Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Fejhallgató erősítő
Lapozás: OK   117 / 120
(#) Király Tibor hozzászólása Szept 18, 2019 / 1
 
Kedves Fórumtársak!

Módosítottam a tápellátáson, de fiam még most is hall búgást. Azután vagy bemelegedett a fülem, vagy akármi, de én is meghallottam. Nincs mit tenni, kell csinálnom hozzá tápot, és akkor elhagyhatom a kiegészítő alkatrészeket. Éppen a minusz ágba bepakolt ellenállás miatt kísérleteztem a 4k7 csökkentésével, előbb a mínusz oldalon, azután a pluszon, de mindegyiknek az lett a vége, hogy elveszett a hang atmoszférája. Nem tudom jobban körülírni. Kicsit rámértem, függvénygenerátorból kapott egy 2Vpp 20kHz-es négyszögjelet. Azért tettem fel a bemenő jel képét is, mert ennyire sikerült a szkóp zsinort kompenzálnom. A kimeneten teljesen feltekert állásban 8Vpp jel volt. Ezt nem akartam a fülesemre rávezetni, ezért letekertem a potit, így 2Vpp volt a kimeneten. Érdekes, hogy jelentősen megnőtt a túllövés, nem nagyon tudom mivel magyarázzam. Azután rádugtam a fülest, kicsit tovább nőtt a túllövés. Nem tudom. Szerencsére ezt már nem hallom, csak a ház előtt a denevérek. Elnézést, hogy a képekkel nem molyoltam többet.

Király Tibor
(#) sdrlab válasza Király Tibor hozzászólására (») Szept 19, 2019 / 1
 
Szerintem semmi baj nincs önmagával a jelátvitellel, mindössze korlátozni kellene a sávszélességét az erősítőnek! Ha megnézed, az a túllövés erősen a több 100 kHz-es, vagy inkább MHz-es nagyságrendbe esik. Olyan frekvencián már a negatív visszacsatolás akár át is fordulhat pozitívba. De mindenképpen instabillá tud válni..., ezért hogy ez nem következzen be, egy optimális sávkorlátozást célszerű bevezetni.
(#) sdrlab válasza debe hozzászólására (») Szept 19, 2019 / 1
 
Én alapban kihagynám a visszacsatolás felőli zénert, mert onnan esélytelen a káros fesz érkezése a gate-re! A bemeneti oldalnál pedig áttenném az 1k előtti helyre és a föld közé, anti-sorosan 2 zenert. A meghajtás kisimpedanciás kimenete szinte észre sem veszi azt a pár 10 pF-et, míg a FET-eknél ez zavaróbb lehet jóval.
(#) mek-elek hozzászólása Szept 19, 2019 /
 
Köszönöm a munkátokat!
És hogy undok is legyek, lassan befejezem a bútorkészítést, úgy hogy húzzatok bele, mert megszeretném csinálni e kapcsolást, hogy kiderüljön, hogy a tuningolt APEX, vagy ez kerül egy készülékembe.
(#) tothbela válasza Király Tibor hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
Kedves Tibor!
Én hangszererősítőkkel szoktam igazából foglalkozni, ott is főleg csövesekkel, de félvezetős, gyakran szigetelt kapus (mosfet) fokozatok oda is bekerülnek. A védelem is fontos. Áramkörön belül nem szokott gond lenni, a csatlakozási pontok az érzékenyek. A mosfetek 30V UGS feszültséget adatlap szerint is bírnak, de méréseink szerint többet is. A külső csatlakozási pontokhoz pedig a két tápsín felé záróirányban berakott kis diódák tökéletesek. Én sima 1N4148-at használok. A sima diódák nagyobb áramot bírnak mint a zénerek, mert csak egy PN átmeneten esik feszültség, nem a letörési platón. Így akár tízszeres áramimpulzust is kibírnak mint a zénerek.
Egy példa a képen látható.
A hozzászólás módosítva: Szept 19, 2019
(#) Karesz 50 válasza Király Tibor hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
Kedves KT!
Hogy még én is beleokoskodjak kicsit... azért szűnik meg a négyszögjel túllövése nagyobb kivezérlésnél, mert telítésbe megy a differenciál erősítő (kapcsolóüzemben dolgozik).

Tegnap 11:09-kor leírtam milyen módosításokat javaslok amelyekkel megszűnik a brumm, a túllövés és szerintem a hangja is változatlan marad...
(#) Karesz 50 válasza highand hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
Kedves Highand!

Ekkora kimeneti szinten 600 Ohm terhelésnél ekkora THD-t mérek a HTB 2.0-án, illetve nem tudom megmérni mivel a szinuszjel generátorom torzítása és a hangkártya zaja szab határt a mérés pontosságának. (A Tina rosszul számolt?)
(#) highand válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
Kedves Karesz! Nem szeretnék vetélkedőben részt venni. Nem ismerem a mérési folyamatodat, csak feltételezem, hogy különbségi mérést hajtasz végre, mert jelenleg nem kapható olyan hangkártya, amely valósan - 120dB-t tudna input-output.

Én kézzel is ki tudom számolni egy kapcsolás torzítását, feltételezem te is. Szerintem ellenőrizd le a kapott adatot, mivel már a bemeneti tranzisztor torzítása jelentősen nagyobb, még annál a pici jelszintnél is, ami nyílt hurokban szükséges a jelölt kimeneti szinthez.

A -120dB-t egyébként elérhetőnek tartom, ezért ha kétséget kizáró a mérésed, úgy gratulálok hozzá - ha ezt hibajel hozzáadása nélkül érted el. Mellékelek én is egy kapcsolást, ami hasonló jó eredményekkel kecsegtet - egyelőre csak szimulációban - de ez amolyan single ended formáció.

Én a magam számára multitranzisztornak neveztem el a pirossal kiemelt részt. Elvileg szinte minden korábbi kapcsolásban kicserélhetőek a tranzisztorok ilyen kialakításra, hiszen a Miller kapacitás automatikusan szabályozza a stabilitását, akár perióduson belül. Végfokozatok kimenetéről ismert már, de nem ebben a nagyon kihasznált hurokban és nem általánosan a bipoláris tranzisztorok kiváltására. Most éppen egy kommersz PA erősítő panelján cserélgetem ki a tranzisztorokat ilyenre, mert kíváncsi vagyok lesz-e hallható eredménye.

Elvileg ez is szabadalmaztatható lenne egy jobb országban, mivel ez kifejezetten "eljárás" ami igénypontokkal jól körbeírható.
(#) highand válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
Számomra tökéletesen érthető a kapcsolásod. A bemeneten az a lebegő tápos dupla buffer látható, amiről pár napja szó volt. A TL071 adja a lebegő tápot az emitter követő(k)nek. A következő fokozat azonban egy klasszikus műveleti erősítő, csekély erősítésre visszacsatolva.

Én a közölt -170dB - meg -217dB értékekre kaptam fel a fejem és erre reagáltam. Magam is azt írtam (olvass vissza), hogy - 120dB, -130dB elérhető.

No persze azt sem tudja mindenki.
(#) Karesz 50 válasza highand hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
Nem értek a hangkártyákhoz (sem), ezt az "M Audio" külső tápos hangkártyát egy barátomtól kaptam ajándékba, tizen-éve hozta az USA-ból és valaki azt mondta nekem, hogy manapság ez kincsnek számít. A szinuszjel generátor "katt" ötlete alapján készült és 0.0007%-ot tud, jó nagy kimeneti brumm mellett, mint az látszik is az 1kHz-re jól rámodulálódva. A laptop meg olyan amilyen. A mérést hitelesnek tartom, (mert már többször mértem ezzel a "rendszerrel") illetve kisebb jelszinten jóval -120dB alatt van THD, de csak a zajt látom sajnos (szerencsére).

CAM02165.jpg
    
(#) Karesz 50 válasza highand hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
Ez a kapcsolás valóban szellemes (nekem is eszembe jutott) és ennek a Digora-nak is, sajnos.
És még találkoztam vele valahol máshol is (ha akarod megkeresem).

https://sites.google.com/site/francisaudio69/6-l-amplificateur/6-4-...digora
(#) sdrlab válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
Idézet:
„A szinuszjel generátor "katt" ötlete alapján készült”

Ez az ötlet mit takar?
(#) Karesz 50 válasza sdrlab hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
1kHz-es négyszögjelből lett előállítva a kis torzítású szinuszjel. Csak az opampok belső torzítása szab határt a szinusz torzításának.
(#) sdrlab válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
Ha csak 1 frekvenciára kell tiszta szinusz, azt néhány fokú aluláteresztő LC szűrővel, vagy kihangolt sávszűrővel(ez jobb) tenném meg, valamilyen terhelhető jelforrásból. Gyakorlatilag így igen kis torzítás érhető el, viszonylag egyszerűen, ami messze kisebb lehet, mint bármilyen félvezetős áramkör torzítása...
(#) Karesz 50 válasza sdrlab hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
Pontosan így van megoldva. Kvarc pontosságú, 50%-os kitöltésű négyszög és sávszűrők.
Csak akkoriban még nem volt a kezünkben 0.00001%-os torzítású opamp. Mondjuk csak bele kellene dugni a foglalatba, de úgyis annyira zajos a hangkártya, hogy jó ez ilyennek is.
(#) sdrlab válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
Én nem is tennék bele OPA-t! Ezért írtam hogy terhelhető kimenetet kell adni elé, és megfelelően méretezett szűrőkkel natív, félvezető mentes kimenetet lehet elérni! És nyilván annak megfelelően kicsi torzítást is... )
A hangkártyáknál a gyakorlati max kb 126dB(mintha ennyi lett volna a pár éve legjobbnak minősülő kommersz AD jel/zaj viszonya) a teljes sávra értendő. Mérésnél viszont nem ezzel, hanem a szűrők által létrehozott sávszélességből eredő zajjal lehet számolni, ami jóval kisebb már. A 140-150dB elérhető megfelelően kis sávszélesség esetén reálisan is...
(#) Karesz 50 válasza sdrlab hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
Teljesen igazad van, de régebben nem gondoltam arra, hogy a -110(-)-120 dB-es zaj alatt kell majd keresgélnem az erősítő által termelt felharmonikusokat. De ha most itt nem látom, olyan nagy baj már nem lehet a kapcsolással.
(#) sdrlab válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
Ez igaz...., 20 éve én sem gondoltam volna, hogy otthoni körülmények között ilyen minőségű méréseket is megejthetünk majd
(#) highand hozzászólása Szept 19, 2019 /
 
Én különbségi méréssel dolgozom. Mivel rendelkezésemre állt egy Textronics kifejezetten audio célú oszcilloszkóp, aminek van egy differenciál fiókja, amiben sávszűrő is van. Nincsen más dolgom, mint megkeresni a sávban a fázis nulla frekvenciát és a kimeneti jelet egy precíziós osztón keresztül kivonni a bemeneti jelből. Így nekem akár 3%-os torzítású generátor is megfelel a -120dB-s méréshez. A differenciál fióknak minden paramétere állítható kívülről, ahogy a képen látszik. Korábban még szűrőt és fázistolót is ( mert az is kell!!) építettem, ami még Pesten van, amivel tovább javítható a mérés pontossága ahogyan valaki lentebb klasszul meglátta.

A különbségi mérésben az a jó, hogy akár műsorjellel is megmérhető az össztorzítás, ha a sávszéleken a fázistolás kiegyenlítésre kerül!!

Már írtam, hogy kb. 8 éve felszámoltam a műhelyemet, így szó szerint a konyha asztal sarkán dolgozom, de meg lesz oldva. ( lásd a képet) )

A Tina kétséges torzítás méréseit pedig egy szűrőcsomag modullal váltom ki. Ezzel tudom láthatóvá tenni a 2. 3. harmonikust a szimulátorban ( és mérni). A macrót mellékeltem, azt megnyitva, arra kattintva megnézhető mi van benne.
A hozzászólás módosítva: Szept 19, 2019
(#) highand válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
Mivel nem újdonság, ezért maga a kapcsolás már nem szabadalmaztatható ( mint a Darlington anno), de eljárásként arra, hogy a tokozott tranzisztorok helyett ilyen multitranzisztorok kerüljenek tokozásra ( hiszen láb és funkció kompatibilis) még elfogadtatható a szabadalom. Persze nem ebben az országban, sajnos.

Kb, így lehetne használni, az összes tranzisztort multitranzisztorra cserélve. A szimuláció eredményét nem közlöm, részben mert hihetetlen, részben mert te úgyis a CM-nek hiszel.
A hozzászólás módosítva: Szept 19, 2019
(#) Király Tibor hozzászólása Szept 19, 2019 /
 
EVAmp megoldás/tanulságok.

Köszönöm a fórumtársak észrevételeit/javaslatait. Béla javaslata szerint kivettem a zénert a visszacsatolási oldalról, mert ott tényleg nem alakulhat ki túlfesz. Mint írtam a tápfesz elnyomással volt továbbra is problémám. Gondoltam, hogy a - oldal már jó, megpróbálom a diff.erősítő + oldalát is szűrni, na ez pont ellenkezőleg sült el. Végül leszedtem minden tápfesz szűrést. Kapott 2x7812-t és 2x7912-t, ezek kimenetét 4R7-en keresztül kötöttem 470µF LowESR kondikra, hogy a táp IC-k ne tudjanak belemodulálni a jelbe, erre kapcsolódnak az áramkörök. Na most teljesen csend van, persze ha nincs a bementen jel. Viszont a hangja teljesen döglött lett. Gondoltam egyet, visszatettem a zénereket. És megint minden jó lett. Szóval jól gondoltátok, hogy a zénerek kapacitása jelentős befolyással van az áramkörre. Ezt sem gondoltam volna. Úgy néz ki, hogy a bemeneti oldalon és a kimeneti oldalon lévő zéner kompenzálhatja egymás hatását. Adatlap az 1N4148-ra 0V előfeszítés mellett 1MHz-en 4pF-et ad meg, zénerekre nem találtam adatot. Még egszer szeretném megköszönni mindenkinek a javaslatokat, hozászólásokat.

Király Tibor
(#) sdrlab válasza Király Tibor hozzászólására (») Szept 20, 2019 /
 
Nekem mondjuk az sem teljesen tiszta, hogy 470R munkaellenállással hogyan tud meghajtani egy akár 32R-es fülest a kimenet??! Vagy ez nem annak készült?
(#) tothbela válasza Király Tibor hozzászólására (») Szept 20, 2019 /
 
Kedves Tibor!

Egy 15V 1,3W zéner 22pF kapacitást mutatott 0V feszültségen. Ezt mértem, mert egy éppen egy mosfet végfok építésénél bele kellett kalkulálnom a GS kapacitás értékébe. Pontosabban 20 darabot mértem végig, és 19-25pF között szórtak, de 10 darab 21-23pF közé esett.

A döglött hanghoz szeretnék szólni. Sok vita forrása, hogy nem egy malomban őrölnek a társalgók. A zenehallgatási szokás, a műfaj, a zene hangereje mind-mind olyan tényezők, amik befolyásolják az igényeket. Van itt a fórumon minden féle példa erre. Amikor például Karesz véleményét szerettem volna támogatni vagy cáfolni, vakon tapogattam a levegőben, mert nem találtam kapaszkodót. Majd rákérdeztem (vagy ő kérdezte már nem tudom), hogy milyen zenét hallgat. Ugyanis ez nagyban befolyásolja az élményt. Annak ellenére hogy eléggé eltérő zenéket hallgattunk, akadt olyan, amit mindketten meghallgattunk. Így egyforma hanganyag esetén, egyforma erősítővel, egyforma (ez már nem biztos) hangerővel elég hasonló volt a véleményünk. Nyilván nem lesz ugyanolyan eredménye két merőben más zeneanyag merőben más egyéb lehallgatási körülmény esetén. Van olyan hanganyag ami a precíz, száraz erősítőt, jól csillapított hangsugárzót igényel, és van ami kifejezetten szereti ha színez az erősítő, esetleg döng a hangsugárzó. Sőt van ami szereti ha beleng a tápfeszültség. Nem véletlenül írtam a "didgeridoo" zenét. Bár kicsit karikatúra, de jól jellemzi a lényeget. Szándékosan nem a "vuvuzela" lett a példa, mert az számomra nem hangszer.
Egyszer összedrótoztam egy mosfet+izzólámpa SE erősítőt, mert kerestem azt a bizonyos hangot. Egy szál zongora hangra gyönyörű volt. Viszont amikor megszólalt mellette valami más, a varázs elmúlt.

Semmilyen hátsó szándék nem vezérelt ennek a pár sornak írásakor, inkább az, hogy lehet hogy amikor egymásnak ugrik két ember, talán nem is bennünk van a hiba, csak nem ugyanazt hallgatjuk.

Ez a vége már zavaros, majdnem ki is töröltem az egész hozzászólást, de Karesz mindig arra bíztatott, hogy maradjon.
A hozzászólás módosítva: Szept 20, 2019
(#) Karesz 50 válasza highand hozzászólására (») Szept 20, 2019 /
 
Legyen multitranzisztor a neve.
Itt van egy másik hasonló kapcsolás 12-szeres zárthurkú erősítés mellett -100dB alatti THD-vel. A tiednél 3-szoros erősítés mellett (úgy tippelek) -120dB körüli értéket számolhat a Tina és ennyit számolna a CM, az MS és a többi szimulátor is.
(#) sdrlab válasza tothbela hozzászólására (») Szept 20, 2019 /
 
Az a 22pF nem túl nagy érték egy 1,3W-os zénertől. Minden bizonnyal egy kis teljesítményű típus ennek is csak a töredéke lesz(és ide elég a legkisebb teljesítményű is). Namost egy 2N7002-es gate kapacitása közel 50pF nagyságrend. Emellett a pár pF-es plusz zéner kapacitás már eltörpül, alig növeli az eredő kapacitást meg, nem kellene, hogy bármi hallható befolyással bírjon a hangra, én azt gondolom.
(#) Karesz 50 válasza highand hozzászólására (») Szept 20, 2019 /
 
Leszimuláltam ezt a lyukszűrőt és megnéztem egy egyszerű "B" osztályú keresztezési torzítását.
Nekem elég szokatlan az a kimeneti jelalak amit a szűrők kimenetein van... a Fourier-sorra csak rá kell nézni és látom a harmonikusok amplitúdóját.
(#) Karesz 50 válasza highand hozzászólására (») Szept 20, 2019 /
 
Ezt is leszimuláltam. ha már így belelendültem. 1.25 A a nyugalmi áram és gerjed. A CM a gerjedésben nem szokott tévedni.
(#) tothbela válasza sdrlab hozzászólására (») Szept 20, 2019 /
 
Nyilván van kisebb kapacitású is. Ez csak egy korábbi méréseim eredménye, mivel én sem találtam az adatlapon. Mindig az adott kapcsolástól függ, hogy ez mennyire számít.
(#) Karesz 50 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Szept 20, 2019 /
 
Nem volt könnyű legalább egy kis életet lehelni bele. 20Vpp-nél torzít 0.2%-ot, 250mA nyugalmi áram mellett. Jobb kimeneti bufferrel, látszik, hogy lemenne 0.01%-ra. Nem tudom a Tina mit szimulált rá és hogyan.
(#) Király Tibor válasza sdrlab hozzászólására (») Szept 20, 2019 /
 
A kérdés jó, mert nem magától érttetődő a válasz. Ha azzal számolunk, hogy a FET teljesen lezár, akkor a 470R-en és a 32R-en keresztól folyó áram a 32R-en max 0,7-0,8V-ot tud ejteni, tehát ez lehet a max kimeneti amplitúdó, ekkor hozzávetőleg 0,01W-tal hajtjuk meg a fejhallgatót, ami elég kevésnek tűnik, de én nem nagyon soktam idáig sem feltekerni a hangerőt. Egy erősítő (négypólus) kimeneti ellenállását ugye úgy mérjük meg, hogy a kimenetre egy szabályozható terhelést akasztunk, amit addig tekergetünk, amíg a kimenő jel a fele lesz, és akkor megmérjük mekkora a terhelés, ami megegyezik a kimenő ellenállással. Egy visszacsatolást alkalmazó elrősítő esetében, mint mondjuk az EVAmp, beállítunk a kimeneten 100mV feszt, és rákötjük a 32R fülest, azt fogjuk mérni, hogy a kimenő jel továbbra is 100mV. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy a kimenő ellenállás 0R, de nehezen mérhető, mert félig beterhelt állás előtt mindenféle limitekbe futunk (470R/tápfesz, táp IC-k).

Király Tibor
Következő: »»   117 / 120
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu