Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Fejhallgató erősítő
Lapozás: OK   116 / 144
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 15, 2019 /
 
Szerintem jó. Oda megy előre a visszacsatolás GND felé menő tagja.

Ami még piszkálja az agyam, hogy a bemeneti TL071 tápja mennyire lesz hideg. Az adatlap 1,5mA körüli áramfelvételt ad meg, de nem tudom ebből mennyi a kimeneti komplementer végfok árama. Ha nagyon kevés, akkor élesen felezett félhullámú terhelés lesz a tápjában. Bár ez nem nagy, de a bemeneti GND-hez kívánkozna hidegülni. Ezt nem kaphatja meg, így inkább be kellene kényszeríteni "A" osztályba. Az IC kimenetét valamelyik tápra egy ellenállással elő lehet feszíteni. A tokon belül a jelet követve és a plusz táp felé húznám. Régen RIAA korrektornál bejött. Mivel a TL kimenete 750 Ohm terhelést lát, ezért 1V bemeneti szintnél ez 1,33mA. Egy 10kOhm a 6-os és a 7-es láb közé opcionálisan. Talán nem is fog kelleni, de ezzel mind a pozitív, mind a negatív tápsín teljes hullámú terhelést lát a TL felől.
Természetesen ez csak akkor kellene, ha a TL végfoka nagyon alacsony nyugalmi áramú.
(#) Király Tibor válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 15, 2019 /
 
Kedves Karesz!

Az oldalamon a kapcsolódó magyarázatban leírtam, hogy esetleges feszültség tüskéktől szerettem volna bolondbiztossá tenni a kapcsolást, mert a MOS-FET-ek gate-ja max 20V-ot bír el. Szintén a leírásban lévő képek között találsz olyat, amin látszik, hogy az áramkörök tápjára 470u LowESR elkókat tettem, azokra ment rá az áram a labortápjaimból. A végleges kapcsolásban/javaslatom/szokásom szerint minden egyes szekundert külön graetz-cel egyenirányítok, kap mondjuk egy 470µF LowESR kondit (100µF is 3x-an túlméretezett), meg ha nagyon jó akarok lenni, paralel kötök egy 100nF kerámia kondit is, majd az egyenfeszek lesznek összekötve a 0 pontban. Tápfesz közös módusú elnyomását tényleg nem vizsgáltam, de van bőven erősítés tartaléka és elég gyors is, nem hiszem, hogy adódna ilyen probléma vele. Akkuról jól fog menni, bár a paralel kondi ott sem árt. Egyszóval szerintem a táp kis belső ellenállása a fonos, mindenkit óvnék a LM7812/LM7912 alkalmazásától.

Király Tibor
A hozzászólás módosítva: Szept 15, 2019
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Szept 16, 2019 /
 
Előfeszítem, abból baj biztosan nem lesz. Köszönöm!
(#) Karesz 50 válasza Király Tibor hozzászólására (») Szept 16, 2019 /
 
Kedves Tibor!

Közben elolvastam a leírást is, köszönöm a kimerítő választ. Azért kíváncsiságból leszimulálom ha nem baj.
(#) Karesz 50 válasza Király Tibor hozzászólására (») Szept 16, 2019 /
 
A tápban 560 mVpp a brumm feszültség, a kimeneten 25.9 mVpp, nem tudom ez mennyire veszélyes. (Az ilyesmit elég nagy pontossággal számolja a szimulátor.)

KT EVAmp.JPG
    
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 16, 2019 /
 
Pozitív oldalon egész normális a tápelnyomása, csak negatív oldalon alacsony. Ott 26dB. Egytápos megoldással lehet jó, vagy ha a differenciálerősítőt áramgenerátorral hajtjuk a 4,7k helyett.
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Szept 16, 2019 / 1
 
De ha így is jól szól fogadjuk el.

Elkészült a kísérleti nyák és túl vagyok a "mérjükmeggyorsanmitcsinál"-on is. Nekem nem tűnik olyan bonyolultnak a kész panel, mint mondjuk egy Krell végfok. Még nem dugtam bele az IC-t és nem kompenzáltam semmit nagyfrekvenciásan, teljesen nyers a dolog. Az látszik, hogy vagy a nyákterv nem jó, vagy a komplementer tranzisztorok nem komplementerek, de ez utóbbi egészen biztos. Minden esetre valahogy rövidebb és egyforma hosszú vonalakkal kell újra megrajzolni, de így sem annyira rossz a négyszögjel átvitel (3. kép 20kHz, 4. kép 1MHz).
Az 1MHz-es szinusz szemre szép, a 15MHz már megnyeklik, de még itt is alig esik az átvitel, a torzítás olyan jellegű, mintl ami a négyszög átvitelen is látszik. Feljebb nem megy a generátorom, de ennyi is elég szerintem. Majd holnap játszok vele tovább.
(#) Király Tibor válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 16, 2019 / 1
 
Lehetséges, én nem használok szimulátort. Én úgy szoktam, hogy megépítem és meghallgatom. A http://tkiraaly.hu/audio/fh4/fh4.html tápját fogom használni hozzá, reményeim szerint abban nem fog 100Hz-es 560mV brumm szuperponálódni a tápfeszültségre. Tényleg nem tudom, a szimulációban a generátor miért 100Hz-es, és a -14V/14V az effektív vagy Vpp-t jelent? Mekkora a generátor belső ellenállása? Miért csak egyutas egyenirányítást használsz? 30mA terhelés mellett nem hiszem, hogy 560mV brumm lesz a tápon, még egyutas egyenirányítás mellett sem.

Király Tibor
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 16, 2019 / 1
 
Ismét olyan gyors voltál min a villám. Kis túlzással élve megépíted a tápegységet, és mire a pufferek feltöltődnek, már készen van az erősítő. A komplementerre téve a hangsúlyt, olyan elképzelésem volt régebbe, hog kétdalas nyákra dolgozok felületszerelten, és az egyik oldal a pozitív, a másik a negatív fele lesz az erősítőnek. A közös pontokon meg egy-egy átvezetés biztosítja az összeköttetést. Csak hát értelmetlen ötlet, mert nincs tökéletes komplementer. A laterális fetek is azért oszcilláltak össze talán, mert komplementernek tekintették őket. Csak hát terhelve igaz hogy a GS kapacitás érvényesült ami 1:1,5 arányban tért el, de terheletlenül mivel alig volt GS feszültségváltozás, a GD kapacitás dominált, ami 1:4 arányú. Tehát ott az volt megoldás, hogy kis és nagy terhelésre egyaránt egyenként kellett a határfrekit beállítani, és utána egyesíteni a komplementer két felét. Mivel az sem komplementer egészen. Annak idején így kötöttem ki az IRF530/9630-nál is.
(#) mek-elek válasza tothbela hozzászólására (») Szept 16, 2019 /
 
A több felületért a mancs. Annak idején jeleztem Karesznak, hogy e alkatrészhalmazon lehetne segíteni 3D-ben. Én úgy gondolom, hogy 2 emelet kevés lenne hozzá.
(#) Karesz 50 válasza Király Tibor hozzászólására (») Szept 16, 2019 / 1
 
Az elmúlt 15 évben úgy szoktam, hogy fejben kitalálom a kapcsolást, a szimulátor kiszámolja helyettem, aztán megépítem és megfigyelem miben tér el a szimuláció a mérési eredményektől, majd a legvégén meghallgatom. Aztán mérek, hallgatok, mérek, hallgatok és újra szimulálom, hogy akkor mit mutat. Így egész jól össze lehet szokni a géppel egy idő után. Ma már elég pontosan meg tudom jósolni előre, hogy mennyiben fog egybevágni a szimuláció a mérésekkel.

A +/-14V az 28Vpp-t jelent. A 100Hz-es egyutas egyenirányítás gyakorlatilag azonos az 50Hz-es kétutassal, ezzel csak a szimulátor dolgát könnyítem meg... nekünk mindegy, a végeredmény számít.
Amikor az ujjaimon számolok "brummot", akkor úgy szoktam, hogy 1A-nél 100Hz-en 10 000µF pufferrel van 1V brumm. 1mA 10µF szintén 1V brumm. Tehát 30mA 300µF 1V brumm. És így már ki is jött nagyjából a 470µF 560mV 30mA.

