Ez az ötlet már valamikor a ˇ70 - es években is megjelent az RT - ben. Egy TRT922 trafóján én is megcsináltam (+ ECC83 csere E80CC - re), teljesen zajmentes lett.

Semmi gond. Gondoltam inkább leírom, nehogy pár kevésbé gyakorlott kolléga esetleg véletlenül rövidre zárt menetet rakjon a trafójára és felgyújtsa a házat.

Ez igaz.
Átgondolt tervezésre van inkább szükség.

Engem az én erősítőm több szempontból is meglepett azokhoz képest amikkel eddig találkoztam, és annak ellenére, hogy a készítője azért nem áll a helyzet magaslatán.
A létező összes hangerőpotit (lejátszó szoftveré + oprendszeré + erősítőé) csutkára feltekerve sem hallani egy szisszenést sem a dobozokból, csak ha odahajolok közvetlen a hangszórók elé.
Ebből én azt a buta következtetést vontam le, hogy ha ilyenekre van szükség hogy cső meg trafó árnyékolása akkor ott valami jóval nagyobb baj van valamilyen téren.
Nyilván, mobiltelefonálni ez mellett sem lehet, de ez a része érthető is, mivel nem egy árnyékolt dobozban van az egész.

Hmm sose felejtsük el mekkora is lehet az erősítő össz feszültségerősítése...
A Te esetedben a 6N13S erősítési tényezője 2-re tehető bár ez ugye terhelve még csökken...
A jelenlegi meghajtás feszültségerősítése mondjuk legyen 150 környékén...
Valljuk be őszintén ez nem az ECC83/EL84 szituáció
Nyilván ez utóbbi sokkal-sokkal nagyobb feszültségerősítésével jóval brumm érzékenyebb felépítmény lesz...

Számoljunk egy kicsit, vegyünk egy átlagos 30W körüli PP-t. Legyen ez inkább 32W az egyszerűbb számolás miatt, ami 16V-ból lesz 8 ohmon. A bemenő jel meg 0,7V de számoljunk csak 0,5V-tal. Mekkora feszültségerősítés is ez? Nekem éppen 32 jön ki...

Maradjunk egy egyszerű elektroncsöves erősítőnél. Ha jól van tervezve, akár teljesen is zaj mentes is lehet.

Erről beszélek. Az erősítés mértékének az égvilágon semmi köze sincs ahhoz hogy a végeredmény zajos lesz-e vagy sem. A műveleti erősítő sem zajos, pedig annak van vagy százezerszeres nyílthurkú erősítése. És elég sok olyan csöves van amelyik pedig elég zajos, annak ellenére is hogy vissza van csatolva mondjuk 40 szeres erősítésre. Szóval ahogy a kezekből látom, néhányan ebben is el vannak tévedve picit...

A phono erősítőknek akkor miért van egy jellegzetes zaja ?

"Rossz az, aki rosszra gondol". Kicsit szerencsétlenül fogalmazta meg 6C4C a mondandóját (de aki akarja megérti). Egy triódás véggel rendelkező erősítő belsejében általában végig alacsony impedancián történik minden, az erősítések is, a visszacsatolások is (ha vannak, sokszor még a bemenet is kis impedanciás (pl. ECC 88), mert a mai eszközök nem igénylik a kis áthatású (pl.ECC83) bemenő fokozatot). Nyilván 500 mV-ról 16 V ra erősíteni bármivel, ugyanakkora feszültség erősítést jelent (nehéz elhinni, hogy azt feltételezed többekről, hogy nem tudják, 1Kg toll ugyanannyi tömeg, mint 1Kg ólom), azonban kis belső ellenállású fokozatok zavar érzékenysége (pl végig tiródás erősítőben, mert ott a meghajtások is kis impedanciásak egy pentódás végfokhoz képest) nagyságrendileg jobb, kevésbé szed össze idegenfeszültségeket (gyanítom, hogy nem újdonság Neked).

Azt ne keverd most ide, meg nézd már meg hogy mekkora jelszintet erősítesz azzal, meg mekkorát egy vonali szint után.

Szerintem meg teljesen jól fogalmazta meg, éppen ezért nem igaz. A párhuzam amit vontál szintén nem jó, mondom is miért. Azért, mert a legtöbb az pont ugyanúgy néz ki, tehát van egy trióda, meg még egy (vagy még az se csak fázisfordító), aztán jön a vég trióda vagy éppen a pentóda. Akkor mi is a különbség a két vonalszintű jel felerősítésében? Semmi...
Sőt. Ott még visszacsatolás is van ami ugye "javít" mindenen, ebben meg még az sincs. Na akkor most ha egy ugyanakkora jelet kell erősíteni nagyjából ugyanúgy, csak a másiknál van még közben egy fázisfordító is, akkor annak miért is kellene jóval zajosabbnak lennie? Érzem én hogy szeretnéd védeni a mundér becsületét, de felesleges. Ha zajos, akkor nem azért zajos mert nagyobb erősítése van, hanem helytelen tervezés vagy kivitelezés miatt!
Szóval ha sustorog vagy brummog a pentódával a végén akkor ne abban keressük a hibát, hanem magunkban...

Te mondtad "erősítés mértékének az égvilágon semmi köze sincs ahhoz hogy a végeredmény zajos lesz-e."

Egy állítás legyen igaz minden esetre. Ha tudok ellenpéldát mondani akkor az az állítás .....

Meg szerintem nem azt kellene nézni, hogy a hangszóró kimeneten mekkora jel van, hanem inkább azt, hogy a végcsövek katódján mekkora jel van.

Természetesen egy vonalszintű erősítőt illik zajmenetesre megépíteni, de egy nagyobb erősítésű cuccnál ez nagyobb odafigyelést kíván.

Végerősítőkről beszéltünk, de lehet hogy tévedek... Abban meg ritkán van phono és egyebek. Tehát még egyszer, hogy mindenki értse. Vonali, 0,5-0,7V-os jelet erősítünk, ami aztán vagy sustorog a végén vagy nem.
Az egy teljesen más kérdéskör, amikor akkora jelszintről kell indulni, ami már az egyéb jelenlévő zajok szintjével egy nagyságrendbe esik. Nem erről van most szó...

Persze, egy jó erősítő nem súg, nem brummog. Akárhogy is nézzük, a szórt zavarok nagy impedanciásak, amelyeket az alacsony impedanciás kapcsolódások (bemenetek) nagyobbrészt söntölnek ki, mint a nagy impedanciás kapcsolódások. A felerősítés előtt, már eleve kisebb lesz a zavarjel egy kis impedanciás bemeneten, mint egy nagy impedanciás bemeneten, így felerősítve is kisebbek lesznek. A triódás erősítők ez miatt sokkal jobban nyomják el a zavarokat, mint a pentódások.

Valami zavart érzek az erőben, ahogy Gafly fórumtársunk szokta volt mondani.
6C4C fórumtárs valóban jól mondja:

Nem tudom, ebből hogy jött le neked

Mert ez így nem igaz az erősítésnek nagyon is köze van a zajviszonyokhoz. Erre válaszoltak az előző hozzászólók.
Az, hogy ebben a topikban szinte kizárólag végerősítővel foglalkozunk, az egy specialitás, de csöves erősítő nem csak végfokozatból áll.
Érdemes lenne megfontolni a zajok, és zavarok fogalmának különválasztását.
A zavarok (sturbi szerint idegenfeszültségeknek titulálva) aránylag kézben tartható dolgok, tervezéssel, konstrukcióval kivitelezéssel befolyásolni lehet.
A zaj pedig egy természeti dolog, az van, és az erősítéssel ezt is növeled. (többnyire súgásnak nevezik)
(az általad említett műveleti erősítőknél is van, csak analóg üzemben ritkán használjuk nyílthurkú módban, akkor is főként igen kis sávszélességgel, ami a zajszintet jelentősen befolyásolja. Az integrált analóg erősítők áramkör adatlapján is találhatsz normalizált zajtényezőt, amivel az elkészült erősítő jel/zaj viszonyát számolhatod)
N=kTB
[N zajteljesítmény W, k Boltzman állandó, T egyenértékű zajhőmérséklet K°, B sávszélesség Hz]
Ez nem túl nagy teljesítmény ugyan, de van. Az erősítő láncoknál tud kellemetlen lenni, pont a nagy erősítés miatt.
Végfokozatoknál igencsak el kell valamit szabni, ha észlelhető, egyrészt az alacsony erősítés, másrészt a nagy jelszintek miatt.
A zajok típusairól egy kis összefoglaló:
Bővebben: Link

Jól érzed azt a zavart, én is érzem. Ezért hát javaslom is, olvasd el újra amiket írtam, meg azt is amire írtam. Aztán utána meg válaszolj újra arra a kérdésre, hogy ha ugyanazt a 0,5V-os jelet felerősítem néhány V-ra két végfokkal, amelyikből az egyik "súg" a másik meg nem, hogy akkor ott mégis mi a búbánat köze van az erősítés mértékének a hangszóróban hallható zaj szintjéhez?! Mert ha megfeszülök se értem... Illetve kezdem érteni, rossz topikba irkálok... Nem baj, abba is hagyom...

Nem írsz rossz topikba, nagyon is idevaló.
A baj csak azzal van, hogy kerek perec kijelented, hogy "az erősítésnek semmi köze ahhoz, hogy a végeredmény zajos lesz-e, vagy nem". Mert ez így nem igaz. Ha kétszerest erősít, akkor a zajt is kétszeresére erősíti, ami a bemenetén van, plusz hozzáadja a saját zaját, ami a nagy jelszintre tekintettel normális esetben nem valami sok. (nem rontja jelentősen a jel/zaj viszonyt)
Természetesen, ha egy végfok önmagában hallhatóan "súg", akkor ott valami nagyon nem kerek, valami el van szabva, de nem kicsit.
Lehet, hogy valamelyik cső hibás, mert zajgenerátorként működik. Lehet ilyen, ha már gyengül a csőben a vákum, például, de még azért valamelyest működik, de keletkezhet megnyúlt, megnövekedett értékű rácslevezető ellenállástól is, (többek között ezért is van maximálva a rácslevezető ellenállás mértéke, nomeg a rácsáram miatt) vagy a bemeneten használt "jóminőségű" potenciométertől. De ezek mind kivitelezési hibák.

Nem értem a vitátokat.
Én úgy gondolom, hogy az ellen véleményként kezelt dolgok önállóan igazak. Nevezzük tényezőknek őket.
És az, hogy egy építésben melyiknek mekkora a szerepe, az más kérdés.

"A baj csak azzal van, hogy kerek perec kijelented, hogy "az erősítésnek semmi köze ahhoz, hogy a végeredmény zajos lesz-e, vagy nem.""
Bár a kijelentés elhangzik ugyan, a szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül, hogy két azonos feszültségerősítésű fokozat esetén állítja Ge Lee, hogy a zaj nem függ az erősítés nagyságától. Ezért erőltetem az erősítőben uralkodó impedanciaviszonyok szempontjából a megközelítést (6C4C is szerintem a nagy impedanciás zavarjel és a hozzá képest kis impedanciás hasznos jel felerősítése kis, ill. nagy impedanciás fokozaton formában közelített az erősítés nagyságára (zavarjelre vonatkozóan)). Ilyen értelemben egy 6n13-as végfok ugyanakkora erősítés esetén, kisebb zajt produkál ugyanakkora nagy impedanciás szórásból. Azt is mondhatjuk, hogy zavar szempontjából kisebb erősítésű a triódás (ami persze nem igaz, de mivel nagyobb a zavar leosztása, mégis). Igaz, nem mindegy mi is az idegen feszültség, zavar vagy zaj (főleg impedancia ügyileg).

Akad azért itt ember, akinek nembiztos, hogy való ez...
Na tehát tegyük fel, hogy van egy ecc-s eloerosito, ami az anodkorben termel valamekkora zajt. Ez nagyjabol azonos anodaram eseteben azonos mennyisegu zajt fog termelni. Az nagyon nem mindegy, hogy utana egy 2x-es vagy egy 50x-es erositesu vegcso kovetkezik, mert igy a zajt is 2x-esen vagy 50x-esen fogja felerositeni. Fuggetlenul attol, hogy az erosito összerositese ugyanannyi.

Szerintem simán teljesíthető egy csöves végerősítőnél:

1. 0,5 V eff. körüli bemenő feszültség.
2. 10-20W kimenő teljesítmény
3. Brumm és zaj nélküli hangszóró
4. Vas dobozok, árnyékolások nélkül.

A bemenet és a kimenet között ezt nagyon sokféleképpen meg lehet csinálni. (HFM: A piactérre sok út vezet.)

Mareggel beraktam 2 db jó minőségű aluminiúm házas 100K potmétert, a két ház árnyékoló lemezét össze forasztottam, azt a gnd-re forrasztottam, és láss csodát minden zaj megszünt. Nem vezetékezési, nyák, elrendezési , alkatrész ... stb probléma volt, ennyi volt az oka.

Egy rosszminőségű potméter tud zavart okozni.

Nem is kicsit!
Én jártam úgy, hogy ha teketm a potméter tengelyét akkor nagyon szép alacsony fekis zaj jött ki a potiból.

Csöves gitárerősítőben tud még csodás furcsaságokat művelni egy rosz poti.

Akkor felkészülök a legrosszabbra, mert nemsoká nekiugrok egy EL84 PP sztereónak.

Decemberi RT-ben van két vonatkozó cikk is:
- A csöves másképpen szól
- Objektív adatok - szubjektív hangélmény

Az alacsony frekis zaj mit jelent?

Jogos a kérdés kicsit hülyén fogalmaztam. Amikor a potmétert tekertem, akkor szinte lötyögött a mélysugárzó membránja. Pedig nem volt rajta semmi jel a bemeneten. Sőt kipróbáltam azt is hogy letesteltem a bemenetet még a poti előtt és úgy is csinálta. Aztán kapott egy régi remixet és megszűntek ezek a furcsaságai.