Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   807 / 839
(#) Massawa válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 16, 2021 /
 
Pontosan tudom mire gondolsz, ha akarod rakhatok be képeket a gombolrol, mert azok között is vannak különbségek. ( és ha tovább kutakodsz, megtalálod a potik tipusjelzésében is a kodiot, ami a tengely kivitelére és a méretére utal. Utánna márcsak a szerencse kérdése, hogy találsz-e, kapsz-e olyat.)

(#) Massawa válasza Ge Lee hozzászólására (») Szept 16, 2021 /
 
Meg rendszerint van a potikhoz pontosan emiatt egy sima alátét is, hogy azon forogjon az anya, és ne a frontpanelen.
(#) rascal válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 16, 2021 /
 
Esetleg egy nyomógombbal rövidre zárhatóvá tehetnéd a kimenetet, hogy az áramkorlátot külső eszköz nélkül is beállíthasd. Nem tudtam bentről képet feltölteni, így csak leírom hogy csináltam a sajátomban. A kimenet egyik pólusa kikapcsolható közvetlenül egy váltó kapcsolóval, aminek a másik ága a nyomógombra megy amivel rövidre zárható a tápegység áramköre belül. Emiatt csak úgy zárható rövidre a táp, hogy a kimenetén ez nem látszik. Pl. pont egy akku van rákötve, akkor a gomb véletlen/figyelmetlen megnyomása azt nem zárja rövidre. Én a DC off-ot nem a szabályzásba avatkozva oldottam meg, ezért a kapcsoló egyébként is be volt tervezve. Nálad lehet, hogy elég lenne egy on-(on) nyomógomb.
(#) Massawa válasza rascal hozzászólására (») Szept 16, 2021 /
 
A fiam tápján ugy alakitottam a kinai HW-t, hogy a displayen a beállitott max áram lárhato, s nem a valodi fogyasztás. Neki ez igy jobban tetszik.
(#) Moderátor hozzászólása Szept 16, 2021
 
Csak finoman szeretnénk jelezni, hogy a profik nem személyeskednek, hiszen a meggyőzéshez, vagy a vitához az eszüket használják nem a sértődöttségüket.

Érdemes lenne ezt észben tartani.

Köszönjük előre is!
(#) Alkotó válasza rascal hozzászólására (») Szept 16, 2021 / 1
 
Értem a gondolatod, és köszönöm a javaslatot. Ha bevált így a módszer nálad, akkor így kell használnod.
Bennem még nem merült fel az igény sem a leválasztó kapcsolóra, sem a külön nyomógombos rövidre-zárásra.
Talán igénytelen vagyok, esetleg rosszul szoktam meg, de egyáltalán nem vált ki bennem ellenérzést a mérővezeték összefogása az áramkorlát beállításának idejére, vagy mint ezen a tápon a kopasz banándugók miatt egy eszközzel/szerszámmal való átkötés sem.
A DC-OFF kapcsoló szintén képes az elvárásaim szerint leválasztani a fogyasztót. Ezt szinte kivétel nélkül akkor használom, amikor az éppen élesztett/tesztelt akármiben valamit piszkálni kell. Így nem kell ki-be huzigálni a banándugót, vagy a készülékről a csatlakozókat.
(#) rascal válasza Massawa hozzászólására (») Szept 16, 2021 /
 
Nekem tisztán analóg felépítésű tápom van, csak áramkorlátos módban visszamérve tudom megmondani, hogy mit sikerült a potival beállítani. Kettős tápom van, az egyikbe többfordulatú potit raktam a finom állításhoz. Ott még a skálázás sem segít, mert azt nem tudom, hogy a 10 fordulatból éppen hol jár. Előbb utóbb lehet, hogy igénye lesz a fiadnak arra is, hogy lássa mind a két értéket.
(#) Massawa válasza rascal hozzászólására (») Szept 16, 2021 /
 
Az ebben az esetben csak egy átkötésen mulik, hiszen csak az a különbség, hogy most s komparátor beállitott (REF) bemenetét méri a müszer, ha átkötöm a másik bemenetre ott meg a méröellenálláson az aktuális feszültségesést méri mA-ben mutatva.
Eredetileg igy volt, de ö is inkább azt akarta amit te is irtál, hogy lássa mekkora max. áramra van állitva a védelem.
(#) rascal válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 16, 2021 /
 
A fizikai szeparációt fontosnak tartom egyes esetekre, de egy újabba már beraknám a leszabályzós DC off-ot, E-fuse-t és hasonló nyalánkságokat is amik itt azóta felbukkantak, hogy a tápom megépítettem. A rövidre záró gombot inkább kényelmi dolognak gondolom, de az biztos, hogy nem akkora léptékű, mint például a beépített műszer megléte, vagy hiánya. Apróság, de az még eszembe jutott, hogy a feszültség és áram ledet én lehet, hogy a feszültség és áram kijelzés soraival egy magasságba raktam volna nem elcsúsztatva.
(#) rascal válasza Massawa hozzászólására (») Szept 16, 2021 /
 
Értem. Pici áramok beállításánál a komparátor offset hibája elhanyagolható?
(#) Massawa válasza rascal hozzászólására (») Szept 16, 2021 /
 
Eddig nem volt gond vele. De lehet, hogy ilyen kis áramokkal eddig nem is dolgozott.
(#) Massawa válasza rascal hozzászólására (») Szept 16, 2021 /
 
Ami még zavaro volt ez egyik müszertipuson a decimális pont mászkálása. Nem labortápnak készūlt, csak egyszerü változtathato kimenetü DC-tápnak (4 darab) és nagyon zavaro volt, amikor 9.000 voltrol 10.00V-ra ugrott. Azota már sikerült olyanokat szereznem, ahol fixre lehet állitani a kijelzést ( 2 tizedesre).
(#) Moderátor hozzászólása Szept 16, 2021
 
Próbáltunk korábban finomabban célozni, de nem sikerült úgy néz ki.

Kérjük, csak az folytassa tovább az offot és a személyeskedést, aki szeretne több napos némítást is begyűjteni, vagy topikból örökre kitiltást.

Köszönjük.
(#) Imi65 válasza vargham hozzászólására (») Szept 16, 2021 /
 
A HIKI TR-9120, és a RADELKIS TR-9174 (egymáshoz nagyon hasonlító konstrukciók) tartalmaznak "CUTOUT" funkciót. Lehet használni normál módon is, és lehet E-FUSE módban is, ahol egy RESET gombbal tudunk visszaállni a (túl)terhelés megszüntetése után.
Szerintem hasznos funkció ez.
(#) Alkotó válasza Kovidivi hozzászólására (») Szept 17, 2021 /
 
Ellenőriztem a tényleges kimeneti feszültséget, és teljesen igazad van, a felvetésed helytálló, a méréseim azt megerősítik.
Rövidrezárva nem nulla a kimeneti feszültség, és az Uki értéke arányos a zárlati árammal.
Két multimétert párhuzamosan kötöttem, majd ezeket a kimenetre, amin még izzós műterhelés is volt. A rövidrezárást egy csipesszel végeztem most is, de a korábbiaktól eltérően most csak akkor mutatott a mérőegység nullát, ha a csipeszt oda is szorítottam, a saját súlya most ehhez nem volt elég. 4 áramértéknél ellenőriztem a feszültségeket, amik az alábbiak voltak.
Ha Iki-zárlati = 0,2 A, akkor Uki = 8 mV.
Ha Iki-zárlati = 1 A, akkor Uki = 36,2 mV.
Ha Iki-zárlati = 2 A, akkor Uki = 70,5 mV.
Ha Iki-zárlati = 3 A, akkor Uki = 96,8 mV.

Tehát a mérőegységnek van egy sajátossága, a kicsi feszültségeket "eltünteti". Nem tudtam kideríteni a mostani méréssel hol van a határ, mert itt valahol 200 mV körül kezd mutatni, és ott már közel helyes az értéket. (Ez alatti értékeket csak nagyon darabosan tudok a kimeneten állítani.)

Ha már összeraktam ezt a "mérést", akkor a mérőegységet is ellenőriztem egy csomó értéknél, de ennek kiértékelése még várat magára. Ha lesz eredmény ezt is bemutatom majd.
(#) Frankye válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 17, 2021 /
 
Engem leginkább az érdekel, hogy a használat során mennyire vált be a Durva és finom beállítás potmétereinek fizikai elhelyezése. Mennyire volt kényelmes, vagy éppen (esetleg) kényelmetlen a használatuk? Nem mozdult el az egyik potméter a másik igazgatása közben?
Szerény véleményem szerint a színek kialakítása jó (piros, illetve zöld), de a fekete/színes váltogatás annyira nekem sem tetszik. Személy szerint én inkább a skálamezőre sugárirányban berajzolt osztási vonalakat preferálnám, de persze ízlésekről vitatkozni lehet, csak nem érdemes. (Az értelmét az osztásoknak értem és jónak is találom, csak nekem annyira nem tetszik.) Viszont a fizikai elhelyezésük (mármint a tekerő gomboknak), és az, hogy a finom/durva beállítás gombjának átmérője eltér, kifejezetten teszik. Az ergonómiai szempontokat mutató tapasztalatok érdekelnének.
(Azon is elgondolkodtam, hogy fordítottan nem lett volna szerencsésebb az átmérő-különbség? Azaz hogy a finom beállítás átmérője nagyobb, a durváé kisebb. Habár így logikusabbnak tűnik, de a beállítás szempontjából talán kényelmesebben használható volna fordítottan.)
(#) Alkotó válasza Frankye hozzászólására (») Szept 17, 2021 /
 
Itt, a második bekezdésben minősítem az elhelyezésnek ezt a módját.
Mivel utólagos módosítás eredménye a dupla potméter (és a meglévő előlapot sem akartam újra gyártani), ezért volt bennem aggodalom mennyire sikerül életszerűen megcsinálni. Minden rossz érzésem eloszlott, kényelmesen használható a dolog.
A két potméter nincs hatással egymásra, a köztük lévő távolság elegendő (az én normál méretű kezemnek biztosan).
Nekem is megfordult a fejemben a két gomb megfordítása (amit akár még most is meg lehetne tenni), de végül elvetettem a dolgot.
(#) Ge Lee válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 17, 2021 /
 
Egyébként ennél a fajta kijelzőegységnél észrevehető az utolsó digitnél a terhelésre történő feszültség emelkedés vagy nem? És ha igen, akkor milyen mértékben, tehát mondjuk ilyenekre gondolok, hogy be van állítva 10V vagy 20V a kimeneten, és rá van téve sorban növekvő terhelés, mondjuk 1mA, 10mA, 100mA, 1A (az érték végül is nem lényeges). Ezt nem mértem meg rajta amíg nálam volt.
(#) Frankye válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 17, 2021 /
 
Igen, olvastam, és meg is étettem az okát, el is fogadtam azt.
Köszönöm a tapasztalataid megosztását, eloszlattad a kétségeimet.
(#) Alkotó válasza Ge Lee hozzászólására (») Szept 17, 2021 /
 
Mérek ilyet, ha a labortápban beépítve kielégítően hiteles számodra a mérés.
(#) Ge Lee válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 17, 2021 /
 
Igen, pont arra lennék kíváncsi, mert egy ismerősöm hasonló kijelzővel szeretné megépíteni csak nem tudja hogy ez mennyire zavaró vagy sem használat közben, illetve hogy látszik-e egyáltalán.
(#) Alkotó válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 17, 2021 /
 
Még ide tartozik két állapot vizsgálata, ami éppen ezzel a méréssel vizsgálható.
Akár a DC-OFF kapcsolóval, akár az E-USE funkció hatására kapcsolódik le a kimenet, Uki = 0,3 mV-ra csökken le a kimeneti feszültség.
(#) Alkotó hozzászólása Szept 17, 2021 /
 
A labortápon lévő mérőegység által mutatott feszültséget összehasonlítottam a táp kimenetére kötött 2 db multiméter által mért feszültségek átlagával. A mérést az összeszerelt tápegységben végeztem, tehát minden eredmény a mérőegység és a tápegység együttes viselkedését szemlélteti. Itt a tápegység csak a forrásfeszültség előállítását végzi, ezért a mérés alkalmas a kijelző "pontosságát" nagyjából elhelyezni a köztudatban.
A feszültséget csak találomra "lökdöstem" fölfelé, lehetőleg nem túl nagy mértékben. A kapott eredményeket a mellékelt grafikon mutatja, aminek a bal oldali függőleges tengelye az eltérést mutatja mV-ban, a jobb oldali tengelye pedig ugyanezt az eltérést %-ban.
Saját értékelésem szerint, 2 V alatt már véleményes a 4% körüli hiba, de a 2-50 V tartományra jellemző +-0,25%-on belüli értékek maximálisan elegendőek egy ilyen kaliberű tápegységhez.
Sajnos a kijelző kb. 150-200 mV feszültség alatti értékeket lekerekíti nullára, de e fölött amikor már mutat adatot, akkor annak értékelhető a pontossága.
(#) Hp41C válasza Hp41C hozzászólására (») Szept 17, 2021 / 1
 
Kimérted az A/D kvantálási hibáját. 3,3V -os STM kontroller van benne 10 bites A/D -vel. 30V -ot leosztják 3V -ra. 3.3V tápfaszültség a referencia, 1 bit 0,00322265625 V -nak felel meg. Az eredményt felszorozzák digitálisan 10 -zel. Így 1 bit végeredményben 0,0322265625 V -nak felel meg.
(#) Kovidivi válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 17, 2021 /
 
Gondolom a műszer pontossága ennyit tud, és inkább eltünteti szoftverből a 0-0.1V körüli értékeket (offsethiba miatt), minthogy 0.1V-ot mutasson, miközben nincs semmi sem a bemenetére kötve. Nagy gond nincs vele, csak ismerni kell ezt a "hibát", és akkor nem fog meglepetést okozni. Jó, hogy összeraktad ezt a tesztet, szemléletes!
30/1024= kb, 0,03V a legkisebb mérhető feszültség, plusz az offszethiba meg a zaj, amit még megmér az ADC.
A hozzászólás módosítva: Szept 17, 2021
(#) Johnny0004 válasza rascal hozzászólására (») Szept 17, 2021 / 1
 
Én a 2.7.4-es tápon az áramkorlát poti középső lábán mérem a tápot, ebből a PIC-es panelmérőm kiszámolja mennyi az áramkorlát, érdekes sok tápon ezt nem jelzik ki.
(#) rascal válasza Johnny0004 hozzászólására (») Szept 17, 2021 /
 
Ügyes megoldás. Nekem csak két egyszerű panelműszerem van, talán pont ez, bővebben: Link. Műszerenként 3 kapcsoló van már így is a tápomon (váltás a két oldal között, U/I, méréshatár), belül több trimmer potival kell kalibrálni, macerásabb lenne még egy-egy kapcsoló és kalibrálási lehetőség berakása, főleg utólag. A szoftveres megoldások ebből a szempontból biztos jobbak. Jó dolog ha kijelezhető az áram akkor is, ha a táp nincs áramgenerátoros módban, de nekem elég ha csak addig látom, amíg beállítom. A képen úgy látom a feszültségnél te is megelégszel a pillanatnyi állapottal, áramgenerátoros módban nem írja ki külön, hogy mennyi lenne egyébként.
(#) Johnny0004 válasza rascal hozzászólására (») Szept 17, 2021 /
 
Ezt a végét nem nagyon értem, mindig a kimeneten lévő feszültséget írja ki. A képen rövidzárban.
(#) Kovidivi válasza Johnny0004 hozzászólására (») Szept 17, 2021 /
 
Mivel zártad rövidre? 2m vékony keresztmetszetű kábellel, esetleg kroki csipesszel lazán összecsiptetve? Mert akkor jó a kijelzett 1V, ekkora feszültség kell, hogy a kábelen 1Amper tudjon folyni. Tudod, Ohm-törvénye.
(#) Alkotó válasza Ge Lee hozzászólására (») Szept 17, 2021 / 1
 
Megmértem mi történik terhelés hatására. Mivel a mérőegység a labortáp része, így amit azon látunk az a mérőegység és a tápegység együttes viselkedésének az összege. Ezért hogy lehessen a mérőegységet külön is értékelni, a kimenetre rákötöttem (otthagytam) a két külső párhuzamos multimétert. Az áramkorlátot feltekertem, hogy ez ne avatkozzon be a mérésekbe.

Legfotóztam az egyes állapotokat, és egy képpé raktam össze, amit nagyítva lehet jól értékelni.
1. Beállítottam üres kimenetnél 24 V-ot, ami 23,99 V-ra sikerült, és ez az érték közel azonos a mérőegységen és a multimétereken is.
2. Egyetlen ellenállással megterheltem a kimenetet, így a mérőegység szerint 10 mA áramot értem el. A feszültségek a kijelzési pontosságon belül változatlanok a mérőegységen és multimétereken is.
3. Izzós terheléssel 397 mA-re növeltem a terhelést, és továbbra is rezzenéstelen minden feszültségérték.
4. Dupláztam az izzókat, így 795 mA-re nőtt az áram, és még mindig nincs elmozdulás a feszültségekben.
5. További izzókat is bekötöttem, de ezek nem voltak készen, most forrasztottam őket össze. Mire ezeket elővettem, és összeforrasztottam elment kb. 10 perc, miközben az előző terhelés folyamatosan rajta volt a tápon. Az így kapott 4 db 24/10W párhuzamos izzó 2,12 A-re növelte a terhelést (a képen középtájon látszik, ezek világítanak a névleges feszültségüktől erősen). A panelmérőn az izzócsoport csatlakoztatásakor egy pillanatra lecsökken néhány értéket az utolsó számjegy, de utána azonnal pontosan visszaáll, és rezzenéstelenül ott is marad. Közben a multimétereken 0,01 V-al csökkent a kijelzett érték (az utolsó számjegy eggyel csökkent).
6. Ezen a képen azt látod, amikor levettem minden terhelést a kimenetről. A panelmérőn lecsökkent a kimeneti feszültség 0,04 V-al, de a multimétereken most is az 1-es pontban beállított induló érték látszik. Nem tudom ennek mi az oka, mitől csökken a mérőegységen a kijelzett érték, amikor a multiméterek továbbra is az eredetit mérik, azaz a labortáp feszültsége stabilan állandó. Esetleg lehet valami melegedés, amit a bő 2 A áram okozott a mérőegység söntjének, de ez kézzel nem érezhető, a sönt teljesen hideg.
Érdekes további információ lehet a mérőegységhez, hogy kíváncsiságból visszatettem az összes terhelést, és a mérőegységen visszaállt a 23,99 V, a multiméteren pedig továbbra is az eredeti érték látható. Tehát itt már a mérőegység (csak az, a táp kimenete stabilan állandó) terhelés hatására kis mértékben nagyobb feszültséget mutat.

Eredetileg a mérőegység tesztelése volt a cél, de ezzel együtt a tápegység kimeneti feszültségének stabilitása is értékelhető, szinte egyáltalán nem változik a jelenlegi műszerek kijelzési pontosságának korlátain belül.
Következő: »»   807 / 839
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem