Amennyiben olcsón akarod megúszni akkor egy használt 120 A-es trafós plazmavágó (például Cebora Prof , trafós jobban átköpi mint az inverteres és kétszelepes azaz könnyített gyújtású) , jó minőségű olcsó vízhűtéses gépi fej saját készítésű kábelezéssel, száraz asztal felső vízrávezetéssel csak a fejnél, egyszerű - párszáz forintos THC , nagyon könnyűre tervezett ALU híd amelyet elég mozgatni egy 6-8 Nm-es léptetőmotorral ( nekem ilyennel akár 25 m/perc-el is seper ). A "Z" tengelyre elég bőven egy 2 Nm-es léptető 10 mm menetemelkedésű golyósorsóval ( ez fontos a gyors fejmozgatás miatt)."2x3 m" lemezt nem forgalmaznak így inkább 1,5x3 m-esben gondolkodj azaz az asztal belső mérete legyen 1,7x3,2 m. Száraz asztal legyen "kihúzhatós" így könnyebb ráhelyezni a munkadarabot és nincs kockázat a daruzásnál mert a nagy súly neki szokott ütődni a hídnak hiába állsz félre vele. Én is az UCCNC-t ajánlom a 400 ETH-t. Röviden leírtam a saját tapasztalatom.

Nem tálcás, egyszerű "kézi" pisztolyosra volna szükség mivel bontáshoz lesz használva.

Nem volt egyértelmű a kérdésed , ha csak "kézimunkához" kell akkor a legegyszerűbb ha veszel egy gyári pazmavágót kézi fejjel .... Ha a tied a cég csak garanciás bevizsgált gépet használj , nem hiszem hogy szükséged van egy áramütés utáni per procedúráira . Ha nem te dolgozol a géppel ...

Bontásnál én használnám a gépet, nem is nagyon kemény anyag bontására lenne , inkább burkolat szerű elemnek mondanám, viszont elég rossz helyeken van ahova flexel beférni nem túl praktikus.

Bontáshoz plazmavágót? Felejtsd el! Maradj akkor az oxigén és gázpalacknál. Akárcsak az ócskavas telepeken, nagy vágópisztollyal.

Sziasztok, nem építéssel, de javítással kéne egy kis segítség. Csatoltam a rajzokat, HF részt én rajzoltam vissza, a másik a kézikönyvéből van.
Egy INE PL90 az áldozat, az a baja, hogy nem gyújt be, szépen végigmértem mindent, megvannak a feszültségek, aztán kénytelen voltam kicipelni a szkópot a műhelybe, akkor láttam, hogy a bemenetén (CN1) nem kap jelet, a rajz alapján itt valami nagyobb frekis négyszögnek kéne lenni.
A másik, előlapi panelon egy mikrokontroller van, onnan nem érkezik meg a jel, ezt cserélni ugye esélytelen. Írtam alkatrészügyben a képviseletnek, még nem válaszoltak, de gyanítom, hogy olyan árat mondanak amit épelméjű ember nem akar kifizetni egy panelért.
A kérdés az lenne, hogy szerintetek kb. milyen freki, kitöltés kéne ide? Csinálnék egy kis áramkört ami meghajtja gombnyomáskor egy monostabillal, vagy amíg a pilot fesz jön.
A másik, hogy a trafó felőli részt nem értem miért így van megoldva, miért megy oda a 100nF-on keresztül a trafó primerje a két dióda közé. Ez ilyen "paraszt" step-up megoldás?
Köszönöm, ha valaki elolvasta, megnézi.

"A másik, hogy a trafó felőli részt nem értem miért így van megoldva, miért megy oda a 100nF-on keresztül a trafó primerje a két dióda közé." Amíg nem rajzolod ki az egyenirányítást , nem is fogod érteni. Szerintem a trafó középmegcsapolására mehet, de nem biztos hogy igazam van. Az viszont érdekelne hogy a GND milyen módon van összekötve a negatív munkafeszültséggel, ugyanis csak akkor lehet HF ha ez a kapcsolat fennáll.

A főtrafó közepe a GND illetve megy ki a pisztolyba is, a THF az a főtrafó egyik vége.
A HF-et a kapcsolt pozitívra rakja fel, az megy ki külön vezetéken a pisztolyba a pilothoz, onnan megy az ív a negatív főelektróda felé.
Nagyjából megvan ez a működés, csak azt kéne tudnom, kb. milyen frekin szokott járni a HF gyújtás, meg milyen kitöltést kéne adni neki. De majd legfeljebb kísérletezek.

A frekvenciára és kitöltésre vonatkozólag a a Q2 IGBT gate elektródján levő 10k-s ellenállás lehet a kiindulási pont. Ki kell számolni mennyi idő alatt képes ez az ellenállás kisütni az IGBT gate töltését, ebből már számolható a maximális kapcsolási frekvencia. A 2.lépés a C1 100 nF-os kondi feltöltődési idejének kiszámolása az R8 ellenállás értékének figyelembevételével. A D1-D4-C3 szerintem feszültségkétszerezés, ha a plazmavágó üresjárási feszülsége pl. 300V, akkor a C1 kondi feszültsége kb.5-600V, de számoljunk 500V-al. Ezt az 500V-ot kapcsolja a Q2 IGBT a TR1 nagyfesz trafóra annyiszor, amennyit a C1 kondi időállandója lehetővé tesz. A Q2 IGBT bakapcsolt állapotának viszont kellően rövidnek kell lenni ahhoz hogy a C1 kondit töltő R8 ellenállás ne süljön meg. Én úgy gondolom hogy talán párszor 10 Hz-es lehet a frekvencia, a tüske impulzusszélessége pedig talán 1 mikroszekundum környéke.

Köszi, így már azt hiszem el tudok indulni, jó ötletek.
Az IGBT-n 10 Ohm a gate ellenállás, szóval ott szépen gyorsan kapcsol, asztalon nagyfesz nélkül megnéztem szkóppal.

Szevasztok,
ha teljesülnek a gyujtás feltételei, egy impulzus
alatt begyujt, elég öt impulzus másodpercenként.
Ha nem, hiába volna akármenyi...
0.5 - 1ms széles gyujtóimpulzus jó.
A kolektor és trafóprimér közti 100nF kondinak
"betyárjónak" kell lenni - a nagy csúcsáram miatt...

Neked is köszi, rápróbáltam egy kb. 100Hz 10%-os kitöltéssel, nem jött össze, holnap még méregetek kicsit.

Ekkora frekin soha nem fog öszejönni
mert legalább 4 - 5 periódus kell hogy
a 100nFos kondi feltöltődjön...
Olyan nehéz megszívlelni a tanácsot?
Az áramérzékelőröl visszacsatolhatjuk
a jelet hogy gyujtás után leállítja az 555öst...

Úgy számoltam, hogy fel kéne tudnia töltődni kb. 3ms alatt, 7,5ms körüli a 0 ideje, 0,9ms a kisütés így. Ránézek szkóppal, hogy mi hibádzik.
A vezérlést a pilot feszültség alapján fogom megcsinálni, ha végre elindul, egyelőre egy gombbal kézzel megy.

A hf gyujt rajzodon a
c3, d1, d4, r8, c1
feszütségkétszerező egyenirányító 50Hzen
amelynek nagy a belső ellenálása,
amely feszültsége hozzáadódik a 100Vos
munkafeszhez...
Ezért kell 4 -5 periódusidő [20ms 50Hzen] legalább,
hogy a c1 kondi feltöltődjön kb. 720Voltra...
Ha a c1 üres, Hiába kapcsolja rá az IGBT a
trafóra...
Az mellet a Q1fet hejtelenül vezérli a
PNP tranyó bázisát, egyikük biztos halott...
Jobban járnál ha az 555ös kimenete direkt
hajtaná a T2 bc337 és a bc327 közös bázisait...
[off]Es ha visszaolvasnál[off]

Értem már mire gondolsz, viszont a főtrafó nem 50Hz-es, hanem 20 kHz körül szóval simán feltölti, azt ki is mértem, üresben 450V-ra.
Közben megcsináltam az eredeti vezérlést, megsz.patott az is, amikor kicsipogtam a multiméterrel jelzett, de csak azért mert pont rányomtam a műszert, miután átforrasztottam a kontrollert jó lett, megkapja a nagyfesz panel a vezérlést, ami kb. 160Hz, és pár% kitöltéssel megy.
Azt én is furcsálltam, a PNP tranyóra illett volna valami ellenállást rakni, de nincs, átnéztem duplán, ezt így gyártották le és működött. Viszont ilyen kicsi impulzussal hajtva úgy néz ki nincs baja hosszú távon se.
Végignéztem szkóppal megvan a jel az IGBT gate-jén, a kondit is megnéztem, látszik szépen a töltés-kisütés rajta, felmegy kb. 400V-ig és meredeken leesik.
Nade, nagyfesz még így se jön ki belőle, ami már tényleg fura.
Megmértem a szekundert, 14mH 0,2Ohmot ír rá a teszter, kb. 1-es huzal lehet benne, vagyis gondolom az, mert az a kivezetése, meg át is kell vinnie a pilot áramát. Ránézésre egy toroid ferrit lehet benne, ki van öntve műgyantával, nem látni bele, elképzelhető, hogy átütött.
Most azon gondolkodom mivel lehetne helyettesíteni ezt. (ami van is itthon )

A hf trafó kimenetéröl kpcsolj le mindent és közelítsed
a testhez, [2 - 3mm] ha nem szikrázik, c1 csere...
Ha igen, rossz a mubkakábel vagy a fej...

Azon már túl vagyok, próbáltam másik kondival, kivezetéseket lehúzva sincs semmilyen szikra. Most egy pc táp ferritre tekertem 50 menetet az adott egy másfél mm-es ívet, de az kevés lesz neki, a menetszám nem hiszem, hogy több kéne viszont a magot nem tudom mi lenne jó rá, az 1 menet primerből ítélve valami izmos.
Írtam a gyártónak, hátha küldenek ilyen tekercset emberi áron, ha nem, akkor a gép gyártójánál van HF panel kompletten 120 euróért.

Hidd el, jobban megéri megvenni a gyári panelt 120 euróért, mint napokat izzadni a fekete doboz(kiöntött valami) felett. Én ugyanezt a leckét már megtanultam egy Castolin plazmavágóval, a vége az lett (néhány napi kísérletezés és ezer féle próba után) hogy megrendeltem hozzá a gyári HF gyújtást és már ment is a gép. Amikor a gyantából kibontottam a "trafót" -mert izgatta a fantáziámat hogy miért nem megy a dög -akkor derült ki hogy ez nem csak trafó hanem még mellette nagyfesz diódák, kondik, ellenállások stb. pókhálósan szerelve és kiöntve gyantával. Természetesen nem a trafónak volt baja, hanem egy nagyfesz dióda ütött át,ezért nem ment az áramkör.

Kicsit besokalltam már tőle én is, szóval az lesz, ha lehet venni trafót, veszek azt, ha nem, akkor komplett panelt.
Egyébként valahogy kinyírtam közben a kis mosfet-et is, raktam be a helyére egy 2N7000-et, úgy néz ki, hogy az ismeretlen akármi mosfet ami benne volt nagyobb Rdson-nal rendelkezett, ezért nincs a PNP tranyó bázisa felé ellenállás. Ezzel már igényli. Mindenesetre tanulni jó ez nekem, szakmailag is, meg úgy is, hogy többet nem szabad ilyet elvállalni.

Az ember mindig tanul ilyen esetből. S aztán legközelebb ismét elvállalja,újabb kihívás, újabb tapasztalatszerzés, újabb kínkererves hibakereséssel és rajzolással töltött idő, - mert mi már csak ilyenek vagyunk.

Azért mák, hogy nem ebből kell élnem.

Nagyon kedves vagy, útközben minket is
jól elszórakoztattál...
Ne lepődj meg ha hallod hogy valamelyik
fórumtársad fejest ugrott a kútba...

Ha meg ebből élnél, akkor meg azzal piszkálnának, hogy mi került azon a kis 25Ft-os bizbasz kicserélésén 2000Ft-ba?

Nem a 25 Ft-os bizbasz a drága, hanem az az idő amit azzal töltöttél hogy felismerd azt a hibát amit a 25Ft-os bizbasz okoz. Azt kell megfizetni. Aztán aki sokallja, az álljon neki és tanulja meg a hibakeresés mikéntjét, szerezzen alkatrészismeretet, ismerje meg a gépek működésének a lényegét, és nem utolsósorban képes legyen megállapítani hogy az általa javított gép tudja-e azokat a paramétereket hozni amire a hiba előtt képes volt.

Kérlek nézd meg melyik hozzászólásodra van ez a válasz...
Fő trafó, melléktrafó, üresben kimértem...mind halandzsa...hol a szkóp ábra? Hol van a kép a hf trafórol?
HOGY a pilót ív kialakuljon egy teljesítmény
impulzus elég...A C1kondit valamikor 12db jó minőségű
8.2nF kondiból csináltuk...
X2 ide 0.Kezdem érteni Gé-li álláspontját...

Kicsit vegyél vissza, vagy szállj le a magas lóról, szerintem. Örülök, hogy jól szórakozol, igazából csak ötleteket kerestem itt, plusz meg kellett értenem, pontosan hogy működik a szerkezet.
Te meg rögtön feltételezted, hogy retardált vagyok, mert egy 50Hz-es trafóra gondoltál. Töltöttem volna fel képet, de nincs hozzá 3 kezem, hogy közben fotózzam a szkópot, gondoltam elég az, hogy mondom, azt látom rajta, amit látni kell.
Az FKP fóliakondikat is ismerem.

Sajnálom hogy így gondolod.
Sok jó hozzászólásodat olvastam, azért bátorkodtam
feltételezni hogy elég a kulcspontokat előhozni...
A témát úgy kezdted - kis segítség a javításhoz...
De nem civakodni akarok, inkább a csapatmunka,
a siker, a téma előremozdítása volna jó...
Az általam javasolt időzítéssel még a t1
50Hzes trafó 230Vos szekunderröl táplálva is jól működik a kapcsolás, persze ha jók az alkatrészek.
Az egéssz nagyon hasonlít a CDI gyujtáshoz...
A gyártó nem hiába alkalmazott 1200Vos
180Aes csúcsáramú IGBTt, hiszen a pilótszikra
energiája = U négyzet x C per 2 ha hanyagoljuk
a veszteségeket.
Gondoltam elég az = halandzsa, valahogy nem
lep meg hogy nincs egy haver se hogy tartsa a telkót fényképezni akár félkezű...
A kondival kapcsolatos elvárás a csúcsáram elviselése,
jelentéktelen itt a magasfrekvenciás viselkedése...
A gyujtótrafó ez esetben nem tartalmaz diódát,
stb. csak impulzustrafó mely szekundere
tartóssan elviseli a pilótáramot...
Ámbár nem láttam, valószínűleg jó...

Látom téma a HF-es gyújtó egység. Bár ez nem plazmavágóé hanem egy inverteres AWI-s Kemppi hegesztő gépé de lényegileg megegyezik a gyújtó egység működése. Egy relé kapcsolta az egységre a táp feszültséget melyet megmértem és 70 V AC-t mutatott a műszer valamint 20 kHz-es frekvenciát. Vajon valós dolog lehet ez?

Gratulálok a személyeskedéshez is, az nyilván előrébb visz. Nos, ha valóban fontos lenne, akkor tudnék hívni valakit segíteni, de a szkópképek netre töltését nem tartottam olyan életbevágónak.
A kondinál a magasfrekvenciás viselkedés is kapcsolatban van a nagy csúcsáram elviselésével, dI/dt.
Egyébként pont elég volt az a pár mondat amit kaptam itt a fórumon, hogy megértsem, ezért a normális hanvgételű posztokat köszönöm mindenkinek.