Soós Károly
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Szept 16, 2019 /
 
Ha érdekel valami azt gyorsan meg tudom csinálni, de tudok olyan dolgokat mutatni amik nem érdekelnek és hónapok óta járja át őket a "műhelyszag".
Azért ez a két oldalon felületszerelés megint olyan ötlet amit nem lehet könnyen elfelejteni.
A FET-eket most nem értem, de sejtem, hogy már nem akartad visszatörölni és jól is tetted.
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 16, 2019 /
 
A kétoldalasra csak azért gondoltam, mert akkor valóban szimmetrikus lehetne. De nem kell komolyan venni. De te amúgy is elég optimálisan szoktad vezetni a fóliát.
Még az is eszembe jutott, hogy mivel ebbe a HTB2.0-ba már a komplementer szimmetrikus felépítés miatt minden erősítést és visszacsatolást meghatározó elem egyenáramúlag a GND-n van, nem okozna nagy gondot az álszimmetrikus jelkezelés. Ez amit nem sikerült a HTB1.0 topológiája miatt bebarkácsolni. Csak a fene enné meg hogy mindig menni kell valahova. Megpróbálom mielőbb lefirkantani.
(#) mek-elek hozzászólása Szept 17, 2019 /
 
Kedves Károly,
olvasatomban KT EVAmpja a Te szimulációd, és számításaid szerint, annak ellenére, hogy nem
hallottad a hangját, elvileg épp olyan búgócsiga, mint az én készülékeim, amit szintén nem
hallottál.
Azonban az igazsághoz hozzátartozik, hogy mi sem tudjuk, hogy a közölt képeid, milyen belső
paraméterekkel rendelkező szimulátorral készült, és azt milyen beállítások mellett garantálta.

De maradjunk a gyakorlatnál, Tibor készülékeit jó páran megépítették, és konstatálták működő-
képességét. Meglehet nézni az oldalán a visszajelzéseket. A búgócsiga effektusra csak egy esetben
került sór, idézem: „a kipróbálás során doboz nélkül sem volt semmilyen hallható zaj a kimeneten,
viszont alu dobozba szerelve max. hangerõ környékén hallható a trafó zúgása, így ha újraépíteném,
mûanyag dobozba szerelném (de szerencsére nem kell max-ra hangosítanom).”
Nos Tibor műanyag dobozokat használ, én meg fadobozokat.

Ami azonban egy készüléket jól kezelhetővé tesz, az a konstrukció, ami rögtön a tápnál kezdődik.
Abban persze igazad van, hogy accuval nincsenek hálózati zavarok, de különben felesleges költség.
És talán elérkeztünk a régi vitatémához, milyen a jó konstrukció.
Röviden annyit róla, hogy nem kell a tápot „elnyomni”, agyonszimulálni, és mégis jól „ehető” az így
készült erősítő hangja. Lehet, hogy hihetetlen, de a kevesebb alkatrész, kevesebb gondot jelent,
már rögtön a panelkonstruálásnál is, gondolok itt a helyes csillagpont kialakításokra.
Visszatérve a tápzavarokra, látva a HTB1.0 (nem a meghallgatásról beszélek) a tápmegoldását,
elhiszem, hogy kellett hozzá tápelnyomás. Mivel egy trafót alkalmaztál, és a másik csatorna
tápellátását a diódahídról egy átkötéssel vitted a másik csatorna pufferkondiaira.
Ha két külön trafóval csináltad volna meg, már eggyel jobb lett volna a kábelezési helyzet.
De Te inkább a hálózati szűrőmbe kötöttél bele.

Nincs két egyforma építés, nincs két egyforma építő, én hasznosnak tartanám e témában is, hogy
ne akarjuk elvitatni más kipróbált készülékének a hangját elvi alapon.
(#) Karesz 50 válasza mek-elek hozzászólására (») Szept 17, 2019 /
 
Pedig már többször megfogadtam, hogy nem válaszolok az ostobaságaidra, de mégsem tudom megállni.

Idézet:
„Azonban az igazsághoz hozzátartozik, hogy mi sem tudjuk, hogy a közölt képeid, milyen belső
paraméterekkel rendelkező szimulátorral készült, és azt milyen beállítások mellett garantálta.


A szimulátor "belső paraméterei" azok voltak, hogy egyenirányítás után egy 470µF-os pufferkondit leterheltem kb. 30mA-es árammal. Ekkor mérhető rajta 560mVpp brumm feszültség. Az erősítő tápelnyomása 20-szoros, tehát a kimenetén van 26mVpp brumm.
Ezen mit nem lehet érteni? Meg kell nézni szkópon és kész. Ha nem hallod, az nem rám tartozik, mint ahogy a többi sem. Ha nektek tetszik, hallgassátok, de engem ne fárassz ezzel többé légy szíves!
Köszönöm!
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 17, 2019 / 4
 
Én megpróbálnám kimondottan alacsony kapacitású pufferkondival, mert amerikai ismerősöm szerint nagyon jó digeridu zenéhez. Ott 60 Hz a hálózati freki, ami éppen egész számú hányadosa a hangszer hangjának. Tehát nagyon jó lehet a basszusa. De nem garantálja hogy hazánkban is harmóniában lesz vele, legfeljebb a modern nyitott hangolású digeridu kompatibilis vele.
(#) Király Tibor válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 17, 2019 /
 
Kedves Károly!

Sajnos neked volt igazad. Megépítettem, meglepődtem, hogy tényleg 0.5V körüli brumm van a tápfeszeken, és hogy a negatív oldal tápelnyomása csapnivaló. Köszönöm a hozzászólásodat, és Tóth Béláét is. Jelenleg itt tartok, igyekeztem megszűrni a differenciál erősítő közös ágát. Én már jónak hallom, de a gyerek állítja, hogy ő még hall valamit. Azt hiszem azt még kipróbálom, hogy a lentebbi kondi helyére beteszek egy Zenert. Azután már csak az marad, hogy egy háromlábú stabbal megfogom a feszt, de IC-t nagyon nem akarózik beletenni.

Király Tibor

evamp_sch.png
    
(#) tothbela válasza Király Tibor hozzászólására (») Szept 17, 2019 / 1
 
kedves Tibor!
Én is leszimuláltam a kapcsolásod. A pozitív tápsín nem probléma, mert viszonylag jó a tápelnyomása. A negatívval van a gond. A differenciál erősítő "farka" helyett áramgenerátort téve úgy reméltem rendbe jön a brumi. Ám kis értékű ellentétes irányú tápzaj jelent meg a kimeneten. Valószínűleg a kimeneti munkaellenállás miatt. Egy ideális áramgenerátorral kellett egy olyan ellenállást párhuzamosan kapcsolni, ami kompenzálja ezt a hibát. Tehát kikompenzálható a tápzaj, és így maradhat a kapcsolás, csak a difi erősítő farkát kell optimalizálni. A kondenzátoros simítással az a bajom, hogy fázisban 90 fokkal eltolódik a simítás. Tehát csak végtelen nagy kondi ad jó eredményt. A zéner, vagy néhány soros led, esetleg egy fetes áramgenerátor lehet a nyerő.
Nekem se szimpatikusak a stab kockák. Azok kivezérlésjelzőhöz, meg akkutöltőhöz valóak. Karesz sem ok nélkül csinálja diszkrét elemekből.
A hozzászólás módosítva: Szept 17, 2019
(#) Király Tibor válasza tothbela hozzászólására (») Szept 17, 2019 / 1
 
Kedves Béla!

Közben módosítottam rajta, ez elég jónak tűnik, most úgy gondolom ez lesz a végleges, remélem holnap a fiam sem hall majd semmi brummot. Szerintem nagyon jó a hangja.
A 14V úgy jön ki, hogy 2db 2x9V 4,5W-os makrai trafóról jár.

Király Tibor

evamp_sch.png
    
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Szept 18, 2019 /
 
Elég szivatós kis kapcsolás. Nálam az jön ki, hogy az áramgenerátortól begerjed. Legegyszerűbb módszerrel így a legnagyobb a tápelnyomás kb. 200 uVpp lesz a kimeneten.

De kiemelés van 7MHz körül és a diff erősítő sem volt szimmetriában, ami nem tudom, hogy jó vagy nem jó.
(#) Karesz 50 válasza Király Tibor hozzászólására (») Szept 18, 2019 /
 
Kedves Tibor!
Az alábbi módosításokat javasolnám kipróbálni meghallgatás útján. A Zener védődiódákat én kihagynám a túl nagy kapacitásuk miatt (a táp amúgy is +/-12V körüli, tehát soha nem fognak kinyitni). Az IRF gate-jével soros ellenállást betenném, mert enélkül hajlamos 100 MHz nagyságrendben gerjedni. A 10pF-os integrálótag megszünteti a négyszögjel belengését, szerintem érdemes kipróbálni. A 12 V-os Zener-t túl nagynak találtam, illetve szűrés szempontjából kicsinek. A 6,8 V-ossal már nem kell párhuzamosan kötni kondenzátort.
THD-ban kb. másfél dB javulást jelent ha a jobb oldali FET-en kétszer akkora áram folyik (néha szokták szándékosan "félrebillenteni" a diff erősítőt). 1Veff kimeneti fesz.-nél 0,04%, 3Veff-nél 0,1% a THD.

Ha Bélának van még valami jobbítási ötlete, biztosan megírja.

Ui.: A pufferkondit azért meg lehetne növelni akár 2200µF-ra, ez nem lenne olyan jelentős költség növekedés.
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 18, 2019 /
 
Van a szimulátor alkatrész bázisában 2n7002. Az a nem duál verzió. Azzal néztem a differenciál erősítőt. Az a bajom ezekkel a kis fetekkel, hogy mivel ezek nem teljesítményre vannak kitalálva, a gyártó gyakran fel sem teszi a különböző hőmérsékleten rajzolt transzfer görbét. Pedig fontos lenne. Például a diff áramgenerátorát szintén fetesre csinálnám, mégpedig olyan beállítással, ahol az IRF hőfokfüggésével partiban van. Ekkor ha biztosítanám köztük a termikus kapcsolatot, jó esély lenne a kimenet stabil beállíthatóságára. Talán még DC csatolt verzióban is.
Az áramgenerátorral párhuzamosan szükség volt a szimulációmnál (persze kitöröltem) egy ellenállásra is, mivel a táp növekedésekor a kimeneti munkaellenállás nagyobb áramigénye nagyobb UGS feszültséget igényel a végfeten. Ez csak nagyobb diff áram esetén biztosítja a nulla voltot a kimeneten. 680-750kOm körüli ellenállásnál volt optimális. Alatta negatív, felette pozitív összefüggés volt a mínusz táp feszültsége és a kimeneti nyugalmi egyenfesz között.
A kis fetek hőfokfüggését pedig "magad uram ha szolgád nincs" alapon otthon kell elvégezni. Úgy vélem, ezt nehéz kikerülni. Nálam a "Luca széke" alkatrészeit ( lehet hogy ez lesz a neve) egyenként méregetem. Ez egy egyszerű erősítőnek készül, de itt off. Melegítem meg hűtöm az félvezetőket, meg az ellenállásokat. Borzalmas.
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 18, 2019 /
 
Ez a félrebillentés azért okoz javulást mert egy másik görbeszakasz kerül képbe, vagy mert fele akkora impedanciával csatlakozik a bemeneti fet a visszacsatoláshoz. Ha ez utóbbi, akkor talán javulást okozhat ha dupláznám a diff erősítő visszacsatoló tagját. Így maradhatna az együttfutás, ami a DC nulla kimenet miatt fontos. Ha meg az előbbi, akkor tárgytalan. Jelen kapcsolásnál amúgy is, mert csak kettő fet van a tokban. A négyes már nagyon ritka, és talán nem is egyformák.
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Szept 18, 2019 / 1
 
Ezt a 2N7002-t azért volt különösen nehéz megtalálni a CM-ben, mert a BS170 fölött van.
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 18, 2019 /
 
Én meg a szemüvegemet nem találom, mert vagy rajtam van és akkor nyilván nem lehet sehol, vagy nincs rajtam, és akkor bárhol lehet, mert úgysem látom.
Apám annak idején káromkodva szidta a teremtőt, mert ő sem találta. Anyám megkérdezte mit keres, majd megmondta neki hogy feltolta a homlokára.
De hogy ne legyen off, a munka ellenállást is ki lehetne váltani áramgenerátorral. Tehát aki nem akar dolgozni, azt beültetném a villamos székbe.
(szerintem kitörli a fórumgazda)
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Szept 18, 2019 /
 
Azért nem tennék bele áramgenerátort, mert így alig változik Q1 árama és magyarázat arra is a tranziens analízis, hogy miért jobb félrebillentve a diff erősítő. Biztosan lehet még javítani rajta, de nem hiszem, hogy sokat, vagy csak jelentős bonyolítás árán.

Lemaradt, hogy zöld Q1, sárga Q2 árama.
A hozzászólás módosítva: Szept 18, 2019
(#) Karesz 50 hozzászólása Szept 18, 2019 /
 
A HTB 2.0-án pedig ezt mértem tegnap tápelnyomásra. Olyan csúnya, hogy ki se mertem tenni.
Egy utas egyenirányítás, a pufferen 400/450 mVpp a brumm.
Az első fotón a Zenereken mérhető feszültség (10/12mVpp), amiből a tápszűrésük 40-szeres, amiből a 4.7V-os Zener belső ellenállása az adott áramnál 37Ohm.
A 2. fotón meginvertálom az egyik csatornáját a szkópnak, amitől ilyen lesz...
A 3. fotón látható, hogy azért invertáltam meg mert így ki tudja vonni az egyik csatorna jeléből a másikat és a különbségi jel egy "majdnemnégyszögjel" lesz.
A 4. fotón meg az látszik, hogy mindezt azért csináltam, mert nem értettem hogy kerül négyszögjel a két 1N4148 közös pontjára (mert mindent én sem érthetek, de így már igen).
Az 5. fotón meg van a kimeneti jel, ami hatszor akkora négyszög, mint a bemeneten van, merthát ekkora a visszacsatolt erősítés. Ebből rögtön kijön, hogy a tápelnyomás még 40dB sincs, ami elég siralmas.
Azt kifelejtettem, hogy opampnak végül az LT1360 került be, mert sokkal jobban szerepelt, mint a TL071 és ennek a kimenetén csak egy vízszintes vonal volt látható, miközben máshol meg nem.

Aztán ma mégis sikerült erőt vennem magamon és belebarkácsoltam két db LED-es áramgenerátort az 1.5k-os ellenállások helyére.
Kicsit megnyugodtam, hogy tovább sikerült bonyolítani a kapcsolást, de legalább azt láttam a diódák közös pontján amit a 6. fotón látunk.
A 7. pedig a kimeneti jel. Hiába lett jó a bemeneten a tápelnyomás, a kimeneten maradt majdnem 1mVpp, de ez 15.5dB-el jobb a tegnapinál és nem lehet tovább csökkenteni, mert Q5,Q6 áramgenerátoros meghajtású és ha kicsi a termikus torzítása, cserébe kicsi lesz a tápelnyomása is. (A luftballon elmélet... itt benyomom, ott kijön.)
Így eddig 53dB lett a teljes tápelnyomás.
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 18, 2019 /
 
Mondok egy hülyeséget. Az nekem is elkerülte a figyelmemet, hogy a zénerek dinamikus ellenállása nem nulla. És ha a zéner1, és a zéner2 pontot összekötnénk két soros nagyon egyforma ellenállással, oszt a feszültség lebegtető opa invertáló bemenete menne a közös pontjukra? Akkor szerintem maradhatna az eredeti kapcsolás, csak kicsit dolgozna is az opa. Tehát a +-4,7V közepe a bemenő jellel szinkronban lenne. Hogy a 4,7V-ok változnak kicsit, az nem gond, mert csak szimmetrikusan tudnának, függetlenül attól, hogy a két zéneren nem egyenlő a feszültség.
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Szept 18, 2019 /
 
Értem mire gondolsz, de erre aludnom kell egyet...
(#) debe válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 18, 2019 /
 
Akár ki is lehet hagyni a védő Zéner diódákat, bár a bemenetre bármikor érkezhet nagyobb tüske (akár a tápnál is nagyobb), de a nagy Zéner kapacitásra megoldás lehet egy soros 1N4148 is, ilyenkor gyakorlatilag a katódok lesznek közösek és a kapacitás 4pF alá csökken.
Én inkább a kis MOSFET-ek helyett kipróbálnék valami napjainkban is kapható JFET-et, akkor tovább csökkenthetőek a kapacitások.
Következő: »»   116 / 144
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem