A nyugalmi áram ( A végtranyók bázis előfeszítése ) kevésbé függ a tápfeszültségtől.
Pont az a lényege, hogy állandó legyen. És egy sima egyenirányított pufferelt táp állandóan változik a terhelés hatására. Ha a nyugalmi áram a tápfesztől függene, egy folyamatosan változó lüktető nyugalmi áramod lenne, ami eléggé furcsa, tetemes torzítást okozna.

Nem is beszélve arról, amit a hálózati feszültség szórásáról tudunk. Egy 220V-ra tervezett erősítőnek tökéletesen kell működnie 198V - 242V hálózati feszültség tartományban mindenféle nyugalmi áram utólagos beállítási igénye nélkül.

Ezt te se gondoltad komolyan..
Ohm törvénye.
Fogj egy végfokot, mérj nyugalmi áramot, majd emeld meg 10V-al a tápfeszültségét és mérj nyugalmit újra. Nézzük változik-e..

Szia! Például erre a kapcsolásra teljes mértékben igaz az állításod, hogy a 10 W-os JLH-t ne is említsem.
Vannak topológiák melyeknél a tápfeszültség elhanyagolható mértékben hat a nyugalmi áramra.
Mellékelek egy ábrát a közönséges TDA7294 adatlapjából, ami gyakorlatban mérve is helytállónak bizonyult.

Ezt gondold át.

Ha igazad lenne, nagyon sok gyári erősítőnek lenne nyugalmi áram beállító potmétere kivezetve az előlapra egy kis műszerrel, a helyes érték beállítására.
Te már láttál ilyet?

De akár a falu végi, 200V-os hálózatra kötöd, akár a trafó közeli esetleg 235V-os feszültséget kapja, ugyanolyan jól működik.
Ha változik is egy kicsit a nyugalmi áram, az nem kritikus annyira, hogy állandóan utána kelljen állítani.

És a reloop által közölt diagramból is az látszik, hogy 10V tápfesz változás esetén a nyugalmi áram változás csak kb 2mA annál az IC-nél. Erre mondják, hogy elhanyagolható.

Kedves Fórumtársam, mint olvasható, reloop Úr szakszerűen megválaszolta a felmerült kérdéseket, eloszlatva a felmerült pontatlanságokat. Nem biztos, hogy alkalmas dolog bizonyos dolgok tisztázására gyári gyártású készülékekre hivatkozni, mert bizony abból sokfajta van, így nem biztos, hogy pontos magyarázat a felmerült anomáliához. Egy gyári készüléket, ha megvesz valaki, a gyártót nemigen érdekli, hogy hogy főzi meg. Márpedig, mint reloop is írta, bizonyos kapcsolásoknál bizony igen fontos a nyugalmi áram nagysága.
Megbántás nélkül vélem úgy, hogy e dologban csak reloop Úr az igazmondó.

Szerintem reloop eléggé tisztában van a dolgokkal, nem kell a mundérját védeni.

Minden adott struktúrájú végerősítőben fontos a nyugalmi áram, ez nem is kérdés.

Ami a megvitatott témában figyelmet érdemel, hogy egy gyári erősítőben, és az aktuális erősítő egy gyári ONKYO erősítő, kell-e nyugalmi áramot állítgatni annak függvényében, hogy a hálózati feszültség megengedett tartományán belül éppen melyik szélső érték áll rendelkezésre az adott szobában.

Ugyanis egy mérnök soha nem a névleges értékekre tervez, hanem tisztában van vele, hogy minden fizikai eszköznek, paraméternek van szórása. És úgy kell megalkotni egy piacra szánt bármit, hogy annak a működése biztosított legyen a beszállított alkatrészek szórását, a működtető környezet szórását is figyelembe véve. Már pedig a japán mérnökök elég jó hírűek, és tisztában vannak ezzel a követelménnyel is. Vagyis amikor egy készüléket megterveznek mondjuk európai használatra, akkor nagyon jól tudják, hogy a működtető hálózatnak mik a paraméterei, milyen szélső értékek fordulhatnak elő, amin belül az általuk készített kütyünek működnie kell a felhasználó beavatkozása nélkül is.

Próbáltam eléggé szájba rágósan elmagyarázni, remélem érthető volt.

Ettől függetlenül meg lehet mérni az adott erősítő nyugalmi áramát, és szkóppal, vagy torzítás mérővel optimálisra lehet állítani az adott feszültségen, ezt nem tiltja senki.

Sziasztok!

Lehet, hogy a problémám nem vág teljesen témába, akkor elnézést kérek és szívesen veszem más topicba való átirányítást.
Néhány éve a kertbe zenehallgatáshoz építettem egy bluetooth-os erősítőt jó nagy akupakkal. Nagy része ebay-es panelekből áll. Csatoltam róla pár képet. Röviden egy 4S BMS balancer fogja össze az akkukat és adja a 12V-os tápfeszt. Ez megy a TDA7492végerősítőre dierktbe, illetve egy 5V-os stabkockén keresztül egy ehhez hasonló fm rádiós bluetoot-os modulhoz. Nagyon jól szól és egy napot simán kibír akkuból.
Eleinte nem is volt vele gond, de pár hét múlva elkezdte, hogy nagyon pattogott és sistergett a hangfal. Bluetooth-ról szoktam használni és folyamatosan felszedett valami zajt, ami a kimeneten megjelent. Már nem használom, elbontani sajnálom, ezért gondolkodom az eladásán, de előtte szeretném megjavítani, ha lehet. Tudtok segíteni, hogy merre keressem az okát a hibának?

Köszönöm a segítséget előre is!

Üdv.
spgabor

Szia.
Hasonlo jelensegbe belefutottam en is .
Ha jol emlekszem a bluethooth modul es a tapja koze ilyet tettem:

Bővebben: Link

Es megszuntek a zajok.

Hellosztok.
Erről a konstrukcióról mi a véleményetek?
Persze ez csak vázlat, számítások alapján a megfelelő alkatrészekkel, ki lehetne-e hozni egy erősítőt 150w/4ohm-ra? A másik kérdés ha működik akkor, hogy milyen lenne a hangja??
Bővebben: Link

A bluetooth modulok tapasztalatom szerint elég erős tápzajt generálnak, korábban küzdettem hasonló problémákkal.

Hálózati feszültségről üzemelő erősítőnél a táptrafóra külön szekundert szoktam tekerni a bluetooth modul számára, majd azt jó alaposan megszűrüm, stabilizálom, így nem szokott zajt vinni a végerősítőre.
Akkumulátoros üzemnél vagy független táplásás, vagy a fentebb ajánlott izolált táp lehet a megoldás.

Szia! 4ohmos terhelésen a 150W 70Vpp ( csúcstól csúcsig ) körüli szinusz mellett adódik.
A veszteségek miatt célszerű 80-84V-os tápfesz, ami osztott táp esetén +/-40-42V-os táplálást jelent.
Eléggé korrekt számolást mellékelt a szerző, számold végig ezekkel az adatokkal.
Maga az áramkör elméletileg valószínűleg tudja a kívánt adatokat. A konkrét megépítendő áramkörben esetleg érdemes a végtranyókat párhuzamosan megduplázni, meg valamiféle védelem se ártana, mert jelenleg semmiféle védelem nincs az áramkörben kimeneti rövid zár ellen.
Aztán hogy milyen lenne a hangja? ....... Szép erős.

Szia,

köszönöm, kipróbálom.

sandor1632: építettem egyet a műhelybe is, de azon egy torroid a táp. Ott még nem tapasztaltam ilyen jellegű hibát, de lehet ott is kibővítem a bluetooth tápját ezzel a módszerrel. Külön táp abba a házba sajnos nem fér már bele.

Üdv.
spgabor

Hello.
A végtranyókat meg is akartam duplázni(2sc5200 és a párja). A védelemben is igazad van. Modjuk én csak arra lettem volna kíváncsi, hogy milyen a hangja (megéri-e megépíteni).
Mondjuk én is úgy gondoltam, hogy ki lehet hozni belőle a 150W-ot/4 ohmon(persze tudom, hogy meg kell növelnem a feszt, én 50V-ra gondoltam).
Csak a szakértőkre is kíváncsi vagyok, hogy mit mondanak.
Köszi a véleményed!!

Nem minden végfok érzékeny erre, a szimmetikus táplálású végfokoknál kevésbé okoz zavart, de ez pont nem az.

Látod arra én is kíváncsi vagyok, hogy létezik-e olyan varázsló, aki egy elvi rajz alapján megmondja, hogy milyen lesz a hangja annak az áramkörnek.

( Hacsak valaki nem építette már meg ugyanezt, az általad is választott eszközökkel. )

Igen, én is így gondoltam, hogy az alap konstrukciót megépítette-e már valaki és mi volt a tapasztalata.

Nem vagyok szakértő, de a leírásából egyértelműen kíolvasható, hogy ez egy könnyen megépíthető, kezdőknek való kapcsolás. Nem a hangminőség volt a fő cél. A vájtfülűek (akiknél a "milyen a hangja" kérdés egyáltalán felmerülhet), általában nem (2x)150W-os erősítőt használnak kihajtva, 4Ohm-on.

Kicsit visszakanyarodva a nyugalmi áram kérdéshez:

Vagy 20...30 éve megjelent egy kapcsolási rajz valamelyik Rt-, vagy Évkönyvben. Az volt a lényege, hogy a nyugalmi áram közel független volt a tápfeszültségtől. Sajnos, csak a címét láttam a cikknek, akkoriban nem érdekeltek annyira az erősítők. Nem emlékszik valaki erre?

Az alap konstrukció tankönyvi kapcsolás, gyári erősítők millióiban megtalálod, gyártótól, évjárattól kb. függetlenül. Ha engem kérdezel, az elődje, ami nem differenciál erősítővel kezdődik, az hangra jobb. Olyan is találsz gyáriban, NAD, Uher, HTA, stb.

Valószínűleg nem erre gondoltál, de itt is erre megy ki a "játék". Ötletes kis kapcsolás.

Nem, nem ez.

Sziasztok!

Lehet nem pont ide illik , de érdeklődnék hogy pp csöves erősítőhöz milyen hangszínszabályzó illik , amivel megmaradnak a lágy mély , és magas hangok! Minél puhább melegebb hangú annál jobb, legalább is nekem! Előre is köszönöm !
Linkelem az erősítő kapcsolását!

További szép estét!

Üdv mindenkinek.
Adott egy SONY TA-SA100WR erősítő.Nincs összehangolva semmivel, és hangszórók sem kötöttem rá. Bekapcsoláskor az állapot jelző led kb 1másodpercig világít, majd kialszik.
Ez hiba? Vagy ha rákötöm a hangszórókat elindulhat?

Ha hangszeres zenét hallgatsz akkor semmilyen. Amit felvázoltál ahhoz nem hangszínszabályozó kell hanem egy triódás SE. Nekem van egy 6N13SZ-ből, na ha valami, akkor az igazán olyan mint amit leírtál, kifejezetten lágy, puha, meleg hangzásvilágú. Ha érdekel írok privátban elérhetőséget hogy olyantól is megkérdezhesd aki ezekből többet is épített már. A PP-k hangja alapból is kemény, nekem nem tetszik, na meg a pentóda és tetróda is rockosabban szól mint egy trióda ami finomabban. Illetve, most dobáltam össze még rendes táp nélkül de már hallgathatóra az EAR859-et, ez is SE, ugyan nem trióda, de afféle kiterjesztett trióda módban megy, nem a rácsa hanem a segédrácsa van hajtva, na ez is gyönyörű lágyan szól. A kimenők induktivitása 1 réteg papírral (légrés) is 12H lett, olyan brutál és szép lágy mélye van, hogy na.

A visszacsatolt erősítők "belsejében" folyó köráramok (a kapcsolási rajz csak illusztráció).
Érdemes megfigyelni, hogy a visszacsatolókör árama átfolyik a pufferkondin.

Állítólag ezért nem szabad elektrolit kondenzátort sem tenni a tápba. Ezt pár hónapja olvastam valamelyik külföldi fórumon. A miértjét fordítóval sem volt egyszerű kibogarászni, de valami olyat írtak, hogy az abszorpciós és a polarizációs áram mértéke nem csak nagyobb az elektrolit határán mint a műanyag (poliészter) fóliáén hanem más jellegű is, ezért valami hasonlót csinál (saját, az anyagra jellemző jellegzetes zajt, torzítást vagy mi a francot) visz be a hangba mint a félvezető (ami miatt a félvezetőt se szeretjük sokan).
Pár hete hirdettek még a jófogáson egy csövest azzal az "előnnyel", miszerint egyáltalán nincs benne semmilyen elkó.
Ezzel csak annyi a baj, hogy nekem most kéne pl. legalább 470 de inkább 680 mikró és 600V-osban, mert 510V lesz a tápfesz. Már egy 400V-os 10-20 mikrós fóliakondi se olcsó, ami felette van az meg kivitelében már motorindító, árában meg arany... Ja, méretüket tekintve még két közepes ilyen kocka tömb fóliakondi is kiteszi már egy trafó méretét.
Hozzáteszem engem a visszacsatoló kör árama hidegen hagy, mert ebből is kihagytam, nekem szebben szól anélkül.
Méretét tekintve már ez a kondi is a vállalhatóság határán van, és ez csak néhány mikró, meg csak 275V AC ami nem is tápba való, nem is oda vettem hanem LED elé előtétnek.

Szerintem kicsit túl van tolva ez a dolog. Az elkó valóban visz be torzítást, mint ahogyan pl. a kerámia kondik egy része is, de ezt a helyén kell kezelni. Ha pl. az elkó torzítása a környező impedanciaviszonyok miatt, mondjuk csak 0,1Hz alatt kezd jelentkezni, mert felette olyan kicsi az impedanciája, hogy nem esik rajta számottevő feszültség, akkor az nem lesz észrevehető a torzítása, hiszen a kimenőtrafó nem visz ár ilyen alacsony frekvenciát, sőt még a felharmonikusait sem..

Értelek én, de ha csak 0,1Hz alatt jelentkezne akkor valószínűleg a kutya sem foglalkozna vele, mert senkinek nincs olyan hallása hogy azt meghallaná. Én még nem foglalkoztam ezzel, jelenleg nem is érdekel, de alkalom adtán ki fogom próbálni, mert már mástól is hallottam ezt a dolgot, hogy pusztán az anódban az elkó fóliára cserélése hallható javulást hozott.
Végülis, a hangszórót hajtó áramkör a trafó, a puffer, meg a félvezető vagy cső, utóbbi esetén még a kimenő is. Javarészt ezen áll vagy bukik a dolog. A toroid táptrafónak pl. jóval nagyobb kapacitása van egy hagyományoshoz képest, nézd meg szkópon, hogy ha csinálsz kívülről egy hálózati zavart (pl. kikapcsolsz valamit), az melyiken mekkora amplitúdóval megy át.

Részemről szívesen veszem más okosságát, munkáját a jobb eredmény elérése miatt. Én abból indulok ki, mi a hallható eredmény. Hangszórós üzemmódot azért hagynám ki, mert a helység mikéntje igencsak befolyást gyakorol az eredményre. És ezután is csak rendszerről beszélhetünk, vagyis szerintem is nem nagyon lehet megmondani a hallható hangképből, hogy abban mi mennyit számít. Kétségtelen azonban, hogy a részletekből áll az összhatás. És sajnos ezt itt nem szerencsés kitárgyalni.