Egy zárt, 90cm hosszú T5 fenycső armaturára szeretnék ventillátort szerelni. Hűtés szempontjából mi a jobb hatasfokú, ha a kifelé szívom bentről a meleg levegőt vagy be fújom a hűvösebb környezetit? Több ventilátor van esetleg. Esetleg egyik végén szív és a masikon fúj?

Üdv! A befújás híve vagyok. Azon a végén ahol melegebb van.

A legtöbb gyári készülékben a legmelegebb részen van a ventilátor úgy elhelyezve, hogy kiszívja a levegőt a dobozból. Logikus is, a hőt a lehető legrövidebb úton kivezetik ahelyett, hogy "szétterítenék" odabenn.

Én javasolnám, hogy próbáld meg mindkettőt ha van rá mód, közben méred a hőmérsekletét, így elsőkézből tudod meg melyik a "jobb". Ha velünk is megosztod az eredmény, akkor meg mindenki is örül .

Jó szerencsét, mindenkinek! Jó sok évvel ezelőtt tanultam, de elfelejtettem, hogy alul-, vagy felüláteresztő szűrőnél hogyan kell megmérni az f0 határfrekvenciát oszcilloszkóppal? A funkciógenerátoron milyen sorrendben kell beállítani a frekvenciát és az amplitúdót, magyarul mi a mérés menete? A számolással való meghatározás nem probléma. Köszönöm a válaszokat. Üdv.: Joe

U.i.: elektronikai gyakorlati mérésekkel kapcsolatban lesz egy másik kérdésem is.

Itt van egy kink, hol rettenetes magyarsággal ugyan, de végig lehet követni a szűrő elméletét és mérését. A videóból, az ábrákból és feliratokból azért megérthető.
Röviden:
- a szűrő bemenetére adj valamekkora jelet, olyan frekvenciával, amit átereszt a szűrő (pl. 1kHz környéki aluláteresztő szűrőre 50-100 Hz-et)
- a szűrő kimenetére csatlakoztasd az oszcilloszkópot ( a terhelés is legyen rajta, mert akkor kapsz valóságos adatokat)
- nézd meg a kimeneti jel amplitúdóját, jegyezd meg
- változtasd a bemeneti jel frekvenciáját
- amikor a kimeneti jel a megjegyzett érték 70,7%-ra csökken, azon a frekvencián van a szűrő töréspontja (határfrekvenciája)

ÁÁÁÁÁÁ, ez nagyon nagy örömmel tölt el. Azt hiszem az utolsó rész maradt ki Nekem. Köszönöm, ez nagy segítség.

De mivel gondolom nem véletlenül kell függvénygenerátorral és oszcilloszkóppal dolgozni, ezért javaslom a 164.-ik oldal és a 2. ábra és környéke áttanulmányozását.
Gondolom jó néven veszik, ha két különböző módon is kihozod nagyjából ugyanazt az eredményt.

Ezt is köszönöm. Igazándiból tanultam ezeket, csak régen volt és elfelejtettem, meg persze érdekel is hobbi szinten a dolog.

Megjegyezném, hogy ezeknél a méréseknél az oszcilloszkóp kevéssé hasznos műszer. Pontosabban lehet mérni egy nagyfrekvenciás mérővel, pláne, ha dB skála is van rajta.
Az oszcilloszkóppal lehet mérni a jel fel-, és lefutási idejét, de ebből kiszámolni a törésponti frekvenciát (a Gafly által linkelt anyag szerint is) nem egyszerű feladat. Valamivel egyszerűbb a fázistolást kiszámítani a Lissajous ábrákból, ha a szkópon van ilyen lehetőség.

Akkor ez már a harmadik módszer. Látod ez meg nekem nem jutott az eszembe.

Egyelőre az "alapmérések" ismerete és gyakorlása a cél, meg nem iskolában vagyok, sajnos tanár nincsen a közelben, de eszközök igen. Csak az akkor tanultak felelevenítése.

Ha van a gitárhoz (elő)erősítő és elég nagy jelet ad, akkor a tuner bemenet.
Ha csak a hangszedő jele van, és azt kell minden egyébb nélkül erősíteni, akkor én feláldoznám az egyik lemezjátszó csatornát. De ehhez bele kell nyúlni.

Mondjuk, egy zseblámpa elem feszültségét is meg lehet mérni oszcilloszkóppal, de pontosabb egy átlagos multiméter.
Azt mondod, vannak eszközök, ezek szerint van nagyfrekvenciás (de legalább hangfrekvenciás) feszültségmérőd is, ha van akkor miért nem azzal méred.
Igazából az ilyen sávszélességgel összefüggő mérésekhez wobblert kellene használni, azzal gyorsan kiértékelhető eredményt kapsz. De azért egy ilyen műszer nincs minden háztartásban.
Rendes szkópból is lehet wobblerszkópot készíteni, némi kiegészítő munkával, ha szinkronizálod az eltérítést a generátor sweepwlésével, és a szkóp függ bemenetén nagyfrekvenciás (diódás) mérőfejet használsz.

Az eszközök azért ennyire nem sokrétűek, csak egy 30MHz-es Hameg oszcilloszkóp, egy GWInstek f.v. generátor, egy TR-1776A multiméter, egy Ganziniv-3 , digit multiméter meg labortáp és néhány apróság van itthon. Az iskolai méréseket szeretném megismételni. Azért nem ebben a szakmában dolgoztam, csak érdekel és el kell, hogy mélyedjek az elektronikában. Nem szeretnék vetekedni a szakmában dolgozókkal és, akik minden nap ezzel foglalkozni.

Vetélkedni nem kell, de tanácsokat elfogadni nem ártalmas.
Csak annyit próbáltam érzékeltetni, hogy egy oszcilloszkóp -bár sokrétűen lehet használni- nem mindenható mérőeszköz.
Pl. esetedben pontosabb eredményre jutsz, ha a multimétered elé egy nagyfrekvenciás diódás mérőfejet kötsz.

Ezt tettem.

Ennek fuss neki még egyszer, de most már nyelvtanilag is helyesen!

Sziasztok! Az lenne a kérdésem a foton látható erősítőt lehetne használni gitár erősítéshez?

Gyakorlási célból lehet. A bemeneteket kipróbálod melyik a legjobb számodra, a legnagyobb jelüvel kezdve. Nem a legideálisabb, de halható lehet.

Szia! Valószínű csak a Phono 1 bemeneten fog szólni, lehet ott is halkan. Ott is 4mV-ot vár az erősítő.

Lehet hülyeséget írtam. A gitár jóval nagyobb jelet ad 4mV-nál. A többi bemenet lehet a jó.

Egyszer láttam egy videót, ahol pont erre a kérdésre keresték a választ (befújni vagy kiszívni a levegőt). Az eredmény az lett, hogy a befelé fújt levegő volt hatékonyabb (úgy rémlik csak 1-2 C°-kal), de talán ez válasz a kérdésedre. Egyébként pedig a számítógép processzorra is fújja a levegőt a ventilátor, nem pedig elszívja... Én még azt is megkockáztatnám, hogy a hidegebb oldal felől fújnám, így a meleg levegő nem megy keresztül az egész armatúrán és a végén úgyis "kiköpi" a melegebb levegővel együtt. A több ventilátoros megoldás nem volt jelentősen hatékonyabb (tekintve a plusz fogyasztást és a plusz zajt).

Szia!
A T5-ös lámpatestet miért szeretnéd ventilátorral hűteni? Normál üzemi körülmények között, és feltéve hogy a lámpa gyári, nem melegedhet túl. Ha túlhűtöd a fénycsövet, azzal a fényáramot, de akár az élettartamát is csökkentheted, mivel így nem tudja elérni az üzemi hőmérsékletet.
Természetesen ha valami extrém meleg helyen, pl. padlás nyáron, hosszabb ideig üzemel, érdemes hűtést készíteni neki, mert még mindig biztonságosabb mint ha túlmelegszik.

Feltételezhetően LED fénycsövet tervez belerakni. Nem lehet túlhűteni egy LED világítótestet.

Azt valóban nem lehet túlhűteni, sőt minél alacsonyabb hőmérsékleten használják, annál hosszabb lesz az üzemidő.

Ott konkrétan egy hűtőbordára fújja a levegőt, ugyanakkor a házhoz is tartozik egy ventilátor, ami viszont szívja a levegőt a dobozból. A kettő nem keverendő össze.

Ez így, ebben a formában nem teljesen igaz. A házak többségében csak két-3 ventilátor van. A processzoré, ami a hűtőre fújja a levegőt, de az a házhűtés szempontjából majdnem lényegtelen. A tápegységekben 1, vagy két ventilátor ami gyárilag szívja a levegőt. Így a ház lyukain megy be a friss levegő. HA még ventilátorokkal lezárod a levegőnyílásokat és szívatod, akkor inkább rontja a hűtést, mint javítja, mert a tápventilátor is kevesebb levegőt tud szívni. A zajszint is magasabb, ha az apró lyukakon süvít befelé a levegő.
A pót ventilátoroknak egyértelműen be kell fújnia a friss levegőt. A régi minikazán AMD-sek ezt a bőrükön is megtanulhatták. Ha csak mód van rá, (különböző légterelőkkel) a processzor ventilátorára is friss levegőt terelek. A vége felé az asztali ventilátoros, levett oldalfalú AMD-s gépeim összeszerelt állapotban sem voltak a túlmelegedés határán.

Sziasztok!

Van egy ilyen trafóm! Bővebben: Link

Graetz híd, majd puffer a trafó után.

Rákötöttem két 12V-os számítógép ventilátort, plusz van rajta 2db hangfal védelem. Ezek túl nagy áramot nem vesznek fel, még is beesett a feszültség 10,7V-ra. Ha még egy harmadig ventit is rákötök akkor 10,2V-ra esik be a feszültség. A trafó állítólag 660mA tud.
Mennyire van ez így rendben ? Vagy zárlatos lenne a trafó ?

Nem teljesen értem a hozzászólást. Ház (doboz) hűtéséről volt szó eredetileg, miszerint érdemesebb bentről kiszívni a levegőt, mint befújni. Ezt összekeverni CPU/GPU/RAM aktív hűtéssel valamint esetleges kisegítő ventilátorral nem lehet, más célokról van szó. Lyukak "eltakarásáról" ventilátorral, szívó üzemmódban, egy új gondolat részedről, senki nem említett ilyet.