Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni: Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel. Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek. Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Lapozás: OK   351 / 376
(#) niedziela válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 17, 2022 /
 
Hiba összekeverni a két fajtát
(#) compozit válasza niedziela hozzászólására (») Okt 17, 2022 /
 
Miért, te milyen különbséget látsz a mechanikai kivitelen és az anyagjellemzőkön kívül?
(#) niedziela válasza compozit hozzászólására (») Okt 17, 2022 2 /
 
Huha...
Ez már önmagában is jelentős, de mondom akkor röviden.

Amennyiben nagyobb teljesítményeket kell átvinni, úgy a toroid vasmag az előnyösebb, mivel annak hatásfoka megközelíti a 95 %-ot. A hagyományos lemezes transzformátorok hatásfoka csak 75-85 % között van.
A hatásfok a mágneses fluxus akadályoztatása miatt olyan alacsony az E-I alakú vasmagoknál.
(Nem rajzolom le, valahogy képzeld el.)
Ezután a vasmag anyagának kiválasztásakor azt kell figyelembe venni, hogy milyen frekvencián fog üzemelni a transzformátor.

Az alacsony frekvenciákon elegendő a lágyvas lemezekből készült mag, a magasabb frekvenciákon viszont ferritből készült magra van szükségünk az átviteli karakterisztika linearitásának megtartása érdekében.

A vasmag mérete az átvihető teljesítmény függvénye. Minél nagyobb a teljesítmény, annál nagyobb méretű vasmagra van szükség. Ez még itt a HE oldlán is igaz, ha vannak is kételkedők. És azért, mert a fizikát nem lehet *****ni.

Mi ennek az oka ?
Ennek az az oka, hogy a vasmag közvetíti a mágneses fluxust a két tekercs között, de a vasmag túl nagy fluxus esetén telítődik. A telítődés azt jelenti, hogy hiába növekszik tovább az áram a primer oldalon, az nem fog nagyobb mágneses mező változást előidézni a vasmagban, így a szekunder tekercs árama sem növekszik. Megfelelő vasmag esetén viszont ez a telítődés nem jelentkezik.

Adott induktivitás esetén a lágyvas magok nagyobb menetszámot igényelnek az alacsony permeabilitásuk miatt, mint az azonos méretű ferrit magok, így a lágyvas mag nagyobb teljesítményt tud átereszteni, hiszen a fluxussűrűség az alkalmazott feszültség esetén alacsonyabb lesz. A ferrit magnál a fluxussűrűség növekedésének megakadályozására a feszültséget csökkenteni kell.

Bármelyik típusú mag használható transzformátorként, de mind a kettőnél kompromisszumokat kell kötnünk. A ferrit magnál kevesebb menetszámra van szükség, nagyobb a menetenkénti impedancia és a primer és szekunder tekercsek közötti csatolási tényező nagyobb lesz. A lágyvas magnál nagyobb menetszámra van szükség, kisebb a menetenkénti impedancia és a primer és szekunder tekercsek közötti csatolási tényező (k) kisebb lesz, de ebben az
esetben nagyobb teljesítményt tudunk átvinni.
(#) Alkotó válasza niedziela hozzászólására (») Okt 17, 2022 / 2
 
Próbálom az említett telitődés/vaskeresztmetszet összefüggést emésztgetni.
Nekem a menetszám növelése éppen úgy jó megoldásnak tűnne mint a vasmag növelése. Viszont akkor megint eltűnik a teljesítmény és vasméret kapcsolata, és előkerül a menetszám és vasméret fordított aránya (ahogy csökken a vasméret, nő a menetszám és fordítva).

Mutatnál olyan összefüggést ami kapcsolatot teremt a vasmag mérete és kivehető maximális teljesítmény között, azt nagy érdeklődéssel tanulmányoznám.
(#) majkimester válasza Alkotó hozzászólására (») Okt 17, 2022 / 1
 
Egy régi könyvben volt egy képlet, talán csak hálózati transzformátor EI és M magokra:
S = k * A^2
S VA-ben, A cm2-ben.
k pedig egy konstans, ami, ha jól emlékszem 1...1,5 közötti érték.
De ezt nem mondanám tudományosan megalapozott képletnek, csak inkább a szokásos vasmagokhoz gyakorlati alapon gyártott valami, szóval nem is ajánlom a használatát.

A trafó teljesítményét sok minden meghatározza:
- indukció mértéke (a vas anyaga korlátozza a maximális mértékét)
- megengedett áramsűrűség (áttételesen a megengedett legnagyobb üzemi hőmérséklet)
- a vas keresztmetszete
- a vas egyéb geometria jellemzői, és itt elsősorban az ablakméretre gondolok
- frekvencia, ami hálózatinál nálunk 50Hz

Ezekkel minddel lehet játszani, de bármelyiket rögzítheted. Ha azt mondod a vas keresztmetszete fix, akkor az összes többi függvényében bizonyos értelmes határok között más és más teljesítmény vihető át.
Ha EI-re gondolok, és fix az vaskeresztmetszet, fix a indukció mértéke, fix a frekvencia, még mindig marad mozgásterem. Az ablakméret meghatározza mekkora helyem marad azonos menetszám elhelyezésére. Ha nem a szokásos geometriájú vasat használom, akkor több hely, vastagabb huzal, nagyobb áram -> nagyobb teljesítmény vihető át. (Gazdaságossági okok miatt az EI olyan amilyen, a két E közötti rész kiad egy I-t, de nem minden régi trafó vas ilyen, és az sincs kizárva, hogy egyel nagyobb méretből de kisebb pakett mérettel vagy kisebb méretből nagyobb pakett mérettel azonos vaskeresztmetszetet hozzak létre.)

A vaskeresztmetszet magában nem határozza meg a teljesítményt, inkább fordítva. A kívánt teljesítményhez kell megtalálni az optimális vasat a megfelelő keresztmetszet és egyéb (geometriai, anyag) jellemzőket, ahol például a réz + vasveszteség minimális. De vannak helyek ahol nem ez az optimális. Ott van például a mikrohullámú trafó, az egész más szempontok szerint van méretezve.
(#) niedziela válasza Alkotó hozzászólására (») Okt 17, 2022 1 / 1
 
Az összefűggés nem bonyolult.

S
Keresztmetcet = VRv * √ ---
F

Ha nem lenne értelmezhető a képlet amit szerettem volna ábrázolni.
keresztmetcet = VRv * gyök alatt S F //S és F-t nem tudtam a helyére varázsolni

VRv = a vas réz veszteségi tényező ami 0,018 - 0,025 között van
S = a látszólagos teljesítmény
F = a frekvencia

A vas keresztmetcet ettől függ, semmi mástól.


És ebből a képletből az élesebb szeműeknek már felsejlik, hogy miért lehet kapcsolóüzemű tápegységekben "diónyi" transzformátort alkalmazni.
A hozzászólás módosítva: Okt 17, 2022
(#) Gafly válasza niedziela hozzászólására (») Okt 17, 2022 /
 
Efrül mék nem is beszéttünk eddig, az hunna gyütt hirtelen?
(#) niedziela válasza Gafly hozzászólására (») Okt 17, 2022 /
 
Az biztos, hogy nem azért nem beszéltetek róla mert nem kell
(#) Imi65 válasza niedziela hozzászólására (») Okt 17, 2022 /
 
Idézet:
„A telítődés azt jelenti, hogy hiába növekszik tovább az áram a primer oldalon, az nem fog nagyobb mágneses mező változást előidézni a vasmagban, így a szekunder tekercs árama sem növekszik.”

Ennek így se füle, se farka. A primer áram nem fog csak úgy nőni, a trafó "szabályozza magát", tehát a primer áram akkor nő tovább, ha a szekunder áram is nő. Olyan nincs, amit leírtál, hogy a primer áram csak úgy nő, a szekunder meg nem. Persze nőhet, ha a feszültséget emeled, de a szekunder áram akkor is növekedni fog....
(#) Alkotó válasza niedziela hozzászólására (») Okt 17, 2022 / 1
 
Köszönöm, átgondolom.
Egy próbaszámítást végeztem:
VRv=0,02 (valahol a tartományon belül).
S=100 W
F=50 HZ
Ha ezekkel számolok akkor 1,41 az eredmény (ez nekem értelmezhetetlen).

Valamiért még mindig azt hiszem, a keresztmetszet nem elektronikai eredmény, hanem gazdaságossági kompromisszum eredménye.
A hozzászólás módosítva: Okt 17, 2022
(#) erbe válasza Gafly hozzászólására (») Okt 17, 2022 /
 
Idézet:
„(1 cm vasmagszélességhez 50 cm packet vastagság nem igazán az).”

Nézz meg egyet az utolsó fénycsőfojtók közül! 15-20 cm hosszú és a belső oszlop szélessége nem biztos, hogy eléri az 1 cm-t.
(#) erbe válasza ONKYOS hozzászólására (») Okt 17, 2022 /
 
Régebben többször is hangoztattam, hogy a kettőnek nem sok köze van egymáshoz. Úgy látszik, egyre többen értik meg a lényeget.
(#) erbe válasza niedziela hozzászólására (») Okt 17, 2022 /
 
Idézet:
„a toroid vasmag az előnyösebb, mivel annak hatásfoka megközelíti a 95 %-ot. A hagyományos lemezes transzformátorok hatásfoka csak 75-85 % között van.”

Minden csupán méret függvénye. A pici toroid hatásfoka nem jó, megtekercselni meg még géppel se könnyű. Nagy méretben az EI magos trafó hatásfoka is jobb lehet 95 %-nál.
A toroidon és EI magon kívül még ott vannak az LL, UU magok, amik jó anyagból és minőségi kivitelben közelítik a toroidok hatásfokát azonos méret, súly, teljesítmény értékeknél.
(#) compozit válasza erbe hozzászólására (») Okt 17, 2022 /
 
Ez igaz, de be kell férnie a 3 csöves armatúrába is. Ezért csináltak ilyen idétlen formát. Aztán ez tovább öröklődött az elektronikus előtétekre is.
(#) compozit válasza niedziela hozzászólására (») Okt 17, 2022 / 1
 
Ne haragudj, sok zagyvaságot írtál le. Nem akarom még egyszer leírni a trafó ( vagy tekercsek ) működését váltakozó feszültségen, de ha meg akarod érteni, akkor olvasgass a 339. oldalon. Meg még egy-két nap után is írtam a témában.
(#) Alkotó válasza compozit hozzászólására (») Okt 17, 2022 /
 
Elolvastam a 339. oldalon lévő írásod. Nem mondom, hogy mindent értettem belőle, de nem találtam benne buktatót. Nekem tetszik amit írtál.
(#) niedziela válasza Alkotó hozzászólására (») Okt 18, 2022 /
 
Rosszul használod a képletet, de nem mondom el, mert nyilván hülyeséget mondanék.

Idézet:
„Valamiért még mindig azt hiszem, a keresztmetszet nem elektronikai eredmény, hanem gazdaságossági kompromisszum eredménye.”


Semmi baj ezzel, egyet kérek, ha ezzel az innoválással végeztetek, a P=U*I -t, meg a kirchoff törvényeket ne gondoljátok újra.
(#) Ge Lee válasza niedziela hozzászólására (») Okt 18, 2022 /
 
Ahogy erbe már előttem leírta, a trafó hatásfokának nem sok köze van ahhoz amit írtál, ugyanis az nem más, mint az átvitt hatásos teljesítmény és a veszteségek hányadosa (mennyi hő alakul hővé a vasban és a rézdrótban). Ez meg leginkább méret és teljesítmény függő. A rézveszteség könnyen belátható, minél nagyobb méretű és teljesítményű egy trafó, annál kisebb lesz a réz ellenállása (növekvő huzalátmérő mellett csökkenő menetszám), a vasveszteségre meg van egy érték, fejből meg nem mondom, hogy kg-onként ennyi W, ami meg nem lineárisan nő a trafó teljesítményével. Szóval minél nagyobb, annál nagyobb lesz ez a hatásos/veszteségi teljesítmény arány, ahogy az ábra is mutatja (amit nem én rajzoltam).
(#) compozit válasza Alkotó hozzászólására (») Okt 18, 2022 /
 
Hát akkor miért nem kérdezel? Kicsit nehéz ilyesmiket elmagyarázni, mert nagyon hosszú. Ez nem megy 3 sorban. Ha meg hosszabb, senki nem olvassa el.
(#) majkimester válasza niedziela hozzászólására (») Okt 18, 2022 /
 
Ez lenne a képlet?
A= VRv * sqrt{S/f}
ahol VRv = a vas réz veszteségi tényező ami 0,018 - 0,025 között van

100VA-es trafóra kiszámolva:

A= 0,018 * sqrt{(100VA)/(50Hz)} = 0,02545
A= 0,025 * sqrt{(100VA)/(50Hz)} = 0,03535

Az eredményt sem m2-ben sem cm2-ben nem tudom értelmes adatnak értelmezni.

Bárcsak ilyen egyszerű lenne. 3 gyári adatokon alapuló példa:

M85/45 típusteljesítménye 100VA vaskeresztmetszet 13cm2
EI106a típusteljesítménye 100VA vaskeresztmetszet 12,3cm2
SG76/32 hiperszil típusteljesítménye 103VA vaskeresztmetszet 2 x 2,87 = 5,74 cm2

Az M és EI hasonló, mert hasonló az indukció, a hiperszíl sokkal kisebb, mert sokkal nagyobb indukció engedhető meg. Az indukció meg nem szerepel a képletben.
(#) Karesz 50 válasza compozit hozzászólására (») Okt 18, 2022 /
 
Én el szoktam olvasni (akkor most senki vagyok?)
(#) compozit válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 18, 2022 /
 
Jóvanna! Tisztelet a kivételnek, de ugye tudod, hogy egy fecske nem csinál nyarat?
Azt már láttam, hogy tökéletesen megértetted a feszültség idő terület lényegét.
De, akkor legyen neked egy fogós, ravasz kérdés: miért nem lehet vasmagos trafóval olyan négyszöget transzformálni, aminek csak pozitív tartománya van?
(#) Ge Lee válasza compozit hozzászólására (») Okt 18, 2022 /
 
Ritkán értek egyet az előttem szólóval, de én pont fordítva vagyok bekötve, a 2-3 sorosakat nem nagyon olvasom, a nagyon hosszút szívesebben. Meg vizuális típus vagyok, de erről is írtam már. Ugye, a kondenzátornál egyszerű a dolog, mert azt nem nehéz elképzelni, hogy van a 2 fegyverzet, amire "rámásznak" az elektronok, meg lemásznak onnan. Ha meg nem folyik áram, akkor ott csücsülnek rajta, amíg nagyon lassan el nem szivárognak a dielektrikumon keresztül.
Na de a tekercs meg a trafó... Írják a szakkönyvek, hogy a mágneskörben létrejön a fluxus, meg hogy az erővonalak egy része a tekercseken záródik a többi meg szóródik, na de hogyan? Értelmes ábrát ami a valóságot tükrözné vagy közelítené még egyetlen könyvben sem láttam, mármint olyat, amiből a laikus is el tudja képzelni, vagy meg tudja érteni. Meg a trafónál ritkán van statikus állapot, a fluxus megváltozásához feszültségváltozás kell, illetve mégse, mert az sem egy fennmaradó állapot. Ezt is talán a gravitáció elvével lehetne szemléltetni, hogy feldobok valamit és nem marad fent, ahogy a tekercsben sem marad bent a mágneses energia, hanem ki akar onnan jönni. Egy HE fórumon meg a többség eleve nem is szakmabeli, neki meg még nehezebb megérteni.
(#) Karesz 50 válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 18, 2022 /
 
Idézet:
„ahogy a tekercsben sem marad bent a mágneses energia, hanem ki akar onnan jönni.”

Már miért akarna "kijönni"? Éppen, hogy bent akar maradni - mert minden nyugalomra törekszik - a tekercs pedig áramot tárol. Igyekszik fent tartani a kialakult mágneses teret, de az áram hővé alakul a tekercs saját vezetékén. Viszont vannak ezek a szupravezetők, ahol nem így történik...
(#) Karesz 50 válasza compozit hozzászólására (») Okt 18, 2022 /
 
Hát erre csak Zoli bácsi tudná a választ.
(#) compozit válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 18, 2022 / 1
 
Hm... a fagyi visszanyal... hogy én milyen okosakat tudtam írni...
(#) compozit válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 18, 2022 /
 
" többség eleve nem is szakmabeli, neki meg még nehezebb megérteni. "

Máshogy gondolom és nem az amatőröket kérdőjelezném meg. De ez ugye személyeskedésnek nézne ki. Elég, ha megtartom magamnak a véleményemet.
(#) erbe válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 18, 2022 /
 
A hatásfok ábrát továbbfejlesztve... Kiviteltől függően 250-400 VA körül el lehet hagyni a 90 %-ot. Erre már az EI - M magos trafók is képesek.
Ha jól emlékszek, már évekkel ezelőtt leírtam. A hálózatüzemeltetők kétségbe esnének, ha az EI magos trafóik 1-10 MVA teljesítménynél 10 %-os veszteséggel dolgoznának.
A hozzászólás módosítva: Okt 18, 2022
(#) martin66789 válasza granpa hozzászólására (») Okt 22, 2022 /
 
Tervezem a hálózati trafót, a 2db PCL 86 mennyi áramot vesz fel 230V-os feszültségen?
(#) Imi65 válasza martin66789 hozzászólására (») Okt 22, 2022 / 1
 
Először a szekunder terhelést kell összegezni. Fűtéshez kell ~14V 2x0,3A, ez 8,4W. Az anódfeszültséghez kell kb 250V, szekunderen ehhez kell ~180V-os szekunder. A terhelés legfeljebb 100mA. Itt nem baj egy kis túlméretezés, összességében egy 45-50VA-es trafóval számolj.
EI84a, vagy M74, pl.
Következő: »»   351 / 376
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem