futásideje 10V táp mellet (mert még az sem mindegy mekkora) 50..100ns. Ami kapásból "szinuszosítja" ezt a jelet. Mert hogy a jel felharmonikusait egyáltalán nem képes átvinni.

Félreérthető volt a mérőzsinorozás, valójában normál 100 Mhz-es 1:10 osztásu mérőfejről van szó, 1 GSample, 70 Mhz -es pico szkoppal, ebbe bele kell férnie a 14 Mhz-es jelnek.
Nem értek hozzá, de azon én is gondolkodtam, hogy egy ilyen kvarcnak egyáltalán milyen jelet kéne kiadnia, meg azon is, hogy egy digitális ic egyáltalán mit tud kezdeni egy szinuszos jelel ?
De ott a kapcsolás lerásánál mutatja a saját mérését 4 Mhz-es kvarccal, és ott is szinusz jel van, tehát akkor akkor biztos müködik ez valahogy digitális áramkörrel.
Mindenesetre érdekes, hogy akkor lehet hogy csak azért szinusz, mert az ic nem tudja másképp átvinni.

Oké. Leszimuláltam neked, hogy egy 70Mhz-es szkóp hogyan mutatja meg a 14MHz-es ideális négyszögjelet. (A 70Mhz, úgy értendő, hogy 70Mhz-en van a szkóp átvitelének -3dB-es pontja, mint egy aluláteresztő szűrőnek. A képen nem 14MHz-et, hanem 14Hz-et használtam és 16Hz-es töréspontú szűrőt, hogy más ne befolyásolja a szimulációt.)
A kvarc kapcsain közel szinuszos jelnek kel lenni, különben a kvarcot "túlhajtjuk" ekkor nem biztosított a pontos frekitartás. Az IC 50ns-os futásjele kb. 20Mhz-es átvitelnek felel meg, így a 14MHz jelből szinte csak az alap-harmonikust viszi át. 4MHz esetében cseppet más a gyermek fekvése..

Digitális IC tud valamit kezdeni analóg jellel, hogy pontosan mit, az függ az IC-től, meg a jeltől. De igazűból digitális jel nincs, minden analóg.
De való igaz, a helyes működéshez gyakran kell, hogy "eléggé digitális" legyen, értve ez alatt a megfelelő jelszinteket és jelváltozási sebességeket is.
Másrészről van, hogy digitális IC-t analóg feladatokra használunk, pl. a kvarc oszcillátor is gyakran ilyen.

"14Hz-et használtam és 16Hz-es töréspontú szűrőt" Hogy miért?
Mert közben 70Hz-est töréspontút szerettem volna használni..

Tudja esetleg valaki, hogy a VP-5231A-n hogyan lehet bekapcsolni a szabadonfutó x-eltérítést?
Még nem mertem rákapcsolni jelet.
Ha hozzáérek az Y bemenethez, csak függőleges eltérítés tapasztalható.

A time/div-nál auto-ba pöckölöd a kapcsolót.

Odakapcsoltam, de nem változik semmi.
Még valamit kell esetleg kapcsolni rajta?

Tekergesd a trigger szint potmétert. Elég érzékeny a beállítás.