Szia!
Vedd ki az l 26 -ot és mérd meg Ohm -ra mely kivezetések tartoznak össze. Utána meg kéne mérni az induktivitását. Utána lehetne kutakodni hasonló szűrő után.
Ahogy előbb írták akár az össze tartozó lábakat próbára át is lehet hidalni egy próba erejéig.
Üdv.

Sziasztok!

Egyik eszközömben LF50CV-t használok feszültségstabilizátorként. Az esetek nagy részében a betáp 5,8V-6V közötti, amiből 5V-ot kell előállítanom. Ekkora jött a tipp, hogy használjam ezt a típust, mert ez "Low Drop", tehát kis mértékben csökkenti csak a feszültséget. 5,8-6V esetében simán elő tudja állítani az 5V-ot.

Viszont most egy ügyfelem 5,5V-ról tudná táplálni. Stabil tápról van szó.
Kezdő vagyok az elektrotechnikába (vagyis lelkes amatőr) így fogalmam sincs, hogy ezt az IC-t használhatom-e 5,5V-al, stabilan, megbízhatóan tudja-e majd tartani az 5V-ot ami a mikrovezérlő számára kell..

Természetesen le is teszteltem a dolgot, egy LM2596-ra rádugtam 12V-ot, és a kimenetét beállítottam 5,5V-ra, majd rádugtam az LF50CV-t. A kimeneten megjelent az 5V. Kis idő elteltével az LM2596-t 5,3V-ra állítottam és meglepődve tapasztaltam hogy az LF50CV kimenetén még mindig megvan az 5V. Sőt, ami már gyanús volt hogy 5,1V-nál is leadta az 5V-ot. Valamiért nekem az rémlik, hogy az LF50CV 0,5V-ot ejt, akkor mégis hogy tud 5,1-ből 5,0-át leadni?

Próbáld meg megterhelni az 5V-ot, mondjuk egy-két LEDdel.
Most is leadja 5.1-nél?
Ez terhelésfüggő. Minél nagyobb áram kell a fogyasztónak, annál nagyobb az esés. A jó low-drop nem lépi túl az adatlapjában megadott max esést a max áramánál sem.

A kérdésedre a válasz az adatlapban van. Van benne egy olyan sor a 21. oldalon, hogy V_d. Ott megadják, hogy mennyi a minimum különbség a ki- és bemenet között. Ez viszont függ attól, hogy mekkora a terhelés. 200mA esetén max. 0.35V, tehát ebben az esetben megfelel neked (5.5 - 0.35 > 5, tehat jó). De 500mA esetén már max. 0.7 volt kell neki, ami azt jelenti, hogy csak 5.5 - 0.7 = 4.8 lenne a kimenet.

Még egy dolog. Tervezni mindig az adatlapban megadottak alapján illik. Ha annáll "jobb" egy alkatrész, annak örülünk, de soha ne bízz abban, hogy "egyszer megmértem egyet és az jobb volt...". Kisebb terhelésen lehet, hogy csak 0.1V a drop-out, de erre nem alapozhatsz semmit, amig ez nincs leirva az adatlapban. Ez lehet hőmérsékletfüggő is, szórhat is, stb.

Köszönöm a részletes választ!

Sajna adatlapot nemigen tudok értelmezni, mint írtam teljesen amatőr vagyok, nekem ez a sok szám/betű semmit nem jelent, nem tudom értelmezni.

De így ahogy leírtad érthető. Tehát ha terhelés esik rá akkor jelentkezik csak a feszültségesés... Értem.

Viszont most adott a dilemma: 5,5V-nál ~120mA átlagos, ~330mA maximális terhelésnél vállaljam be az LF50CV-t vagy inkább engedjem rá direktben az 5,5-öt a nyákra? A nyákon lényegében egy Arduino Mega van és egy Neo M8N chip. Nagyon a maximális határnál van az 5,5V...

Nyilván alapesetben a mega szinte alig terhel...ezért írtam ~120mA-t. Annyira emlékszem talán. A GPS vevő pedig másodpercenként egyszer megterheli +100-200mA-al a fogyasztást. VISZONT van az áramkörben egy 100nF-os fóliakondi. Ez elég arra hogy másodpercenként egyszer "kivédje" a gps terhelését és hogy 5V alá essen a feszültség?

Lehet hülyeséget kérdezek, de mint írtam nem értek hozzá

Egy soros dióda 0,6 V-ot csökkent a tápfeszültségen. Ha az 5,5 V stabil akkor ez is megoldás lehet.

Azt az 5,5V-ot milyen stabil tápegység adja? Csak azért kérdezem, mert nem szokásos az ilyen névleges feszültségű stabilizált tápegység. A szokásos az 5V-os, ami néha nagyobb egy pár tized volttal, aztán terhelésre kicsit csökken.

Egy RC motorvezérlő UBEC... Én is meglepődtem, mert szinte mindegyik 6V volt. Néha találkoztam 5,8V-ossal is, de a 6V volt a többség

Az a 100 nF mindenképp kevés ahhoz, hogy 100-200 mA fogyasztást tartósan ellásson, nem is azért van az áramkörben. Több nagyságrenddel nagyobb kapacitás kellene ehhez.
Itt van egy kalkulátor: Bővebben: Link, játsz vele.
Ha a 100 nF kondidat 5 Voltra feltöltöd, majd megterheled 25 Ohm-mal (ez 5 Voltnál 200 mA-t jelent, de az 5V ugye csökken), akkor 1 milliomod másodperc alatt esik 1,6 Voltot a feszültsége. Ettől gondolom többet dolgozik a GPS.
De ha digitális az áramköröd, márpedig úgy tűnik az, akkor valamilyen kapcsolóüzemű konvertert használnék inkább lineáris helyett.

Ha a két eguséget vezeték köti össze, és 100mA-nál nagyobb áram folyik, akkor.ott nem lesz már 5.5V. Mérd meg egyszer az AVR lábain a feszültséget, ne csak az elméleti számokat használd. Amúgy soros dióda és kész.

A soros diódával annyi gond lehet, hogy kevesebb feszültség esik rajta, ha nincs kellően terhelve. Igyaz, ezt akár egy LED is tudja biztosítani.

Sziasztok!

Sajnos nem tudom a megoldást, ezért fordulok hozzátok. Keresek MŰKÖDŐ AGC áramkört, ami 1-100x erősítést tud. A jel kb. ekkora dinamika tartományban van jelen. Találtam pár megoldást, de egyik sem működik! Nem értem...

Itt van pl ez:Bővebben: Link

12. oldal 23. ábra. Kínomban már össze raktam Proteus-ban, de nem működik. Akármekkora jelet teszek rá, akármilyen frekivel (szinuszos) nem működik. Simán alkalmaz valamekkora erősítést, és annyi. Azaz nem tartja a kimenetet, hanem leköveti. A Proteus-ban a bemenő jel egy szinusz, amit állítható potméterrel osztok le, hogy a szimulációban változtatni tudjam. A jelek megjelennek, de a kimenet is változik, soha nem állandó.

Segítsetek légyszi! Valaki össze tudná rakni valamelyik szimulációban a pdf-ben megadott áramkört? Ad633j és ad712 kell hozzá. A leírás nem mondja meg, hogy mekkora a bemenő jel nagysága Vpp, és azt sem mekkora lehet a max. freki.

Van valakinek olyan AGC áramköre, ami 1-100x erősítést tud, olyan 40KHz- körül? Vagy valaki meg tudná mondani, hogy neki megy a fenti pdf- szimuláció?

Köszönöm!

Jó lenne látni, hogy mit működtél, pl egy komplett kapcsolási rajz.
Azt is jó lenne tudni mit szorzol mivel.
Úgy csináltad, ahogy írtam?Bővebben: Link

Elszúrtam. Túl sokáig agyaltam rajta, beragadtam egy problémába. Nem próbáltam ki mindet... Ma összerakom a másikakat, hátha jó lesz nekem.

A lényeg,hogy az AD633 adatlapján ami van, azt is összeraktam Proteusban , de nem megy sehogy sem. Nem tudom eldönteni, hogy én raktam rosszul össze, vagy a szimulátor hibás, vagy a AD oldala nem jó. (Elfelejtettem azokat kipróbálni amiket mondtatok, bocsánat! Beszereztem a szorzót, mert máshova is kell (ami működik szépen) és örültem neki, hogy pont egy ilyennel megoldható lenne az AGC is, ezért rámentem erre.)

A korábbi hozzászólásaimban felvetett ötletek (Tuss154) elvetettem, több ok miatt. A sok gondom között a legnagyobb, hogy nem olcsó. Az még nem lenne akkora baj, de előtte szimulálnám a Proteusban, hogy tuti jó-e az elképzelés, mert feleslegesen sok pénzt kidobni nem szeretnék. A másik gond az az, hogy sok kapcsolás amit találtam olyan elemeket tartalmaz, amit már nem lehet kapni. Vagy létezik ugyan, de nem elérhető, mert hiánycikk.



Ezt egész egyszerűen elfelejtettem, bocsánat! Annyira szétment a fejem a sok adatlappal, hogy kiment a fejemből. Az ad633 oldalán amit linkeltem tulajdonképpen ennek kell lennie. Ad633-t tudtam beszerezni, más oldalakon az ad534-el oldják meg a problémát, de a két szorzó nem ugyanaz és ha a rajzban kicserélem 633-ra nem megy. (Proteusban pedig nincs 534...) Sok rajzot csináltam meg Proteusban, de egyik sem ment jól. Most tényleg az lehet, hogy az elemek (szorzók) mások, (adatlapjaik szerint is más a kimenet, nem pontosan ugyanúgy szoroznak) vagy én vagyok teljesen béna, vagy a Proteusban van gond. Mondom, eddig egy sem ment. Nagyon frusztráló!

De most hagyom az Ad633-al, kipróbálom azokat amiket küldtetek. Ha valamelyikőtök össze tudná rakni egy szimulációban az AD633 adatlapja szerinti kapcsolást ÉS megy neki, akkor azt megköszönném, mert akkor legalább tudnám, hogy én vagyok a béna. Bár összekötni és értékeket adni és oszcilloszkóppal nézni a ki/bemeneteket Proteusban nem nagy meló, de tuti elbénázom azt is. Másra nem tudok már gondolni. Azonban más programoknál (matematikai) találkoztam már sok hibával, de a Proteust nem ismerem ennyire.

Most összerakom "Kera Will" rajzát Proteusban. Azt mondja, hogy 100mV-10V ig mennie kell. Ez már jó, mert ha nem megy nálam akkor tuti én rontok el valamit.

Ha lesz eredmény, jövök!

Köszönöm mindenkinek a segítségét, és bocs, amiért eltévedtem, más irányba mentem..

Egyelőre Kera_Will rajzát raktam össze, de nem megy. A diódák helyett aa119-tudtam beletenni, mert az van közelebb a Proteus-ban. Még keresnem kellene helyettestőt. A csatolt rajzon a c11, c2,c3 820nF-os kondikat lecseréltem a modellben szimuláltra, de nem segített.

-Vagy a dióda nem jó amit beletettem
-Vagy a rajzot nézem el de keményen
-Vagy a Proteusban nem jól adok értéket az elemeknek
-Vagy a Proteusban nem jól adok kezdő szinusz értéket (többel próbáltam, ofszettel is )

Csatolom a kapott futásokat is. A run1 a bekapcsolás utánit mutatja, a run2 tranziensek utánit. A kapcsolás pedig a a szimulátorban elkészített rajzot mutatja.

A sárga a sima jel, a kék a leosztott, hogy futás közben tudjam változtatni a jelet, mintha csökkenne és nőne, a lila lenne a kimenet.

Sziasztok!

Van egy ilyen krimpelőm.
Többnyire NDR-T érintkezőkhöz használom. De egyre többször kell NSK25-öt is szerelnem.
Az NDR-T tökéletesen sikerül mindig, az NSK25 valahogy sosem sikerül... Krimpelés után amikor bedugom a foglalatba elsőre sose pattan be a helyére. Elgörbül, félrefordul, a tetején a pöcök ami beakad kilapul, stb... Gyakorlatilag hosszú-hosszú percekig szenvedek 6db NSK25-el...

Van annak valami trükkje? Esetleg külön krimpelő kell hozzá? Más is szenved azokkal?

Mitől lapul be a pöcök? Annak nem kéne a fogóba beérni

Nem feltétlenül a fogó nyomja be. Elképzelhető, hogy amikor nyomom be akkor alul az a kis "hurok" túl magas, felnyomja az egész érintkezőt, és ahogy tolom végig lelapítva a műanyag tok... Legalábbis ezt tudom elképzelni. De általánossgában akkor ezekkel nem szokott gond lenni? rákrimpelem a kábelre, bedugom, kattan és kész? Mert ez így ebben a formában sosem sikerül. Sőt, igazából benyomni is csak úgy tudom hogy rásegítek egy csipesz vékony hegyével, mert szoros

Párat szereltem, én is kínlódtam a krimpeléssel, olyan pici meg se lehet fogni, legalább 3 kéz kéne hozzá - csati-krimpelő-kábel )) de a bepattintással nem volt bajom

Van ilyen krimpelőm. Akkor csinálja ezt a rendszer, ha krimpelés után az érintkező háta (ahol a kis beakadó pöcök van) nem egyenes, hanem íves. Amíg a fogóban van az érintkező, kézzel ki lehet egyenesíteni. Milyen keresztmetszetű vezetékkel próbálkozol? 0.34 mm2-nél vastagabbat már nem nagyon nyel le az érintkező.

A másik trükk maga a csatlakozó ház. Találkoztam már én is olyannal, amelyikbe nem lehetett könnyen beletolni az érintkezőt. Lehet, hogy a fröccsöntőgép szerszáma kopottabb a kelleténél...

Sziasztok!

Egy redőnymotor használatijában olvastam a következő részt:

Az elektronikus végállással felszerelt csőhajtóművek párhuzamosan kapcsolhatók. Ennek során figyelembe kell venni a kapcsolóberendezés maximális kapcsolóérintkező-terhelését. Az elektronikus végállással rendelkező hajtóművek vezérléséhez csak olyan kapcsolóelemeket használjon, amelyek az n-potenciált nem a hajtőművön keresztül vonatkoztatják. A kapcsolóelem kimeneteinek nyugalmi helyzetben potenciálmentesnek kell lenniük. A fel- és leirányítás vezérléséhez használja az L1 külső vezetéket. Más készülékeket vagy fogyasztókat nem szabad közvetlenül a motor csatlakozóvezetékeihez kötni. Ehhez a motorokat és kiegészítő készülékeket relévezérléseken keresztül kell összekötni.

Az aláhúzott részt segítene nekem valaki értelmezni, esetleg egy kezdő számára is érthető formában megfogalmazni?

Előre is köszönöm!

Azt kell, hogy mondjam, nem éppen általános elektronikai szaknyelven megfogalmazott katyvaszról van szó. Az első aláhúzott mondatot nemigazán tudom értelmezni.

A második valami olyasmi akar lenni szerintem, hogy a vezérlő kapcsolóelem nyugalmi helyzetben egy nyitott kontaktus legyen, mondjuk relé érintkező, vagy nyomógomb/kapcsoló,
ne valami félvezető alkatrész mint pl tranzisztor vagy fet.

Az utolsó megintcsak nem egészen egyértelmű, egy vezetéken hogy lehet két irányvezérlést megvalósítani. Ha csak úgy nem, hogy erről a vezetékről kell megtáplálni a vezérlő kapcsolót vagy nyomógombot, esetleg pozitív feszt vagy testet kapcsolni rá, (neadjisten negatívot)...

De egyébként ez az irat nekem erősen egy automata fordítóra hajaz,
és azért nem emberi nyelven van megfogalmazva.

Egyébként sokkal jobban járna mindenki, ha megadnád az eszköz típusát, rajzát, kezelési kézikönyvét vagy bármit ami több információval szolgál.
Mert ezt a pár mondatot kiragadva a kezelési útmutatóból, nem sok mindenre derül fény.

Ok, rájöttem... Nem is működhet így!

Átmegyek még egyszer rajta, azzal amit Kera Will AGC 1-5 ig beszkennelt. Megint nem olvastam el rendesen.

Sima AGC-t összerakom, majd az erősítéseket hozzá illesztem a feladatomhoz. Szerintem jó lesz.

Vannak ezek a 230 voltos hősugárzók. Ha egy spirál huzalt akarok melegíteni mi a legalsó feszültség amiről üzemeltetni lehet? Nincsen labor tápom tesztelni a huzal áram terhelhetőségét. Ami nekem volt villany pásztor huzal annak métere talán 1,2 ohm.

Üdv! Megépítettem ezt a kapcsolást. Az a gondom vele hogy nagyon halkan ciripel a táp 12 voltból 3.5 voltot állít elő. 500 mA terhelés mellett. Mit ronthattam el?

Milyen a tekercs amit beletettél?

150uH ferritmagos. Ilyesmi az is ami benne van.

A dióda típusa a rajz szerinti? Elkó jó?
Ezen kívül csak az ellenállás és a poti van.
Ha minden ok, az jön mit kötöttél el?

1n5819-et tettem bele Nem kell a 3 A terhelhetőség. Az elkó vadonat új kb2 órát ment összesen.